Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-25 / 252. szám

1983. október 25. KÉPÚJSÁG 3 Ötszáznegyvenmillió forintos üzemanyag-megtakarítás A tervezettnél is kedvezőbb eredményeket hozott a Volán- váHalatoik korábbinál is meg­fontoltabb energiagazdálko­dása: az idén, eddig 24 millió literrel kevesebb üzemanya­got fogyasztottak a gépjár­művek, mint az elmúlt év azonos időszakában. A Volán-vállalatok évente körülbelül 4,5 milliárd forint értékű energiát használnak fel, s az energiaköltség a vál­lalati kiadások tetemes részét alkotja. Ezért különös gondot fordítanak az energia, első­sorban az üzemanyag-felhasz­nálás ésszerű csökkentésére. A program keretében csök­kentik a drága benzint fo­gyasztó gépkocsik arányát, s ugyanakkor növelik a dízel­üzemű járművekét. A terve­zettnél nagyobb előrehaladás történt a ZIL-teherautók dí­zel-üzeműre történő átalakí­tásában. Jelenleg 1700 ZIL Reggelenként gyakran pa­rázs a hangulat Szekszár- don, a kertvárosi ABC-áru- házban. Akadozik az ellátás nemcsak a péksütemények­ből, hanem a húskészítmé­nyekből is. Október hónap­ban például többször is 11 óra körül szállították ki a felvágottat. A türelmetlen vásárlók az eladókkal pörle- kedtek, az eladók a szállítók­ra hivatkoztak. Föglein Mi- hályné (Szekszárd, Rákóczi u. 65. sz. lakos) vásárlói mi­nőségében megjegyezte — az egymásra mutogatással nem lehet megoldani ezt a prob­lémát. Megkérdeztük Stolcenbach Kálmánt, az áruház vezető­jét, szerinti mi az oka a rendszertelen, sokszor későn érkező áruellátásnak. — A péksütemény általá­ban hétfőn szokott késni. De a Szekszárdi Húsipari Válla­lat rendszeresen későn szál­lítja az árut. Hol arra hi­vatkoznak, hogy szemle volt, hol arra, hogy nincs éjjeli raktárosuk, és ezért nem tudnak időben szállítani. Nyolc évig a Kaposvári Hús­kombinátból — tehát száz kilométerről — érkezett a boltba a ■ felvágott, mégis mindig pontosan itt volt. A panasz kivizsgálása so­rán Dóra Bélának, a Szek­szárdi Húsipari Vállalat ke­reskedelmi igazgatóhelyette­sének is feltettük a kérdést: — Igaz-e, hogy a későn érkező szállítmányoknak az az egyik oka, hogy a válla­latnál nincs éjszaka raktá­ros? — Nem. Két raktárunk van, egy a húskészítmények részére, és egy a húskiadó. Mind a két helyen három műszakban dolgoznak az em­berek, ezenkívül éjszakai műszakvezetőink is vannak. Természetesen ez önmagában még nem jelenti azt, hogy a késések okát ilyen egyszerű­en magyarázzuk meg. Leg­fontosabb gondunk objektív, és műszaki jellegű. Mi nem csak belföldre, hanem kül­földre is szállítunk, és a kö­zelmúltig csak egyetlen áru- kiadónk volt. Ez igen meg­nehezítette a munkánkat. Kö­rülbelül két hónapja, hogy az exportáruknak másik ki­adót létesítettünk, és ezzel az intézkedésünkkel némileg javítottunk a korábbi hely­zeten. — Mi az oka annak, hogy a távolabbi városokba — mint például Budapestre — időben érkezik a hentesáru, míg a megyében komoly gondok vannak? — Nyilvánvaló, hogy a több száz kilométerre lévő helyekre előbb kell kezde­nünk a rakodást, de az is, hogy ezt úgy kell tennünk, hogy a megye is „belefér­jen”. Tudom, hogy ez nem lehet kifogás. Szeretnék azonban egy példát monda­ni. Alapvető gondunk, hogy a húskészítmények termelé­se és értékesítése terén némi egyenlőtlenség tapasztalható a vállalatnál — hétfőn pél­dául átlagosan 50 mázsa a rendelési igény, míg kedden, fut már IFA-motorral, a ben­zines ZIL-ek teljesítmény- aránya az előző évinek keve­sebb, mint kétharmada. Más intézkedések is közrejátszot­tak abban, hogy a múlt év hasonló időszakához képest az összes benzinfelhasználás 86,5 millió literről 51 millió literre mérséklődött, s ugyan­ezen időszakban a gázolaj- felhasználás a tehergépko­csiknál a tavalyi 95,5 millió literről 110 millióra növeke­dett. Kedvező eredmény, hogy az áruszállításban számotte­vően mérséklődött a fajlagos felhasználás. (Az egy tonná­nyi áru 100 kilométerre tör­ténő elszállításához szükséges üzemanyag mennyisége.) A benzinnél ez az érték 10,26 literről 9,97 literre, a gázolaj­nál pedig 4,93-ról 4,83 literre esett vissza. Ebben kétségte­szerdán 200—250 mázsa, csütörtökre már némi visz- szaesés mutatkozik, míg a péntek—szombati rendelések újra 40—50 mázsa körül vannak. A raktárakban lévő műszaki feltételekkel nem­tudjuk kellőképpen levezetni ezt az egyenlőtlenséget. — Mégis, mit lehet tenni? — Ahhoz, hogy egyenle­tesebbé tegyük a kiszállított mennyiségeket, új túraprog­ramozást szeretnénk megin­dítani. Történtek is már erre vonatkozóan lépések, felvet­tük a kapcsolatot a boltveze­tőkkel, és arra kértük őket, hogy adjanak előrendelése­ket a keddi kiszállítások ter­hére. Ez azt jelentené, hogy keddre rendelkeznének tar­talék-húskészítménnyel, és így egy esetleges késés sem jelentene fennakadást. Nem mentségként mondom, de so­kat javult már így is a .'hely­zet, hiszen három-négy hó­napja még az is előfordult, hogy déli 12 órakor a szek­szárdi túraszállítmányokkal nem indultak ki az autók. — Ezek szerint, ha a szek­szárdi kereskedelmi partne­rokkal meg tudnának egyez­ni a rendelések módosításá­ban, akkor az üzleteknek len­ne nyitókészletük másnapra, és a Húsiparnak is keveseb­bet kellene szállítani, hama­rabb célba érnének... Végül- is ez közös érdek. Azonban sok boltvezető fél, hogy az éjszaka folyamán elromlik a hűtőgépük és tönkremegy az áru. — Ez szerintünk nem meg­alapozott kifogás. — Milyen megoldást ja­vasol tehát? — Elsősorban szervezet­tebb együttműködést a ke­reskedelem és a vállalatunk között. Másodsorban szeret­ném megemlíteni egyik új szolgáltatásunkat. Megindí­tottuk az úgynevezett konté­neres szállítást. Szekszárdon 4, Pakson és Tolnán 1—1 bolt kapcsolódott be idáig, de tervezzük ennek .kibővíté­sét is. — Mi ennek a lényege? — Hagyományosan a szál­lítás úgy történik, hogy reg­gelente a boltok számára kü­lön ládákba mérik a hentes­árut, aztán kiszállítják a boltba, újra lemérik, átve­szik. Ez nagyon időigényes. A konténeres szállítás eseté­ben már előző nap késő dél­után meg tudjuk rakni az áruház részére hentesáruval a konténereket, lezárjuk, és a hűtőbe tesszük. A kulcsok másolatait a megrendelő egységek vezetőinél vannak. A szállítók hajnalban lete­szik a boltok előtt a teli kon­ténereket, aztán visszafelé összeszedik az üreseket. A kereskedelmi igazgató- helyettes válasza mindeneset­re magyarázatot ad a kése­delmes szállításokra. Igaz azonban az is, Hogy a vásár­lókat ezek a gondok nemigen érdeklik, ők időben, és friss hentesárut szeretnének ven­ni és joggal mérgelődnek, ha nincs erre módjuk. Sz—K lenül fontos szerepet játszott, hogy az utóbbi időben körül­tekintőbbé vált a műszaki szakszolgálat munkája. Foly­tatták az üzemanyag-fogyasz­tást csökkentő berendezések felszerelését, javult a kar­bantartás, s a fogyasztásmé­rések színvonala. Az ered­ményekben közrejátszott még, hogy szélesebb körben alkalmazták az anyagi ösz­tönzés módszereit. Mindent egybevetve, az el­múlt kilenc hónapban 540 millió forinttal költöttek kevesebbet üzemanyagra, mint tavaly ilyenkor. A Vo­lán-vállalatok az év további részében folytatják erőfeszí­téseiket a takarékosság foko­zására. A tervek szeriint az év végéig további 300 teher­autót dízeleisítenek, s további új műszaki megoldásokat ve­zetnek be a fogyasztás csök­kentésére. Magnezitipari melléktermékek a mezőgazdaságban Értékes ipari melléktermé­kek széles körű mezőgazda- sági hasznosítására hozott létre kutató-fejlesztő társa­ságot a Debreceni Agrártu­dományi Egyetem Karcagi Kutatóintézete, a Magnezit­ipari Művek és a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermesz­tési Vállalat. A társaság cél­kitűzése, hogy továbbfej­lesztve a karcagi kutató in­tézetben nyolc éve folyó ku­tatások eddigi eredményeit, megalapozza a magnezitipa­ri mellék- és úgynevezett ikertermékek hatékony me­zőgazdasági felhasználását. A Magnezitipari Művek tiszavárkonyi kísérleti üze­mében a szintetikus magne­zitgyártás során jelentős mennyiségű magnéziumot is tartalmazó jó minőségű me- szezőanyag képződik. A kar­cagi intézetben 1975-ben kez­dődtek el az anyag haszno­síthatóságát megalapozó ag­rokémiai talajtani kutatások. A kutatások eddigi eredmé­nyei bebizonyították, hogy ez a magnezitipari mellékter­mék a savanyú, magnézium­hiányos földeken kiváló ha­tású talajjavító anyagként hasznosítható. A nyírségi savanyú talajo­kon eddig lefolytatott üzemi kísérletek mellett jelenleg egy agrokémiai modelltele- pen folyik a talajjavító anya­gok összehasonlító vizsgála­ta; az új kálcium-, magnézi- umtrágyázási eljárást szolgá­lati szabadalomként már be is jelentették. A kálcium és magnézium — amely a sava­nyú erdő- és homoktalajok­ból egyre inkább kifogy — visszapótolva javítja a téli alma minőségét, és csökken­ti a tárolási veszteségeket. Az eljárás alkalmazásával a szántóföldi növényeknél 20— 30 százalékos termésnnveke- dés érhető el. A megfelelő szintű kálcium és magnézi­um ellátása burgonyánál a keményítőtartalmat, a nap­raforgónál az olajtartalmat, az őszi búzánál pedig a sü­tőipari értéket javítja. Az új eljárás hasznosítá­sára létrehozott kutatás-fej­lesztési társaság munkájá­nak jelentőségét alátámaszt­ja az a tény, hogy a Nyírség­ben és Somogy megyében mintegy 400 ezer hektár sa­vanyú, magnéziumhiányos talaj vár javításra. A Mag­nezitipari Művek tervei sze­rint a következő években Ti- szavárkonyban felépül az új szintetikus magnezitgyár, amelyben évente mintegy 200 ezer tonna mezőgazda­ságilag hasznosítható mel­léktermék keletkezik. A ku­tató-fejlesztő társaság tagjai tovább folytatják a közös munkát, melynek célja, hogy a melléktermékekkel meg­valósítható. kálcium-magné- ziumtrágvázás beépíthető le- gven az IKR taegazdaságok tápanvag-gazdálkodási rend­szerébe. Késik a hentesáru A fa elkísér a bölcsőtől a koporsóig Memzeli kincsünk: nz erdő A sajtótájékoztatókon való részvétel általában nem tar­tozik a legizgalmasabb új­ságírói elfoglaltságok közé. Nyugodt lélekkel mondha­tom, hogy az, amelyet a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatala rendezett, messze a legizgalmasabbak és leg­tanulságosabbak közé tarto­zott azok között, amelyeken részt venni volt alkalmam. A tájékoztatót, amely nem­csak átfogó, de megkapóan színes ismertetést adott az erdészet jelenlegi helyzeté­ről, fejlesztéséről az ezred­fordulóig, és az erdészeti ter­melés gépesítéséről dr. Sóly­mos Rezső, az erdészeti fő­osztály vezetője tartotta, s ugyancsak ő vállalkozott ka­lauzunknak azon a bemuta­tón, amelyet a visegrádi parkerdőben rendeztek. Erdőben a mi megyénk sem szegény, sőt, éppen ezért hiszem, nem lesz felesleges megmutatni a mi olvasóink­nak az országos helyzetet, az országos terveket, nem hall­gatva a gondokról sem. Következzék — kivonato­san persze — Sólymos Rezső tájékoztatója: Ártéri erdőrészlet Gemencben A magyar erdőgazdaság gondozza az ország területé­nek 18 százalékát, amelyet erdők borítanak. Az 1,7 mil­lió hektár erdővel való gaz­dálkodás révén több irányú feladatot lát el. Törekszik a népgazdaság faszükségleté­nek egyre nagyobb arányú kielégítésére, a faimport csökkentésére', a környezet- védelmi, szociális, turisztikai igények kielégítésére, hazánk tájainak fejlesztésére. Az erdő olyan természeti •erőforrásunk, amely meg­újítható. Bővíthető az erdők nyersanyagtermelő szerepe és az emberi környezet vé­delmében, az üdülésben és a turizmusban betöltött jelen­tősége. Ezt a feladatot 22 állami erdőgazdaság 180 erdészeté­nek, valamint a termelőszö­vetkezetek és az állami gaz­daságok erdészeti egységei­nek szervezeti keretében va­lósítják meg. A tudatos fásítás az Al­földfásítási törvény megjele­nésével kezdődött hazánk­ban. Ennek ma már hatvan Facsemetét rakodnak a nagydorogi csemetekert­ben, hogy végleges he­lyükre szállítsák azokat éve és a felszabadulást kö­vetően az alföldi futóhomok megkötése országfásítássá bővült. Az elmúlt négy év­tized folyamán — a mező- gazdasági műveléssel gazda­ságosan nem hasznosítható területeken — 538 ezer hek­tár új erdőtelepítés és fásí­tás történt. A kitermelt er­dők helyén végzett erdőfel­újításokkal együtt az erdősí­tések területe napjainkig el­érte az 1,1 millió hektárt. Ez az oka annak, hogy erdeink több mint fele harmincéves­nél fiatalabb. A magyar erdő- és fagaz­daság az utolsó három évti­zedben nemzetközi mérték­ben is igen jelentősen fejlő­dött. Nőtt az erdők területe, az erdők élőfakészlete és a kitermelt fa mennyisége. Mindezek ellenére az or­szág erdősültsége és az erdők fafajösszetétele az önellátást nem teszi lehetővé. A leg­nagyobb gondot a fenyőfael­látás okozza. Itt jelentős im­portra szorulunk. A fakitermelés 145 száza­lékos növekedése lehetőséget teremtett arra, hogy a hazai fakitermelés aránya a bel­földi faellátásban jelentősen megnőtt, de még inkább megnőtt fatermékexportunk. A fa és fatermékek export­ja 1980-ban több mint 90 millió dollárt tett ki. Ugyan­akkor a tőkés import tartal­ma nem számottevő. Az erdő szociális-védelmi jelentősége különösen 1970 óta nőtt. Az erdőterületnek elsődlegesen 81 százaléka termelési célt szolgál, 15 szá­zaléka a talaj, a víz, a nö­vényvilág védelmét, 4 száza­léka pedig az emberi felüdü­lést. Az elmúlt évtizedben mintegy félmilliárd forintot fordítottak az erdők üdülési célú berendezéseire. Fontos szerepe van az er­dészetben a vadgazdálkodás­nak is, de hangsúlyozni kell, hogy ez nem primer, hanem szekunder jelentőségű. Az ország vadászterülete közel kilencmillió hektár. Ennek 82,7 százalékán egyesületek működnek, több mint har­mincezer taggal. A fennma­radó terület megoszlik az er­dőgazdaságok között. A vad- gazdálkodás és a vadászat ki­egyensúlyozottan fejlődött, a külföldiek vadásztatása je­lentős devizabevételhez jut­tatta az országot. Az erdő- és vadgazdálko­dással szerves egységet alkot a kitermelt fa feldolgozása. Az erdő- és fagazdaság tőkésdeviza-mérlege általá­ban évente 30—40 millió dollár aktívummal zárul. Ta­valy valamennyi vállalat nyereségesen gazdálkodott. Néhány mondat erejéig ar­ról is szólni kell, mit ter­veznek tenni az erdőgazda­ságok az ezredfordulóig és milyen helyzetre számítha­tunk az ezredfordulón. Különböző tendenciák Eu- rópaszerte az erdőterület to­vábbi növekedését, a — gaz­dasági-társadalmi viszonyok­kal összehangolt — belterjes erdőgazdálkodást és a racio­nális fagazdálkodást, a fa komplex hasznosítását indo­kolják. A racionális földhasználat keretében húsz év alatt ha­zánkban 300 ezer hektárral indokolt bővíteni az erdőte­rületet. A fakitermelés növe­kedése miatt megnövekszik a kitermelt erdők helyén va­ló újraerdősítés! feladat. Az ezredfordulóra az 1980. évi 18 ezer hektárral szemben 31 ezer 200 hektár erdő felújí­tásával kell számolni. Ha­zánk erdővel borított terüle­te az ezredfordulóig várha­tóan húsz százalékra emelke­dik. Tovább nő az erdők kör­nyezetvédelmi, turisztikai, üdülési szerepe. Évente vár­hatóan 20—25 millió látoga­tója lesz erdeinknek. Súlyos gondot jelent a légszennye­ződés. a savas esők és egyéb természeti károk további nö­vekedésének lehetősége. Mérséklésük érdekében az erdővédelmi szolgálat gyor­sabb fejlesztését tervezik. LETENYEI GYÖRGY Fakitermelés a váraljai parkerdőben (Archív felvételek)

Next

/
Oldalképek
Tartalom