Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-10 / 214. szám
NÉPÚJSÁG 1983. szeptember 10. A moszkvai taxisofőr, amikor bemondjuk a Krasznaja Presznya utca nevét úticélként, nyomban rákérdez: — A magyar kereskedelmi házhoz? Rövidesen egy esztendeje lesz, hogy átadták rendeltetésének a vonzó külsejű épületet. Azóta jól ismerik a szovjet fővárosban. Okkal. Szépen illeszkedik a régi városrész arculatához, nem messze a Kijevi pályaudvartól, ahova a budapesti vonatok befutnak. Talán az sem túlzás, hogy új épületünk a moszkvai negyed egyik városképi jellegzetességévé vált. Természetesen sokkalta többet jelent az a fajta ismertség, amelyet szovjet kereskedelmi partnereink között és általában az ottani gazdasági életben váltott ki. ÉPÍTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS Imponáló előcsarnokba lépünk be. Balra nyílik a szállodai szárnya, ahol külkereskedelmi képviselők kaphatnak elhelyezést, középütt föl- járat vezet az irodákba, tárgyalótermekbe, étterembe, vetítőbe és sok más helyiségbe. A berendezés megkapóan dekoratív, elegáns, de anélkül, hogy hivalkodó, fényűző lenne. Rögtön az első emeleten sajátos érdekesség: Budapestet bemutató, négy méter széles, két méter magas tűzzománc mozaik faliberakás. A különféle nevezetességek művészi montírozásával, egységbe állításával színes, hangulatos együttest ad fővárosunkról. Pedig alkotója nem hazánkfia, csak tanulmányúton járt nálunk, egyébként a grúzok egyik neves fiatal alkotóművésze, Zurab Cereteli. Az épület egészének létrehozásában is jól érvényesült az együttműködés. A kiviteli tervet az I. sz. moszkvai tervezőintézet készítette, Grinzburg főépítész vezetésével. A megvalósítás pedig a moszkvai ipari építési trösztöt dicséri. Mind a tervezésben, mind az építésben és a belsőépítészeti munkákban magyar szakemberekkel és vállalatokkal működtek együtt. A hazai szállítások és munkák az épület értékének mintegy húsz százalékát teszik ki. Miközben nézelődünk és mindezt megtudjuk, nyílik a vetítőterem ajtaja, Molnár Endre, a kirendeltség vezetője jön elénk. Hogy pontosabbak legyünk, az általa vezetett intézmény hivatalos elnevezése nem ez, hanem a Magyar Népköztársaság nagykövetsége kereskedelmi I Moszkvai kereskedelmi kirendeltségünk előcsarnokában tanácsosának hivatala, de röviden és gyakorlatiasan kereskedelmi kirendeltségnek szokták emlegetni. NYOLCMILLIARD HATTERE Lehet, hogy túlságosan laikus a kérdés, de föltesszük: tulajdonképpen miért volt szükség erre az új, nagy épületre? Mindaz, amiről értesültünk, egyértelmű bizonyítékul szolgál arra: megérte. Sőt a nem kis beruházás nélkül előbb- utóbb veszteségeink lettek volna. Mint a kirendeltség vezetője tájékoztatott, sok problémát kezdett okozni a hatalmas szovjet fővárosban szétszórt, mintegy 14 helyen lévő, alkalmasint kedvezőtlen körülmények között folytatott munka megosztottsága. Másrészt számottevően megnőtt külkereskedelmi forgalmunk, amely 1983-ban meghaladja a nyolcmilliárd transzferábilis rubelt. Ugyanakkor mindez összekapcsolódik számos olyan tevékenységgel, amely nélkül nem lehet kereskedni. Gondoljunk csak arra: ha valamilyen technikát vesznek tőlünk, akkor annak az üzembe helyezéséről, szakemberek küldéséről, a szükséges szakmai tanácsadásról is gondoskodnunk kell. Hasonló problémákat vetnek fel a széles körű kooperációs vagy szakosodási megállapodások különféle részletei. Minden, a Szovjetuniót érintő magyar külkereskedelmi tevékenység itt összpontosul, és csak a műszaki kiszolgáló munkák folynak másutt. Az új épület tette lehetővé, hogy a külkereskedelemmel foglalkozó minden magyar kiküldött ezentúl itt kapjon helyet, itt tárgyalhasson, itt mutathassa be termékeit. Apropó: bemutató! Mielőtt Molnár Endre a vetítőből kilépett, természetesen nem valami játékfilm új bemutatóját nézte meg (bár esténként erre is nyílik alkalom), hanem fontos tárgyalás kiegészítője zajlott. Volánpack cégünk szemléltette tevékenységét, tárta elő ajánlatait szovjet partnerének azzal a javaslattal, hogy bizonyos kooperáció jöjjön létre esetleg a rakodólapok gyártásában vagy exportcélú csomagolási feladatok ellátásában. Igen gyakran indulnak így üzleti kezdeményezések, amelyek legtöbbször hasznos együttműködéshez vezetnek. EGYEZMÉNYTŐL A SZÁLLÍTÁSIG A kirendeltség épületében résnyire nyílik az egyik ajtó, és látni, ahogy az íróasztal fölött „négy-öt magyar ösz- szehajoj”. Mint a tőmondatokból is kivehető, bábolnaiak és nádudvariak erősítik meg újra az álláspontjukat: nem külön-külön szeretnék adni az eszközöket, technológiát, vetőmagot, műtrágyát, vegyszereket, hanem kukoricatermesztési rendszereket exportálunk a szükséges előírásokkal és szakemberekkel együtt. így lehet garantálni az eddiginél jóval magasabb hozamokat a kijelölt 1200, illetve 800 hektáros területeken. A szovjet partnereket viszont egyelőre saját engedélyezési előírásaik kötik például a vegyszerek alkalmazásában. Más érdekek is azt kívánják, hogy külön ajánlatot kérjenek a gépekre és használati díjukra stb. Az egyeztető megbeszéléseken részt vesznek a külkereskedő gazdaságok és vállalatok képviselői, segít a kirendeltség két szakembere. Mire való mindez? — kérdez ismét laikusán a vendég. Hiszen a magyar párt- és kormányküldöttség júliusi látogatása idején épp ebben*, az épületben született miniszterhelyettesi kézjegyekkel ellátott egyezmény a bemutatásról. Korábban a moldvai földeken vizsgázott igen jó eredménnyel a bajai kukoricatermesztési rendszer) a Sugovica-parti város szakembereinek helyszíni közreműködésével. Gyorsan kiderül, hogy a felső szintű megállapodás nem valamiféle pontot tett a munka végére, hanem inkább teret nyitott előtte. Sokszor bonyolult műszaki-termelési és külkereskedelmi folyamat indul meg hasonló esetekben, szakértői tárgyalások követik egymást, napirendre kerülnek a jogi, fizetési és egyéb kérdések. Tisztázódniuk kell a vitás pontoknak, hogy végül érvényes szerződés lépjen életbe, összhangban az eredeti egyezménnyel. Már létrejött a szerződés, mi több: kiszállítások indultak az éves előirányzaton felüli, pótlólagos bor- és pezsgőexport ügyletben. Hozzávetőlegesen harmincmillió rubelt meghaladó értékről van szó. Döntőek a szállítási lehetőségek az almaértékesítésnél is. Van mit és miért szorgalmazni, tenni mindkét fél részéről a kölcsönösen előnyös áruforgalmi megállapodásokért — győződünk meg a magyar külkereskedelmi ki- rendeltségen. Megéri! LŐKÖS ZOLTÁN— HALASZ FERENC I ____________' ____________. __________________ '__________ ' R észlet Zurab Cereteli nagyméretű Budapest tűzzománcából KBSHBHSHBSBnBBBBEHHBBBSSHHBBHHBSBHi HBHMBMMMBMÉllÉMIEMMBHMigiHM Kuba „Egész lényük tánc...” Rogelio Martinez Fűre kubai néprajzkutató és Rodolfo Reyes mexikói koreográfus kezdeményezésére alakult meg 1962-ben a Kubai Népi Együttes, azzal a céllal, hogy összegyűjtse és közkinccsé tegye a népi tánc és a népzene hazai hagyományait. Az együttes vezetői és tagjai két forrásból meríthettek: a szájhagyományból, azaz a nép fiainak megőrzött dal- és tánckincséből, és olyan szakemberek, alkotóművészek írásaiból, mint Fernando Ortiz — aki már a harmincas években szervezett folklórtanfolyamokat, kutatta a néptánc és dalkultúrát — Nicolas Guillén, a költő, Amadeo Rol- dan és Alejandro Garcia Ca- turla zeneszerzők. Sámuel Feijoo néprajzkutató. Jelenleg 90 tagja van az együttesnek. Repertoárjuk felöleli a népszokások, a népi humor, a legendák világát, és a kubai földben gyökerező afrikai vallási rítusokat is. A Kubai Népi Együttes első külföldi bemutatkozására a .megalakulás után két évvel került sor. Franciaországba, Belgiumba és Spanyolországba látogattak, majd afrikai turnéra indultak. Ezután még sok országban vitték sikerre a ,,guaguancó”-t, a „yambu"-t, a forró ritmusú rumbát, azokat a latin-amerikai táncokat, amelyeket az együttes koreográfusai töltöttek meg sajátos élettel, tartalommal. Meleg ünneplésben részesítették őket Washingtonban, New Yorkban, Mexikóban, Algériában, Moszkvában, Lenin- grádban, Bogotában. Madridban, Firenzében, mindenütt, ahol jártak. Méltán írták róluk a párizsi újságok: „Egész lényük tánc, a fe'jük búbjától a lábuk ujjáig ...” Legújabb műsoruk „közmondások. szólások, népi nyelvtörő mókák” címmel került színre a közelmúltban. Vietnam A 4000 éves akupunktúra Az. akupunktúra ősidők óta ismert és alkalmazott gyógymód Vietnamban. A Hung- dinasztia korából — az i. e. 2000-től az i. e. harmadik évszázad közepéig — származnak az első feljegyzések. Thuc An Duong Vuong király uralkodása alatt — az i. e. harmadik századid i. e. 179-ig — már név szerint is említik azokat a nagy tekintélyű gyógyítókat, akik ezt a gyógymódot alkalmazták. A vietnami orvosi gyakorlatban nemcsak a terápiában szánnak fontos szerepet az akupunktúrának, hanem az érzéstelenítésben is. Több, mint hatvanféle sebészeti beavatkozásnál alkalmazzák sikerrel az „akupunktúrás anesztéziát”. Az ősi, de ma is alkalmazott eljárásról könyvek, ismertetők egész sora jelent meg az elmúlt években Vietnamban és Franciaországban. Nagy az érdeklődés irántuk orvosi szakkörökben. A Vietnami Akupunktúra Intézet munkatársai több országban rendeznek szemináriumokat és tanfolyamokat a tárgykörben. Ilyenekre — és gyakorlati bemutatókra — került sor eddig — többek között — a Szovjetunióban, Franciaországban, Svájcban, Olaszországban és Belgiumban. Miniatűr magnetofon Egy szovjet gyártmányú kis diktafon, amely alig nagyobb egy emberi tenyérnél, a kabátzsebben is elfér, mindig kéznél lehet. Az „Elektron—52”-vel a felvétel két sávban, 3, 4, 7 és 9,5 cm/mp sebességgel mehet végbe. A termelékenység fogalmával sokáig elsősorban az üzemi munkát azonosították, s bár vitathatatlan, hogy — különösen a nagy vállalatok — az irodai munka megszervezését és gépesítését is fontosnak tartották, termelékenysége nem volt elsőrangú szempont. Az utóbbi időben azonban egyre több szó esik az irodai munka jobb megszervezéséről és gépesítéséről, különösen azóta, amióta a számítógépek ezen a területen forradaminak nevezhető változásokat hoztak. Ám a számítógépek alkalmazása mellett nem szabad lebecsülni a kisgépesítés jelentőségét sem. A rég'i, mechanikus írógépeket már több helyütt felváltották a sokkal könnyebben kezelhető, és az írást megr gyorsító villanyírógépek. Ennek olyan változatai is vannak, amelyek egyidejűleg lyukszalagot is készítenek a leírt szövegről, így — megfelelő írógép segítségével — ugyanaz a szöveg, később akárhány példányban automatikusan leírható, sokszorosítható. A kisgépesítés egyik fontos eszköze a kisméretű irodai másológép, amely szükségtelenné teszi gépírásmásolatok készítését, hiszen szinte másodpercek alatt reprodukció készíthető bármely iratról, levélről, prospektusról stb. Ami az egyik hagyományos titkárnői .munkát, a gyorsírást illeti, úgy tetszik, hogy végnapjait éli. Feleslegessé teszik az elektronika fejlődésével mind tökéletesebbé váló diktáló berendezések (diktafonok), amelyek tulajdonképpen kis magnetofonok.
