Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-01 / 206. szám
1983. szeptember 1. KÉPÚJSÁG 5 A kilencedik hónop. Atme* ■ I l^^Fi net a hőségtől fárasztó nyár és a lombfosztó ősz között. Az a hónap, amikor a hatévesek besorolnak a tudományra éhes nagyobbacska társaik közé. A termelő évben a kötelezően elvégzendő feladatok, ellenőrzések, utazások, leltárok hava. A szeptembert nem szereti mindenki. Akik a testet-lelnet a hőségtől fárasztó két üdítő nyarat szeretnék még marasztalni, azok családi vagy baráti körben a diavetítők elé telepszenek és az óbor utolsó palackjait töltik ki a poharakba. Az ősz barátai Kosztolányival együtt várják, hogy ,,aranyköpenybe feküdjék <i hosszú mozdulatlan ősz”. Szeptember nyárvég, őszelő. Új lehetőségek, új barátságok, új feladatok és talán új szerelmek időszaka... Turistamérleg Még hét ágra süt a Nap, élvezzük fényét, erejét, de a naptár már figyelmeztet, szeptember van! Az iskolapadokat újra megtöltő gyerekek, s a szabadságukról visszatért felnőttek emlékezetében még él a nyár, a kirándulások, utazások emléke. A megyeszékhely utazási irodáinak vezetőitől egy kis számvetést, mérleget kértünk arról, hogy hol vendégeskedtek a Tolna megyeiek, illetve kik töltötték nálunk, a megyében szabadságuk egy részét. Az IBUSZ Tolna megyei Irodája szervezésében 83 úgynevezett zárt csoport utazott külföldre, ez összesen 3905 személyt jelent. Kedvelt volt a 3 napos bécsi kirándulás, a jugoszláv tengerpart, Isztambul, a Ma- gas-Tátra és a fekete-tengeri hajóút. A megyénkbe látogató külföldieknek komplett programot adtak. Az egynapos simontornyai lovasprogramon 3478 nyugati turista vett részt. A Szovjetunióból 166 csoportot, 15 810 főt fogadtak. Bulgáriából 440, Kubából 160, Izraelből 245, Kölnből, Frankfurtból, Bécs- ből és Franciaországból öszszesen mintegy 350 fő kereste fel megyénket. A Tolna megyeiek számára szervezett 1—2—3 napos belföldi kirándulások, amelyeket az ország szinte minden részébe szerveztek, kedveltek. Ezeken 2440 fő vett részt. Az egyhetes belföldi üdülést 163 személy vette igénybe. A Cooptourist szervezésében T79 Tolna megyei utazott külföldre. A szocialista országok mellett kedvelt volt az osztrák, a török és az olasz út. Szekszárdon 484 főt fogadtak. A megyéből szervezett belföldi utakon mintegy 2584 személy vett részt. Az úgynevezett átmenő úton — egy napra a szomszédos országba is ellátogatnak — egy 44 fős csoport vett részt. A méhészeti világkongresz- szusra 500 megyei szakember budapesti útját szervezték meg. Az országos szintű dalostalálkozókon — Tamásiban, illetve Hőgyészen — 600 fő étkeztetéséről és szállásáról gondoskodtak. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda által szervezett külföldi utakon is szép számmal vettek részt a fiatalok. Ausztriában 85 fő, Csehszlovákiában 337, NDK- ban 458, Olaszország—Franciaország útvonalon 43, a Szovjetunióban 198 fő, Romániában 118, Bulgáriában, ami inkább egyéni út volt, 195 személy járt. Hetven NDK-beli, 82 szovjet fiatal volt nálunk. Megyénkből hazánk más tájegységére 6120 utazott, míg üdültetésben 109-en vettek részt. A dombon és a gemenci programokon 900 hazai fiatalnak biztosítottak szállást és étkezést. Gunarasban is telt ház volt egész nyáron. Az egynapos hazai, úgynevezett fakultatív programokon 385 fő kérte az Express szolgáltatásait. Az Idegenforgalmi Hivatal saját szálláshelyein 11500 turistát helyezett el. Hetvenhétezer volt a vendégéjszaka, a fizetővendég-szolgálatnál 7900 személyt helyeztek el. A gemenci kisvonaton és hajón 29 700-an utaztak. Au- ’ gusztus végéig összesen 25 ezer 900 vendég fordult meg megyénkben. A különjárati forgalomban — megyén, illetve országhatáron kívül — három és fél ezren vettek részt. Egész évben hajrá Az ősz kezdetével azt gondolnánk, hogy a Tolna megyei Textiltisztító és Ruházati Vállalatnál megkezdődik a pihenés, a nyári hajrá utáni szieszta. Gál Istvánná igazgató azonban nem osztja véleményünket. — Egész évben hajrá van nálunk. A mosodai résznél is határidőre vállalunk munÉvente 16—17 ezer mázsa a mosnivaló kát, azt teljesíteni kell. A varrodánál pedig szinte óráról órára kell dolgoznunk, mert a megrendelő ezt követeli. Ha hajrá, akkor hajrá! Egy biztos, hogy a Patyolatnál azért könnyebb lesz a munka. Megmenekülnek a nyári kánikulától, ami egy ilyen munkahelyen rettenetes tud lenni. De azért még érdeklődjünk a „napról napra” munkáról. — Nem tehetjük meg, hogy lazítás után a negyedév, vagy a félév végén- egy jól megszervezett hajrával behozzuk a lemaradást. Nem tehetik, mert az évi 20 millió forintos anyagmentes, nem rubel elszámolású export köti őket. És aki manapság a piacon akar maradni, meg akarja őrizni a partnert, akkor annak minden rendelését időben és kiváló minőségben teljesíti. így aztán nem is hajrában dolgoznak az ilyen munkahelyen, mert az sem lehetséges, hanem a rendelés és az érkező kamionok menetrendje szerint. S hogy ez milyen nehéz, azt meg lehet próbálni más üzemekben is ... Kipihente magát? FOLLAND ÁDÁMNÉ, a Tolna megyei Népbolt Vállalat szekszárdi papír-írószer - boltjának vezetője: . — Igen. Június 10-étől vállalatunk harkányi üdülőjében pihentem. Pontosabban: pihentünk, özvegy vagyok, így fiammal, ‘menyemmel és két unokámmal nyaraltam. Legutóbb 1976-ban, férjem halála előtt voltam üdülőben. Már igazán rámfért az ilyen pihenés! Munkatársaim közül egy kislány kivételével már mindenki volt nyaralni. Dolgozóink egymást váltva kap- ták-kapják szabadságukat, hogy a többieknek ne legyen megterhelő a munkában egyik társuk hiánya sem. * * OROSZKI ISTVÁNNÉ, a bonyhádi Városi Tanács V. B. szakigazgatási szervének adminisztrátora: — Az idén végre sikerült szervezett üdülésen résztven- nünk. Kétgyermekes beutalóval a Tolna megyei Tanács Zamárdiban lévő szép és nagy üdülőjében volt a család. Korábban, amikor a gyerekek még kicsik voltak, már voltunk itt. Legutóbb három éve. Most is nagyon jól sikerült a nyarunk. Ragyogó volt az idő, kiváló az ellátás. Nem felejtjük el egyhamar a Balaton- parti egy hetet. ♦ VARGA KÁROLYNÉ, a Halértékesítő Vállalat szekszárdi halbisztrójának eladója: — Júliusban az egész család — én, férjem és a két gyerek — NDK-ban töltöttük a szabadságot. Ismerőseink révén kerestünk kapcsolatot egy német családdal. Tavaly ők voltak itt, nagyon jód érezték magukat. Már akkor megbeszéltük, hogy az idén viszonozzuk a látogatást. Mi is nagyon jól éreztük magunkat az NDK-ban. Náluk szálltunk meg, de nagyon sok felé kirándultunk a Ladánkkal. Voltunk Erfurtban és Lipcsében is. Van még szabadságunk, de az már a költözésre kell. Bonyhádon élünk, ott építkezünk, és nemsokára költözhetünk. * SURJÁN JUDIT, á dombóvári totó-lottózó vezetője: — Szüleim balatoni — Fenyves-alsón lévő — nyaralójában töltöttük el a szabadságunkat férjemmel. Majdnem minden évben ott vagyunk, és tökéletesen kipihenjük magunkat. Elsőköpenyes egészségügyiek Az egészségügyben, közelebbről a szekszárdi Balassa János megyei Kórház-Rendelőintézetben a jelenlegi napokat a mozgás időszakának nevezik. A jelző azért találó, mert ilyenkor, augusztus végén, szeptember elején állnak munkába a pályakezdők, az elsőköpenyes egészségügyiek, felváltva azokat, akik éppen ebben' az időszakban változtatnak munkahelyet. Erre is, arra is van példa. Maradjunk azonban a pályakezdőknél. A Tolna megyei kórház az elmúlt év őszén 25 egészség- ügyi szakiskolással kötött társadalmi szerződést, akik közül húszán — 14 felnőttápolónő, 5 gyermekápolónő és egy elmeápolónő képzettségű — a napokban kezdte el nehéz, de szép hivatását. Mellettük az egészségügyi szakközépiskola húsz végzettjét is alkalmazták. Hat szülésznő, hat ápolónő, három gyermekápolónő, két elmeápolónő és három asszisztensnő is munkába állt. Az elsőköpenyesek munkába állásával — Engle Lajosné főnővér szerint — mintegy két százalékkal nőtt a szakképzett egészségügyiek száma, de még mindig 10 százalékos hiánnyal küszködnek, részben a más munkahelyet választók miatt. Az ismételten visszatérő létszámhiány enyhítése érdekében .minden év szeptemberében — így az idén is — húsz harmadéves egészségügyi szakiskolással kötnek társadalmi szerződést és felveszik a kapcsolatot a szekszárdi egészségügyi szak- középiskola levelező végzőseivel is. Ezt írja a horoszkóp A táltosok és a varázslók kora tovatűnt. Mégis szeretünk horoszkópot olvasni. Ki komoly jelentőséget tulajdonít az ott leírtaknak, ki csak arra kíváncsi, hogy vajon mit írnak róla. Tételezzük föl, hogy nem lenne teljes ez az összeállításunk, ha kifelejtenénk belőle a Szüzet. Mármint az augusztus 23-tól szeptember 22-ig tartó Szűz jegyét. „A Szűz jegyében született emberek vállalkozásai általában jól sikerülnek. Értelmesek és praktikusak. Kitűnnek jó emberismeretükkel, tájékozódási képességükkel, s az anyagi dolgokban való jártasságukkal. Egészséges, száraz humorral követik az eseményeket, találóan szellemesek, könnyen tanulnak idegen nyelveket, idősebb korukban nagyon rendszeretők és jól érvényesítik képességeiket. A munkában minden, látszólag jelentéktelen apróságot is ki tudnak használni, hogy eredményt mutassanak föl. Ha a rossz tulajdonságok dominálnak, kivételes tehetségüket arra használják fel, hogy mások dolgai után fürkésszenek, hajlamosak a rosszindulatra, pletykálkodásra, rágalmazásra, bosszúállásra. A nők ko- kettek, de ha valaki visszaél bizalmukkal, soha nem bocsátják meg.” (A horoszkópban leírtak valódiságáért és beteljesüléséért az oldalösszeállítás szerzőgárdája semminemű felelősséget nem vállal:) Sajtár, hordó, tődöklő... r Borda István is a szüretre készül Megszámlálhatok már az éjszakák, amelyeket a szőlők a szabad ég alatt töltenek. A gazdák szüretre „készítik” gondolataikat az edényekkel együtt. ' — Még egyszer meg akarom marózni és vakarni szüret előtt a szőlőt. A hordókat kell kimosnom, meg a kódokat tisztítani, aztán... — törli kezét kék kötényébe Borda István, akit a „hálótanyájában” kerestünk meg. Éppen mosni kezdte a tavaly vásárolt új hordót. Félbe szakítja hát ezt a munkáját és a tanya hűvösében ki-, nál hellyel. — Egy török korabeli kútról kapta ez a völgy a nevét — tekint szét Borda István. — Ez a tanya, amit örököltem, kétszer leégett. így mondták az öregjeim. Borda István a szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat dolgozója. A szabad idejének nagyobb részét itt, a decsi hegyi Kútvölgyben, a szőlőjében tölti. „Aki a vörös bort szódo- vízzel issza, az más gonosztettre is képes” — olvasható a nyomtatott írás azon a falon, amelyen egy oklevél is tanúsítja, hogy a szekszárdi történelmi borvidék 1982. évi borversenyén — Borda István, az 1981. évi olaszkadarka boráért kitüntetést kapott. — Én csak a fehér bort szeretem, az az igazi. Van azért vörös is, mert hát mások meg azt szeretik — szól vissza a pinceajtóból Borda István. A présházban a szerszámok, a kis kerti traktor, a szőlődaráló, a kádakkal, mind arról tanúskodnak, hogy a gazda szívén viseli a szőlőjének sorsát, nemcsak a boráét. Ezeregyszáz öl kor- donos szőlő — kékfrankos, olaszkadarka és olaszrizling — várja a szüretet. — Na, azt hiszem, jobb lesz elpakolnom, mert ma már a munkámból úgysem lesz semmi — mondja Borda István és közben az ablakhoz lép, mert autóbúgás közeledett a tanyája felé. — Ma egész nap jött valaki... — köszön ki a volt kollégának és fiának, aki a „koma vörös borával” akarja köszönteni a hét végét. A munkahelyi gondokról esik szó, aztán helyére kerül a sajtár, a hordó meg a tölcsérül szolgáló tődöklő, majd holnap folytatódik a ma kezdett munka... Pihenni kell! Ilyentájra már sokan le- töltötték a rendes évi szabadságukat. A hegyekben, a vizek partján, külföldi vagy belföldi túrán pihenték ki fáradtságukat. Azonban mindenki nem tud szabadságra menni, és olyanok is akadnak, akik több évig nem tudják, vagy nem akarják kivenni a szabadságot. A pihenés nélküli, folyamatos munka lehetséges következményeiről kérdeztük dr. Baki Magdolna szekszárdi körzeti orvost. — Én már voltam szabadságon, és azóta öt hete egyfolytában helyettesítek. Igen komoly következményekkel járhat, ha valaki nem megy szabadságra. Persze, a hatás nagyban függ attól is, hogy az illető milyen munkakörben, milyen munkahelyen dolgozik. A kemény fizikai munka a nagy nyári melegben — mint amilyen az idén is volt — nagyon megterhelő. Az idegi feszültség megnövekszik, az ember ingerültebbé válik, reakcióképessége csökkenhet. Az ülőfoglal- kozásúaknál is számottevő az idegi megterhelés és emellett szellemileg és fizikailag is elfáradnak. Pihenni feltétlenül kell. Az oldalt készítették: Ékes László, Hazafi József, Becsi Kiss János. Szűcs L ászló János és Czakó Sándor.
