Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-10 / 214. szám
1983. szeptember 10. ^PÜJSÁG 11 „A könyveknek megvan a maguk sorsa” A gyermek* és ifjúsági könyvkiadás A könyveknek megvan a maguk sorsa. Vajon milyen sorsa van ma a hazánkban megjelenő gyermek- és ifjúsági könyveknek? A fiatalok gondolkodásában milyen presztízse van az olvasásnak, a könyv szeretetének? Milyen választékot kínál irodalmi ízlésük fejlődéséhez, ismereteik gyarapításához a könyvkiadás? A 70-es években a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás dinamikus fejlődésének voltunk tanúi, a művek gyarapodását és a példányszámok változásait összevetve. 1971- ben mintegy másfélszáz kötet jelent meg 4,5 millió példányban, a 80-as évek elejére ez a szám majdnem elérte a négyszázat, illetve példányszámban a 17 milliót. A számok emelkedése megnyugtató, érdemes azonban szóvá tenni néhány olyan problémát, amelynek elkendőzése nem volna helyénvaló. A könyvtárak emelkedése ellenére az utóbbi egy-két esztendőben — szerencsére — nem csökkent a könyv iránti vásárlói érdeklődés. Vészesen csökkent az olvasásra fordított idő. Az olvasási igények csökkenése különösen a gyermek- és ifjúkorban szomorú tapasztalat. A gyermek - és ifjúsági könyvújdonságok száma 1982-ben az összkiadás 4,5 százalékát jelentette, örülhetünk annak, hogy többségükben szépek, vi- vonylag olcsók, nemzetközi könyvkiállításokon, könyv- művészeti versenyeken más országok hasonló könyvkínálatával szemben'versenyképesek. Ám aggódva kutatjuk, vajon megfelelő látásmódot nyújtanak-e az óvodás korú gyermekeknek a különféle képeskönyvek, lapozgatok. Évek óta tapasztalni, hogy a legkisebbeknek szánt leporellók választéka nem üti meg a mértéket, egyes művek illusztrációi nem törekednek arra, hogy a kicsinyek meg is értsék az alkotók üzenetét. Az iskolába . járó 10—14 éves korosztály — ha tévénézés mellett még olvasásra is fordít időt — kedvvel forgatja Berkesi, May Károly, Dumas, Fekete István, Gárdonyi Géza, Cooper, Szabó Magda, Verne, Mándy Iván, Erich Kastner könyveit. De ahhoz, hogy az olvasás valóban természetes igénnyé, önként vállalt elfoglaltsággá váljék, az is szükséges, hogy a ráfordított idő kedvvel, örömmel, emlékezetes élményekkel járó tennivaló legyen. Elősegíthetik gyermekkori könyvajándékok. a házi könyvtár felfedezése szülői segítséggel, bátorító, barátságos gyermekkönyvtárosi kéznyújtás, pedagógusi buzdítás, no és persze jó könyvek. Az iskolai kötelező és ajánlott irodalom — ha éppen nem hiánycikk — feladatszerűsége miatt nehezen marad meg a gyermekek kezében. A könyv azonban váratlanul felfedi értékeit, ha elolvasását a felnőttek nemcsak számon tartják, hanem a gyermekekkel együtt értelmezik is. Például az olvasótáborokban az Egri csillagok a gyermekek segítségével megelevenedett, cselekményét játékos formában megismételték, a kötelező olvasmány igazi élménnyé vált. A könyvekkel való találkozás nem mellékes formája a könyvvásárlás élményének felfedezése. Nézzük meg a választékot! Az ismeretterjesztő gyermekkönyvkiadás eredményeivel joggal dicsekedhetünk. A méltán népszerű Búvár Zsebkönyvek, a Képes * Történelem, a Képes Földrajz, az Így élt..., a Kolibri, a Bölcs Bagoly, Az én zeneszerzőm .. ., Az én múzeumom . .., az Ezerszínű Magyarország, a Csináld velünk- sorozatok köteteinek egyetlen hibája, hogy megjelenésük után hamar elfogynak a könyvesboltokból. Hiányukat látjuk, tapasztaljuk, pótlásukról néha későn, akadozva gondoskodunk. Pedig ha valami fontos, jó és hasznos, akkor kiadói álszerénység, vagy az olvasói igények körüli bizonytalanság kis példányszámban terjeszteni. Papírkeretre hivatkozni — ahogy kiadóink szoktak — ebben az esetben nem helyénvaló. Az ismeretterjesztő könyvek sikerével szemben ellenpontként említhetnénk, hogy a kiadók és a költők keveset tesznek például a vers megszerettetéséért. A Kis Verseskönyvek, a Magyar Irodalom Gyöngyszemei fontos sorozatok, de hasonló kiadói szándékkal ritkán találkozhatunk. Eltűntek a régebben sikeres leányregények, nem találták meg mai helyüket. Kár. hogy a fiatal, pályakezdő írók nem nagyon kívánnak fiatalabb társaikhoz szólni, vagy ha igen, a közlésmód nem a legszerencsésebb. A könyvek sorsa függ attól is, hogy hogyan, mikor értesülünk róluk. A gyermek- és ifjúsági könyvkiadás legfőbb gazdája a Móra Könyvkiadó, bár helytelen volna megfeledkezni arról, hogy a Tankönyvkiadó, a Minerva, a Zeneműkiadó, a Medicina és az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat elsősorban ismeretterjesztő művek kiadásával részt vállal belőle. A Móra Könyvkiadó tájékoztatófüzetekkel ad tudósítást műveiről, soror zatairól, kiadói terveiről. Hogy valójában mennyit segít ez a könyvek kiválasztásában. azt nem tudjuk pontosan, de az biztos, hogy a személyes tájékoztatást nem pótolja. Néhány hete kaptunk hírt arról, hogy az Európa Könyvkiadó könyvklub létrehozásával kívánja javítani a kiadó és olvasóinak kapcsolatát. írásbeli, szóbeli tájékoztatásról, előjegyzésről csak a könyvklub tagjainak szánt könyvritkaságok megjelentetéséről, különféle irodalmi programok szervezéséről gondoskodik. Jó volna, ha ezt a kezdeményezést a Móra Könyvkiadó a maga sajátos eszközeivel speciális formában követné. A könyvek iránt érdeklődő fiatalok bizonnyal szívesen járnának olyan gyermek- és ifjúsági könyvklubokba, ahol művelődve szórakozhatnának. Az Olvasó Népért mozgalom III. országos konferenciáját októberben rendezi a Hazafias Népfront. Majdnem azonos időben a népfront egv másik programra is készül: társadalmi vitán mondhatják el véleményüket a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás és -terjesztés helyzetéről pedagógusok, könyvtárosok, népművelők, szülők, fiatalok, az illetékes társadalmi és tömegszervezetek munkatársai. A társadalom számára nem lehet közömbös, hogy meg tudja-e teremteni a jövő nemzedékének a tartalmas művelődés feltételeit. Maróti István Pierre Székely kiállításairól A formák ellentéte és harmóniája A Párizsban élő Pierre Székely életművét — kicsit rendhagyó módon — négy helyet végigjárva ismerhetjük meg ezekben a hetekben Budapesten. A rendhagyó kiállításnak az oka, hogy amikor a Nagyvárad téri Békeszobor felállítása körüli megbeszélések folytak, felmerült az az igény, hogy a szoboravatás és a több mint három évtizedes művészi tevékenység átfogó bemutatása egymást követő és kiegészítő esemény legyen. Hamorosan kiderült, hogy 1983-ra a legtöbb kiállítóhely lekötötte termeit, így a szükség formabontást eredményezett: egy kiállítás négy helyen került megrendezésre. Az első „kiállítóhely” a Nagyvárad tér, ahol 1983. június 14-től a Béke című szobor látható. Az emberre és madárra emlékeztető alkotás — kölcsönvéve a művész szavait — jel-szobor. Az embertestű madár hatalmas szárnyai és az egész mű statikai felépítése érzékelteti, hogy korunk békéje hatalmas erők egyensúlyára épül. Néhány napja, augusztus 25-én nyílt meg az újjáalakult Budapest Galéria kiállítótermében Székely köztéri és építészeti munkáiból rendezett tárlat. A kiállított köztéri szobrok modelljei egyben önálló kisplasztikái alkotások, közös jellemzőjük a konstruktív szellemű figura- tívitás. Fotók, diák, filmek segítségével tanulmányozhatjuk a tíz-húszszoros vagy még többszörös nagyságban megvalósult műveket. 1983- ban Nainville les Roches-ban (Franciaország) állították fel a Védd magad önmagadtól című szobrot. Megfigyelhetjük, hogy a rusztikus elemekből szerkesztett plasztikában olyan erő és arányviszony valósult meg, amely az ember és a természet kozmikus erejét sugallja. Pierre Székelynek közel száznyolcvan szobra áll Európa, Ázsia, Amerikai országaiban, városaiban. Alkotó tevékenysége a hatvanas évektől kezdve kiterjed az építészet területére is, az 1976-ban kiadott Nagy Larousse lexikonban a szobrászépítészet úttörőjének nevezték. Több ház és a Valenci- ennes-i karmelita kolostor elkészítése után került sor 1964—69 között a francia tengerparton, Bég Meil-ben a Megújulás faluja címet viselő üdülőtelep felépítésére. A szoborszerű épületek szervesen kapcsolódnak egymáshoz, a fehér falak kontrasztjaként megjelenő színes bejáratok és ablakok, a tájat és a kertet összekapcsoló környezet a megszokottól eltérő, harmonikus keretet ad a pihenéshez. A nyaralófalu építészeti A Védd magad önmagadtól című szobor A kórusmozgalom Magyarországon Ma a kórusok és a falusi népdalkörök tagjainak a száma meghaladja a 80 ezret. Az európai rangú magyar énekkari kultúra múltja 500 évre nyúlik vissza, és a kezdetek is a legmagasabb színvonalú európai kórusmuzsikához kötődnek. A krónikák feljegyezték, hogy a 15. század második felében. Mátyás udvarában már működött egy 13 tagú állandó, ahogy ma mondanánk: függetlenített énekkar. A legigényesebb európai kóruszene Beatrix-szel érkezett az udvarba, s Mátyás király a bányavárosok teljes jövedelmét fordította erre a célra. A Budán felhangzó. több szólamú reneszánsz karének még Castello püspököt, a pápa küldöttét is bámulatba ejtette. Lelkes jelentése késztette arra V. Sixtus pápát, hogy a Sixtusi kápolna — később világhírűvé vált — kórusát életre hívja. i A több szólamú éneklés a felvilágosult uralkodók udvarában kezdődött. Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem pártfogoltjaként alkotott például Giovan Battista Mosto, kora egyik legtehetségesebb észak-olasz madrigalistája; a mecénási szerepet később a híres iskolák vették át. A Debreceni Kollégiumi Kántus 1739-ben alakult. Szilágyi Márton rektor uramnak nem kis fáradságába került, hogy a gyülekezeti tagokkal megértesse: nem csupán egy, hanem négy szólamban is lehet énekelni. A Sárospataki Iskolai Énekkar meglétéről csupán 1752-ből vannak adatok, azok viszont már arról tanúskodnak, hogy a kórus világi dalokat is énekelt. Néha — borízű hangon. Legalábbis erre lehet következtetni a törvénybe iktatott működési szabályzatából, amely kimondja, hogy „... aki a kóruspróbán az éneklést színlelve csak a száját mozgatja, aki vidéki szereplések alkalmával dorbézol, vagy magát leissza... 50 dénárt tartozik fizetni”. Fizettek, nem fizettek — ki tudja, de az bizonyos, hogy már nyolc szólamban is énekeltek. A hazai karéneklés első nagy korszaka a reformkorban bontakozott ki. A nemzetté válásban a nyelv és az irodalom mellett a zenének is nagy szerepe volt: sorra alakultak a kórusok. Egressy Béni a Szózat, Erkel Ferenc a Himnusz megzenésítésekor, a nemzeti operák kardalainak komponálásakor maga előtt látja „az égész országot", amely majd énekelni fogja őket. Népszerűvé vált a Szózat, a Himnusz, a Hunyadiból a Meghalt a cselszövő, s ebben nagy része volt Havi Mihálynak, a Nemzeti Színház énekesének. aki 1840-ben alakított férfikarával járta az országot. A szabadságharc leverése évekre elnémította a dalt. Az önkény, az elnyomás enyhülésével azonban ismét közönség elé álltak a kórusok: a Pest-Budai Dalárda, a Lugosi Dal- és Zeneegylet, a kőszegi Concordia Férfikar, a bajai, a balassagyarmati, a harkai. a miskolci, a szarvasi, a szekszárdi, a pécsi, a veszprémi dalárda. A Pécsi Dalárda zászlóbontó ünnepsége 1864- ben egyúttal az első országos dalostalálkozó is volt: tizennyolc együttes vett rajta részt. A kiegyezést követő időszak a magyar kórusmuzsika második fénykora, legalábbis, ami a számszerűséget illeti. Országos méretűvé vált a „dalárdamozgalom”, városaink egymással versengtek a „da- lárdaünnepségek” szervezésében, egymást követték a dalpályázatok és a „dalárdaversenyek”, megalakultak — elsőként 1870-ben Vácott, majd Pesten és Pécsett — az első önálló női karok is. Fénykor volt a századvég, a századforduló, csak éppen a kórusok műsorában kicsit sok volt a műdal, a nóta. Viszont ebben az időben alakultak meg az első munkáskórusok. Kezdetben még a dalárdák nótáit énekelték, legföljebb csak a szöveg változott. 1892. május elsején Hódmezővásárhelyen az ag- rárproletároik a Kossuth-nó- tát így énekelték: „Indulj munkás tüntetésre, május hónap elsejére..." A munkás- mozgalom népszerű dala. a Fel vörösök. proletárok, amelynek már önálló dallama és szövege van. a Tanácsköztársaság idején vált általánosan ismertté. Századunk első éveiben megjelenik a népdal. Vikár Béla fonográffal járta az országot. Kodály pedig a magyar népdal szerkezetéről írta bölcsészdoktori értekezését. 1917-ben a Lichtenberg-kórus a Zeneakadémián elsőként mutatta be Bartók Tót népdalok című férfi- és Kodály Két zoborvidéki népdal című női karát. 1923-ban pedig felhangzott Kodály Psalmus Hungaricusa. Az ..új zene" ha nehezen, ha sok ellenállásba ütközve, de megkezdte diadalútját. Első értői és népszerűsítői között a munkáskarok is ott voltak. Napjainkra nemcsak a dalosmozgalom tartalma, hanem formája, stílusa is megváltozott: embertől emberhez szól az ének. Ma nem dalárdák, hanem munkás-, parasztkóru- sok, iskolai és diákénekkarok énekelnek. A magyar énekkarok európai rangúak. Mi sem bizonyítja jobban, minthogy neves külföldi együttesek jönnek el kétévenként Debrecenbe, az európai hírű nemzetközi kórusversenyre. A külföldiekre pedig évről évre vagy másfél tucat magyar énekkart hívnak meg a rendezők. Nincs olyan év, hogy ne díjakkal érkeznének haza Olaszországból, Belgiumból, Spanyolországból, s máshonnan. A legnevesebb európai kórusversenyről, Llangollen- ből tavaly a Bartók Kórus egyszerre három első díjat is elhozott. Erre még sohasem volt példa az angliai találkozó történetében. DEREGAN GÁBOR A Megújulás faluja Székely-tcrvezte épületei sajátosságai közé tartozik a ritkán használt úgynevezett lövellt-technikai eljárás, amelyet Henri Moutte építésztársával közösen alkalmaztak. A formára hajlított rácsszerkezetre betonburkot lövelltek, és így keletkeztek a dinamikus ívű épületek. A Vigadó Galériában szeptember 8.—október 2. között kisplasztikáiból, festményeiből, rajzaiból, miniatűr retrospektív kiállítás látható. A legkorábbi szobor 1944-ben készült a jászberényi munkatáborban, ezt követi — csupán villanásszerűen — az ötvenes évek szürrealista irányultságára utaló festmény és terrakotta szobor. Hangsúlyosabban szerepelnek a hatvanas években született pozitív-negatív formák ellentétére épülő művek, valamint a hetvenes években kialakult színes korszakának, a különböző színű márványból, gránitból, féldrágakőből készített kisplasztikái. A kiállítás legkésőbbi alkotásait, a Létörömöt és a Kőcirkusz-sorozat néhány darabját nemrég Magyarországon, a siklósi bányában fejezte be a művész. Grafikáinak és festményeinek többsége szobrokban megfogalmazott gondolatainak kétdimenziós változatai. Kő- és aszfaltfelületről rizspapírra átvitt sokszorosított grafikáira, fekete és színes méhviaszra rajzolt képeire, fénykarcaira, egyedi festményeire a formai tömörség és a biztos szerkezet a jellemző. A Fészek Klub Hermán Li- pót termében ugyancsak szeptember 8.—október 2. között faliszőnyegek, érmek, éremszobrok láthatók. A lószőrből készített négydarabos Életerő című faliszőnyeg-so- rozatban Székely geometrikus jeleinek újabb — az anyag sajátságaihoz alkalmazkodó — változatát ismerhetjük meg. A hántolt, faragott felületek és a fényes állatszőrök ellentéte egyszerre nyújt képi és plasztikai hatást. Sima sziluett-szerű bronzérmei melett vidám, olykor szatirikus apró éremtárgyakkal és talapzatra állított éremszobrokkal is találkozhatunk a kiállításon. GELENCSÉR ÉVA t
