Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-25 / 227. szám

a Képújság 1983. szeptember 25. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Bush amerikai alelnök magyarországi tárgyalá­sai, magyar—amerikai külügyminiszteri találkozó Wa­shingtonban. — Függetlenné válik és az ENSZ 158. tag­állama lesz St. Kitts és Nevis. Kedd: Kádár János finnországi látogatása. — Megkez­dődik az ENSZ közgyűlésének 38. ülésszaka. — Moszk­vában megbeszélést tartanak a szocialista országok kom­munista pártjainak KB-titkárai. Szérda: Jurij Andropov válaszlevele nyugatnémet szo­ciáldemokrata képviselőknek az európai fegyverzetkorlá­tozás kérdéseiről. — Vita a spanyol parlamentben a NATO-tagságrói. — Gromiko találkozója a kambodzsai külügyminiszterrel. — Thatcher asszony bonni utazása. Csütörtök: Indira Gandhi elindul New Yorkba, ahol eszmecserét várnak 34 állam- és kormányfő részvételé­vel, bejelentés Losonczi Pál utazásáról. — Brit—kínai tárgyalások Hongkong jövőjéről. Péntek: Tyihonov nyilatkozata egy genfi megállapodás lehetőségeiről, bírálják a Genfben előterjesztett új ame­rikai elképzeléseket. — A NATO eddigi legnagyobb eu­rópai hadgyakorlata az NSZK-ban. Szombat: Libanonban változatlanul tartanak a harcok az amerikai és francia erők bekapcsolódásával, közben szaúdi közvetítéssel erőfeszítések folynak a tűzszünet ér­dekében. — Weinberger hadügyminiszter Ázsiába látogat. A hét 3 kérdése 1. Milyen körülmények között kezdődött meg az ENSZ közgyűlésének új ülésszaka? Immár szabállyá vált hagyomány, hogy az ENSZ köz­gyűlésének esedékes évi ülésszaka mindig szeptember harmadik keddjén veszi kezdetét. Keddek és keddek kö­zött azonban nem kis különbség van: a világ érthetően arra figyel, milyen nemzetközi környezetben nyílik meg idén a fontos tanácskozás. Nem titok, hogy a világpolitikai színtéren feszültség uralkodik, a légkör rosszabb, mint az elmúlt esztendők­ben. Jóllehet, a madridi találkozó eredményessége arra utalt, hogy az enyhülésnek vannak erőtartalékai, a dél­koreai repülőgép ügye körül kavart válság komoly ter­helést jelent az ENSZ-ülésszaknak is, nem szólva arról, hogy esetleg éppen a tanácskozások közben kezdődhet meg az amerikai rakétatelepítés Európában. Az ENSZ közgyűlése nem olyan szerv, amelyektől cso­dákat lehet várni, különösképpen nem ilyen időszakban. A napirendre javasolt 141 téma javarészt már évek óta ,.áthúzódó” és megoldatlan probléma, súlyos válságokat és ellentéteket tükröz. Az ülésszak újonnan választott el­nöke, Jorge Illueca panamai alelnök és külügyminisz­ter — aki Hollai Imrét váltotta a tisztségben — máris bejelentette, hogy egy 142. napirendi pontot is előterjeszt; a közép-amerikai krízist és a Contadora-csoport ezzel kap­csolatos rendezési kísérleteit. Minden bizonnyal heves viták várhatók tehát, hiszen a New York-i üveg-beton- palota akármilyen tökéletes hangszigetelésű, nem zár­hatja ki a világban lévő konfliktusokat. Kedvezőtlen elő­jelnek tűnik, hogy a szokásos általános vitát egy Reagan­Pakisztán több körzetében változatlanul feszült a hely­zet. Képünkön: a karachi egyetem hallgatói hordágyon viszik egyik éhségsztrájkot folytató társukat egy kormány- ellenes tüntetésen. beszéd fogja bevezetni, s az amerikai elnök — a sajtóvé­lemények szerint — szovjetellenes kirohanások szószé­kéül kívánja használni az ENSZ pulpitusát. Ugyanakkor az ENSZ történetében először, az amerikai hatóságok le­hetetlenné tették Gromiko szovjet külügyminiszter uta­zását. Mindezeknek a realitásoknak figyelembevételével is az ENSZ-közgyűlés tárgyalási fórumot képezhet, s erre a fe­szült világhelyzetben különösen szükség van. Indira Gandhi, indiai miniszterelnök az el nem kötelezett moz­galom elnökeként ezért szólította fel az állam- és kor­mányfőket, hogy utazzanak New Yorkba az ülésszak al­kalmából, s folytassanak kötetlen megbeszéléseket. Ed­dig harmincnégy ország jelentkezett. Hazánk képviseleté­ben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke utazik New Yorkba. A sokoldalú és kétoldalú megbeszélések nyilván pozitív hatással lehetnek, de aligha képzelhető el áttörés, hiszen a legfontosabb viszonylat, a szovjet—amerikai kap­csolatrendszer vonatkozásában nincs még elmozdulás a holtpontról. Fűzzük hozzá rögtön, hogy ez nem *a Szov­jetunión múlik, s ebben az összefüggésben csak fokozza az amerikai felelősséget, hogy miközben állam- és kor­mányfők jelennek meg New Yorkban, a legfontosabb és legfajsúlyosabb partner külügyminiszterével sem képvi­seltetheti magát. 2. Milyen új amerikai elképzelések vannak a genfi tár­gyalásokkal kapcsolatosan? Van még lehetőség megállapodásra a genfi tárgyaláso­kon — ez a gondolat két szovjet nyilatkozatban is hang­súlyt kapott a hét folyamán. Ezt fejtette ki Andropov a nyugatnémet szociáldemokrata képviselőkhöz írt válaszle­velében és Tyihonov miniszterelnök az osztrák szociál­demokrata napilapnak — közelgő bécsi látogatása alkal­mából — adott nyilatkozatában. Van még lehetőség, de annak kihasználása a kölcsönös és komoly tárgyalási szándékon múlik. A Szovjetunió ja­vaslatai kettős választásra adnak módot. Vagy egy való­ban atommentes Európára, tehát minden közép-hatósuga­Az MSZMP KB első titkára a héten hivatalos látogatást tett Finnországban. Képünkön: Kádár János (középen) a tiszteletére rendezett egyik díszebéden. Tőle jobbra: Mauno Koivisto köztársasági elnök, balra: Helsinki vá­ros tanácsának elnöke. rú atomeszköz eltávolítására kontinensünkről, ami az el­lenőrzést is megkönnyíthetné, vagy pedig arra, hogy — mivel nyugati részről, a szívesen hangoztatott „nulla-vál­tozat” ellenére nem hajlandók a nukleáris fegyverek tel­jes kiküszöbölésére — az egyenlőség alapján az eddigi szint egyharmadára csökkentenék az atomfegyvereket. Igen lényeges szovjet bejelentés, hogy a leszerelésre kerü­lő SS 20-as rakétákat készek megsemmisíteni, vagyis nincs szó „áthelyezésre” az Uralon túlra, a kevesebb euró­pai rakéta nem jelentene több ázsiai rakétát. A szovjet kezdeményezések bizonyos értelemben lépés- kényszerbe hozták az amerikai tárgyalófelet, aki tulajdon­képpen nem állt elő új javaslattal a megbeszélések fo­lyamán. Napok óta folynak a kiszivárogtatások az új amerikai indítványról, amelyet hivatalos formában Rea­gan akar bejelenteni ENSZ-beli beszédében. Elhangzottak az első szovjet reagálások is, Genfben ugyanis előterjesz­tették már az amerikai elképzeléseket. Egy nyugatnémet lap szellemesen „mintha”-javaslatok- nak nevezi az új amerikai tervet. Ügy fest, mintha újat ajánlanának, de lényegében megmaradtak a korábbi, el­fogadhatatlan tervezetnél. Tehát továbbra sem hajlandók beszámítani az egyensúlyba Nagy-Britannia és Francia- ország atomfegyvereit, amelyek keletre szegeződnek és háborús konfliktus esetén a NATO rendelkezése alá ke­rülnének. Igaz, csökkentenék a telepítésre előkészített 572 amerikai rakéta számát, de a szovjet szintre. Ily mó­don a NATO rakétapotenciálja mintegy 200 darabbal len­ne több Európában, mint a Szovjetunióé, tehát egyenlő­ségről nem lehet beszélni. Ami halovány új megközelítést jelent: az Egyesült Államok nem veti el tárgyalásait az atomfegyvereket hordozó repülőgépek vonatkozásában (e területen jelentős az előnye), és nem ragaszkodik a már Ázsiában levő szovjet rakétaállások korlátozásához, en­nek egyébként sincs köze az európai tárgyalásokhoz. Vagyis „mintha” történtek volna amerikai engedmények, gyakorlatilag azonban minden maradt a régiben. A TASZSZ és a szovjet hírközlő szervek első kommentárjai ezért egyértelműen elfogadhatatlannak tartják az új-régi amerikai javaslatokat is. Még van mód a megállapodásra, de ennek feltétele, hogy az Egyesült Államok részéről mutatkozzon meg leg­alább komoly megegyezési szándék minimuma. 3. Lesz-e tűzszünet Libanonban? Ez az a kérdés, amelyet mindenki feltesz és amire senki sem adhat egyelőre hitelt érdemlő választ. Ráadásul nem egyszerűen tűzszünetre, hanem tartós, megalapozott és kiegyensúlyozott tűzszünetre van szükség. A legutóbbi polgárháborúban ötvenhét alkalommal hallgattak el hosszabb-rövidebb időre a fegyverek, de csak az ötven- nyolcadik megállapodás bizonyulhatott célravezetőnek. Miközben dörögnek az ágyúk — beleértve a hatodik amerikai flotta hajóágyúit is — szinte megszakítás nélkül folynak a tárgyalások, s a közvetítést elsősorban Szaúd- Arábia vállalta. A hírek szerint Damaszkusz és a liba­noni nemzeti erők már-már elfogadtak egy kompromisz- szumos tervet, de a Dzsemajel-kormány még mindig kü­lönböző módosításokat kíván. A tűzszünetnek — minden jel szerint — három fő kö­vetelménye van. Nem elég a megállapodás, hogy a fegy­verek hallgassanak el, szükség lenne egy nemzeti meg­békélési konferenciára, ahol a szembenálló felek garan­ciákat kapnának a jövőre nézve. Ezt a konferenciát, amelynek megrendezését a szaúdiak vállalták, ellenezte a bejrúti kormány. Másodszor: tisztázni kell a hadsereg helyzetét — a 34 ezerre duzzasztott kományhadsereg ugyanis, a korábbi polgárháborúkkal ellentétben, ezúttal a jobboldal pártján avatkozott a harcokba. Végül, de nem utolsósorban, intézkedéseket kell kidolgozni az országban állomásozó külföldi csapatok kivonására. A déli negyed izraeli megszállás alatt áll és csak az izraeli erők fel­tétel nélküli kivonása ad módot arra, hogy a szíriaiak és palesztinok elhagyják az északi és keleti körzeteket. S minden eddiginél élesebben vetődött fel a többnemzetiségű erők problémája, miután amerikai és francia egységek ke­veredtek a belharcokba. Van tehát mit megoldani a tartós tűzszünetig ... ■ RÉTI ERVIN Nem csökkent a feszültség Libanonban. Képünkön: egy drúz fegyveres tüzel a bejrúti kormánycsapatok állására Aramoun közelében. Libanon Súlyos harcok, amerikai segítséggel Űjabb súlyos tüzérségi ösz- szecsapások zajlottak le pén­teken este és szombatra vir­radóra a libanoni kormány- csapatok és a drúz milicis- ták egységei között Bejrút körzetének stratégiai jelentő­ségű pontjain, az elnöki palo­ta, a katonai akadémia, a h ad ügy mi n is z téri ura, i llető­leg az amerikai és a francia nagykövetség épületének kö­zelében — jelentette a bejrú­ti rádió. Harcokról érkeztek jelentések a fővárostól kelet­re lévő Baabda és Jarze tér­ségéből, valamint a Bejrúttól délre fekvő hegyekből, Halde város környékéről is. Az ösz- szecsapásokba ismét bekap­csolódtak a Libanon partjai mentén tartózkodó amerikai haditengerészeti egységek. A Virginia rakétahordozó cirká­ló és egy másik amerikai ha­dihajó ismét lőtte a kormány- csapatok ellen harcoló drúz fegyveresek, állásait. A nyugati diplomáciai for­rások azzal vádolják Szíriát, hogy elutasította a libanoni kormánynak a nemzeti meg­békélési tárgyalásokon való képviselet kérdésére vonatko­zó javaslattervezetét. A liba­noni rádió ezzel szemben — kormányforrásokra hivatkoz­va mindössze annyit közölt —, hogy Dzsemajel még nem kapott választ Szíria részé­ről a tervezetre vonatkozóan. Rafik Hariri, szaúdi közve­títő Valid Dzsumblattal és Abdul Halim Haddam szíriai külügyminiszterrel folytatott megbeszélései után közölte: „új elemek” merültek fel a tervezettél kapcsolatban. Valid Dzsumblatt, a liba­noni haladó szocialista párt vezetője ugyanakkor egy in­terjúban úgy foglalt állást, hogy egy esetleges tűzszünet csak időleges lehet, s koránt­sem jelenti a központi kor­mány és a jobboldali falan- gista erők ellen folytatott harc végét. Pénteken váratlanul Pá­rizsba érkezett Elie Szalem libanoni külügyminiszter. Szombaton találkozik Claude Cheysson francia külügymi­niszterrel, hogy a libanoni konfliktusba való közvetlen francia beavatkozás fényé­ben áttekintsék a válság tár­gyalásos megoldásának lehe­tőségeit. A libanoni diplomácia ve­zetője úton New York felé állt meg a francia főváros­ban. Elie Szalem a libanoni küldöttség vezetőjeként részt vesz az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán. Az ugyancsak Párizsban tartózkodó Talal Ben Abdel Aziz, szaúdi herceg pénteki sajtóértekezletén bejelentet­te, hogy a libononi konflik­tusban érintett felek — köz­tük Szíria is — hozzájárulá­sukat adták egy Szaúd-Ará- biában tartandó tanácskozás összehívásához. Az AFP jelentése szerint Talal herceg a sajtóértekez­leten leszögezte, hogy a Szov­jetuniót és Szíriát nem lehet figyelmen kívül hagyni, ami­kor a libanoni kérdés megol­dását keresik. Magyar-grenadai kapcsolatok Hazánk és Grenada 1977- ben létesített diplomáciai kapcsolatot. Jelentős keres­kedelmi forgalom ugyan még nem jött létre országaink köt zött, azonban egy 1980-ban aláírt kereskedelmi, valamint műszaki-tudományos együtt­működési megállapodás sze­rint mindkét államban kere­sik a kapcsolatok fejlesztésé­nek lehetőségét. A TESCO megbízottai 1981 februárjá­ban két évre szóló munka­tervet írtak alá Grenadával, amely rögzíti, hogy a magyar fél ösztöndíjasok fogadásával, valamint szakemberek kikül­désével hozzájárul a karib- tengeri ország mezőgazdasá­gának fejlesztéséhez. Magyarország az 1974-ben független állammá nyilvání­tott Grenada gazdasági fej­lődéséhez igyekszik elsősor­ban segítséget nyújtani. A kapcsolatok erősítésének szép példájaként a közelmúltban stúdióberendzést szállítottunk az épülő, nagy teljesítményű rádióadó számára. Az elmúlt két esztendőben jelentős, élelmiszerekből, gyógyszerek­ből és ruházati cikkekből ösz- szeállított szállítmányt jut­tattunk el a 120 ezer lakosú országba. Az első ízben sorra kerülő magyar—grenadai kormány­fői tárgyalások hozzájárul­hatnak ahhoz, hogy a jövő­ben kiszélesedjék a gazdasá­gi, kereskedelmi és műszaki­tudományos együttműködés. Ehhez megfelelő alapot ad, hogy a grenadai kormány antiimperialista, haladó poli­tikát folytat, s keresi a kap­csolatokat a szocialista or­szágokkal. A Bishop-kormány támogatja a nemzeti felsza­badító mozgalmakat, s egyes nemzetközi kérdésekben ál­láspontja egybeesik a szocia­lista országokéval. PANORÁMA SZÉKESFEHÉRVÁR A Lengyel Hazafias Nem­zeti Újjászületés Mozgalom, a PRON hazánkban tartóz­kodó küldöttsége szombaton Fejér megyébe látogatott. A vendégeket elkísérte Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titká­ra. Székesfehérváron, a Ha­zafias Népfront Fejér megyei Bizottságának székházában Sudár Iván, az MSZMP Fe­jér megyei Bizottságának tit­kára, valamint Bodnár Lász- Ióné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára fogadták a vendégeket, akik tájékoztatót hallgattak meg a négyszázhuszonötezer lako­sú dunántúli megye társadal­mi, gazdasági eredményeiről, a népfront tevékenységéről, s tájékozódtak számos más kérdésről. Délután a PRÖN küldöttsége Kápolnásnyékre, a Vörösmarty Termelőszö­vetkezetbe látogatott, s is­merkedett a szocialista me­zőgazdaság eredményeivel. A Velencei-tó környékén gaz­dálkodó jó hírű tsz munká­járól Lázár Dezső tsz-elnök tájékoztatta a vendégeket, akik többek között megtekin­tették a gazdaság felújítás, bővítés alatt álló húsüzemét, ahol harmincezer sertés és kétszáz szarvasmarha feldol­gozásának a feltételeit te­remtik meg az idén. ABU DHABI Pénteken Abu Dhabitól 50 kilométerre kigyulladt és le­zuhant a Gulf Air légitársa­ság egyik Boeing—737 típusú gépe. A Karacsi és Abu Dha- bi közötti menetrendszerű járaton repülő gép 112 ujasa és a személyzet tagjai közül senki sem élte túl a kataszt­rófát. NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszaka pénteken befejezte a szervezeti kérdések megvi­tatását. A küldöttek elfogad­ták az ülésszak napirendjét, amelyen a nemzetközi élet legfontosabb problémáit fel­vető, összesen 141 pont sze­repel. New Yorkban nagy ér­deklődés előzi meg a jövő hé- • ten kezdődő nem hivatalos „mini-csúcsértekezletet”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom