Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-07 / 211. szám

1983. szeptember 7. KÉPÚJSÁG 3 Országos lalajmnvelési bemutató Üj, hazánkban még nem alkalmazott, energiatakarékos és nagy területteljesítményű talajművelő gépeket mutattak be a közelmúltban a jászapáti Velemi Endre Mgtsz-ben. Képünkön a váltvaforgató eke látható. Szeptember 7—9 A Magyar Pathológusok Társaságának 52. kongresszusa A Magyar Pathológusok Társasága megalakulása óta rendszeresen megrendezi kongresszusát, ötven eszten­dőnél idősebb az orvosi és tudományos berkekben jól is­mert társaság. S máris adó­dik a kérdés, hogy a laikusok mit tudnak egyáltalán a pat- hológiáról, azaz e szó halla­tán mi is jut eszükbe. Meg­kértük Dr. Balogh Józse­fet. a szekszárdi kórház kór­boncnok főorvosát, az orvos- tudományok kandidátusát, aki egyben a társaság vezető­ségi tagja, hogy definiálja a pathológia kifejezést. — A pathológia az orvostu­dománynak az az ága. amely a betegségek okaival, a kóros folyamatok létrejöttével és fejlődésével az élettani fo­lyamatokban bekövetkező változásokkal, valamint a szervekben, szövetekben előidézett alaki elváltozá­sokkal foglalkozik. E szakma hullámvölgyek és hullámhe­gyek váltakozásával túlnőtte a régi korszakot, és diagnosz­tikus szakma lett belőle, azaz minden szakkal szoros kap­csolata lett. Ebből következik az a tény, hogy szakmánk­nak specializálódnia kellett. A Magyar Pathológusok Társasága szeptember 7—9-e között tartja első kongresszu­sát Szekszárdon. Korábban találkozók, továbbképző jel­legű összejövetelek színhelye volt megyeszékhelyünk. S most, közel kétszáz résztve­vővel, külföldi pathológusok — Ausztria, NDK, Románia és Kanada — részvételével ülnek össze tanácskozásra a megyei művelődési központ színháztermében, ahol ötven előadást hallgatnak meg. — Milyen témákban? — A hormont termelő bel­ső elválasztású mirigyek el­változásait tárgyaljuk, azaz az agyalapi mirigyét, az el­terjedt pajzsmirigy-betegsé- geket és azon belső elválasz- tású mirigyekét, amelyek az egész szervezetben szét­szórtan megtalálhatók. A belső elválasztású mirigyek ilyen összefoglaló értékelése Magyarországon most, a ma kezdődő kongresszuson törté­nik először. A kongresszussal egy idő­ben harminc, a feldolgozan­dó témákhoz kapcsolódó pós- tert állítottak ki a művelődé­si központ kiállítótermében. A társasági programok között pedig szerepel a madrigál kó­rus hangversenye, amelyre a nyitás napján, este kerül sor. —hm— Fórumok a megyeszékhelyen Új szervezetek (II.) A közlekedési osztály A közigazgatási munka korszerűsítése érdekében hozták létre 1983. július 1- től a megyei tanácsi szerve­zetben a közlekedési osztá­lyokat. Tolna megyében is megalakult ez a szervezet, a megbízott osztályvezető dr. Nedók Pál. Az osztály egye­lőre kis létszámmal, egy cso­porttal tevékenykedik a me­gyei tanács székházában, a NEB helyén. Amikor teljesen átköltöznek s elfoglalják he­lyüket az osztály munkatár­sai, akkor is tizennégyen fog­lalkoznak a szakigazgatási szerv feladatinak végrehajtá­sával. Amint dr. Nedók Pál el­mondta, az az átszervezés lé­nyege, hogy az ügyekhez kö­zel intézik el az állampolgá­roknak, s a közületeknek a gépjárművekkel, utakkal, egyéb közlekedési engedé­lyekkel kapcsolatos kéré­seit. A cél, hogy minél köze­lebb vinni az ügyintézését az ügyhöz — megvalósult. A KPM átszervezése után néhány KPM-es intézmény­nek a tanácsi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozását rendelték el. A KPM-autófelügyelet — a jövőben Tolna megyei köz­lekedési felügyelet — is ha­táskörükbe tartozik. Ez a szervezet még a szek­szárdi vasútállomás szom­szédságában lévő épületben működik, de rövidesen el­költöznek a Rákóczi utcába, a szekszárdi áfész volt iroda­épületébe. Itt intézik majd a lakossági és a közületi ügye­ket. E szervezethez tartozik a Tolna megyei gépjármű­vizsgabizottság is. Nem vál­tozik ezek után sem a gép­járművezető jelöltek vizs­gáztatásának rendje. A szo­kásos módon a szekszárdi Mikes utcában folytatják le a vizsgákat, illetve a megye- székhelyen a forgalmi, gya­korlati vizsgát. Itt intézik a segédmotoros engedélyek ki­adását is, ugyancsak vizsga után. A volt ATI is új név alatt folytatja tevékenységét: Tol­na megyei Gépjárművezető Tanintézet. Régi székhelyén, a szekszárdi Rákóczi utcá­ban, a Ferenczi-féle házban fogadja ez az intézet ügyfe­leit. Ezek a főbb szervezési változtatások. Mindegyik esetben az volt a fő cél, hogy könnyebb, gyorsabb legyen az ügyintézés. A közlekedési osztályhoz tartozik minden, a gépjármű­vekkel kapcsolatos igazgatási ügyintézés és hatósági eljá­rás. Az osztály feladatait meghatározó MT-leiratból és rendeletből tudjuk, hogy az igen kiterjedt. A gépjármű­közlekedés, útépítés, víziköz­lekedés összes hatósági kér­dése is az osztályra érkezik — megoldásra várva. Jelentős feladat a gépjár­műveket üzemben tartó gaz­dálkodó szervezetekkel a kapcsolat. A magánszemélye­ket érintő üzemben tartási eljárások ugyancsak az osz­tályhoz tartoznak. Foglalkoz­nak a jogszabályszerű és a jogszabályellenes ügyekkel. Amikor hatósági eljárássá válik egy ügy, az osztály dönt, valamint a koordiná­ciós üzemmérnökségtől érke­ző bejelentések elbírálása, túlsúlyos szerelvények miatti közlekedési bírság kiszabása ugyancsak a megyei osztály­tól indul el. A vasúti közlekedési ügyek, a hajózási témák ugyancsak ide futnak be. Itt döntenek, javasolnak a vasutak bőví­tése, megszűnése, autóbusz- járatok megváltoztatása té­mában is. Vannak olyan ügyek, amelyekben határoza­tot hoznak, vagy jóváhagyót, vagy elutasítót. Mindegyik esetben, úgy mint a korábbi ügyintézések során, fellebbe­zési lehetőség van. Az ügyek legfelső elbírálására egy or­szágos szervezetet hoztak létre Közlekedési Főfelügye­let néven, ez a szervezet köz­vetlenül a közlekedési mi­niszter felügyelete alatt mű­ködik. Természetesen az osztály­hoz tartoznak speciális ese­tek is. Például a túlsúlyos vagy túl hosszú, a szokásos­tól eltérő gépjárművek köz­lekedésének engedélyezése, valamint a kompok közleke­désével kapcsolatos összes ügyintézés. Sőt! Eljárnak olyan esetben, ha az állami gépjárművet rendeltetés- ellenesen, tehát magáncélra használják; vizsgálják az üzemanyag-fogyasztást, a te­hergépkocsik üres futását, el­lenőrzéseket tartanak a te­lephelyeken, és végül a fuva­rozás árellenőrzését is el­végzik. Az állampolgárok gépjárműveinek vizsgáztatá­sa azonban továbbra is a gépjármű-felügyeletnél tör­ténik, a nyomtatványok és egyéb ügyintézések maradtak a régi módszer szerint. Az osztály megyei jellegű, de a 17/1983. MT rendelet ér­telmében a községi, városi szakigazgatási szervek a jö­vőben önállóan intézkednek közlekedési kérdésekben. A megyei osztály szaktanácsot, véleményt ad. A helyi fel­adatokat városokban és köz­ségekben a helyi szakigazga­tási szerv saját hatáskörében végzi el. Azt a célt tűzték a helyi szakigazgatási szervek elé, hogy a lakosság minél több ügyét tudják szaksze­rűen, gyorsan elintézni. Sőt, a jövőben több véleményt várnak a községekben, fal­vakban közlekedő állampolgá­roktól, mert csak így tudják biztonságosabbá tenni egy-egy lakott helyen a gépjárművek közlekedtetését, a törvényes előírások szerint. Egyébként minden községbeli intézke­désért a helyi szakigazgatási szerv lesz a felelős, a szak­mai felügyeletet azonban a megyei közlekedési osztály látja el. Pálkovács Jenő Elkészült Szekszárd általános rendezési terve Hétfőn délelőtt három csoport vizsgázott a Tolna megyei gépjármű-vizsgabizottság előtt. Képünkön Támer Ferenc és idős Radnai Mátyás vizsgáztatók eligazítják a je­lölteket a tesztlapok kitöltése előtt. Munkavédelem a bányaiparban A Városépítési Tudomá­nyos és Tervező Intézet el­készítette a^szekszárdi tele­püléscsoport városépítési koncepcióját. A városépítési koncepció Szekszárdra vonat­kozó részét a tavaly, augusz­tus 5-én kelt 24. számú hatá­rozatával a városi tanács — kisebb módosításokkal — jó­váhagyta. Ezt követően ka­pott megbízást a VÁTI Szek­szárd általános rendezési ter­vének elkészítésére. Miután elkészült a szóban forgó terv — amely egy város életében tíz-, de leginkább tizenöt­évenként fordul elő —, a vá­ros tanácstestülete úgy hatá­rozott, hogy a véleményezés a korábbiaktól eltérően két csatornán folyjék: az egyik a hatósági véleményezés, a má­sik pedig — amely szekszárdi kezdeményezésnek is tekint­hető — a társadalmi vita. Az utóbbi újabb két csatornára „bomlik”; az ágazatilag érin­tett tudományos egyesületek tesznek javaslatokat az eset­leges tervmódosításra, illetve a város különböző lakókörze­teiben megszervezett fóru­mokon az itt élők véleménye­zik a tervet, s tesznek javas­latokat jobbításra. Az emlí­tett fórumok szeptember vé­gére fejeződnek be. Az aláb­biakban felsoroljuk e fonto­sabb összejövetelek helyét és időpontjait, azzal a céllal, hogy mind többen szerezze­nek tudomást a város lakói közül arról, hogy hol és mi­kor ülhetnek össze a város vezetőivel és a tervezőkkel a saját városuk, saját ottho­nuk és környezetük alakítá­sát, szebbé és kényelmesebbé tételét szolgáló terv megvi­tatására. Tehát következze­nek a Hazafias Népfront vá­rosi Bizottsága által rende­zett fórumok helyszínei és időpontjai: Mint arról már hírt adtunk, az első fórumot a Déli kertvárosi pártalap- szervezet helyiségében tartot­ták hétfőn, 18 órai kezdettel. Megjegyezzük, hogy a 18 óra a fórumok állandó időpont­ja!) 2. Szeptember 12.: körzeti pártalapszervezet _ helyisége (Kölcsey lakótelep 25.). 3. Szeptember 12.: városi tanács tanácsterme (Felsővá­ros, belváros). 4. Szeptember 12.: III. szá­mú (Babits Mihály) Általá­nos Iskola (Hermán Ottó la­kótelep). 5. Szeptember 19.: Rózsa Ferenc Műszaki Szakközép- iskola Kollégiuma, Kadarka utca (újváros). 6. Szeptember 19.: szőlőhe­gyi pártház (Szőlőhegy). 7. Szeptember 19.: baktai általános iskola (Baktai lakó­telep). A lakosság, hogy felkészül­ten mehessen a fórumokra, a városi tanács első emeleti ta­nácstermének előterében megtekintheti a város új ál­talános rendezési tervét. — h — Az elmúlt három évben nyolc bányaipari vállalat munkavédelmi tevékenységét minősítette a szakszervezet, s ennek tapasztalatait tár­gyalta meg a bányaipari dol­gozók szakszervezetének el­nöksége keddi ülésén. A szakszervezet a mátraaljai, a borsodi, a dorogi, és a vesz­prémi szénbányáknál, a nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalatnál, illetve a Nagyalföldi Kőolajkutató Vállalatnál, az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalatnál, valamint a Bányászati Akna­mélyítő Vállalatnál végzett átfogó munkavédelmi ellen­őrzést, melynek során figye­lemmel kísérték a balesetek megelőzésére, a munkakörül­mények javítására tett in­tézkedéseket. A testület megállapította, hogy a vizsgált vállalatok a legjelentősebb eredményeket a munkakörülmények javítá­sában, a nehéz fizikai munka gépesítésében érték el. A munkakörülmények javításá­ra gépek egész sorát szerez­ték be a vállalatok, s különö­sen nagy a fejlődés a kézi rakodás gépesítésében. Az olajbányászatban a berende­zések ' korszerűsítésével, a korábbiaknál hatékonyabb iszaptisztító gépek üzembe­helyezésével javítottak dolgo­zóik .munkakörülményein. Hasonló fejlődést tapasztal­tak az anyagmozgatás, az anyagszállítás gépesítésében is. A föld alatti bányászat egyes területein azonban to­vábbra is komoly fizikai igénybevétellel jár a gép­egységek átszerelése, szállítá­sa. Az üzemegészségügyről szólva megállapították, hogy az egészségr" ártalmas mun­kakörökben dolgozók orvosi vizsgálatát az előírásoknak megfelelően végzik. A vizsgált területeken kel­lően ellátták a dolgozókat védőeszközökkel, védőruhá­val. Hangszigetelő burko­latokkal, falakkal,, külön­böző hangtompítókkal sze­relték fel a leginkább za­jos berendezéseket, gépeket, munkahelyeket. Javult a munkavédelmi oktatás technikai felszereltsége is. Az elnökség állásfoglalása szerint a dolgozók elméleti felkészítése mellett a vállala­toknál nagyobb figyelmet kell fordítani a munkafegyelem erősítésére, a munkaszervezés javítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom