Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-22 / 250. szám
ia Képújság 1983. október 22, Hódít - de ? Akik elkezdték - folytassák Asztalitenisz Tolnai fölény a serdülőknél Kosárlabda NB I Ma és holnap egy-egy forduló ' Dupla fordulóval folytatódik az 1983—84. évi női kosárlabda NB I küzdelemsorozata. Ma délután Székesfehérvárott az Álba Regia Építők, vasárnap délelőtt pedig hazai pályán az MTK VM együttese ellen lép pályára a Szekszárdi Dózsa gárdája. A kettős forduló várható esélyeiről kérdeztük Verte- tics István vezető edzőt, aki így fogalmazott: — A hét végi dupla fordulóban természetesen a székesfehérvári mérkőzésre kell koncentrálnunk, mivel az MTK VM-et még hazai pályánkon is esélyesebbnek tartom. Az Álba Regia Építőkkel a Sió Kupán mérkőztünk utoljára, akkor könnyű mérkőzésen nagy különbségű győzelmet arattunk. Most, idegenben kellene győzelmeink számát gyarapítani. Két hazai találkozón értékes győzelmet arattunk, helyenként jól és tetszetősen is játszottak a lányok. Remélem, a csapat tagjai most már elhiszik, hogy van esélyük az 1— 10 közé kerülésre. Ehhez viszont olyan hozzáállás, felkészülés kell, mint az eddigi mérkőzéseinken, valamint égetően szükség lenne az Álba Regia Építők elleni győzelemre is. Néhány hónapja találkoztam először ezzel a kifejezéssel: aerobic. A Magyarország című hetilap címoldaláról Jean Fonda mosolygott rám és amikor belelapoztam az újságba, megtudtam: ez a módi külföldön. Ma már nagyoi kevesen lehetnek azok, akik nem ismerik a szabad idő eltöltésének ezt a hasznos módját, a ritmusos zenére való táncos gimnasztikát. Hogy Jean Fonda irigylésre méltó alakja, amilyet sokain magukénak szeretnének tudni, a kellemes zene vagy egyszerűen a mozgás igénye az, ami sokakat — a gyakran borsos részvételi díj ellenére is — a tornatermekbe vonzott, nem tudni. Az azonban biztos, ha valaki belevágott, mélyen bele kellett, hogy nyúljon a pénztárcájába. És ez esetben a kereskedelmet — gondolok itt a magánkereskedőkre — sem érhette a rugalmatlanság vádja. Mert alighogy megjelentek az első hirdetések aerobie-tanfolyamokra hölgyeket toborozva, a butikokban máris árulták az aerobic lábszár- és bokavédő kötöttharisnyákat, tornadresszeket, fejpántokat — természetesen „divatáron”. Egy biztos, az aerobic mozgalommá szélesedett, mind többen vesznek részt benne és ami fontos, rendszeresen. Arra viszont ügyelni kell(ene), hogy minden gyakorlatsor nem mindenki számára ajánlott, sőt, olykor káros is lehet, azaz a kü'önbö- ző korosztályok, „súlycsoportok”, eltérő adottságú emberek más-más megterhelést igényelnek, bírnak el. Ezt pedig nem mindig veszik figyelembe, holott a sport bármely területén is érvényes: mindenkinek egyéni teljesítőképességére kell szabni a követelményeket, és azokat csak rendszeres munkával lehet fokozatosan emelni. Ezért igen fontos, hogy szakképzett emberek irányítsák a tanfolyamokat — és ez a képzés be is indult! Teljes tehát a „nagyüzem”. Most már csak egyvalami foglalkoztat: mi lesz néhány hónap, néhány év múlva, amikor a jól hangzó aerobic kifejezés elveszti mostani vonzerejét, megszokottá válik?! A lábszárvédőket majd télen a hideg ellen használjuk, a hajpántot pedig divatos viseletként hordjuk az utcán? Ez így rendben is lenne, hisz minden divatáramlatnak úgyis ez a sorsa: hosz- szabb-rövidebb idő után elavul. Az azonban nem lehet közömbös, hogy az „aerobic- vihar” elükével mi lesz azokkal, akik rászánták magukat és elkezdték, vagy újrakezdték a tornázást, a testmozgást, megmaradnak-e a sportnál, vagy elkerülik a tornaterem környékét?! Az lenne a legfontosabb, hogy akik hozzászoktak a rendszeres testedzéshez, továbbra is szükségét érezzék a mozgásnak, és ne szokjanak vissza régi, kényelmes életmódjukhoz, a régi „kerékvágásba”. És akkor talán az aerobic sem lesz pusztán divathullámnak tekinthető. —t. zs.— Üjabb fordulót játszottak a dunántúli NCB-s szakosztályok serdülő és újonc lányesapa tai. Ezúttal a Dunavidéki Vendéglátó adott otthont a 16 csapatnak. A népszerű és igen hasznos asztaliteniszcsapatverseny ezúttal is sikert aratott. A serdülő lányok mezőnyében a Tolnai VL csapata ezúttal is veretlenül játszotta végig a kétnapos sorozatot, és jelentős előnyre tett szert a bajnoki táblázaton. Az újoncok versenyében némi meglepetésre most is a Kaposplast csapata diadalmaskodott, és az összetett versenyben is jelentős SZOMBAT: Kézilabda: Az NB II-ben: Szekszárdi—Tolnai VL 14.30 Tapolca—Dunaföldvár 15.30 Szekszárdon 9 órától rájátszás. Székesfehérváron, az Álba Regia Építők ellen lép pályára 15 órakor. Az NB II-ben: DVMSE—MÁV Nagykanizsa 11, Bonyhádi MSC—Pécsi Postás 9.30 óra. Teke: A Dombóvári Spartacus NB I-es csapata a Pápai Vasas együttesét fogadja 10.30 órakor. Labdarúgás: Bonyhád— Bátaszék öregfiúk mérkőzés 14.30. VASÁRNAP: Kosárlabda: A Szekszárdi Dózsa NB I-es csapata az MTK VM együttesét fogadja 11 órakor a Zrínyi utcai csarnokban. Sakk: Megyei Tízek-bajnokság Szekszárdon a SZÜV tanácstermében 8.30-tól. Úszás: A Szekszárdi Dózsa és a Dombóvári Spartacus úszói Kaposváron, Adorján József emlékversenyen vesznek részt. LABDARÚGÁS NB 11: Szekszárdi Dózsa —Bajai SK 13.30 óra. Területi bajnokság: Nagy- mányok—Mohács, Bonyhád előnyre tettek szert a kaposváriak. A bajnokság állása az eddig lejátszott mérkőzések eredményei alapján. Űjonc lányok: 1. Kaposplast 28, 2. Dunavidék 22, 3. Pécsi Spartacus 22, 4. Tolnai VL I. 16, 5. Sz. Savaria 8, 6. Tolnai VL II. 8, 7. Szekszárdi Költségvetés 6, 8. Győri Elektromos 2 ponttal. Serdülő lányok: 1. Tolnai VL 28, 2. Dunavidék 22, 3. Szekszárdi Költségvetés 18, 4. Sz. Savaria 14, 5. Győri Elektromos 12, 6. Kaposplast 12, 7. Pécsi Spartacus I. 6, 8. Pécsi Spartacus II. 0 ponttal. —Siklós, K. Rákóczi—Kis- dorog 13.30 óra. Megyei bajnokság: Tevel —Paks (Stumpf), Tamási— DVMSE (Lehelj, Tengelic— Aparhant (Szinger), Alsóná- na—TÁÉV SK (S2iabó,), Ka- posszekcső—Bonyhád (Unya- timszky), Ozora—Dunaiföldvár (Fülöp), Németikér— Nagydorog (Verczli), Dombóvári Vasas—Kocsola (Niki) 13.30 óra. Körzeti bajnokság: Báta— öcsény (Taba), Alsótengelic Cikó (Tóth), Kéty—Gyöire (Pál), Fadd—Zomba (Antl- f inger), Izanény—Bátaszék (Dékány), Bonyhádvarasd— Tolna (Nagy), Bogyiszdó— Szedres (Ettig), Kakasd— Sióagárd (Deák). Kezdés: 13.30 Zá-vod—Regöly (KrézU) 13.30, Nak—Kisvejke (Varga I.) 13.30, Általa—Döbrököz (Csonka), Szakcs— DaLmand (Kaposvári hármas), Szakái y—Hőgyész (Lódri). Kezdés: 14 óra. Du- naszentgyörgy—Madocsa (Poroszkai), Kajdacs—ASE (Csepregi), Gyönk—Pólfa (Takács), Gerjen—Pincehely (Makai), Bölcske—Simontor- nya (Nyitnál), Pusztahencse —Tolmanémedi (Sóthy), Kezdés: 13.30 óra. Női mérkőzés: Szekszárdválogatott—Sopianae Gépgyár találkozó 12 órakor a Dózsa stadionban. Intenzív gyakorlás zenére Sportműsor labdaszeletek Foltos LABDA: „Rendszerint bőrből, szövetből, gumiból vagy műanyagból készült, belül tömött vagy üres, kisebb-na- gyobb, gömbölyű, többé-ke- vésbé rugalmas játékszer, amelyet dobnak, rúgnak, gurítanák vagy a földhöz, a falhoz ütnek, hogy visszapattanjon.” (A magyar nyelv értelmező szótára.) Tehát kezdetben vala a labda, mely szolgált a kisdedek játékául. Később a felnőtteket megszállá a méta, elrabolván a játékszert, nevezők azt futballnak, kosárlabdának, kézilabdának... és így tovább. Behajítván ezeket stadionok, sportcsarnokok küzdőterére, a játékszer átlényegülve bajnoki mérkőzéseket hivatott eldönteni. Sokaknak örömet, sokaknak bosszúságot okozván. De, valójában csak a labda lenne minden bosszúságok eredője? A TÜRELMI IDŐ LEJ ART! Olvasom a Dráva csoport területi versenybizottság hivatalos körleveleit. Fegyelmi ítéletek lökdösődésért, tett- legességért, kíméletlen játék miatt, vagy a játékvezetővel szembeni durva, sértő magatartásért. Végigpásztázom a a listát, a választék meghökkentő. A fegyelmi bizottság figyelmezteti a Siklósi SE vezetőségét, mert a Siklós— Komló mérkőzés után szó nélkül eltűrték Hausznek Sándor játékosuk sportszerűtlen viselkedését. Hausznek kapus trágár szavakkal illette a játékvezetőt, veréssel fenyegette a szövetségi ellenőrt, majd a bírói öltözőbe is trágár szavakat kiabált be... Más. A PBTC—Mázaszászvár találkozón a mázaszázsvári edzőt a bíró „eltanácsolta” a kispadról sportszerűtlen, durva megjegyzéseiért. Ezért a fegyelmi bizottság a bányászcsapat költségére három soron következő mérkőzésre szövetségi ellenőrt küld... A Nagyatád—Boglárlelle bajnoki meccs ellenőri jelentésének summázata pedig egyértelműen mellbevág. ... „A mérkőzés gyenge iramú. a területi bajnoksághoz méltatlan volt. Hetvenöt percen keresztül mindkét csapat a pálya közepén, minden elképzelés nélkül játszott. A nagyatádi gól után a vendégcsapat saját térfelén adogatott, sok esetben percekig és a támadók tétlenül szemlélték, illetve ha a labda mégis birtokukba került, ugyanezt a játékmódot folytatták. A lelleiek az utolsó 25 percben „megpróbálkoztak” az egyenlítéssel, de ez mit sem változtatott a mérkőzés színvonalán. A közönség már az első félidőben füttykoncerttel tüntetett a pályán látottak miatt, s ezt a mérkőzés végéig többször megismételték.” A szövetség zárszavai: „Az MLSZ állásfoglalása szerint a bajnokság indulásakor előlegezett bizalmat szavaztunk. Ezt a ligaülésen mindenkivel J megérttettük. A türelmi idő lejárt! Nem ismétlődhet meg a tavalyi bajnokság néhány, ma is vitatott eseménye!” Tiszta szívből a verseny- bizottságnak szurkolok, hogy valóban legyen ereje akár elrettentő módon szankcionálni a rend, a fegyelem megteremtése, a bajnokság tisztaságának megóvása érdekében. MONDD MEG AZ IGAZAT — FELFÜGGESZTENEK Csöng a telefon, a vonal túlsó végén egy elkeseredett * játékvezető. „Szeretném megkeresni a szerkesztőségben, hogy sérelmemet elpanaszoljam.” Megegyezünk: műszakváltás után várom. A bemutatkozás fölösleges, hiszen a legutóbbi „Kényes kérdésekről” című anyagban írtam Fritschi Jánosról. Ő volt az a bíró, aki őszintén feltárta, hogy önhibáján kívül maradt távol a Nagydorog—TÁÉV SK mérkőzésről, mert megkésve kapta meg a JB-től a küldést. Bírált, pontosabban javaslattal élt a küldések gyakorlatának jövőjét tekintve. Ennek lényege az volt ,hogy két-három hétre előre készítsék el a játékvezetői küldéseket. — A cikk megjelenése után két héttel a játékvezetői bizottság hivatalos körlevelében közölték; további működésemet felfüggesztették. Arra való hivatkozással, hogy nem küldtem igazoló jelentést az ominózus mérkőzésről történt távolmaradásomról. Sántít az indokolás, lévén, hogy én személyesen bent jártam, s elmondtam a történteket. Egy elnökségi tag nem teketóriázott, amikor a szemembe mondta: .Haragszanak rád, mert panaszoddal egyenest az újsághoz rohantál.’ Szóval, azóta nem küldenek vezetni. Tizenkét- éves bírói múlttal a hátam mögött, úgy érzem mást érdemeltem volna — panaszolta a kakasdi játékvezető. Hogy erről mi jut eszünkbe? Hát persze, az a közmondás, miszerint mondd meg az igazat — betörik a fejed. A JÁTÉKVEZETŐ IS EMBER A kosárlabda NB I szekszárdi nyitányára várva ücsörgünk a Zrínyi utcai csarnokban. A legélfogultabb dózsás szurkolók is pesszimistán vélekednek a mérkőzés esélyeiről. Tárgyilagosak, hiszen az ellenfél egységesebb, összeszokottabb csapatának játékereje tekintélyt parancsoló. Valaki megjegyzi: nem tartja túl szerencsésnek a bíróküldést, hiszen... S ezután okfejtésbe kezd. Lári- fári, gondolom magamban. A lila-fehérek felrúgva a papírformát, nagy akarással, határtalan lelkesedéssel küzdenek, egyenrangú partnerek, sőt, remek második félidőt produkálnak. Vezetnek is már tíz ponttal, amikor a centert és a bedobót — a hazaiak két ászát — kipontozzák a bírók. A véghajrában pattanásig feszülnek az idegek, úgy tűnik, csak egy oldalra tudnak tévedni a sípos emberek. Elfogy az előny, 62-62-re módosul az állás. Még 43 másodperc hiányzik a hármas sípszóig. Varga indít támadást, őt a védők egyike combdobással a nézők közé penderíti. A játék mehet tovább... A labdára négyen vetődnek, a gubanc alján a játékszerbe kapaszkodó egy- szál szekszárdi lányra hárman ugranak. Szól a síp, büntetőhöz jut a vendégcsapat. Bennünk, nézőkben „megáll az ütő”. A büntetőből elért ponttal eldőlt a találkozó sorsa. Nehéz megfékezni az oldalvonalnál az idegesebb természetű nézőket, hogy a pályára rohanjanak. Hasonló csalódást, ekkora becsapottságot utoljára azon a futballmérkőzésen tapasztaltam a szurkolók körében, amelyen a játékvezető — azóta totós ügye miatt a bíróság elítélte —, Suba szabályos gólját visszavonta. Mondják: a játékvezető is ember, ő is tévedhet. De, könyörgöm, ekkorát, és tartósan csak az egyik csapat kárára? büntetödobAs — ÜRES KAPUBA? Engedélyt kértem és kaptam: hallgatóként részese lehettem a kézilabdások egyik fegyelmi tárgyalásának. A terítéken lévő ügy meglehetősen nagy vihart kavart szakberkekben. „A Dalmand— Zomba megyebajnoki női mérkőzés félbeszakadt, mert a második félidő 18. perc 42. másodpercében 17-11-es dal- mandi vezetésnél a zombai csapat levonult a pályáról”. A játékvezetők regisztrálták ilyen alapos precizitással jelentésükben. Ha a tevékenységük is ilyen körültekintő lett volna a meccsen, akkor... Érvek, vádak csapnak ösz- sze az ok-okozat fejtegetésében. A levonulás tényének súlyosságát — annak minden várható ódiumát vállalva — elismerik a zombai vezetők. Csakhogy, amíg eddig fajultak a dolgok — állítják — a bíráskodás jóvoltából maréknyi keserű pirulát nyeltek a lányok-asszonyok. A 18. perc 42. másodpercében egy sokadik, jogtalannak vélt büntető megítélésekor túlcsordult a zombaiak pohara, nem bírták tovább „cérnával” — levonultak. Ezután — tanúsítják — a megítélt büntető dobást a játékvezetők elvégeztették — immár az üres kapura. A groteszk szituáció ellen tiltakozik a bírópáros jelenlévő tagja. Hogyisne, hiszen ennek beismerése egyenlő lenne a műhibával. Igenám, de a mérkőzés jegyzőkönyve szerint a dalmandiak 17. gólja a 22. percben és büntetőből esett. Ki érti ezt, hiszen akkor már több mint három perce levonultak a zombaiak? Válasz nélküli kérdés, mint ahogy az egyórás tárgyalás végén az ügy több más részlete is kulisszatitok maradt. A határozat: a mérkőzést a pályán elért eredménnyel igazolták a Dalmand javára, a zombaiak évi összeredmé- nyéből egy büntetőpontot levontak, a játékvezető párost pedig egy hétig eltiltották a működéstől. Fekete László \
