Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-11 / 215. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XXXIII. évfolyam, 215. szám ARA: 1,40 Ft 19 83. szeptember 11., EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) NEMZETISÉGI POLITIKA A PAKSI JÁRÁSBAN (3. old.) A SZEKSZÁRDI Állami gazdaság 1983. ÉVI BORSZÖLÖ­felvAsArlAsi Arai (4. old.) KI OKOZTA az Áramszünetet? (3. old.) Madrid biztatása Valóságos próbakő lett a madridi külügyminiszteri találkozó, most, hogy az új szovjetellenes kampány napjait éljük. Előzőleg nyilván sokakban felbuk­kant a kérdés: összeül­nek-e egyáltalán a 33 euró­pai és a két észak-ameri­kai állam magas rangú képviselői, zökkenőmente­sen aláírják-e a három­éves munkával kidolgozott záródokumentumot? Ám végül győzött a politikai józanság. Igaz, a dél-ko­reai repülőgép tragédiája valóban árnyékot vetett e záróaktusra, egy sor nyu­gati felszólaló folytatta a támadásokat, a vádasko­dást a Szovjetunió ellen — de ami a spanyol főváros­ban a legfontosabbnak bi­zonyult: a helsinki folya­mat nem szenvedett csor­bát. A külügyminiszterek aláírták a záródokumentu­mot, amely az európai ál­lamok. az Egyesült Álla­mok és Kanada további együttműködésére ajánl utakat, a politika, a gaz­daság s más témák vonat­kozásában. Legfontosabb közöttük a katonai biza­lomerősítésekről szerve­zendő stockholmi konfe­rencia, számunkra leg- megtisztelőbb pedig a Bu­dapesten összeülő kulturá­lis fórum. A madridi tanácskozás egyébként is sajátos mér­legkészítés lett, hiszen az a három esztendő — ami alatt a közösen elfogadha­tó szöveg elkészült — a nemzetközi helyzet erős romlásának kora volt. Mi­közben egyre rosszabbodott szovjet—amerikai vi­szony és forrósodtak az Európa számára sem kö­zömbös távolabbi feszült­séggócok — Madridban senki nem csapta be az aj­tót. Ellenkezőleg, két olyan kérdésben, amelyet igen kényesnek tartanak: a ka­tonai biztonság és az em­beri jogok értelmezésében létrejött a megállapodás. Továbbhalad tehát a hel­sinki folyamat — ez a mos­tani külügyminiszteri meg­állapodás lényege. Kide­rült, hogy minden nehéz­ség és váratlan, új feszült­ség ellenére, Európa or­szágai érdekeltek az együttműködésben. Azokat a kötelékeket, amelyek a múlt egy, másfél évtized­ben szövődtek — a politi­kai konzultációk, a látoga­tások rendszere, a keres­kedelmi csere, egymás kul­túrájának jobb megisme­rése és a turizmus — sen­ki nem akarja elvágni. Magyarország egyértel­műen tanúsíthatja, mi­lyen értékes a nemzetközi enyhülés, mennyire előse­gíti egy ország belső fej­lődését is. Nem kell sokat magyaráznunk a nemzet­közi kereskedelem kibon­takozásának előnyeit, a katonai feszültség csökke­nésétől várható javuló lég­kör jó hatásait, a turizmus örömeit. Szívből üdvözöl­jük a madridi megállapo­dást, s erőnkhöz mérten igyekszünk majd hozzájá­rulni ahhoz, hogy a papír­ra vetettek valósággá vál­janak. TATÁR IMRE Gyönk, Spirál Vegyesipari Szövetkezet Új gépek ideiglenes helyen A megyehatáron túl is, sőt, az egész ország faipari üze­meiben, bútorgyáraiban is­merik — kiváló minőségű faipari szerszámairól — a gyönki Spirál Vegyesipari Szövetkezetét. A szövetkezet faipari szerszámgyártásban a legnagyobb, ha nem éppen az egyedüli üzem az országban, legfeljebb a nagy bútorgyá­rak állítanak elő saját szük­ségletükre egyszerűbb szer­számokat. Ezért nő évről évre az igény a gyönkiek gyártmá­nyai iránt, különösen az utóbbi években, miután a faipari szerszámok importja csökkent. Látták ezt nemcsak a gyönkiek, hanem a lySZÖV és az OKISZ is. Ezért voltak készek arra, hogy a gyönki szerszámüzem rekonstrukció­ját támogassák, önerőből er­re — lévén a gyönki a me­gye legkisebb ipari szövetke­zete a „kisszövetkezeteken" kívül — nem lett volna ké­pes, ám népgazdasági érdek a fejlesztés. Tízmillió forin­tos kölcsönt kapott a szö­vetkezet az OKISZ—KISZÖV Közös Fejlesztési Alapból, saját erőből 700 ezret terem­tett elő. Tavaly megkezdődött a rekonstrukció, amelynek jellemzője az alacsony épí­tési és magas gépbeszerzési arány. Az épületek átlakítá- sa folyik, miközben sorra ér­keznek a gépek, főleg hazai gyárakból és KGST-import- ból. Amíg az építéssel-átala­Üzemben a szovjet egyetemes szerszámélező és a lengyel univerzális marógép kításokkal elkészülnek, a gépek addig sem hevernek „parlagon". Ideiglenes he­lyen állítják őket a terme­lésbe, mint a nemrég érke­zett szovjet egyetemes szer- számélezőt és a lengyel uni­verzális marógépet. Míg korábban évi 3,5—4 millió forint értékű faipari szerszámot állítottak elő Gyünkön, az idén elérik a 6— 8 milliót, és a beruházás be­fejezése után — erre 1984 első felében kerül sor — évi 12—15 millió forintra nő a kapacitás. A termelésnek 3— 4-szeresre való növeléséhez a létszámot a mai 16-ról alig néhány szakemberrel, 20—25 főre növelik. A termelés fel­futását — erre pedig a ren­delésállomány folyamatos emelkedése a biztosíték — tehát túlnyomórészt a ter­melékenység növekedésével érik el. Kádár János Finnországba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára Mauno Koivistónak, a Finn Köztársaság elnökének meghívására a közeli na­pokban hivatalos látogatást tesz Finnországban. (MTI) Hazánkba érkezik a brit külügyminiszter Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter meghívására szeptember 12-én hivatalos látogatásra hazánkba érke­zik sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter. (MTI). Harcok Libanonban Libanon a Biztonsági Ta­nács sürgős öszehívását kér­te az országban kirobbant heves harcok miatt — közöl­ték libanoni források. Liba­non ENSZ-képviselete azt szeretné, ha a BT már hét­főn összeülne Libanon ügyé­ben, és tűzszünetre hívná fel a Bejrút környékén és a Suf- hegységben harcoló feleket. Péntek éjjel is folytatód­tak a már hat napja tartó heves összecsapások a drúz szocialista és a keresztény falangista milíciák között. A libanoni rendőrség jelentése szerint az összecsapások ed­dig 448 áldozatot követeltek. Gromiko párizsi megbeszélései A hivatalos munkalátoga­táson Franciaországban tar­tózkodó Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács első elnökhelyettese, külügyminiszter pénteken ta­lálkozott Francois Mitterrand francia köztársasági elnökkel. Megbeszélésükön kitértek a nemzetközi politika alapvető fontosságú problémáira, va­lamint a Szovjetunió és Fran­ciaország közötti kapcsolatok fejlesztésének elvi kérdései­re. Gromiko felhívta a figyel­met azokra a szovjet javas­latokra, amelyek a fegyver­kezési hajsza megfékezésére, a nemzetközi feszültség csök­kentésére és a világbéke megőrzésére irányulnak. A Szovjetunió jóindulatát tük­rözi az az új szovjet kezde­ményezés, amely arra hiva­tott, hogy előmozdítsa a megállapodást az^ európai nukleáris fegyverzet csökken­téséről. A kezdeményezés­ről Franciaországot Jurij Andropov üzenetben tájé­koztatta. Szovjet részről rámutattak: még van lehetőség a kölcsö­nösen elfogadható megálla­podásra, ha a másik fél — az Egyesült Államok — kinyil­vánítja erre való hajlandó­ságát. Kifejezték annak szüksé­gességét, hogy fejlesszék a kölcsönösen előnyös együtt­működést, mindenekelőtt a Szovjetunió és Franciaor­szág közötti politikai párbe­széd, így a legmagasabb szin­tű dialógus fenntartásával. Ez megfelelne a két ország népei érdekeinek, az európai és nemzetközi béke és biz­tonság érdekeinek. A nap második felében Gromiko külügyminiszter Mauroy miniszterelnökkel folytatott tanácskozást. Kü­lönleges figyelmet fordítottak a kétoldalú együttműködés kérdéseire, .mindenekelőtt a kereskedelmi-gazdasági kap­csolatok fejlesztésére. Andrej Gromiko pénteken tanácskozott Claude Cheysson francia külügyminiszterrel is. A szovjet-francia politikai párbeszéd folytatása jegyé­ben véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról, valamint a két­oldalú kapcsolatok egyes kérdéseiről. Minthogy a francia fél föl­vetette a dél-kóreai repülő­gép incidensének kérdését, Gromiko az üggyel kapcso­latban elmondotta: kétségte­len, hogy az Egyesült Álla­mok által kitervelt szovjet­ellenes provokációról van szó, amelynek célja tágabb érte­lemben a nemzetközi hely­zet további élezése. Az inci­dens kitervelőit az a szándék vezérelte, hogy eltereljék a figyelmet az olyan fontos és megoldásra váró problémák­ról, mint az európai biztonság és a világbéke, a fegyverke­zési hajsza megfékezése. A megbeszéléseket, ame­lyek tárgyszerű légkörben zajlottak le. a feléknek az a törekvése jellemezte, hogy felkutassák a kölcsönös meg­értés területeit. Úthenger-alkatrész és tartóoszlopok A Közúti Gépellátó Válla­lat tamási telepének fő pro­filjába a hegesztett acélszer- kezetek gyártása tartozik. Te­vékenységük háromnegyed­részét az NDK exportra készülő aszfaltkeverő dobok képezik. Ezek gyártása mel­lett különböző, úgynevezett időszakos munkákat is vé­geznek, hazai és külföldi megrendelőknek egyaránt. A KÉV Metró megrendelé­se alapján Tamásiban készí­tik az Árpád-hídi metróállo­más és -aluljáró tartóoszlo­pait, amelyeket majd az épít­kezés helyszínén acélcsapok­kal rögzíthetnek az építők. A négyféle méretben készülő, 3 és 4,5 méter közötti hosszú­ságú, 1600—2200 kilogramm súlyú termékeket az UVA- TERV újítási javaslata alap­ján gyártják. A lemezből he­gesztett zárt szelvényű osz­lopok tőkés exportból szár­mazó acélcsövek helyettesíté­sére szolgálnak és a legmo­dernebb, fedett ívű hegesztő­eljárással készülnek. A hazai és a szocialista pi­ac mellett tőkés exportra is dolgoznak a tamásiak. NSZK- megrendelésre talajsimító út­hengerek egyengetőhengerét gyártják. Ez már a második széria abból, amit a tőkés partnerek készítenek. Hamar Dezső csoportvezető és társai beborításhoz készí­tik elő a tartóoszlopot Bíró Zoltán a TX-hengcr belső gyűrűjét köszörüli \

Next

/
Oldalképek
Tartalom