Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-23 / 251. szám

2 Képújság 1983. október 23. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Gromiko Bécsből jövet látogatást tett az NDK- ban — Róbert MeFarlane-t nevezte ki Reagan nemzet- biztonsági tanácsadónak. Kedd: Berliniben összeült a KGST kormányfői szintű ér­tekezlete, amelyen felszólalt Lázár György miniszterelnök isr — Losoncai Pál Ciprusra utazott és megkezdte tár­gyalásait Kiprianu elnökkel. Szerda: Gromiko Moszkvában fogadta az amerikai nagy­követet. — Az ellenzéki front lemondta részvétélét a liba­noni nemzeti megbékélést célzó konferencián — Grena- dában tűzharcban életét vesztette Bishop miniszterelnök és kormányának több tagja. Csütörtök: Befejeződött a KGST XXXVII. ülésszaka, a kiadott közlemény hangsúlyozza a kölcsönös előnyös gaz­dasági együttműködés elmélyítésének szándékát — Ber­linben ülésezett a Varsói Szerződés tagállamainak honvé­delmi miniszteri bizottsága — Reagan sajtóértekezletén megerősítette az USA rakétatelepítési szándékát. Péntek: Hazaérkezett Ciprusról Losonczi Pál — Sajtó- értekezlettel ért véget Londonban a brit—francia csúcs- találkozó, Thatcher asszony és Mitterrand kitartott a nyu­gati rakétatelepítés mellett — Nicaraguái javaslatok az USÁ-nak a kapcsolatok rendezésére. SzombSt: Minden eddiginél nagyobb szabású béketünte­tések az NSZK-ban — Ceausescu elnök befejezte egyip­tomi látogatását — Az USA elutasította Nicaragua javas­latait. A hét 2 kérdése 1. Várható-e most már a KGST csúcsértekezlete? A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszakát a héten rendezték meg az NDK fővárosában, Berlinben. Az ülésszakon a tagállamok küldöttségeit a mi­niszterelnökök vezették. Ügy is lehetne mondani: „kor­mányfői csúcsértekezletet” tartottak, de a szocialista or­szágok közvéleménye már régóta várja egy még magasabb szintű KGST-értekezlet összehívását, s attól az értekezlet­től a gazdasági együttműködés kibővítését, hatékonyabbá tételét. Nos, a mostani berlini értekezletükön a kormányfők be­fejezték a legfelső szintű gazdasági konferencia előkészí­tését. Az értekezlet időpontját még nem tűzték ki, de megfigyelők valószínűnek tartják, hogy éppen a gazdasági problémák sürgető megoldása indokolja a mielőbbi meg­rendezést. A berlini tanácskozás során az energia, a fűtőanyagok és a nyersanyagok gazdaságos, ésszerű felhasználását tár­gyalták meg. Üj berendezések, gépek megszerkesztésében éppúgy megállapodtak, mint az energiatakarékoskodás új módszereiben. A KGST ülésszakán a lakosság élelmiszer-ellátásának megjavításáról, a mezőgazdasági termelés fokozásáról és az exportőr országoknak adandó újabb ösztönzésről is szó A kelet—nyugati kapcsolatokról és az eurorakéták kér­déséről tárgyalt az osztrák fővárosban a szovjet és a nyu­gatnémet külügyminiszter. Andrej Gromiko és Hans-Diet- rich Genscher az egyik megbeszélés előtt esett. Érdemes emlékeztetni Lázár György felszólalására: a magyar miniszterelnök a mezőgazdasági programban is a kölcsönös érdekek következetes figyélembevételét sür­gette. íEI kell ismerni a mezőgazdasági termékek stratégiai fontosságát. Tudomásul kell venni, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar korszerűsítése legalább annyi vagy még több tőkeigénnyel jár, mint a kitermelő iparágak fej­lesztése. Lázár György hangsúlyozta, mielőbb reális ala­pokra kell helyezni a mezőgazdasági és élelmiszeripari ter­mékek termelésének és forgalmazásának közgazdasági fel­tételeit. Néhány .konkrét, nagy jelentőségű megállapodás szüle­tett a KGST ülésszakán, így például Krivoj Rog közelé­ben új ércdúsító épül, amely 1990-ben, amikorra elkészül, a világ egyik legnagyobb ilyen létesítménye lesz. A közös felépítés munkájában részt vesz Magyarország is. 2. Miért utasította el az USA a nicaraguai békejavaslato­kat? Nicaragua a héten páratlan diplomáciai akcióba kezdett. Külügyminisztere, Miguel d’Escoto az amerikai külügyi ál­lamtitkárnak Washingtonban négy javaslatot tett: 1. Kös­sön megnemtámadási egyezményt az USA és Nicaragua; illetve 2. Honduras és Nicaragua; 3. Jöjjön létre még át­fogóbb jellegű megnemtámadási egyezmény a közép-ame­rikai térség valamennyi államának részvételével; és 4. Rendezzék békésen a Salvadori Köztársaságban folyó fegy­veres konfliktust. Nicaraguai értékelés szerint fokozódott a közép-amerikai ország fenyegetettsége. Humberto Ortega hadügyminisz­ter nyilatkozik újságíróknak. A szerződések megtiltanák a más országok kormányai­nak megdöntésére irányuló akciókat. Nem lenne szabad például kormányellenes erőiket kiképezni más országok területén, más országok segítségével... A kérdés időszerű voltát jól bizonyította, hogy az USA kongresszusa maga is foglalkozott azzal a „segítséggel”, amelyet a CLA nyújt nicaraguai ellenforradalmóroknak: a képviselőház heves vita után 227:194 arányban úgy döntött, hogy abba kell hagyni a nicaraguai ellenforradalmárok burkolt támoga­tását. De hátra van még a szenátus... Reagan elnök pe­dig még a hét közepén is kijelentette: az amerikai kor­mánynak joga van ahhoz, hogy titkos akciókat támogas­son más országok ellen. A nicaraguai diplomáciai kezdeményezésben az is ben­ne foglaltatik, hogy az USA fejezze be hadgyakorlatait a térségben és rövid időn bélül számolja fel hondurasi és salvadori katonai kiképzőtábórait is. Mit nyújtana cserébe Nicaragua? A megnemtámadási egyezményben kötelezettséget vállalna arra, hogy nem en­gedi meg területének felhasználását az USA biztonsága el­leni fenyegetésre vagy bármely más közép-amerikai or­szág elleni támadásra. A nicaraguai katonáknak a napokban sikerült lelőniük az ellenforradalmárok egy betolakodó repülőgépét, s annak két pilótáját elfogniok. Managuában sajtóértekezleten bi­zonyították a két ellenforradalmár vallomásával: a OIA pénzeli, szervezi, irányítja a Nicaragua elleni támadáso­kat, az új úton elindult ország ügyeibe való beavatkozást. A washingtoni kormány elutasította a nicaraguai javas­latokat. Tudta, miért. pAlfy jözsef Munkásemlékek századunk első harmadából (13.) Viták kereszttüzében A kényszerű munkátlanság hosszú heteiben nem tehet­tem egyebet, mint munkára vártam sok sorstársammal együtt a vasasszakszervezet Magdolna utcai, illetve az Állami Munkaközvetítő Jó­zsef utcai helyiségeiben. A munkaközvetítők váró­termeiben nyüzsgő élet folyt. A reggeli órákban, amikor még lehetett számítani né­hány munkahely elnyerésé­re, a munkára várók herin- gek módjára zsúfolásig meg­töltöttek minden helyiséget. Dél tájékán — amikor min­den remény elapadt — a vá­rakozók tömege is gyorsan apadni’ kezdett. A közvetítő hivatalokban lezajló viták erős hatással voltak rám és elhatároztam, hogy bekapcsolódom a mun­kások politikai mozgalmába. Kézenfekvő volt, hogy mint szakszervezeti tag, a Szociál- , demokrata Pártba lépjek be. Elhatározásomat tett követ­te: 1928 márciusában kértem felvételemet a párt Thököly úti alapszervezetébe, ahol rö­videsen megkaptam tagsági könyvemet is. A Szociálde­mokrata Párti tagságot 1945 februárjáig, a Magyar Kom­munista Párt kispesti szer- veztének létrehozásáig tar­tottam meg. Azokban a hetekben és hó­napokban, amikor a Szociál­demokrata Párt tagjává let­tem, a munkástömegeket vi­lágszerte a Sacco—Vanzetti- ügy tartotta izgalomban. Így volt ez nálunk is. Az ameri­kai munkásmozgalom két tragikus sorsú harcosa körül zajló viták egyben vízválasz­tónak is bizonyultak a mun­kásmozgalom különböző né­zeteket valló csoportjai kö­zött, noha az amerikai bur­zsoázia készülő munkásgyil­kosságát valamennyien el­ítélték. Természetesen a per az SZDP-n belül is vita tárgya volt. Az alapszervezetek tag­gyűlésein, illetve pártnapja- in a mindenkori előadók a pártvezetés álláspontját is­mertették. Ez az álláspont helytelenítette a készülő munkásgyilkosságot, ugyan­akkor bírálta a perbefogot- tak anarchista meggyőződé­sét. Az előadók bizonyára központi instrukciók alapján a Sacco—Vanzetti-ügyet ösz- szekapcsolták a szovjet és kommunistaellenes állás­ponttal és az 1919-es Ta­nácsköztársaság bírálatával. Alapszervezetemben azt tapasztaltam, hogy a tagság jelentős része nem értett egyet a vezetés álláspontjá­val, de ezt nyíltan a plénu- mon soha, senki nem tette szóvá. A rendezvények után, csoportokra tagolódva, egy­más között viszont bírálták az előadottakat. A bírálók­kal értettem egyet. Azt én is láttam, hogy a párton belül nincs egység, de hogy az egység hiányának fő oka a mozgalomban felszínre ke­rült opportunizmus, arról azokban az években alig tudtam valamit. A Sacco—Vanzetti-ügyhöz kapcsolódó, sokszor egymás­sal ellentétes nézetek külö­nös élességgel bontakoztak ki a munkaközvetítő hivata­lokat látogató munkanélkü­liek körében. A jobboldali nézetek képviselőit nem volt nehéz felismerni, mivel nem­csak az anarchista nézeteket bírálták, hanem kommunis­ta- és szovjetellenes kijelen­téseket is sűrűn hallattak. A baloldallal szimpatizáló munkások a jobboldali fel- fogásúakat peyeristáknak ne­vezték. Később magam is megis­mertem Peyer Károlyt és sa­ját fülemmel hallottam számtalanszor szikrázó gyű­lölettel nyilatkozni a Szov­jetországról, a kommunisták­ról. A peyeri vonal felisme­rése számomra 1928-ban sem volt nehéz, annak ellenére, hogy addig igen kevés moz­galmi tapasztalatot szerez­hettem. Annál bonyolultabb­nak tűnt azonban a peyeri vonaltól balra álló, sokszor egymásnak is ellentmondó nézeteket hangoztató csopor­tok között különbséget tenni. (Következik: Utam Marx­hoz.) HARMATI SÁNDOR Amerikai a granadai Egy amerikai haditengeré­szeti egység pénteken elin­dult Granada felé, hogy — Washington megfogalmazása szerint — „kimutassa az Egyesült Államok készségét Grenadában tartózkodó ál­lampolgárainak megvédel- mezésére”. Az új grenadai vezetés több ízben biztosí­totta az amerikai kormányt arról, hogy a szigeten tar­tózkodó mintegy ezer ameri­kai állampolgárt semmilyen veszély nem fenyegeti. így az amerikai állampolgárok hadihajók partoknál védelme csak ürügynek lat­saik az erőfitogtatáshoz. A katonai ellenőrzés alatt álló grenadai rádió pénteken későn este azt közölte, hogy „teljes a nyugalom” a szige­ten. A rádió szerint szomba­ton néhány órára feloldják az egész napos kijárási tilal­mat, hogy a lakosság hétvégi vásárlásait intézhesse. A forradalmi katonai ta­nács vezetője azt is elmond­ta, hogy hétfőtől ismét meg­nyitják a szigetország repü­lőterét. PANORÁMA BUDAPEST Szombaton elutazott Ma­gyarországról a Tanzániai Forradalmi Párt (CCM) kül­döttsége, amely Shariff Ha­rciaddal, a CCM nemzeti vég­rehajtó bizottsága és köz­ponti bizottsága tagjával, a párt gazdasági és tervezési osztálya vezetőjével az élén az MSZMP Központi Bizott­sága meghívására október 15. és 22. között hazánkban tartózkodott. A küldöttséget fogadta Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára. PERING A magyar—kinai külgaz­dasági kapcsolatok bővítésé­ről tárgyalt szombat délelőtt Pekingben Csen Mu-hua ál­lamtanácsos, a külgazdasági kapcsolatok és a külkereske­delem minisztere Veress Pé­ter magyar külkereskedelmi miniszterrel, aki pénteken érkezett egyhetes hivatalos látogatásra Kínába. A tár­gyalások előtt Veress Péter találkozott Csou Csien-nan gépipari miniszterrel, dél­után pedig Ma Ji-val, az Ál­lami Gazdasági Bizottság he­lyettes vezetőjével, majd Van Li miniszterelnök-he­lyettes fogadta a magyar kormány tagját. Este Veress Péter vendéglátója, Csen Mu-hua adott vacsorát a magyar miniszter és kísérete tiszteletére. MOSZKVA Szombaton összekapcsolták a Föld körül keringő Szaljut —7—Szojuz—T—9 űrkomp­lexummal a Progressz—18 automatikus teherszállító űr­hajót, amely csütörtökön in­dult útnak a Szovjetunióból. A Progressz—18 üzemanya­got, a tudományos kísérle­tekhez szükséges anyagokat, valamint az űrhajósok lét- fenntartásához szükséges utánpótlást vitt az űrállo­másra. MANAGUA Hondurasból érkezett el­lenforradalmárok pénteken este motoros bárkákról az Atlanti-óceán partján fekvő Puerto Cabeza kikötőjét lőt­ték, ahol egy élelmiszert szállító hajó rakodott ki. Egy rakodómunkás életét vesztette, 10 másik személy megsebesült. A támadók ugyanolyan motoros bárká­kat használtak, mint a co- rintói olajkikötő elleni októ­ber 10-i akció résztvevői, akiki felgyújtottak egy hatal­mas üzemanyagraktárat. Epítőfiatalok találkozója Domboriban A Fiatal Műszakiak és Köz­gazdászok Tanácsa szerve­zésében minden esztendőben valamelyik dunántúli megye megrendezi az építőiparban dolgozó fiatal értelmiségiek találkozóját, amely a szóra­kozás mellett szakmai tapasz­talatszerzésre is alkalmat ad. Idén a Tolna megyei Épí­tőipari Vállalat a vendéglátó. A fiatalok a vállalat repre­zentatív dombod üdülőjében gyűltek össze kilenc megyé­ből több mint százan. A hat-hat fős csapattal je­lenlévő megyék a követke­zőik: Baranya, Somogy, Zala, Fejér, Veszprém, Komárom, Győr-Sopron, Vas, valamint Dunaújváros. A vendéglátó idén Tolna megye. A fiatalok péntek délután érkeztek Dombodba. Tegnap Szekszárdon városnézés volt a program, majd kishajóval kirándultak Gemencbe, dél­után pedig szakmai vetélke­dő volt, amelynek keretében közgazdasági, politikai és az ifjúsági mozgalommal kap­csolatos ismereteikről kellett számot adniok. A vetélkedőt megelőzően minden csapat elkészítette pályamunkáját, amely a „Mi lesz veled, nagyvállalat?” cí­met viselte és témája az volt, hogyan tudják a nagyvállala­tok a leghatékonyabban se­gíteni a magánerős lakásépít­kezést. A rendezők megfelelő szó­rakozási lehetőségeikről is gondoskodtak. Disco termé­szetesen volt, de Sándor György humoralista is közre­működött abban, hogy a ven­dég fiatalok jól érezzék ma­gukat a Tolna megyei „Ba­laton” partján. A KOMÉP csapata

Next

/
Oldalképek
Tartalom