Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-28 / 229. szám
1983. szeptember 28. NÉPÚJSÁG 5 ^ //f rr •• - • I • / Szoloszuret idejen Különösen ügyelnünk kell a csemegeszőlő szedésére, mert nem utóérő gyümölcs. Ha az érést nem várjuk be, és a fürtöket félig éretten vesz- szük le, kellemetlenül sava- nyúak maradnak. A szőlő túlérett se legyen azonban, mert veszít Íz- és zamatanyagaiból, könnyen felrepednek a bogyók, gyorsan rothadásnak indulnak, s nagy lesz a szállítási veszteség. A túlérett gyümölcsöt a madarak és a darazsak is könnyebben .megdézsmálják, tönkreteszik. A csemegeszőlőket akkor szüretelhetjük legkedvezőbb időben, ha ismerjük a fajták tulajdonságait. Jó tudni, hogy általában a csemegeszőlő-fajták érése évente többnyire ugyanabban az időben következik be (hosszú tenyészidejűk következtében az időjárás az érés idejét lényegesen befolyásolja). A bogyók érését jelzi, hogy héjuk elvékonyodik, rugalmas lesz, színük, ízük, zatna- tuk a fajtára jellemző. A szedéshez mindig száraz, derült időben, a reggeli órákban kezdjünk. Ezzel elkerülhetjük, hogy a nedves fürtök gyors romlásnak induljanak. Ha tárolni szeretnénk a szőlőt, várjuk meg a harmat fel- száradását. A szedéshez alacsony, négyöt kilogrammos kosarakat vagy rekeszeket használjunk. A mély kosár nem alkalmas erre, mert a fürtök nyomódnak. könnyen összetörődnek. Ne szedjünk vödörbe sem! A fürtöket hosszú kocsány- nyal szedjük, éles késsel, vagy szüretelő ollóval vágjuk le. Munkánkat gondosan végezzük, a bogyóviaszt ne töröljük le. így nemcsak tetszetősebbek a fürtök, de tovább is tárolhatók. Azok a bogyók, amelyekről ledörzsöljük a viaszt, a tapasztalat szerint könnyebben penészednek, erősebb a párologtatásuk, s ennek következtében rövid idő alatt olyannak látszanak, mintha összetörődtek volna. A fürtöt mindig a fürt ko- csányánál (száránál) fogjuk meg, és óvatosan helyezzük a szedőedénybe. Ezzel egy időben a fürtözőollóval — főként tárolás és értékesítés esetén — vágjuk ki a beteg, sérült, rothadt szemeket. Szebb lesz a fürt, s a hibás bogyók sem tehetik tönkre az egészségeseket. Ahol a fürtök madárkásak, ritkák lettek, vagyis több a fejletlen, kicsi bogyó, érdemes ezeket is eltávolítani a fürtből, mert így sokkal mutatósabb lesz a szőlő. A hibás, sérült, de egészséges bogyókat gyűjtsük össze, és készítsünk belőle mustot. A tárolásra szánt szőlőt hűvös, száraz, tiszta edényben, tiszta helyen raktározzuk el. Vigyázzunk arra, hogy ne legyen a közelben erős, kellemetlen szagú anyag — benzin, olaj, petróleum, festék, káposzta, hagyma, vagy burgonya, mert a szőlő könnyen átveheti szagukat, s élvezhetetlen lesz. A borszőlők szüreteléséhez is csak akkor kezdjünk, ha ezek jól beértek. így nem kell a bor javítására feleslegesen költenünk, italunk jobb 'minőségű, kellemesebb ízű. 'magasabb alkoholtartalma révén eltarthatóbb lesz. A szüret előtt alaposan takarítsuk ki a pincét, a présházat, a falakat meszeléssel fertőtlenítsük. A fa, vagy beton padozatot ultrás, szódás vízzel tisztítsuk meg. Ellenőrizzük az üres hordókat, hogy töltőképe- sek-e. Ha nagyobb javítást érdemelnek, forduljunk szakemberhez, ne bajlódjunk szerszámok nélkül, magunk a javítással. Ellenőrizzük a hordók belsejét, hogy tiszták-e, egészséges-e az illatuk. Ha szükséges*, mossuk ki alaposan, és kénlap elégetésével fertőtlenítsük. Mossuk le a kádakat, vedreket, tölcséreket, gumicsöveket. Csak olyan holmit hagyjunk a pincében, ami a borkezeléshez szükséges. Semmiféle erős illatú anyagot ne tároljunk itt, mert a must, a bor átveheti szagukat. A szüret idejét érdemes próbaszürettel megállapítani. Vegyünk több mintát a szedésre alkalmasnak tartott fajtákból, és mérjük' .meg mustfokukat, ha ez több nap múlva sem változik, akkor szüretelhetünk. Hordókezelés Pincemiinkák Azokat a borkezelési eljárásokat, amelyeket a must kierjedése után a bor egészséges állapotban való megőrzése, tisztulása, fejlődése érdekében alkalmazunk, gyűjtőnéven pinceműveletnek nevezzük. A pinceműveletet a következőképpen csoportosíthatjuk: 1. Alapvető vagy egyszerű pinceműveletek. Ezeket minden bornál, minden körülmények között el kell végeznünk ahhoz, hogy a tárolás során egészséges, fejlett bort nyerjünk. Ilyen a töltögetés, a fejtés, és a kénezés. 2. Iskolázó pinceműveletek. Céljuk a bor fejlődésének elősegítése, hory az minél megfelelőbb állapotban kerülhessen forgalomba. Ilyen a házasítás. a derítés, a szűrés, a szeparálás és a meleghideg kezelés. Az iskolázó pinceművelet megfelelő sorrendben történő alkalmazását iskolázásnak nevezik. 3. Javító pinceművelet. Nem általános érvényűek. Csak akkor van rájuk szükség, ha a bor beteg, hibás vagy valamelyik alkotórészének mennyisége és az alkotórészek aránya kedvezőtlen. Alkalmazásukat termelési tényezők (pl. rossz évjárat) vagy technológiai hibák tehetik szükségessé. Ilyenek a feljavítások (borpárlattal vagy sűrített musttal), a savtompítás, a szín, íz- és illathibák javítása, a deszulfitá- lás és az áterjesztés. 4. Különleges pinceműveletek. Csak ritkán alkalmazott, fejlődést siettető eljárások. Ilyen az ultrahang-, az ózonkezelés, a mikrobiológiai borérlelés. Az új fahordókat ki kell mosni, gőzölni, abból a célból, hogy a fában levő cserző stb. anyagokat kivonjuk és ezáltal bor tárolására alkalmassá tegyük. Az új hordót először vízzel megtöltik, majd 2—3 napig áztatják, ezt két-háromszor megismétlik. Ezután gőzölik vagy forrázzák. Gőzölésnél az akona- szájjal lefelé fordított hordóba gőzt vezetnek, mindaddig, míg a hordóból kifolyó víz tiszta nem lesz. Ha a hordó fája lehűl, még egyszer-két- szer megismétlik a gőzölést. Forrázáskor a hordóba forró vizet öntenek, lezárják és jól összerázzák. A gőzölt vagy forrázott hordót 2 százalékos forró szódós vízzel, utána forró majd hideg tiszta vízzel kimossák. Kezelés után kétszer-háromszor hideg vízzel töltik, áztatják. A cement-, fém- és impregnált hordók gondos hidegvizes mosáson kívül egyéb munkát nem igényelnek. A használt szállítóhordót kiürítés után bő vízzel többször addig mossák, amíg a mosóvíz tisztán nem folyik ki belőle. Ezután — akona- nyílásával lefelé — „csurgóra” állítják, kívülről is lemossák, kiszikkasztják, be- kénezik és bedugaszolják. Használaton kívül pincében tárolják. A szállítóhordók dongafejét és fejabroncsát különböző színűre szokták befesteni. Ászokhordók fáját diófapáccal, abroncsait korrózió ellen míniummal vagy lakkfestékkel vonják be. Telt ászokhordók külsejéről a penészt időnként letörölgetik, gyökérkefével letisztítják. A hordókat kiürítés után kimossák. A kisebb hordókba az ürítőajtón keresztül vizet öntenek és falapáttal locsolják a hordó belsejének minden részét. A nagyobb hordókba az ajtón keresztül bebújnak és gyökérkefével alaposan kisúrolják. A mosóvizet hordóvonóval kihúzzák, a maradékot szivaccsal felitatják. Az ajtót 1—2 napig nyitva tartják, a még lecsur- gó vizet a hordó aljából fgl- törlik, az ajtót behúzzák és a hordót bekénezik. A hordóból a borkövet 2—5 évenként kaparóval eltávolítják. A ké- nezést havonta megismétlik. A cementhordók belsejét kiürítés után vízzel, kefével és vizes ruhával lemossák, s vízsugárral leöblítik. A falakról összegyűlő vizet gondosan letörlik, ajtaját lesúrolják. Hordóíz jelentkezik a borban akkor, ha hosszabb ideig üresen álló fahordóba kerül a bor s a hordó kellő ápolást an vagy előkészítésben (gőzölés, szódás kezelés, forrázás stb.) nem részesült. Gyengébb hordóíz nyílt fejtéssel, derítéssel javítható, súlyosabb esetekben aktív- szén-kezelést alkalmazzunk. Az ászokhordók akonanyí- lását akonadugóval, csapnyílását két (külső és belső parafadugóval, a szállítóhordók akonanyílását pedig kereszt- akonával, csapnyílását parafadugóval zárják. A kereszt- akona alá jutavászon tömítést helyeznek és úgy ütik az akonanyílásba, hogy a dugó és a dongafa rostjainak iránya egybeessen. A hordó lezárása után a kiálló dugórészt és a felesleges zsákvásznat pincebaltával levágják, a szállítóhordókra hordóbádogozóval a hordólemezt ráütik. Üj könyvek Erdei termékek gyűjtése és feldolgozása A könyv fontosság szerint csoportosítva, 12 fejezetben — a fonófűz, az erdei gyümölcsök, gyógynövények, gombák, díszítőanyagok, magvak, apró faáruk, növényi eredetű cserzőanyagok, 'bányászat, állati eredetű melléktermékek és az éti csiga — foglalkozik a gyűjtés és a feldolgozás technológiájának részletes leírásával, valamint az értékesítés tudnivalóinak ismertetésével. A könyv fő erénye, hogy sorra veszi a termelési lehetőségek széles skáláját, arra késztetve az olvasót, hogy tekintsen szét földrajzi környezetében és fedezze fél a természet, az erdő által kínált pénzteremtési lehetőségeket. Ebben a sokoldalú, színes, érdekes munkában próbál eligazítást adni a könyv. Egyaránt szól azokhoz, akik az erdőt járva és szemlélődve felfigyelnek az erdei gyümölcsökre, gombákra, vagy akik vállalva a szervezett gyűjtéssel járó fáradozást, be szeretnének kapcsolódni a gyűjtéssel, a tál-olással, a tartósítással, a feldolgozással kapcsolatos tevékenységi körbe. ízléssel épült A szaporodó számú hobbikertekhez előbb-utóbb valamilyen épület is tartozik, méghozzá többnyire szerszámos kamránál nagyobb. Egyáltalán nem közömbös, hogy ezek menynyire illenek a város-, vagy a városkörnyék képébe. Csábítóan ízléses példával szolgált Gergely István, akinek présháza (háza? tanyája? pihenője? Ahogy tetszik. . .) a szekszárdi Delta tőszomszédságában látható. t W nt fj.akffc Ez a telek eladó! Mire kell ügyelnie a vevőnek és az eladónak? Akármerre járunk az országban, itt is, ott is feltűnnek a figyelemfelhívó táblák: „Ez a telek eladó!” Évente sok tízezren adnak-vesznek hazánkban ingatlant: házat, telket, nyaralót. Az adás-vétel komoly dolog. Ha egyik fél részéről sem merül fel valami kizáró ok, s létrejött az ilyen jogi ügylethez elengedhetetlen, előírás szerinti szerződés, akkor az a továbbiakban már mindenki számára érvényes, kötelező erejű. „MEGTEKINTETT Állapotban” Az egyszerűség kedvéért beszéljünk telekvásárlóról; tanácsaink azonban értelemszerűen minden más ingatlan (ház, kert, hétvégi telek stb.) adás-vételére is érvényesek. Mi az, amit komoly vásárlási szándék esetén tennünk kell? Először is tekintsük meg az eladó ingatlant, ha nem akarunk később felesleges bosszúságot, gondot magunknak. Talán azért érdemes arra is figyelmeztetni: a jogszabályok értelmében minden nagykorú állampolgárnak egy lakótelke (lakása) és egy üdülőtelke (hétvégi háza) lehet. E szabály alól felmentés adható. Hiszen előfordulhat, hogy valakit más városba helyeztek, vagy felnőtt gyerekével összeköltözve, a meglévőnél nagyobb ingatlant vásárol, s a régit valamilyen oknál fogva még nem tudta értékesíteni. Elsőként kérjünk az eladótól 30 napnál nem régebben kiadott tulajdoni lapot, amely tartalmazza az ingatlanra vonatkozó minden lényeges adatot. Majd magunk is ezt követően, ha a telek még nincs beépítve, akkor kérjünk az illetékes tanácstól minősítést arról, hogy a terület- rendezési terv alapján az eladásra kínált ingatlan milyen építési övezetbe tartozik, illetve nem áll-e építési tilalom alatt. Keressük fel a földhivatalt, nézzük meg az ingatlan-nyilvántartást. Szerezzünk bizonyosságot arról, hogy ott milyen adatokkal, kinek a nevén szerepel a kérdéses ingatlan. Folytatódjék azzal a ténykedésünk, hogy — amennyiben általunk nem ismert személyről van szó, s az esetek többsége ilyen —, győződjünk meg a személyazonosságról. Mármint arról: valóban a tulajdonossal, vagy annak megbízottjával tárgyalunk-e? Utóbbi esetben ragaszkodjunk a közjegyző által készített írásbeli megbízás felmutatásához, vagyis annak hiteles igazolásához, hogy az illetőt hatalmazták fel az ingatlan eladására. Már említettük, mennyire fontos követelmény a telek személyesen történő gondos megtekintése, hiszen nem véletlenül kerül aztán az adásvételi szerződésbe az elmaradhatatlan meghatározás: „ .. . megtekintett állapotban”. NEM ART VIGYÁZNI! Mire kell ilyenkor ügyelni? Ha például a telken valakit — egy harmadik személyt — munka közben találunk, rögtön tisztáznunk kell: milyen címen tartózkodik ott, esetleg nem a haszon- élvezeti jog alapján-e. Öröklés esetén mindenképpen megszerezhető ez a birtoklási jogcím; ha viszont az illető szerződés útján jutott a haszonélvezethez, sürgősen tisz- tázandók e jogviszony körülményei, mivel tulajdonba (és birtokba) a vevő most már csak úgy juthat, hogyha a haszonélvezővel megegyezik. Előfordulhat azonban az is, hogy az ott talált idegen már több mint tíz éve használja háborítatlanul (ez nagyon lényeges feltétel!) a telket (felszántotta, esetleg be is kerítette stb.), vagyis elbirtokolta. Törvényeink szerint ez azt jelenti, hogy megszerezte az adott ingatlant. Ebben az esetben a vevő hiába tárgyal a telekkönyvi nyilvántartásban szereplő tulajdonossal, vagy annak megbízottjával; a telek időközben — elbirtoklás révén — már másé, tehát most már csak vele lehet egyezkednie. (Az elbirtoklás tényét természetesen tanúkkal kell igazolni.) A már említett „megtekintett állapot” jelentőségét az adás-vételi szerződésnél nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ezért tehát a megtekintésre időt kell szakítani, azt — saját érdekünkben — nem szabad felületesen végezni. Körül kell járni a telket, többször is megnézni, hogy az alku valóban reális legyen. MINDEN LÉNYEGES Minden lényeges körülményt számba kell venni, s rögzíteni az adás-vételi szerződésben, hogy semmiféle utólagos reklamációnak ne lehessen helye egyik fél részéről sem. Mindenképpen írásba kell foglalni, hogy például a telken lévő sufnit ki köteles lebontani; vagy kié az idei termés ... A helyszínen való körbejárás azért is lényeges, mert így tisztázhatjuk: nincs-e a telekre valakinek szolgalmi joga, vagyis kút, út stb. használata érdekében nem jár-e át a telken. (A bírósági gyakorlat szerint egyébként kényelmi szempontok nem indokolhatják e jog fenntartását. Tehát ha időközben már a környéken létesítettek kutat, vagy a bejárást megkönnyítő utat, csak azért a szolgalmi jogot fenntartani, mert a megközelítés így könnyebb, rövidebb — többé fenntartani nem lehet, a vevő kérheti a megszüntetését.) Az adás-vételi szerződést tanácsos ügyvéddel vagy adás-vételi ügyekben járatos jogásszal megfogalmaztatni, bár ez az érvényességnek nem előfeltétele. Fontos az is, hogy a szerződést — illetékkiszabás és átírás végett — 30 napon belül benyújtsa a vevő a PM Illetékhivatalához. Az adás-vételi szerződésben a tényleges vételár szerepeljen; az illetékhivatal újabban maga is vizsgálja, hogy az mennyire reális. A ház A belső tér Vendégváró ablak