Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-25 / 252. szám
1983. október 25. KÉPÚJSÁG 3 Ötszáznegyvenmillió forintos üzemanyag-megtakarítás A tervezettnél is kedvezőbb eredményeket hozott a Volán- váHalatoik korábbinál is megfontoltabb energiagazdálkodása: az idén, eddig 24 millió literrel kevesebb üzemanyagot fogyasztottak a gépjárművek, mint az elmúlt év azonos időszakában. A Volán-vállalatok évente körülbelül 4,5 milliárd forint értékű energiát használnak fel, s az energiaköltség a vállalati kiadások tetemes részét alkotja. Ezért különös gondot fordítanak az energia, elsősorban az üzemanyag-felhasználás ésszerű csökkentésére. A program keretében csökkentik a drága benzint fogyasztó gépkocsik arányát, s ugyanakkor növelik a dízelüzemű járművekét. A tervezettnél nagyobb előrehaladás történt a ZIL-teherautók dízel-üzeműre történő átalakításában. Jelenleg 1700 ZIL Reggelenként gyakran parázs a hangulat Szekszár- don, a kertvárosi ABC-áru- házban. Akadozik az ellátás nemcsak a péksüteményekből, hanem a húskészítményekből is. Október hónapban például többször is 11 óra körül szállították ki a felvágottat. A türelmetlen vásárlók az eladókkal pörle- kedtek, az eladók a szállítókra hivatkoztak. Föglein Mi- hályné (Szekszárd, Rákóczi u. 65. sz. lakos) vásárlói minőségében megjegyezte — az egymásra mutogatással nem lehet megoldani ezt a problémát. Megkérdeztük Stolcenbach Kálmánt, az áruház vezetőjét, szerinti mi az oka a rendszertelen, sokszor későn érkező áruellátásnak. — A péksütemény általában hétfőn szokott késni. De a Szekszárdi Húsipari Vállalat rendszeresen későn szállítja az árut. Hol arra hivatkoznak, hogy szemle volt, hol arra, hogy nincs éjjeli raktárosuk, és ezért nem tudnak időben szállítani. Nyolc évig a Kaposvári Húskombinátból — tehát száz kilométerről — érkezett a boltba a ■ felvágott, mégis mindig pontosan itt volt. A panasz kivizsgálása során Dóra Bélának, a Szekszárdi Húsipari Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesének is feltettük a kérdést: — Igaz-e, hogy a későn érkező szállítmányoknak az az egyik oka, hogy a vállalatnál nincs éjszaka raktáros? — Nem. Két raktárunk van, egy a húskészítmények részére, és egy a húskiadó. Mind a két helyen három műszakban dolgoznak az emberek, ezenkívül éjszakai műszakvezetőink is vannak. Természetesen ez önmagában még nem jelenti azt, hogy a késések okát ilyen egyszerűen magyarázzuk meg. Legfontosabb gondunk objektív, és műszaki jellegű. Mi nem csak belföldre, hanem külföldre is szállítunk, és a közelmúltig csak egyetlen áru- kiadónk volt. Ez igen megnehezítette a munkánkat. Körülbelül két hónapja, hogy az exportáruknak másik kiadót létesítettünk, és ezzel az intézkedésünkkel némileg javítottunk a korábbi helyzeten. — Mi az oka annak, hogy a távolabbi városokba — mint például Budapestre — időben érkezik a hentesáru, míg a megyében komoly gondok vannak? — Nyilvánvaló, hogy a több száz kilométerre lévő helyekre előbb kell kezdenünk a rakodást, de az is, hogy ezt úgy kell tennünk, hogy a megye is „beleférjen”. Tudom, hogy ez nem lehet kifogás. Szeretnék azonban egy példát mondani. Alapvető gondunk, hogy a húskészítmények termelése és értékesítése terén némi egyenlőtlenség tapasztalható a vállalatnál — hétfőn például átlagosan 50 mázsa a rendelési igény, míg kedden, fut már IFA-motorral, a benzines ZIL-ek teljesítmény- aránya az előző évinek kevesebb, mint kétharmada. Más intézkedések is közrejátszottak abban, hogy a múlt év hasonló időszakához képest az összes benzinfelhasználás 86,5 millió literről 51 millió literre mérséklődött, s ugyanezen időszakban a gázolaj- felhasználás a tehergépkocsiknál a tavalyi 95,5 millió literről 110 millióra növekedett. Kedvező eredmény, hogy az áruszállításban számottevően mérséklődött a fajlagos felhasználás. (Az egy tonnányi áru 100 kilométerre történő elszállításához szükséges üzemanyag mennyisége.) A benzinnél ez az érték 10,26 literről 9,97 literre, a gázolajnál pedig 4,93-ról 4,83 literre esett vissza. Ebben kétségteszerdán 200—250 mázsa, csütörtökre már némi visz- szaesés mutatkozik, míg a péntek—szombati rendelések újra 40—50 mázsa körül vannak. A raktárakban lévő műszaki feltételekkel nemtudjuk kellőképpen levezetni ezt az egyenlőtlenséget. — Mégis, mit lehet tenni? — Ahhoz, hogy egyenletesebbé tegyük a kiszállított mennyiségeket, új túraprogramozást szeretnénk megindítani. Történtek is már erre vonatkozóan lépések, felvettük a kapcsolatot a boltvezetőkkel, és arra kértük őket, hogy adjanak előrendeléseket a keddi kiszállítások terhére. Ez azt jelentené, hogy keddre rendelkeznének tartalék-húskészítménnyel, és így egy esetleges késés sem jelentene fennakadást. Nem mentségként mondom, de sokat javult már így is a .'helyzet, hiszen három-négy hónapja még az is előfordult, hogy déli 12 órakor a szekszárdi túraszállítmányokkal nem indultak ki az autók. — Ezek szerint, ha a szekszárdi kereskedelmi partnerokkal meg tudnának egyezni a rendelések módosításában, akkor az üzleteknek lenne nyitókészletük másnapra, és a Húsiparnak is kevesebbet kellene szállítani, hamarabb célba érnének... Végül- is ez közös érdek. Azonban sok boltvezető fél, hogy az éjszaka folyamán elromlik a hűtőgépük és tönkremegy az áru. — Ez szerintünk nem megalapozott kifogás. — Milyen megoldást javasol tehát? — Elsősorban szervezettebb együttműködést a kereskedelem és a vállalatunk között. Másodsorban szeretném megemlíteni egyik új szolgáltatásunkat. Megindítottuk az úgynevezett konténeres szállítást. Szekszárdon 4, Pakson és Tolnán 1—1 bolt kapcsolódott be idáig, de tervezzük ennek .kibővítését is. — Mi ennek a lényege? — Hagyományosan a szállítás úgy történik, hogy reggelente a boltok számára külön ládákba mérik a hentesárut, aztán kiszállítják a boltba, újra lemérik, átveszik. Ez nagyon időigényes. A konténeres szállítás esetében már előző nap késő délután meg tudjuk rakni az áruház részére hentesáruval a konténereket, lezárjuk, és a hűtőbe tesszük. A kulcsok másolatait a megrendelő egységek vezetőinél vannak. A szállítók hajnalban leteszik a boltok előtt a teli konténereket, aztán visszafelé összeszedik az üreseket. A kereskedelmi igazgató- helyettes válasza mindenesetre magyarázatot ad a késedelmes szállításokra. Igaz azonban az is, Hogy a vásárlókat ezek a gondok nemigen érdeklik, ők időben, és friss hentesárut szeretnének venni és joggal mérgelődnek, ha nincs erre módjuk. Sz—K lenül fontos szerepet játszott, hogy az utóbbi időben körültekintőbbé vált a műszaki szakszolgálat munkája. Folytatták az üzemanyag-fogyasztást csökkentő berendezések felszerelését, javult a karbantartás, s a fogyasztásmérések színvonala. Az eredményekben közrejátszott még, hogy szélesebb körben alkalmazták az anyagi ösztönzés módszereit. Mindent egybevetve, az elmúlt kilenc hónapban 540 millió forinttal költöttek kevesebbet üzemanyagra, mint tavaly ilyenkor. A Volán-vállalatok az év további részében folytatják erőfeszítéseiket a takarékosság fokozására. A tervek szeriint az év végéig további 300 teherautót dízeleisítenek, s további új műszaki megoldásokat vezetnek be a fogyasztás csökkentésére. Magnezitipari melléktermékek a mezőgazdaságban Értékes ipari melléktermékek széles körű mezőgazda- sági hasznosítására hozott létre kutató-fejlesztő társaságot a Debreceni Agrártudományi Egyetem Karcagi Kutatóintézete, a Magnezitipari Művek és a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermesztési Vállalat. A társaság célkitűzése, hogy továbbfejlesztve a karcagi kutató intézetben nyolc éve folyó kutatások eddigi eredményeit, megalapozza a magnezitipari mellék- és úgynevezett ikertermékek hatékony mezőgazdasági felhasználását. A Magnezitipari Művek tiszavárkonyi kísérleti üzemében a szintetikus magnezitgyártás során jelentős mennyiségű magnéziumot is tartalmazó jó minőségű me- szezőanyag képződik. A karcagi intézetben 1975-ben kezdődtek el az anyag hasznosíthatóságát megalapozó agrokémiai talajtani kutatások. A kutatások eddigi eredményei bebizonyították, hogy ez a magnezitipari melléktermék a savanyú, magnéziumhiányos földeken kiváló hatású talajjavító anyagként hasznosítható. A nyírségi savanyú talajokon eddig lefolytatott üzemi kísérletek mellett jelenleg egy agrokémiai modelltele- pen folyik a talajjavító anyagok összehasonlító vizsgálata; az új kálcium-, magnézi- umtrágyázási eljárást szolgálati szabadalomként már be is jelentették. A kálcium és magnézium — amely a savanyú erdő- és homoktalajokból egyre inkább kifogy — visszapótolva javítja a téli alma minőségét, és csökkenti a tárolási veszteségeket. Az eljárás alkalmazásával a szántóföldi növényeknél 20— 30 százalékos termésnnveke- dés érhető el. A megfelelő szintű kálcium és magnézium ellátása burgonyánál a keményítőtartalmat, a napraforgónál az olajtartalmat, az őszi búzánál pedig a sütőipari értéket javítja. Az új eljárás hasznosítására létrehozott kutatás-fejlesztési társaság munkájának jelentőségét alátámasztja az a tény, hogy a Nyírségben és Somogy megyében mintegy 400 ezer hektár savanyú, magnéziumhiányos talaj vár javításra. A Magnezitipari Művek tervei szerint a következő években Ti- szavárkonyban felépül az új szintetikus magnezitgyár, amelyben évente mintegy 200 ezer tonna mezőgazdaságilag hasznosítható melléktermék keletkezik. A kutató-fejlesztő társaság tagjai tovább folytatják a közös munkát, melynek célja, hogy a melléktermékekkel megvalósítható. kálcium-magné- ziumtrágvázás beépíthető le- gven az IKR taegazdaságok tápanvag-gazdálkodási rendszerébe. Késik a hentesáru A fa elkísér a bölcsőtől a koporsóig Memzeli kincsünk: nz erdő A sajtótájékoztatókon való részvétel általában nem tartozik a legizgalmasabb újságírói elfoglaltságok közé. Nyugodt lélekkel mondhatom, hogy az, amelyet a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatala rendezett, messze a legizgalmasabbak és legtanulságosabbak közé tartozott azok között, amelyeken részt venni volt alkalmam. A tájékoztatót, amely nemcsak átfogó, de megkapóan színes ismertetést adott az erdészet jelenlegi helyzetéről, fejlesztéséről az ezredfordulóig, és az erdészeti termelés gépesítéséről dr. Sólymos Rezső, az erdészeti főosztály vezetője tartotta, s ugyancsak ő vállalkozott kalauzunknak azon a bemutatón, amelyet a visegrádi parkerdőben rendeztek. Erdőben a mi megyénk sem szegény, sőt, éppen ezért hiszem, nem lesz felesleges megmutatni a mi olvasóinknak az országos helyzetet, az országos terveket, nem hallgatva a gondokról sem. Következzék — kivonatosan persze — Sólymos Rezső tájékoztatója: Ártéri erdőrészlet Gemencben A magyar erdőgazdaság gondozza az ország területének 18 százalékát, amelyet erdők borítanak. Az 1,7 millió hektár erdővel való gazdálkodás révén több irányú feladatot lát el. Törekszik a népgazdaság faszükségletének egyre nagyobb arányú kielégítésére, a faimport csökkentésére', a környezet- védelmi, szociális, turisztikai igények kielégítésére, hazánk tájainak fejlesztésére. Az erdő olyan természeti •erőforrásunk, amely megújítható. Bővíthető az erdők nyersanyagtermelő szerepe és az emberi környezet védelmében, az üdülésben és a turizmusban betöltött jelentősége. Ezt a feladatot 22 állami erdőgazdaság 180 erdészetének, valamint a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok erdészeti egységeinek szervezeti keretében valósítják meg. A tudatos fásítás az Alföldfásítási törvény megjelenésével kezdődött hazánkban. Ennek ma már hatvan Facsemetét rakodnak a nagydorogi csemetekertben, hogy végleges helyükre szállítsák azokat éve és a felszabadulást követően az alföldi futóhomok megkötése országfásítássá bővült. Az elmúlt négy évtized folyamán — a mező- gazdasági műveléssel gazdaságosan nem hasznosítható területeken — 538 ezer hektár új erdőtelepítés és fásítás történt. A kitermelt erdők helyén végzett erdőfelújításokkal együtt az erdősítések területe napjainkig elérte az 1,1 millió hektárt. Ez az oka annak, hogy erdeink több mint fele harmincévesnél fiatalabb. A magyar erdő- és fagazdaság az utolsó három évtizedben nemzetközi mértékben is igen jelentősen fejlődött. Nőtt az erdők területe, az erdők élőfakészlete és a kitermelt fa mennyisége. Mindezek ellenére az ország erdősültsége és az erdők fafajösszetétele az önellátást nem teszi lehetővé. A legnagyobb gondot a fenyőfaellátás okozza. Itt jelentős importra szorulunk. A fakitermelés 145 százalékos növekedése lehetőséget teremtett arra, hogy a hazai fakitermelés aránya a belföldi faellátásban jelentősen megnőtt, de még inkább megnőtt fatermékexportunk. A fa és fatermékek exportja 1980-ban több mint 90 millió dollárt tett ki. Ugyanakkor a tőkés import tartalma nem számottevő. Az erdő szociális-védelmi jelentősége különösen 1970 óta nőtt. Az erdőterületnek elsődlegesen 81 százaléka termelési célt szolgál, 15 százaléka a talaj, a víz, a növényvilág védelmét, 4 százaléka pedig az emberi felüdülést. Az elmúlt évtizedben mintegy félmilliárd forintot fordítottak az erdők üdülési célú berendezéseire. Fontos szerepe van az erdészetben a vadgazdálkodásnak is, de hangsúlyozni kell, hogy ez nem primer, hanem szekunder jelentőségű. Az ország vadászterülete közel kilencmillió hektár. Ennek 82,7 százalékán egyesületek működnek, több mint harmincezer taggal. A fennmaradó terület megoszlik az erdőgazdaságok között. A vad- gazdálkodás és a vadászat kiegyensúlyozottan fejlődött, a külföldiek vadásztatása jelentős devizabevételhez juttatta az országot. Az erdő- és vadgazdálkodással szerves egységet alkot a kitermelt fa feldolgozása. Az erdő- és fagazdaság tőkésdeviza-mérlege általában évente 30—40 millió dollár aktívummal zárul. Tavaly valamennyi vállalat nyereségesen gazdálkodott. Néhány mondat erejéig arról is szólni kell, mit terveznek tenni az erdőgazdaságok az ezredfordulóig és milyen helyzetre számíthatunk az ezredfordulón. Különböző tendenciák Eu- rópaszerte az erdőterület további növekedését, a — gazdasági-társadalmi viszonyokkal összehangolt — belterjes erdőgazdálkodást és a racionális fagazdálkodást, a fa komplex hasznosítását indokolják. A racionális földhasználat keretében húsz év alatt hazánkban 300 ezer hektárral indokolt bővíteni az erdőterületet. A fakitermelés növekedése miatt megnövekszik a kitermelt erdők helyén való újraerdősítés! feladat. Az ezredfordulóra az 1980. évi 18 ezer hektárral szemben 31 ezer 200 hektár erdő felújításával kell számolni. Hazánk erdővel borított területe az ezredfordulóig várhatóan húsz százalékra emelkedik. Tovább nő az erdők környezetvédelmi, turisztikai, üdülési szerepe. Évente várhatóan 20—25 millió látogatója lesz erdeinknek. Súlyos gondot jelent a légszennyeződés. a savas esők és egyéb természeti károk további növekedésének lehetősége. Mérséklésük érdekében az erdővédelmi szolgálat gyorsabb fejlesztését tervezik. LETENYEI GYÖRGY Fakitermelés a váraljai parkerdőben (Archív felvételek)
