Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-24 / 226. szám
1983. szeptember 24. ^ÉPÜJSÁG11 A tervezós értékteremtés Országos iparművészeti kiállítás a Műcsarnokban „A tervezés értékteremtés" — ez a gondolat foglalja egybe annak a tárlatnak az anyagát, amelyet a Művelődési Minisztérium megbízásából a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének egyetértésével rendeztek a Műcsarnok kiállítási termeiben. Háromszázhúsznál több művész, majdnem 90 vállalat és intézmény szerepel a kiállításon. Az iparművészet komplex jelenléte a Műcsarnokban azt jelenti, hogy azon nemcsak a tárgyakat, hanem tervezésük menetét, előtervét, felhasználási módjukat, létrehozó technológiájukat is bemutatják. Az „Épített környezet” témájában így szerepel együtt például a lakástervezés a hozzá kapcsolódó berendezésekkel, használati tárgyakkal, a kórház épülete a belsőépítészeti megvalósítással, a tervezett műszerekkel és formaruhákkal, piktogramokkal, a szálloda belsőépítészete a tervezett textíliákkal, információs jelzésekkel, faldíszítő egyedi alkotásokkal és formaruhákkal, stb. Ezek az egymással harmonikus egységben lévő művészi tevékenységek vannak hivatva bizonyítani a tervezés szerepét, értékteremtő voltát. A Műcsarnok három középső termének anyaga ezeket a gondolatokat járja körbe: sok rajzi és technológiai információval vezet el a megvalósult tárgyig. Bemutatva, hogy egy-egy elképzelés, terv milyen utat tesz meg, milyen változásokon megy keresztül. esetleg olyan kompromisszumokkal. amelyek esztétikai értékének nem válnak mindig hasznára. A kiállítás másik nagy együttese az egyedi kézműves iparművészeti tárgyaké. Valamennyi műfaj: textil, belsőépítészet, ötvösség, divattervezés, kerámia, porcelán és üveg szerepel. Az utóbbi három évben megvalósult művekben mérheti le a látogató, hogy a tervezőművészek milyen tartalmi és formai utakat választottak, milyen szakmai kérdésekkel foglalkoznak. A harmadik nagy egység az iparművészettel foglalkozó intézményrendszerek bemutatása. Az Iparművészeti Múzeum bemutatja gyűjtési, fel- dolgozási, publikálási tevékenységét; konkrét tervezett tárgyai a múlt századtól napjainkig adnak képet gyűjtési munkájukról. A Design Center szemléltető módon számol be működési területeiről: szakkönyvtár, dia- és fotótár, tervezők nyilvántartása, szaktanácsadás (tervezőközvetítés, termékfej leszési konzultáció), sokirányú oktatás, előadások (tervezők, ipari és kereskedelmi szakemberek, valamint különböző szintű iskolák tanulói részére). Az iparművészképzést az Iparművészeti Főiskola anyaga szemlélteti. Kétféle tárgy tervezési folyamatának végigkísérése, illetve a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola műfajok szerinti tagolásában mutatja be az első, illetve a negyedik év végén elért eredményeket. Az Ipari Formatervezési Tanács az ipari formatervezés állami irányítása és koordinálása, az ipari termékek színvonalának növelése és az érte felelős intézmények együttműködésének javítása érdekében dolgozik. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus sokrétű tevékenységéből azokat a programokat, feladatokat szemlélteti, amelyek szorosan az iparművészeihez kötődnek: különböző pályázatok. Veszprém és Cegléd városközpont arculatterve, a Lenin Kohászati Művek Kombinált Acélművének színdinamikai tervezése, országos utcanévtábla-rend- szer kialakítása, egészségügyi információs rendszerek (OR- FI, Országos Kardiológiai Intézet, Délpesti, Kecskeméti. Veszprémi, Kerepestarcsai Kórház, Ipari Textilbiennále- sorozat Szombathelyen, Szilikátipari Formatervezési Triennále-sorozat Kecskeméten, stb. Az Artbureau feladata a kortárs magyar művészet megismertetése külföldön, bekapcsolódás a nemzetközi műkereskedelembe, kapcsolatrendszerek kiépítése megfelelő szintű külföldi partnerekkel. Eredményeiket kiállítási katalógusok, plakátok, fotók, illetve külföldön megjelent kritikák illusztrálják. A Generalart új intézmény. Közvetítő, értékesítő tevékenységet vállal itthon és külföldön, önálló kiállításokat szervez, vállalkozási tevékenységet végez „kulcsra kész” átadásig, minden művészi tevékenységet szervez, illetve közvetít, a művészek érdekeit szolgáivá. Az Iparművészeti Vállalat 1954 óta dolgozik. Termelői, értékesítő tevékenységet folytat. Évente számos kiállítást rendez, pályázatokat ír ki más szervekkel, többféle módon támogatja a pályakezdő fiatalokat. Jelentős export- tevékenységet folytat. Sokat tesz a hazai tárgykultúra fejlődéséért, igyekszik összeegyeztetni az esztétikai, művészeti érdekek terjesztését a gazdasági és piaci követelményekkel. Mi a célja ennek a rendezési elvnek? Lehetőség szerint olyan közeget kíván biztosítani a tárgyaknak, amelynek célját szolgálják. Érzékeltetni kívánja a tervezési munka sokrétűségét, folyamatainak összefüggéseit; ezzel is segíteni szeretné egy- egy tárgy elmélyültebb megközelítését, megértését. Az iparművészeti tervezésnek az új gazdasági körülmények következtében egyre jelentősebb szerep jut, főleg a gyári termékek előállításában. A társadalmi igény egyre inkább az esztétikus megjele- lenésű, szép tárgyak felé fordul, s a külföldi értékesítési lehetőségeknek is elengedhetetlen feltétele a színvonalas megjelenés. Ez a bemutatási forma arra is jó lehetőséget teremt, hogy megnövekedjen az ér- dekődés az iparművész tervezők munkássága iránt azok részéről, akik hasznosítani tudják mindazt a művésziszakmai értéket, amelyet létrehoznak. Létrejön talán egy olyan fórum is a kiállítás keretében, amelyen tervezők, kivitelezők, megrendelők és forgalmazók személyesen beszélhetnek gondjaikról, lehetőségeikről. Ezek a találkozások, kapcsolatteremtések meghatározó jelentőségűek lehetnek a továbblépésben, a harmonikusabb együttműködés erősítésében, az iparművészét gazdagodásában. Karikatúrakiállítás a Munkásmozgalmi Múzeumban Torz korképek 1848—1919 címmel karikatúrakiállítás nyílt a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban. E kiállítással sorozatot indított a múzeum, amelyben korszakonként mutatja be a magyar politikai karikatúra történetét. A HOI.IMNI BCKK NAPJAIBAN. Merre van a Contiwtca? Alig egy puskalüvésnyire. Látványosan, korabeli hangulatot idézően tárja a néző elé a múlt gzázad közepének, a századfordulónak, s a háborúk viharának élclapjaiból. folyóirataiból a kor politikai szatíráit, karikatúráit. A karikatúra ősi műfaj. Már az ókori művészetben is jelen volt. mint a gunyoros. eltúlzott, a lényeget humorosan kiemelő művészi ábrázolás — képben, rajzban, szoborban —. jelentősége a kapitalizmus korában nőtt meg. Ekkor a legnagyobb művészek — Hogarth, Goya. Dau- mier — éltek a karikatúra j eszközével, s agitáltak, harcoltak eszméikért, s nevetségessé tették rajzaikkal a bürokráciát. a pénzharácsolást, a polgári jólétet, a kizsákmányolást. a társadalom megannyi feszültségét. Népszerűségét a karikatúra akkor érte el, amikor a plakátoktól. nyomatoktól, kiállítási termekből eljutott az igazi nyilvánosságig — az újságok. folyóiratok fokozódó elterjedésével. Amikor sorra jelentek meg a főleg karikatúrát tartalmazó élclapok, hogy csak hazai példákat idézzünk, a Borsszem Jankó, az Üstökös, a Bolond Istók, a Kakas Márton, a Mátyás Diák, vagy a ma is megújult formában létező Ludas Matyi. S amikor olyan neves magyar képzőművészek fordultak a karikatúra műfajához, mint Vértes Marcell, Jankó János, Major Henrik vagy Pólya Tibor. Szellemes, kellemes, mulattató, vagy éppen felháborító karikatúrák sorakoznak a Munkásmozgalmi Múzeum kiállításán. K. M. Pólya / ihm BARANY1 JUDIT Blazsek Gyöngyvér: Fonott bútorok Málik Irén: Katedrális (Gobelin) Egy tapintatlan ember \ A
