Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-07 / 211. szám

a Képújság 1983. szeptember 7. Tanévkezdés mán az ország legnagyobb isknlájában írta; Dr. Kuracz Imre, a TIT, főtitkára ......... . ' ­S zovjet lapokból * Az ősz beköszöntővel a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat előadótermeiben, klubjaiban is felpezsdül az élet. Igaz ugyan, hogy a tár­sulat a naptári évnek meg­felelően tervezi és végzi mun­káját, és az is igaz, hogy a nyár egyáltalán nem nevez­hető uborkaszezonnak, de a munka dandárja mégiscsak szeptemberben kezdődik. A megyei, városi-járási TIT- szervezetek ekkor véglegesí­tik az iskolákkal, művelődé­si házakkal, a munkahelyek­kel és a különböző társadal­mi szervezetekkel az isme­retterjesztő programjaikat, megkezdődnek a szakmai és az idegennyelvi tanfolyamok, a társadalom- és a természet- tudományok valamennyi ágát felölelő, legkülönbözőbb sza­badegyetemek, előadássoro­zatok, a rövid nyári szünet után ismét folytatódnak a planetáriumi műsorok. ÖVODASOKTÖL AZ EGYETEMISTÁKIG Egyre népszerűbbek az óvodás korúak számára szer­vezett, játékos elemekre épü­lő idegennyelvi tanfolyamok. Ezek résztvevői a szó szoros értelmében játszva tanulják meg az első orosz, német vagy angol mondatokat, mi­közben a szülők, nagyszülők egy másik teremben orvosok­kal, pszichológusokkal, óvó nénikkel válthatnak szót a gyermeknevelésről. Szent­endrén kísérletképpen be­mutató és gyakorló óvoda­kertet hoznak létre ezen az őszön, hogy a kicsik közvet­len kapcsolatot teremthesse­nek a természettel. Az általános iskola alsó ta­gozatában nagy jelentőségű vállalkozás a Békés megyei szervezet kezdeményezése: az iskolai idegennyelv-oktatást megelőző, előkészítő úgyne­vezett szoktató foglalkozások bevezetése a harmadik-negye­dik osztályos tanulók között. A felsőtagozatosok körében igen népszerűek a különbö­ző tudománybaráti körök, szakkörök. A legnagyobb múltra a kis matematikus ba­ráti körök tekintenek vissza és számuk ez évben már meg­közelíti az ezret. Emellett si­kerrel működnek a kis bioló­gus, fizikus, kémikus és tör­ténelembaráti körök is, a köz­ségekben pedig — a Hajdú- Bihar megyei szervezet ja­vaslatára — terjedőben van­nak az úgynevezett levelező baráti körök. Budapesten és vidéki ter- mészetttudományi stúdióink­ban közkedveltek a különbö­ző hobbi- és szakkörök (csil­lagászati, híradástechnikai, akvarisztikai stb.), amelyek között külön is figyelemre méltó a tatabányai Hermán Ottó komplex természettudo­mányi szakkör. A középiskolákban, diák­otthonokban kimondottan a fiatalok számára kidolgozott témajavaslatok alapján szer­vezzük a vitaköröket, klubo­kat, önismereti köröket, film­délutánokat. Az életkori sajá­tosságoknak megfelelően szinte nincs olyan társada­lomtudományi vagy termé­szettudományi kérdés, amely valamilyen formában ne ke­rülne szóba ezeken az össze­jöveteleken. örvendetes je­lenség, hogy újabban erőtel­jesen növekszik a szakmun­kásképző intézetek érdeklő­dése az ismeretterjesztés iránt. Az iskolák mindennapi éle­téhez legszorosabban az óra­rend keretei közé illeszkedő előadásainkkal, a rendhagyó órákkal kapcsolódunk. Az egyes tantárgyak anyagait külső előadók, szakemberek egészítik ki előadással, kísér­letek bemutatásával, filmve­títéssel, tanulmányi kirándu­lásokkal, planetáriumok lá­togatásával, laboratóriumi gyakorlatokkal összekötve. A rendhagyó irodalom- és tör­ténelemórákat gyakran tart­juk könyvtárakban, múzeu­mokban, levéltárakban, nem egyszer előadóművészek köz­reműködésével. Az osztályfő­nöki órák, úttörő- és KISZ- foglalkozások keretében po­litikai, világnézeti, jogi, hon­védelmi, egészségügyi, pálya- választási kérdésekről szól­nak előadóink. Továbbra sem csökken az igény a középiskolai tanulók részére szervezett egyetemi előkészítő tanfolyamok iránt, sőt, újabb fejleményként Bács és Heves megyében már középiskolára előkészítő tan­folyamokat is szerveznek. A főiskolákon és egyeteme­ken az idén is megkezdőd­nek a közéleti, közművelődé­si tanfolyamok, amelyeken a hallgatók a felnőttoktatás­nevelés és a közéleti szerve­ző munka módszertani alap­jait sajátíthatják el, mi több, már diákkorban megtarthat­ják az első önálló előadásai­kat. Debrecenben az agrár­egyetem, az orvosegyetem, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem és a tanárképző fő­iskola részére közösen szer­vezünk rendezvényeket, amit a fiatalok azért tartanak sze­rencsésnek, mert így kite­kinthetnek egymás választott hivatására is. ISMERETTERJESZTÉS A FIZIKAI DOLGOZÓK KÖRÉBEN Társulatunk történelmi múltú jelmondatához illő.en — Tudománnyal a népért! — ismeretterjesztő munkánkban kiemelt feladatnak tekintjük a keresőképes lakosság csak­nem háromnegyed részét ki­tevő fizikai dolgozók művelő­dési, tanulási igényeinek ki­elégítését. Egyedi előadások vagy előadássorozatok kere­tében évenként mintegy hat­vanezer ismeretterjesztő ren­dezvényt szervezünk munka­helyeken, művelődési házak­ban, könyvtárakban, TIT-he- lyiségekben a fizikai dolgo­zók részére. Különösen sok előadást tartanak műszaki, mezőgazdasági, egészségügyi, földtudományi, jogi, pedagó­giai, közgazdasági és nemzet­közi-politikai témakörökben. A megyei szervezetek té­majavaslataikat majd min­den munkahelyhez eljuttat­ják, s az ottani vezetőkkel közösen állítják össze az üzem közművelődési munká­jába beilleszkedő ismeret- terjesztő programot. A szo­cialista brigádok körében népszerűek a kül- és belpo­litikával, az országos és he­lyi gazdaságpolitikával, az életmóddal, a művelődéssel, a szocialista erkölccsel, de­mokráciával foglalkozó ren­dezvények, a különböző ve­télkedőkre felkészítő előadás- sorozatok. Idén először a mezőgazda- sági, élelmiszeripari üzemek­ben, a brigádvezetőket felké­szítő előadássorozatokat tar­tanak, hogy a résztvevők or­szágos, megyei, vállalati szin­tű gazdasági kérdésekről kap­hassanak tájékoztatót, a bri­gádvezetéssel kapcsolatos te­endőkről válthassanak szót. Az ország legszebb tájai­nak természeti, kulturális, gazdasági értékeivel ismerte­tik meg a résztvevőket szak­avatott ország járás-vezetőink, az utazási irodákkal közösen szervezett őszi hétvégi kirán­dulásainkon. örvendetes, hogy egyre több ipari és me­zőgazdasági üzem keresi fel a megyei-, városi TIT-szer- vezeteinket ilyen igénnyel. A TIT-tanfolyamok közül a nagyközönség leginkább az idegennyelvű tanfolyamain­kat ismeri. Ezekből várható­an az idén is négyezret in­dítunk, nemcsak a nagy vi­lágnyelvekből (orosz, angol, német, spanyol, francia), ha­nem a szomszéd népek nyel­véből, valamint tőlünk távo­labb eső, de érdeklődésre szá­mot tartó sépek nyelveiből (svéd, török, japán). Tanfolyamaink közül mint­egy ezer munkahelyi szakmai jellegű lesz. Az igényeknek megfelelően elsősorban a kis és középnagyságú vállalatok, szövetkezetek munkásképzé­sébe, továbbképzésébe kap­csolódunk be, túlnyomórészt a rövidebb, 50—100 óráig ter­jedő üzemi tanfolyamok szer­vezésével. Ahol a rendeletek ezt lehetővé teszik, és az üzem vezetői igénylik, a résztvevők a tanfolyam ered­ményes befejezésével ún. vállalati érvényű bizonyít­ványt kapnak. Az illetékes állami továbbképző intézmé­nyekkel egyeztetve, részt vál­lalunk olyan általában több száz órás tanfolyamok lebo­nyolításában is, amelyek ál­lami érvényű bizonyítványt adó vizsgára készítik fel a hallgatókat. Külön is említésre méltó a hat osztállyal működő Zala megyei úgynevezett szabad szombati munkásiskola, ahol az oktatás — nevének meg­felelően — munkaidőn kívül zajlik, és a résztvevők — kö­rülbelül százan — eredmé­nyes vizsga után szakmunkás­bizonyítványhoz, illetve má­sodik szakmai képesítéshez juthatnak. Széles körű érdeklődésre tartanak számot a különböző közismereti tanfolyamaink, amelyeken a szabás-varrás­tól kezdve az energiatakaré­kos gépkocsivezetésen ke­resztül a Csináld magad moz­galom legkülönbözőbb ágá­hoz csatlakozó témákban tar­tunk előadásokat, bemutató­kat, gyakorlati foglalkozáso­kat. Csongrád, Győr-Sopron és még néhány megyében szervezünk pénzügyi, jogi in­formációs tanfolyamokat a gazdasági munkaközösségek vezetőinek. A megyék zömé­ben még ma is népszerű az úgynevezett titkárnőképző tanfolyam. Folytatódnak mezőgazda- sági kistermelői tanfolyama­ink is, egyelőre négy téma­körben (sertéstenyésztés, nyúltenyésztés, integrált nö­vényvédelem, zöldségtermesz­tés). A hallgatók munka jegy­zeteket és látogatási okleve­leket kapnak. Az érdeklődést mi sem jellemzi jobban, minthogy már a magyarlakta jugoszláv területeken is kér­ték e kurzusok megszervezé­sét. SZABADEGYETEMEK, TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁSOK A TIT a magyar közéletben egyedülálló szervezet abból a szempontból, hogy vala­mennyi művészeti, humán és természettudományi ág kép­viselője, szakavatott művelő­je (pedagógus, jogász, köz­gazdász, műszaki szakember, orvos, író, művész, politikus és még hosszan lehetne foly­tatni a sort) megtalálható a tagok sorában. Eredményes ismeretterjesztő munkánk el­engedhetetlen feltétele, hogy a harmincezres tagság rend­szeres szakmai és módszer­tani önképzését szerteágazó- an és sokrétűen biztosítsuk. Az ő részükre szervezett programok — azonban mivel ezek túlnyomó többsége nyil­vános — másoknak is kiváló lehetőséget nyújtanak a mű­velődési igényük, tudományos műszaki érdeklődésük kielé­gítésére. Szabadegyetemeink a nem szakember számára is lehe­tővé teszik egy-egy tudo­mányág vagy művészeti ág magas szintű megismerését. A témagazdagságot mi sem jel­lemzi jobban, mint hogy csak Budapesten a József Attila Szabadegyetem 129 különbö­ző témájú kurzust indít. SZOVJETUNIÓ Mit keresnek az égben a geológusok és a föld alatt az űrhajósok? Ezzel a kérdéssel incselkedik Jevgenyij Koz- lovszikij geológiai miniszter és Valentyin Lebegyev űrhajós. Párbeszédükben az ásványi kincsek feltárásának orszá­gos felelőse és az eddigi leg­hosszabb űrutazás egyik résztvevője elmondja: mi az, ami a Föld gyomrának tartal­mából csak csak a Földtől jócskán eltávolodva vehető észra. Arról is információt kapunk, hogy a kozmoszbeli .megfigyelések alapján milyen nyersanyag és energiahordo­zó feltárások kezdődtek meg. Nem kevésbé érdekes az a cikk, amelyből megtudni: mi­lyen tudományos és technikai bűvészmutatványokat kellett végezni, hogy a Venyera-13 és Venyera-14 űrszondák ál­tal a Vénuszról küldött ada­tok alapján a földi anyagok­ból előállítsák legközelebbi bolygószomszédunk talajmin­táit. A Magyarországon is jól is­mert sebész, az egykori egész­ségügyi miniszter, Borisz Betrovszkij vezette Országos Sebészeti Tudományos Köz­pontban több nagy jelentő­ségű új módszert dolgoztak ki. Különbözőségük ellenére közös céljuk, hogy ne csak el­távolítsák a szervezetből a bajt okozó részeket, hanem újra életképessé tegyék a ká­rosodott szervet. Erről olvas­hatunk A helyreállító sebé­szet fellegvárában című cikk­ben. Egy és negyedmillió szak­ember kiképzésében és 700 létesítmény felépítésében se­gített eddig a Szovjetunió a fejlődő országoknak. Ez derül ki egy összeállításból, amely a korábban közölt hasonló tárgyú anyagokhoz képest is számos új információt tartal­maz. Olvashatunk a folyóirat szeptemberi számában a szov­jet-nyugati könyvkiadás vi­tatható arányairól, Tbiliszi újonnan megnyílt miniatűr marionett színházáról, a Kreml 20 bástyájáról és a diafilmgyártásról, továbbá házilag készített autókról, amelyek .műszáki megoldásai­ra nagy autógyárak is felfi­gyeltek, valamint az IBUSZ új szovjet vonatkozású szol­gáltatásairól. Ábel Péternek adott inter­jújában Chaplinről, a kor­rektségről és a fiatalokról beszél és Magyarországhoz fűződő kapcsolatait villantja fel a világhírű filmrendező, Szergej Geraszimov. LÁNYOK,ASSZONYOK A Lányok, Asszonyok szep­temberi száma megemléke­zik a sorsdöntő kurszki csa­ta 40. évfordulójáról. A tör­ténelmi ütközet egykori részt­vevői idézik föl emlékeiket. A. Almerekova Örök dicső­ség című írásában. A tanévkezdés alkalmából •bemutatja a lap a moszkvai 849. számú iskola múzeumát. Az iskola tagja a Szovjet-Ma­gyar Baráti Társaságnak: a gyerekek a Magyarország felszabadításával kapcsolatos emlékeket gyűjtötték össze és állították ki múzeumukban. A Te meg én című rovat­ba a válások növekvő szá­máról, a jelenség okairól be­szélget a lap munkatársa SzvétTana Markoviccsal, a moszkvai házassági és csalá­di tanácsadó szolgálat veze­tőjével. A cikk címe: Hová tűnik a szerelem? A Szovjetunióban is egy­re nagyabb figyelmet szen­telnek a természetvédelem­nek. Színes, kétoldalas tér­kép ismerteti, milyen intéz­kedések történtek eddig e té­ren, és milyeneket terveznek a jövőben. A gyerekek szórakoztatá­sát szolgálja az Ügyeskedj, okoskodj! című rovat, amely sok érdekes játékot, felada­tot kínál a kicsiknek. fspütngjik A humanizmus — az em­beriség közös nyelve címmel közli a folyóirat Csingiz Ajt- matov, ismert és nálunk is népszerű író cikkét. Ajtma- tov azt vallja: az irodalom hivatása, hogy elgondolkoz­tasson a világ dolgairól, az emberekről, hogy ne csak önmagunkkal foglalkozzunk. Ez talán soha nem volt any- nyira fontos, mint napjaink­ban. Ajtmatov nyugtalan, ám hisz a jövőben. A második világháború után az amerikai megszálló hatóságok Japánban sok há­borús bűnösnek segítettek el­kerülni a büntetést, egyebek között azoknak a szakembe­reknek, akik baktériumfegy­verekkel foglalkoztak. Tették ezt azokért az adatokért cse­rébe, amelyeket a szakértők sok éven keresztül embere­ken végzett borzalmas kí­sérletek során szereztek. Er­ről szól Jurij Tavrovszkij do­kumentumriportja, melynek címe: A halál stafétája. Makszim Litvinov, a Szov­jetunió külügy népbiztosa (külügyminisztere) éppen az oroszországi szocialista for­radalom 16. évfordulóján, 1933. november 7-én érke­zett New Yorkba egy óceán­járó fedélzetén. Történelmi látogatás volt ez: Az Egye­sült Államok kormánya hi­vatalosan akkor ismerte el a Szovjetuniót. Zinovij Zejnisz 'tanulmá­nyának címe: Szovjetunió — USA; a diplomáciai kapcso­latok kezdete. Az eg"re növekvő katonai kiadások arra kényszerítik a tőkés országokat, hogy még szigorúbban alkalmazzák az adópolitikát. Ez Voltaképpen az egyszerű adófizetőket sújtja. Az USA 1984-re elő­terjesztett költségvetése 295,6 milliárd dollár jövedelem- adót irányoz elő. A katonai költségek a Fehér Ház tervei szerint 280,5 milliárd dollárt tesznek majd ki. E számok összevetése szemléletesen mutatja, mire fordítják a la­kosság pénzét, állapítja meg Háborús nélkülözések béke­időben című cikkében Gen- nagyij Nyikolajev. Több izgalmas írást is ta­lálunk a folyóiratban az or­vostudományról. Vitalij Nye- hajev tollából a Szívműtétek újszülötteken című cikket közli a lap. Hanaan Izakszon ideggyógyász egy ritkaság- számba menő betegséget vett vizsgálat tárgyául — Alvajá- rás orvosszemmel című cik­kében. „A szerelem a legszebb és a legmagasztosabb emberi érzés. Nélküle elképzelhetet­len az élet, ám a fénylő na­pot olykor felhők árnyékol­ják be...” — állapítja meg Álla Kuznyecova Mi kell a jó házassághoz? című cikké­ben. Sok állatszerető ember él szerte a világon; a kutyákat pedig különösen sokan ked­velik. Kutyabarátok figyel­mébe ajánljuk Valerij Ja- novszkij írását egy megható történetről, melyből megtud­juk, hogy Veszna, a német­juhász kutya több mint há­rom és fél évig vándorolt, amíg rátalált a régi otthoná­tól másfél ezer kilométerre élő gazdájára. A képzőművészet rovatban Konsztantyin Vasziljev fes­tőművészt és alkotásait mu­tatja be az „Eredeti tehet­ség” című fotóriport. Jevgenyij Jevtusenko éne­ke címmel Jevgenyij Szido- rov irodalomkritikus cikkét közli a lap, mintegy beveze­tőként a „Mama és a neut­ronbomba” című költemény elé. A Könyvespolc rovat a Je­ges nyár a Kristály-hegyek­ben című útleírás révén az Antarktiszra, az ismeretlen, távoli, fagyos földrészre ka­lauzolja el az olvasót. Megtalálható a Szputnyik- ban ezúttal is a sakk, a di­vat, az ételrecept, a humor és a pályázati feladvány. SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom szep­temberben tematikus szám­mal jelentkezik: a mai litván irodalomból ad gazdag válo­gatást. Az egyes szovjet köz­társaságok bemutatása régi törekvése a folyóiratnak, a litván szám a korábbi sike­res antológiák — a grúz, a finn-ugor, a dagesztáni, az üzbég — sikere után, azok tapasztalatait hasznosítva ké­szült. A mai litván próza és líra legérdekesebb alkotóinak művei mellett ízelítőt kap az olvasó a balti nép népkölté­szetéből és a már klasszikus­nak számító irodalmából is. A magyar—litván irodalmi kapcsolatokat László Gyula, Mykolas Szluckis, Bojtár Endre és Tandori Dezső írá­sai mutatják be. A litván irodalom mindhárom műfa­járól áttekintő tanulmányt közöl a folyóirat és bemutat­ja a határokon túli litván irodalmat is. Szokás szerint bibliográfiával zárul az ösz- szeállítás: A Magyarországon megjelent litván művek bib­liográfiáját Bojtár Endre ké­szítette. Megújul a kecskeméti Cifra-palota Kecskeméten ez év őszére befejezik a város egyik leg­szebb épületének a Cifra­palotának felújítását. A szecessziós stílusban ké­szült épületben a városi képtár kap helyet. A ™C!

Next

/
Oldalképek
Tartalom