Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-21 / 249. szám

1983. október 21. ^PÜJSÁG 3 Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás -a 2. oldatról.) tevékenységének befolyásolá­sához, de semmi sem tudja (Tolna m. 7. vk.) A Simontornyai Bőrgyár igazgatóhelyettese — aki el­sőnek kapott szót a beszá­moló feletti vitában — an­nak a véleményének adott hangot, hogy a bőr- és a ci­pőiparban használatos hazai és import nyersbőr jelenlegi összetétele lehetővé teszi a választék további bővítését, a magasabb igények kielégíté­sét. Éppen ezért — a mai gaz­dasági helyzetben — szük­ségtelennek mondotta a rend­kívül drága borjúbőr alap­anyag importálását. Igaz ugyan, hogy az olcsóbb alap­anyagból nehezebb jó árut készíteni. Ez szinte már mű­vészet, mégsem lehetetlen, ha a szakma szeretete, illetőleg a korszerű technikai feltéte­lek megteremtése mellett si­kerül javítani a bőripar és a cipőipar kapcsolatát, tovább­fejleszteni a közös érdekelt­ségi rendszert. A képviselő kérte annak megvizsgálását, hogy — népgazdasági szin­ten — vajon élelmiszeripari célokra hasznosabb-e fel­használni a sertésbőrt, vagy talán kifizetődőbb lenne-e, ha azt a bőriparban dolgoz­nák fel. VERESS PÉTER külkeres­kedelmi miniszter felszólalá­sában elmondotta: 1975—1982. között csökkent az ipar ará­nya az összes exportban, nőtt viszont súlya az import­igényes, főként a nem rubel elszámolású behozatalban. Az ipari termékek külke­reskedelmi forgalmában a rubel és a nem rubel viszony­latban egyaránt növekedett a vegyipar és a gépipar ré­szesedése, míg más ágazato­ké, így a különösen kedve­zőtlen piaci helyzettel küzdő kohászaté és könnyűiparé csökkent. Valamennyi fő ágazatban vannak olyan vál­lalatok, gyártási ágak, ame­lyek a versenyben helytáll­nak, képesek alkalmazkodni a piac gyorsan változó - igé­nyeihez, sőt: folyamatos megújulással termékeiknek új piacokat is találnak. So­kan azonban nem tudnak lé­pést tartani a külpiaci ver­seny feltételei vél és erre mai szabályzóink még nem is kényszerítik őket eléggé. A kivitel szerkezetének válto­zása egészében véve lassúbb, mint ^ ahogyan a világpiaci -mozgások igényelnék. A világgazdaságban bekö­vetkezett események hagyo­mányos expontszerkezetün- ket leértékelték, és az egyen­súlyi követelményeknek csak úgy tehetünk éleget, ha gyor­sabban _ tudunk változtatni. Ennek érdekében a licenc- és eljárásvárá'lásokban rejlő le­hetőségekkel bátrabban kell élnünk. A kormánynak, a Külkeres­kedelmi Minisztériumnak egyik fontos feladata és te­vékenysége, hogy megfelelő külgazdasági politikával és államközi kapcsolatokkal, egyezményekkel miinél jobb feltételeket teremtsen export- termékeink számára. A szo­cialista piacokon pozíciónkat folyamatos munkával, jó mi­nőségű áruikkal, a vevő meg­felelő kiszolgálásával kell megőriznünk. Mindez érvé­nyes a fejlett főikés piacok tekintetében is, de ezen túl­menően szívós, .találékony küzdelmet kell folytatnunk az egyenlő versenyfeltételek létrehozásáért. A fejlődő or­szágokban pedig helyzetün­ket még az is 'bonyolítja, hogy több helyen a korábban vi­rágzó piac fizetőképessége megingott, üzleti tevékeny­ségünk emiatt megtorpant, visszaesett. A külkereskedelmi minisz­ter a továbbiakban szólt ar­ról, hogy ma már több mint 200 vállalatnak van külke­reskedelmi joga. A gépipari pótolni vagy helyettesíteni azonosulásukat a feladataik­kal, a vállalatukkal. export több -mint 50 száza­lékát az önálló joggal ren­delkező termelő vállalatok bonyolítják le. Igaz azonban, hogy iá külkereskedelmi vál­lalatok — részben szűkös pénzeszközeik miatt, rész­ben a válliaikozókedv hiánya miatt — ma még az üzleti kockázatnak kisebb hánya­dát tudják vállalni. Azon dolgoznak, hogy a szakosított külkereskedelmi vállalatok is valódi vállalkozó vállala­tokká fejlődjenek. Foglalkoz­nak új típusú, úgynevezett kereskedőházak létrehozásá­nak gondolatával is, ezek a íéladatulknák megfelelő mű­szaki, kereskedelmi appará­tussal, anyagi eszközökkel rendelkeznének, és a külke­reskedelem óldaláról közvet­len vállalkozói hatást gyako­rolnának a termelésre, erő­sen integrálnák a termelési, értékesítési és- beszerzési te­vékenységet. 'Kivitelünk jövőre is ha­ltárt szab a behozatalnak, ezért a szabályozó rendszer úgy változik, hogy a jelen­leginél jobban ösztönözze az exportképes termelést, össz- behozataliunk 1983-ban — 1982-höz viszonyítva — elő­reláthatóan mintegy 1,5 szá­zalékkal desz kevesebb. A mainál jobb külgazdasági egyensúly elérése elsősorban saját cselekvőképességünkön múlik — mondotta befejezé­sül Veress Péter. GAJDOS FERENC (Bp. 43. vk.), a Danuvia Központi Szerszám- és Készülékgyár marósa szólt a szákmunikás- uitánpótl'ás helyzetén ék gond­jairól i az ipari szakember- gárda elöregszik, s őket nem tudják pótolni jól képzett pá­lyakezdő fiatalokkal. Szorgal­mazta, hogy az oktatási és a továbbképzési rendszer job­ban alkalmazkodjon az ipar- fejlesztés szákmai követel­ményeihez. NICS JÁNOS (Fejér m. 8. vk.), a Dunai Vasmű acél­művének nyugdíjas főolvasz- itára arról beszélt, hogy a bel­földi és . az export-igényeket a Dunai Vasmű nem tudja kielégítem, de kisebb beru­házásokkal, ia termák méret­pontosságának javításával növelni lehetne a kapacitá­sokat. TÓTH ILONA (Veszprém m, 12. vk.), a Szakszerveze­tek Veszprém megyei Taná­csának vezető titkára el­mondta, hogy a szákszerve­zeti munkában is számolni kell az érdekütközések erő­södésével. A nehezebb hely­zetben az érdekvédelmi, ér­dekképviseleti tevékenység fokozottabb politikai érzé­kenységet, felelős magatar­tást kíván. Szólt arról is: az inötai és az ajkai kohászok jogosan kifogásolják, hogy munkaterületüket nem érin­ti a munkái dő csökkentése. MÉREI EMIL (Baranya m. 7. vk.). A Mecseki Szénbá­nyák vezérigazgatója felhív­ta a figyelmet arra: már az idén is jelentősen csökkent, néhány év múlva pedig már megszűnik a lakossági kíná­lat azokból a jó minőségű darabos szenekből, amelyek­ből ugyanakkor a kereslet folyamatosan nő. DR. NOVÁK BÉLA (Pest m. 16. vk.), a Csepel Autó­gyár vezérigazgatója felszó­lalásában foglalkozott az.zal, hogy a vállalatok döntő több­sége azért kényszerül na­gyobb készletet tartani, mert a kooperációs és a szállítási fegyelem időnként szinte el­viselhetetlen. TAKÁCS IMRÉNÉ (Csong- rád m. 4. vk.) a Szegedi Tex­tilművek MSZMP Bizottsá­gának titkára méltánytalan­nak tartotta, hogy egy csong­rádi és egy budapesti szövő­nő bére között azonos pro­duktum mellett is 400—500 forint különbség van. WEISZBÖCK REZSÖNÉ (Győr, 15. vk.), a Soproni Szőnyeggyár igazgatója rá­mutatott: még ma is gyak­ran állítja szinte megoldha­tatlan feladat elé a vállalat- vezetőket a bérszínvonal-sza­bályozás. Az üzemek számára még most is előnyös az ala­csony jövedelműek foglalkoz­tatása és ez sokszor felesle­ges munkaerő foglalkoztatá­sát is takarja. LÁNG TIBOR (Bp. 50. vk.), a Gyógyszer- kutató Intézet Közös Vállalat igazgatója javasolta, hogy rangsorolják a legfontosabb vállalatokat és iparágakat aszerint, milyen és mekkora anyag-, energia- és beruhá­zás-igényességük. E rangsor szolgálhatja alapul az export­ban érdekelt vállalatok és iparágak szelektív és gyors ütemű fejlesztéséhez. KOSZ- TOLÁNCZI JÁNOSNÉ (So­mogy m. 2. vk.), a Kaposvári Ruhagyár varrónője indítvá­nyozta: a kormány vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a termelő vállalatok tőkés export-teljesítésük egy részé­nek — 20—25 százalékának — megfelelő nagyságú im­portkeretet kapnának JESZENSZKI GÁBOR (Szabolcs m. 1. vk.), a Nyí­regyházi Építő- és Szerelő Vállalat lakatosa javasolta, hogy ahol kevés a munkás­kéz, az állóeszközök kihasz­náltsága alacsony, telepítsék oda a berendezéseket, ahol azokat működtetni, hasznosí­tani lehetne. ANTAL IMRE (Pest m. 19. vk.), a Mezőgép Érdi Vállalatának igazgatója beszélt arról, hogy sok ipari vállalat munkáját hátráltatja az a KPM-rendelet, amely előírja: a vállalatok közleke­dési eszközeinek a múlt év­hez viszonyítva idén abszo­lút mértékben 5 százalékos üzemanyagot kell megtaka­rítaniuk. Ezért több vállalat a Volánnal szállíttat, kény­szerből. sokkal drágábban. TOJLLÁR JÓZSEF (Zala m. 6. vk.), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója kifejtette, hogy a készletek nem ott és nem ak­kor állnak rendelkezésünkre, amikor azt a gazdasági fo­lyamatok megkívánnák. Üj alapokra kellene helyezni a termelőeszköz kereskedelmi vállalatok tevékenységét is. HEGEDÜSNÉ HARGITAI ÁGNES (Borsod m. 6. vk.), a Diósgyőri Gépgyár osztályve­zetője rámutatott: fontos, hogy a kohászat érdekeltté váljon az anyagtakarékos elő- gyártmányok termelésében. MÁTYUS GÁBOR (Bács- Kiskun m. 14. vk.), a Hosszú­hegyi Állami Gazdaság igaz­gatója egy ellentmondásra fi­gyelmeztetett: az új ipari üzemek közül is néhányan értékesítési és pénzügyi gon­dokkal küzdenek, a rekonst­rukción túljutott, illetve az új üzemek versenyképessége, hatékonysága sokszor elma­rad a követelményektől. ER­DEI LÁSZLÓNÉ (Békés, 13. vk.), a Budapesti Harisnya­gyár szeghalmi telepének textilipari munkása arra mu­tatott rá, hogy az érdekek nem kötődnek kellően a vég­termékhez, a piachoz, nem mindig érdemes vállalkozni, belevágni a műszaki fejlesz­tésbe. EPERJESI IVÁN (He­ves m. 7. vk.), a Visonta Tho- rez külfejtéses bányaüzem pártbizottságának titkára ar­ról beszélt, hogy a földterü­letek igénybevétele és mező- gazdasági célokra történő visszaadása ügyében gyakori a vita a bányászat és a me­zőgazdaság között ezzel kap­csolatban megoldást sürge­tett. HORVÁTH KÁROLY (Hajdú-Bihar m. 17. vk.), a Biharkeresztesi Ipari Szövet­kezet művezetője arról a gondról beszélt, hogy filléres dolgok hiánya miatt nem le­het kiszállítani olykor a ter­mékeket, halmozódnak a készletek, zavarok keletkez­nek a pénzforgalomban is. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszakának első napja — amelyen felváltva elnökölt Apró Antal, Cservenka Fe- rencné és Péter János — be­fejeződött. (MTI) Csapó Jánosné felszólalása / Lengyel vendégek megyénkben A lengyel Falusi Ifjúsági Szövetség harminctagú delegációja érkezett megyénkbe ok­tóber 18-án este. A mezőgazdaságban dolgozókból álló küldöttséget Egyed László, a KISZ megyei bizottságának titkára tájékoztatta megyénk fiatalságának helyzetéről, kü­lönös tekintettel a mezőgazda ságban dolgozók munka- és életkörülményeiről tegnap délelőtt Mözsön az Egyetértés Termelőszövetkezet tanácst érmében. Ezután megtekin­tették a termelőszövetkezetet, majd háztáji gazdaságokba látogattak. Délután Szekszár- don a húskombinátot nézték meg. Ma a Szekszárdi Állami Gazdaságba, majd pedig a KSZE-be tesznek látogatást. Ki minek mestere? Csapatversenyben első Bonyhád Befejeződött tegnap dél­után a Bonyhádi Cipőgyár­ban az országos szafemunkás- venseny. A nemes vetélkedőt két szakmában és négy kate­góriában rendezitek meg. Kü­lön indultak az öt évnél ke­vesebb és az annál több szak­mai 'gyakorlattal rendelkező cipőfelsőrész-készítők, és az alja-összeszerelő szakma leg­jobbjai. Szerdán délután volt az el­méleti verseny, .tegnap dél­ei őitt pedig a gyakorlati fel­adatokat oldották meg a fia- italok. A verseny egyéni volt, de gyáranként, illetve szövet­kezetenként három verseny­zővel lehetett nevezni, ilyen módon azért csapatverseny is lett, hiszen mindegyik gyár és szövetkezet bizonyítani szerette volna, hogy az ő szakmunkásai a legjobbak az országban. Az izgalmas versenyt szo­ros küzdelem jellemezte, a legtöbb kategóriában az első és a negyedik helyezett kö­zött csupán négy pont volt a különbség. A gyakorlott cipő­felsőrész-készítők közül első lett Falta Gáborné, la Bonyhá­di Cipőgyár dolgozója, a kez­Munkában a cipőfelsőrész-készítők dők közül Nyisztor Irén nyert, aki szintén a gyár dolgozója. Az alja-összeszerelő szak­munkások versenyében ia ré­gebbi szakmunkások (közül Simon István, a Bonyhádi Ci­pőgyár, a kezdők közül pedig Császár István, a BONY Szö­vetkezet dolgozója bizonyult a legjobbnak. A verseny első helyezett­jei hat-, a másodikak öt-, a harmadikak pedig négyezer forint jutalmat kaptak. Az ágazat ipari szakmai tovább­képző intézete szervezte a versenyt, amelyen összesen hét munkahely 47 verseny­zője vett részt. BUDAPEST Szépvölgyi Zoltán, a Fővá­rosi Tanács elnöke, csütörtö­kön hivatalában fogadta a Hardjantho Sumodisastro, az indonéz képviselőház alelnö- ike vezette indonéz képvise­lőházi küldöttséget, amely a magyar országgyűlés meghí­vására tartózkodik orszá­gunkban. Az indonéz dele­gáció délelőtt rövid ideig részt vett az országgyűlés őszi ülésszakán. Ezután a Fővá­rosi Tanács elnöke ebédet adott a tiszteletükre. A kül­döttséget fogadta dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke. A fo­gadáson jelen volt Budi Har- tantyo, az Indonéz Köztársa­ság budapesti nagykövete. * A Minisztertanács dr. Han­ga Mária művelődési minisz­terhelyettest, más fontos megbízatására tekintettel -t- érdemei elismerése melllett — 1983. október 19-i hatállyal e tisztségéből felmentette, egyidejűleg dr. Földiák Gá­bort és Gazsó Ferencet mű­velődési miniszterhelyettessé kinevezte. * Veress Péter külkereske­delmi miniszter csütörtökön PANORAMA Csen Mu-hua külkereskedel­mi és külgazdasági miniszter meghívására Kínába utazott. MOSZKVA Újabb automatikus teher­szállító űrhajót — a Pirog- ressz—18-at — indították út­inak csütörtökön a Szovjet­unióból a Szaljut—7 űrállo­másra. Az űrhajó fedélzetén üzemanyagot és az űrhajósok munkájához szükséges fel­szereléseket szállít a Szaljut- ira. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a szovjet miniszterta­nács elnökének edső helyette­se, a Szovjetunió külügymi­nisztere csütörtökön Moszk­vában megbeszélést folytatott Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszterrel. A talál­kozón Andrej Gromiko meg­erősítette, hogy a Szovjetunió változatlanul támogatja Vi­etnam, Laosz és Kambodzsa konstruktív erőfeszítéseit, amelyek célja a délkelet­ázsiai helyzet javítása, a tér­ségnek a béke, a jószomszé­di kapcsolatok -és az együtt­működés övezetévé változta­tása. Nguyen Co Thach a vi­etnami vezetés teljes támoga­tásáról biztosította a Szovjet­uniónak a béke megvédését, a fegyverkezési hajsza meg­állítását, a nukleáris hábo­rú veszélyének elhárítását szolgáló politikáját. MANAGUA Az Egyesült Államok aktív előkészületeket folytat egy Nioaragua-elllenes zsoldosin­vázióra, amely hondurasi és costa-ricai területekről in­dulna ki — közölte Mana- guában Julio Riamos, a san­dinista hadsereg biztonsági szolgálatának vezetője. Több mint nyolcezer ellenforradal­már gyülekezik a Nueva Se- govia, Chinandega, Madriz és Zeliaya niearaguai megyékkel határos hondurasi területeken — jelentette ki. GENF Teljes ülést tartott csütör­tökön Genfben a Szovjetunió és az Egyesült Államok kül­döttsége a hadászati fegyve­rek korlátozásáról és csök­kentéséről, valamint az euró­pai atomfegyverek korlátozá­sáról folyó tárgyalásokon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom