Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-07 / 211. szám

Mai számunkból XXXIII. évfolyam, 211. szám ARA: 1,40 Ft 1983. szeptember 7., szerda (5. old.) (3. old.) U San Yu keddi programja U San Yu, a Burmái Unió Szocialista Köztársaság elnö­ke, aki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására hivatalos láto­gatáson tartózkodik hazánk­ban, kedden Budapest neve­zetességeivel ismerkedett. A magas rangú vendéget és kí­séretét Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke ka­lauzolta. Elsőként a Magyar NemzeT ti Galériát keresték fel, ahol Csorba Géza főigazgató-he­lyettes köszöntötte a burmai államfőt és feleségét. A ga­lériában — amelynek kiállí­tásai mintegy 800 esztendő magyar művészetének törté­netét foglalják össze — kép­zőművészetünk egyik legki­magaslóbb egyénisége, Mun­kácsy Mihály alkotásait mu­tatták meg elsőként a vendé­geknek. A .nagy festő legis­mertebb művei közül a Si­ralomházat, a Rőzsehordó nőt, a Miltont — amely Ma- culay tanulmánya alapján készült —, továbbá Liszt Fe­renc portréját tekintették meg. A vendégek ezután a közelmúltban helyreállított trónteremben megszemlélték a XV—XVI. századi késő gó­tikus szárnyas oltárokat. Ezt követően a budapesti történeti múzeumban a fő­város történetének rene­szánsz emlékeivel, elsősorban a Budavári Palota feltárása­kor napvilágra került építé­szeti műtárgyakkal ismerke­dett U San Yu és kísérete. Ütjük innen a Halászbástyá­ra vezetett, ahol Budapest panorárpájában gyönyörköd­tek A városnézés utolsó ál­lomása a Mátyás templom volt, ahol Fábián János kano­nok szólt a templom törté­netéről, művészeti kincseiről. U San Yu és kísérete — Garai Róbert külügyminisz­ter-helyettes társaságában — délután Szentendrére látoga­tott. U San Yu és felesége, va­lamint az elnök kíséretében lévő személyiségek Losonczi Pál és felesége társaságában este megtekintették a Magyar Állami Népi Együttes műso­rát az együttes székházában. Kezdődik a pártoktatási év Propagandisták megyei tanácskozása Madridban ma kezdődik a külügyminiszterek háromnapos tanácskozása SZOVJET LAPOKBÓL A PRAVDA A hatArsértö DÉL-KOREAI REPÜLŐGÉP ÜGYÉRŐL (2. old.) (4. old.) SZÜRET ÜJ SZERVEZETEK Kedden délután diplomá­ciai csúcsforgalmat bonyolí­tott le a madridi repülőtér: sorra érkeztek a külügymi­niszterek. ». Madridban Európa életé­ben hosszú idő óta a legki­emelkedőbb diplomáciai-poli­tikai eseményre kerül sor a L következő napokban: itt ta­lálkoznak földrészünk 32 or­szága, továbbá az Egyesült Államok és Kanada külügy- niniszterei. Háromnapos ta­nácskozásukkal és beszédeik­kel ünnepélyesen megpecsé­telik az európai biztonság és együttműködés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól folytatott tárgyalássorozat eredményeit. A madridi Európa-fórum ezzel folytatója lesz a kelet— nyugati enyhülés európai fo­lyamatának, amelyet a poli­tikai szaknyelv idestova egy évtizede helsinki folyamat­ként emleget. A finn főváros volt a helyszíne ugyanis a II. világháború óta első átfogó kontinentális értekezlet ün­nepélyes nyitó- majd záróak­tusának. A helsinki záródo­kumentum az enyhülési fo­lyamat gyümölcse volt, s jól­lehet nemzetközi jogilag nem kötelező erejű okmány, az európai együttműködés hosz- szú távú programjának bizo­nyult. Egyebek között azzal, hogy rendelkezett az intéz­ményes folytatásról, az újabb európai találkozók megren­dezéséről az elért eredmé­nyek áttekintésére s újabb teendők kijelölésére — s mindezt a részt vevő államok teljes egyenlősége és köz- megegyezése alapján. Helsinki után az első érte­kezletre Belgrádban került sor nagyköveti szinten 1977 októberétől 1978 márciusáig. A második volt a madridi ta­lálkozó, amely jóval nehe­zebben ért célba. 1980. szep­tember 9. óta kisebb-nagyobb szünetekkel pontosan három évig tartott, amíg 34 ország diplomatái újabb politikai dokumentumot hoztak tető alá. A madridi találkozó ugyan­annyi időt vett igénybe, mint az alapdokumentumot létre­hozó helsinki és genfi tárgya­lássorozat. Csakhogy míg Helsinki az enyhülési folya­mat tetőpontját jelezte, a 70- es évek végére gyökeresen megváltozott a két világ- rendszer viszonya. A nyugati világban — politikai térvesz­tés, a katonai fölény meg­szűnése, gazdasági válság következtében — olyan erők váltak irányadóvá, amelyek az együttműködés helyett a szembenállás fokozását hir­dették meg a szocialista vi­lággal. Különösen az ameri­kai kormányzat fokozta a fegyverkezési hajszát és minden erőt próbált mozgó­sítani a szocializmus politi­kai, ideológiai, gazdasági tér­nyerésével szemben. Az afga­nisztáni szovjet segítségnyúj­tás nyomán a kapcsolatok le­építésével és gazdasági em­bargóval kísérleteztek, a fe­szült lengyelországi helyzet féktelen szovjetellenes propa­gandahullámot indított el Nyugaton. Ez a hidegháborús nyomás időnként szinte tel­jes kudarccal fenyegette a madridi fórumot. (Folytatás a 2. oldalon.) A faddi Lenin Tsz vendégei ként megyénkben tartózkodó Tambov megyei küldöttséget — melynek érkezését tegnap adtuk hírül —, tegnap délben fogadta dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára. A találkozáson élénk eszmecsere alakult ki, főleg a Zsergyenszkij járás és Tolna megye mezőgazdaságának helyzetéről. Dr. Gyugyi János fogadta a Tambov megyei kolhozkiildöttséget Dalmandi Állami Gazdaság Körbálázzák a kukoricaszárat Dalmandról ezen a szép őszön, a nehéz, aszályos he­tek után ismételten jó híre­ket kaptunk. A vetőmagnak termelt kukoricát javában hordják a feldolgozó üzem­be, s a sllókukoricás táblák­ban , is gépek forgolódnak. Szinte percenként porzik el egy-egy tehergépkocsi a 61- es számú főúton, mind siló­nak való terményt visz, vagy éppen üresen megy vissza a táblába. A szokáshoz híven idén is nagy pontossággal szervezték meg a földeken dolgozó gépek, a szállító jár­művek, valamint a silót tö­mörítő traktorok, gépek és végül az emberek munkáját. Naponta ötven vagont le­hetne megtölteni a levágott kukoricával és cirokkal, va­lamint szudánifűvel. A Vö­rösegyházai kerület tehené­szeti telepén kezdték a siló­zást. Először az egyik ötszáz vagonos tárolónak felét rak­ták meg, borították be fóliá­val, meg kisbálákkal, s ez­után fogtak a következő öt­százas megrakásához. Az elsőt azért tudták csak félig rakni — elválasztották hosszában a silót —, mert in­duláskor még nem tudnak olyan tempóban a növényből behordani, hogy egyszerre ötszáz vagonra valót tapossa­nak silóvá. Szeptember else­jén 750 vagon silót raktak el. Megkezdték Alsóleperden is ezt a munkát, s ott is tel­nek a silók, lesz bőségesen takarmány. A másik újdonság a szal- mapellet. ötven vagonnal készítettek ebből a takar­mánykoncentrátumhoz ke­verhető szalmalisztből, s je­lentős részét exportálták. (Folytatás a 2. oldalon' Egy silóba ötven vagon ku korica-cirok-szudánifü kerül Gépek tömörítik a silót A rövidesen megkezdődő, 1983—84-es pártoktatási év előkészítése jegyében a me­gyei pártbizottság propagan­da- és művelődési osztálya tegnap egész napos tanácsko­zást rendezett. Ezen részt vettek a járási és városi Ideológiai titkárok, a társa­dalmi és tömegszervezetek vezetői és propagandamun­kával foglalkozó, munkatár­sai, a községi és üzemi párt­bizottságok titkárai, a me­gyei vezető propagandisták, többen a megyei pártbizott­ság munkatársai közül, vala­mint a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának ve­zetői. Dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára tájé­koztatta a résztvevőket az időszerű bel- és külpolitikai i. u kérdésekről. Ezután Szabó Géza, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője tartott előadást A propaganda és az agitáció feladatai az 1983— 84-es oktatási évben címmel. A következőkben Bajnok Sándor, az osztály munka­társa szólt az oktatási évvel kapcsolatos egyéb kérdések­ről. Dr. Király Ernő előadása

Next

/
Oldalképek
Tartalom