Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-18 / 221. szám
e "népújság 1983. szeptember 18. Kosárlabda NB » Edzőtábor után - nemzetközi torna Sportműsor Asztalitenisz: Megyei III. . osztályú felnőtt női és férfi egyéni minősítőverseny Tolnán, a sportszékházban 9 órától. Kojak-kenu: Fadd-Dombo- riban 8 órától folytatódik a Gemenc Kupa. Kézilabda: Az NB II-ben: Boly—Dunaföldvár 16 óra. Megyei bajnokság: Szedres —Dombóvár 9 és 10 (Kincses I., Kincses II.), Tengelic —Tamási 10 és 11 (Kerekes, -Kneller), Fadd—Nagymá- nyok 10 (Mátrai, Schalli), Sárszentlőrinc—Hőgyész 9.30 (dr. Török, Merkl). Pályaavató: Pakson az ASE ünnepélyes pályaavató- ja, 9 órakor Színész válogatott—Atomerőmű SE öregfiúk labdarúgó-mérkőzés. Labdarúgás: NB II: Salgótarjáni TC— Szekszárdi Dózsa 16 óra. Területi bajnokság: Sellye —Bonyhód, Mázaszászvár— Nagymányok, Kisdorog—Pécsi BTC 16 óra. Megyei bajnokság: Ozora— Tevel (Szegi), Németkér— Kaposszekcső (Varga), Ko- csola—Tengelic (Fazekas), Nagydorog—Tamási (Ódor), Dunaföldvár—Paks (Ritzel), B. Pannónia—DVMSE (Bony- hádon, Fülöp), TÁÉV SK— Aparhant (May). Kezdés: 16 óra. Körzeti bajnokság: Mado- csa—Tolnanémedi (Takács), Dunaszentgyörgy—Gyönk (Csepregi), ASE—Pusztahen- cse (Kiss), Kajdacs—Gerjen (Sóthy), Pálfa—Simontornya (Poroszkai), Paks II—Bölcske (Fazekas), Öcsény—Rakasd (Pál), Szedres—Cikó (Balázs J.), Tolna—Győré (Jilling), Bátaszék—Kéty (Kovácska), Sipagárd—Báta (Taba), Fadd—Bogyiszló (Et- tig), Izmény—Bonyhádvarasd (Nagy), Hőgyész—Nak (Csonka), Dalmand—Regöly (Varga L.), Kisvejke—Attala (Lódri), Szakcs—Szakály (kaposvári hármas), Regszemcse—Zá vöd (Sándor). Kezdési idő egységesen 16 óra. Október elsején kezdődik az 1983—84. évi bajnoki küzdelemsorozat a kosárlabda NB II-ben. Megyénk csapatai is javában készülnek a rajtra. A Dombóvári VMSE férfiegyüttese Erdősi Lajos vezető edző irányításával augusztus elején kezdte meg felkészülését. Szeptember 5— 16. között napközis rendszerű edzőtáborban gyakoroltak a dombóváriak. Szeptember 22—26-ig Csehszlovákiába utazik a DVMSE, Pozsonyban nemzetközi tornán szerepelnek hat csapat társaságában. Mint azt Erdősi Lajos vezető edzőtől megtudtuk, jelentős személyi változások történtek az NB Il-es gárda játékosállományában. Többen befejezték az aktív sportolást, így Pálvölgyi, Meszler és Ruzsicska is. Kétségtelen, hogy ők hárman a dombóvári együttes erősségei voltak, kiválásukkal meggyengült a csapat játékereje. Üj játékos viszont Perger,, akit a Pécsi VSK-ból igazoltak át. A dombóvári kosarasok és szurkolótáboruk számára egyaránt öröm, hogy az új bajnoki évadban már valaJárási döntő Tamásiban Az MHSZ tamási járási Honvédelmi Kupa lövészverseny döntőjét Tamásiban rendezték az Erdész Spartacus futóvadlövő-pályáján. Tizenhárom klub tizenöt csapata indult a versenyen. Eredmények: Kispuska, ifjúsági fiú: 1. Máté Ferenc (Magyarkeszi), 2. Juhász Zsolt (Regöly), 3. Hábel Lajos (Hőgyész). Férfiak: 1. Kocsándi Miklós (Tolnanémedi), 2. Németh József (Hőgyész), 3. Bihácsi Károly (Felsőnyék). Nők: 1. Varga Mária (Tamási), 2. Szabados Éva (Regöly), 3. Vajk Ildikó (Sza- kály). Légpuska, ifjúsági fiú: 1. Pekli Szabolcs (Regöly), 2. Fazekas István (Gyönk), 3. Szabó István (Nagykónyi). Férfiak: 1. Gonda József (Iregszemcse), 2. Szakály Jámennyi pályaválasztó mérkőzésüket hazai környezetben, Dombóvárott játsszák. Megszűnik tehát a korábbi „ingajárat" Dombóvár,, és Pécs között. A DVMSE csapatának őszi programja így alakul az NB II-ben: október 1.: Szombathelyi Tanárképző—DVMSE (11), október 8.: Péti MTE—DVMSE (11), október 14.: Pécsi Postás—DVMSE (19.15), október 22.: DVMSE—Nagykanizsa (11), október 29.: Győri KTMF—DVMSE (12). Novemberben négy fordulót rendeznek: 5-én Soproni MAFC—DVMSE (10), 13-án DVMSE—Fűzfő (11), 19-én DVMSE—Zalaegerszeg (11), 25-én Kaposvári Gazdász— DVMSE (17). A bajnokság folytatásában háromszor játszanak otthon és háromszor idegenben a dombóváriak. December 3.: Bakony Vegyész—DVMSE (17), 9-én: DVMSE—Sárbogárd (17), 17- én: Keszthelyi Haladás— DVMSE (11), majd 1984. február 4-én: DVMSE—Soproni FAC (11), 11-én: Universitas PEAC—DVMSE (10), 18-án: DVMSE—Sabária SE (11). nos (Nagykónyi), 3. Stilling Ferenc (Regöly). Nők: 1. Göndör Gáborné (Tamási), 2. Béndek Judit (Regöly), 3. Nagy Magdolna (Nagykónyi). Csapatban: 1. Regöly, 2. Szakály, 3. Nagykónyi. Az első három helyezett oklevelet és tárgyjutalmat kapott. Az egyéni első helyezettek részt vesznek a szeptember 24-i megyei versenyen. A lőeredmények bizonyították a szoros küzdelmet, a felkészülést, a klubok mozgósító tevékenységét. Ennek ellenére a pincehelyi, az ozorai, a Tamási Á. G., a Hőgyé- szi Á. G., a gyönki gimnázium. klubjai nem tudtak részt venni a versenyen, részben betegség, részben szállítási gondok, üdülés, munkahelyi lekötöttségek miatt. Honvédelmi Kupa lövészverseny Sípszó előtt Hírek NB 11: Salgótarjáni TC—Szekszárdi Dózsa: 16 óra. V.: Drigán. Formaggini Károly: — A heti fölkészülésünket erősen zavarták a sérülések. Változatlanul nem számíthatunk Kreszre, örvendetes viszont Suba és Magyar felépülése és várhatóan Kniesz is teljesen felgyógyul vasárnapra. Ha az összes idegenbeli mérkőzéseken nyújtott teljesítményt Salgótarjánban is meg tudjuk ismételni, akkor esélyünk lehet a pontszerzésre. Az STC gyengült az előző bajnoksághoz képest, de így is nehéz mérkőzésre van kilátás, amelyen a pályaválasztó csapat az esélyesebb. — Hujber — Szabó, Varga F., Weitner, Somod! — Megyeri, Laki, Adorján — Dauer, Márkus, Tóth. Kispadosok: Suba, Magyar, Varga L., Kniesz. Területi bajnokság: Sellye—Bonyhádi MSC: 16 óra. V.: Szerecz. Kovács István: — Csapatunkban többen sérüléssel bajlódtak a héten, így Zircher, Stercz, Horváth és Pfeiffer játéka kérdéses. Palkó eltiltása lejárt, vasárnap már rendelkezésünkre ál-1. Sellyén igen nehéz mérkőzés vár csapatunkra, de amennyiben megismételjük eddigi idegenbeli játékunkat, úgy akár meglepetést is okozhatunk. — Mucska — László, Kovács, Horváth vagy Balázs, Beké — Sebestyén, Balázs vagy VaUkó, Máté — Zircher vagy Papp, György, Bulla. Kispadosok: Keszler, Bálint, Wirth. Kisdorogi MEDOSZ—Pécsi BTC: 16 óra. V.: Szentgyör- gyi. Losonczi István: — Remélem, hogy a mohácsi pontszerzés visszaadja játékosaink önbizalmát. Bízom abban, hogy olyan lelkesen és jól játszanak a fiúk, mint a Mohácsi TE ellen, s akkor mindkét pontét megszerezhetjük. Hazai pályán eddig még nem nyertünk a PBTC ellen, de mint mondják: minden sorozat egyszer törvényszerűen megszakad... — Stölkler — Berning, Fábián, Éppel, Nagy — Klein, Spiel, Meksz — Kiss II., Kerekes, Csámpár. Kispadosok: Kiss I., Pap, Jakab, Hosnyánszkii. Mázaszászvári Bányász—Nagymányoki Brikett SE: 16 óra. V.: Pálfy. Orbán Lajos ügyvezető elnök: — Tisztes helytállást várunk csaDatunktól a szomszéd vár elleni találkozón. Az egyik pont megszerzését már sikernek tartanánk. — Balogh — Egri, Bajfcai, Túrós, Dávid — ÍCrasz. Bíró, Dénes — Bárdos, Kovács, Barabás. Kispadosak: Oláh, Kilyén, Molnár, Zombori. A megyei labdarúgó-szövetség elnöksége fellebbezés után megváltoztatta a fegyelmi bizottság elsőfokú határozatát Havasi Tibor (Dombóvári VMSE) játékos ügyében. Az elnökség Havasi eltiltását augusztus 22-től november 1-ig szóló időre mérsékelte. * A TÁÉV SK is szervez aerobic-tanfolyamot. Szeptember 20-án 18 órától lehet jelentkezni az 505-ös Szakmunkásképző Intézet tornatermében. Kedden 18—19, csütörtökön 19—20 óra között tartják a foglalkozásokat. A tanfolyam vezetői Bors Emese és Bán Beáta lesz, mindketten hosszú időn keresztül versenyszerűen tornáztak, legutóbb az Universitas PEAC csapatában. * Hét közben újabb fordulót rendeztek a labdarúgó ÓIK és OSK megyei selejtezőjében. A Szekszárdi Dózsa ifjúsági csapata 2-0-ra, a lila-fehérek serdülő gárdája pedig 14-0-ra győzött Pakson, a PSE ellen. ♦ A .szekszárdi városi sakkcsapatbajnokság szeptember 20-án következő mérkőzésekkel kezdődik: SZÜV—Palánk, BHG II.—BHG I., MEZŐGÉP—KSZE. „Két csatát nyertünk...” Bizonyítani - nemcsak a pályán Az 505-ös Szakmunkásképző Intézet labdarúgócsapata. Balról Schaffer István edző, jobbról Kárpáti Andr ás testnevelő tanár. Labdarúgó-kollégium Szek- szárdon! Üjabb próbálkozás, hogy a magyar sportéletben, e közvélemény előtt hitelét vesztett sportágban valamiféle „alulról jövő” változás történjen. Próbálkozás, tehát nem biztos, hogy ez az egyedüli üdvözítő megoldás, sőt meglehet, hogy egyáltalán nem hozza meg a várt eredményt. Mégis foglalkozni kell vele, számon kell tartani, hiszen ez legalább egyfajta útkeresést, kísérletezést jelent. Nem a „minden nagyon szép, minden nagyon jó..." álláspontot vagy a talán még ennél is károsabb gúnyos legyintést. A labdarúgó-kollégium elnevezés iskola és sportegyesület sajátos együttesét jelzi. Megszűnt volna az az áldatlan állapot — tisztelet a kivételnek —, melyben tanintézményük és egyesületük között őrlődnek a diákok? Miféle kompromisszum született? A kérdésekre Kárpáti András, a szekszárdi 505. sz. Szakmunkásképző Intézet testnevelő tanára válaszolt, aki az iskola részéről „atyja” e sportkollégiumnak. — Két csatát nyertünk. Legelőször a szülőket győztük meg. Pozitív hozzáállásukat már az is híven tükrözte, hogy az első szülői értekezleten zsúfolásig megtelt a terem, egy családból többen is eljöttek, beutaztak vidékről. Sikerült megértetni velük, hogy a fiatalok számára mi is a tanulást tartjuk elsődlegesnek, legfontosabbnak, azt szeretnénk, hogy jó szakmunkás váljék belőlük. A sport „csak’ a szabad idő hasznos eltöltését jelenti, tehát nem az a cél, hogy egyik feladattal a másikat kizárjuk. Magunk mellé, az ügy mellé állítottuk^a tantestületet is — folytatta Kárpáti András — azokat, akik korábban ellenezték, vagy egyszerűen közömbösen szemlélték tanítványaik sporttevékenységét, gyakori elfoglaltságait. Bár egy kissé rejtélyesen hangzik, hogy egy meglehetősen merev magatartás ilyen rövid idő alatt megváltozzon, a válasz mégis egyszerű? — Az iskola vezetése a tanév kezdete előtt Dombo- riban a hozzánk jelentkező vidéki diákokból előkészítő tábort szervezett, hogy esetleges lemaradásukat, hátrányukat pótolják, ráhangolódjanak a tanulásra — mondta mintegy magyarázatként Kárpáti András. Lehetőség nyílt arra, hogy 14 focistánk is a táborban tölthesse a hetet. Itt aztán bizonyítottak a fiúk... és nemcsak a pályán. A táborban tapasztaltakról, véleményükről kérdeztük azokat a nevelőket, akik a holt Duna-ág mellett a fiúkkal együtt nyaraltak. Hideg László igazgatóhelyettes elégedetten szólt a kis csoport munkájáról. — Az, hogy a focipályán kitűntek tudásukkal társaik közül, úgy gondolom, természetes. Meg kell azonban mondani, hogy a délelőtti tanórákon is éppen ezek a fiúk bizonyultak legaktívabbaknak, egyfajta húzóerőt képeztek. Tetszett az az egységes fellépés, ahogy a különböző szabad programokon, fakultatív rendezvényeken — feltéve, ha nem volt akkor edzésük — részt vettek. Majd Völgyi József vette át a szót. — Én magam is sportoltam korábban, tehát nem tudok teljes elfogultság nélkül szólni e témáról. Egy azonban biztos: azok, akik edzésben vannak, bármiféle sportot űznek — akár fociznak — fegyelmezettebbek társaiknál, nagyobb „állóképességük” pedig a tanórákon is megmutatkozik. — Igen. A táborban ez tükröződött a különböző foglalkozásokon. A fiúk teljesítménye jóval az átlag fölött volt — folytatta Völgyi Jó- zsefné. — Nyilvánvaló párhuzam van a sporteredmények, de akár az iskolai testnevelés órai eredmények és az akarati tényezők között. Nagyon fontosnak tartom a szívósságra, kitartásra nevelést, illetve annak elismerését. Mint megtudtam, Miklós Éva tanárnő korábban meggyőződésből a „másik oldalon” állt. Nézőpont változása teljes egészében új tapasztalatainak, a kollégákkal való hosszan tartó viták következménye. — őszintén megmondom, sajnáltam a gyerekeket, lehetőségeik, adottságaik tékozlásának, szabad idejük el- fecsérlésének tartottam, hogy olvasás, művelődés helyett a pályán hajtanak. Rádöbbentem azonban, hogy e helyett nem tudunk más olyan hasznos időtöltést nyújtani számukra, amelyre szívesen, önként (!) el is mennének. Addig, míg ezek a srácok edzenek, a többiek talán az utcán lógnak, vagy céltalanul mászkálnak. Ami még megragadott az a közösségi szellemük, összetartásuk volt. Gondolom, kellemes meglepetés, vagy legalábbis váratlan volt ez a gyors siker Kárpáti András számára. Végül is sok helyről a legkülönbözőbb gyerekeket szedték össze. Volt ebben kockázat ' is. Mi van akkor, ha nem sikerül? — A siker fogalma itt biztos, hogy nem azonos azzal, mint a sportegyesületeknél: minél több érmet, helyezést, minél gyorsabban kisajtolni — válaszolt Kárpáti András. — Ezen a szinten a mindenáron való eredményre törés a sport ellen, a gyerekek ellen való vétek. Azt hiszem, talán ez az egyik legalapvetőbb „új” ennek a vállalkozásnak a szellemében. Az iskola ugyanis olyan nevelési hátteret biztosít, amit egyetlen egyesület sem tud. A labdarúgó-kollégium szervezésével és a csapat edzésével a Szekszárdi Dózsa részéről Schaffer Istvánt bízták meg. Mit jelent a Dózsa számára ez a lehetőség, mennyiben kamatozik ez az egyesületnek? — kérdeztük a labdarúgó-utánpótlás vezetőt. — Más közegben és jóval több mérkőzést tudunk játszani, hiszen az országos középiskolás bajnokságban is indulhatunk. A versenyeztetés természetesen eszköz számunkra, hogy az iskolát elvégezve a legtehetségesebbek a Dózsában folytassák a labdarúgást. Természetesen lehetőség kínálkozik számunkra más megyei egyesületekbe is igazolni. A szakmai tapasztalatokról így beszélt: — Július 25-től 21 gyerekkel beindítottuk a sportnapközit. Három héten át napi két edzéssel dolgoztunk, és a lemorzsolódás sem volt számottevő. Tizennyolcán maradtak meg. Ezt követően biztosították számunkra az egyhetes dombori táborozást, ami augusztus 27-ig tartott. E hónap 29-től mindennapi edzéssel készültünk a megyebajnokságra — melynek első mérkőzését — Dombóvár csapata ellen — már le is játszottuk., 9-0-as győzelemmel. Dunaszentgyörgy csapa, tát 14-0-ra, Paksot 10-0-ra vertük. Egyénileg még nem foglalkoztam a fiúkkal, ehhez az idő még rövidnek bizonyult. Az elsődleges feladat az volt, hogy a különböző szinten állókat (az alapokban igen nagy eltérések mutatkoztak) megközelítően azonos szintre hozzam. Jelenleg három serdülőválogatottunk — Varga, Horváth, Acsádi — Dunavarsányban edzőtáborozik, összességében azt mondhatom, hogy meglepően jó hozzáállást, támogatást tapasztaltam az 505-ös Szakmunkásképző Intézet részéről és Herczig Gábor, a megyei sporthivatal elnöke is teljes támogatásáról biztosított bennünket. Igen biztató kezdeményezésnek, vállalkozásnak lehetünk tanúi. A kérdés már csak az, mennyiben hasznosítható ez a sportélet más területén is. Mint kiderült, az 505-ös Szakmunkásképző Intézetben már atlétikában és kézilabdában is hasonló kollégium felállításán gondolkoznak. De talán az se lenne ésszerűtlen dolog, ha a város középiskolái, szakmunkásképzői egymás közt felosztanák és egy-egy sportágra szakosodnának, helyeznének nagyobb hangsúlyt. Mindez csak addig utópia, amíg valaki rá nem szánja magát a cselekvésre. TAKÁCS ZSUZSA
