Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-18 / 221. szám
a Képújság 1983. szeptember 18. ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárdi Postafiók: 71 Vasárnapi felárak? Braun Lajosné dunaföld- vári olvasónk levele: „Egy ismerős családdal augusztus 7-én a gemenci erdőbe mentünk kirándulni. A kisvasutazás jó kikapcsolódásnak tűnt. Kértek bennünket, bogy az utolsó kocsiba üljünk, mert a többi a külföldieké. A meglepetés augusztus 9-én ért. Egy kollégám 8-án volt családjával Gemencben, és ők is felültek a kisvasútra. Amíg én vasárnap felnőttként 40, gyerekeknek pedig 30 forintért vettem a jegyeket, addig kolléganőm hétfőn egységesen 15 forintos jeggyel vasutazott. Talán ilyen aránytalanul magasak a vasárnapi felárak?” A panaszosnak dr. Bercsényi Vince, a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal hivatalvezetője adta a választ. „A gemenci kisvonatot a Gemenci Erdőgazdaság vasútüzeme üzemelteti, a vendégfogadást hivatalunk szervezi. A kisvonat általában előzetesen rendelt csoportok részére indul, egyéni vendégek Keselyűsben a kiállítócsarnokban válthatnak jegyet. A kisvonatra egyszerre 200-an férnek fel. Útvonala Keselyűs és Szomfova között 18 kilométer és ugyanannyi vissza. 1983. július 1. óta folyik a pálya egyes szakaszainak felújítása, ezért hétköznapokon a vonatot a Keselyűs—Bárányfok közötti 6 kilométeres új pályán közlekedtettük, ez Szekszárd irányában van. Hétvégeken, amikor nagyobb a forgalom, a javítás alatt álló vágányt összezárják és így közlekedik Pörböly irányában, eredeti útvonalán a kisvonat. Dunaföldvári olvasójuk, Braun Lajosné 1983. augusztus 7-én, vasárnap járt Gemencben, tehát ezen a napon az eredeti programon vett részt, míg munkatársa 8rán, hétfőn, a rövidített programon vehetett részt, Telefonszámunk: 16-211 ami időben és távolságban egyharmada a hétvéginek. Ez a különbség tükröződik az árban is. Október 1-től közlekedik ismét a vonat, addig a javítás is elkészül és mindennap az eredeti útvonalán megy a vonat. Hétvégeken mindig nagyobb a kirándulóforgalom, általában két telt szerelvény megy, délelőtt és délután. A szóban forgó vasárnapon az alábbi létszámú csoportok részére történt előzetes hely- foglalás: IBUSZ Szeged 41 fő, Idegenforgalmi Hivatal, Baja, 51 fő, IBUSZ Zalaegerszeg 45, fő, Autójavító Vállalat Budapest 35 fő, Express Szekszárd 26 fő, összesen 198 fő. Az ülőhelyek száma 200, az ülésrendet pedig a hivatal munkatársai készítik el péntekenként. Munkatársunk a kiállítócsarnokban ezért nem adhatott jegyet, illetve amikor azt mégis megtette, a gyermekek iránti jószívűségből vállalta, hogy esetleg nem mindenkinek jut kényelmes hely. A hétfői napon bejelentett csoport 1 volt, a helyi IBUSZ 28 fős csoportja. ugyanarra a 200 helyre. ezért kaphatott a kolléganője azonnal jegyet. Bízunk abban, hogy fentiek ismeretében olvasójuk sem az eljárást, sem az árat nem fogja sérelmesnek találni és legközelebb is vendégünk lesz kirándulásunkon.” Védett állat ar ürge? Zörényiné Sülé Ágnes fad- di olvasónk leveléből: „A Népújság augusztus 18-1 számában megjelent „Növényvédelem” címmel egy rövidke írás. A cikkben a Növényvédelmi és Agrokémiai állomás egyik dolgozója többek között ezt írja az ürgékről: „Irtásukat jogszabály teszi kötelezővé”. Az ürge tavaly óta a védett állatok közé tartozik, a Magyar Közlöny 1982. március 15-én megjelent számában ez olvasható.” Dr. Nagy Elemér, a Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igazgatója a következő tájékoztatást adta: „Az ürgét a növényvédelmi szakirodalom helyenként időszakos kártevőként tartja nyilván. Mintegy 15—20 évvel ezelőtt jelentős károkat okozott, majd létszáma nagymértékben lecsökkent. Nyilván emiatt sorolja az 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezés a védett állatok közé. Az utóbbi évek időjárása (száraz, meleg idő) kismértékű létszámnövekedést eredményezett, mely tömeges elszaporodáshoz is vezethet néhány éven belül. Kártételének megelőzését a természetvédelemről szóló 1982. évi 4. tvr. 21. paragrafusa biztosítja: „Védett állatfaj egyede kártételének megelőzéséről, illetőleg csökkentéséről az érintett ingatlan tulajdonosa a rendes gazdálkodás körébe tartoznak”. Amennyiben a rendes gazdálkodás • körében nem biztosítható a kártétel megelőzése, úgy a 8 T982. (III. 15.) MT rendelet lehetővé teszi a természetvédelmi hatóság engedélyének kérését is. A növényvédelemre a fentiek mellett külön jogszabályok vonatkoznak. így például az 1968. évi 32. számú tvr. 5. paragrafusa (1) bekezdése előírja, hogv a termelő köteles a károsítok megjelenését figyelni, és azok ellen védekezni.” A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztálya korábban részt vett a fent idézett rendelkezések előkészítésében, és hozzájárult ahhoz, hogy az ürge a védett fajok között szerepeljen. Az említett kisemlős elsősorban nem a megművelt területeken szaporodik. Fő tartózkodási helye a legelők, árokpartok, töltésoldalak, gazdasági utak szegélyei. Ezeken a területeken engedély nélkül nem irtható.” Helyesen járt-e el a munkaadó? Marsai János, Tevel, Petőfi út 117. sz. alatti lakos a családi pótlék emeléséről érdeklődött: „Rendelet jelent meg arról, hogy július 1-től emelik a családi pótlékot. A júliusi fizetésemkor is azt az Összeget kaptam továbbra is, amit annak idején. Nagyobbik lányom agyvérzést kapott, jelenleg is epilepsziás és mozgássérült, a Pálfai Egészség- ügyi Gyermekotthonban gondozzák. A családi pótlékom a lányom után 1470 forint. Az tény, hogy már ez is kiemelt családi pótlék. Érdeklődtem a munkaadómnál, hogy nem valami tévedés ez. Igen rövid választ kaptam. .Családi pótlékot nem emeltük, kiemelt családi pótlékot kap.” De ez a válasz nem elégített ki”. Marsai Jánosnak Nagy Zoltán, a Társadalombiztosítási • Igazgatóság igazgatója válaszolt: „Az 1983. július 1-én hatályba lépett 24/1983. (VII. 12.) MT számú rendelet értelmében azon kétgyermekes családok családi pótlékának emelésére került sor, akik havi 980 forintos ellátásban részesültek. Ezen családokat 1983. július 1-től 1200 forint családi pótlék illeti meg. A beteg gyermeket vagy gyermekeket eltartók családi pótlékának emelésére 1980. július 1-én került sor. Ekkortól részesült Marsai János kétgyermekes családapa is havi 1470 forint ellátásban. Ugyanis az egy beteg gyermek után 810 forint, mjg az egészséges gyermek után havi 660 forint illeti meg. Helyesen járt el a munkáltató, amikor Marsai János részére azt a tájékoztatást adta, hogy az ő családi pótlékának emelésére jelen esetben nem kerül sor.” Ml VÁLASZOLUNK Szent-Györgyi Albert kilencvenéves Kilencven éve, 1893. szeptember 16-án született Szent- Györgyi Albert, a világon a legismertebb magyar tudós, az egyetlen, aki hazai földről utazhatott 1937-ben a Nobel- díj átvételére. Méltán tartja a tudományos világ Szent- Györgyit az ötletekben leggazdagabb kutatók egyikének, akinek számos tanítványa dolgozik a világ minden részén, és hasznosítja a nagy orvos-biokémikus mester tanításait. . ,Apja_ erdélyi 6a,uall jómódú földbirtokos vol neveltetésében inkább az anyai hatás érvényesült. Erről az oldalról már a negyedik tudósgenerációnak vallhatta magat, hiszen anyja testvére ifj. Lenhossék Mihály, és an- nak édesapja nagyhírű, nemzetközileg elismert anatómus professzorok voltak a budapesti orvosi karon. Szent-Gyorgyi 1911-ben irat- Kozott be az orvosi fakultásra, es mar harmadéves korá- ban elkezdte az élettani búvárkodást. 1914-ben félbesza- kadtak egyetemi tanulmányai, a frontra került, de a meggyűlölt háború erkölcs- telenseget látva önsebesü- lest okozott magának, így se- besül tként hazakerült. Fel- gyógyulása után egy katonai laboratóriumba helyezték, ahol újra bonyodalmai támadtak: megtagadta az emberre ártalmas kísérletek végzését, ezért büntetésül az olasz frontra vezényelték. A háború után a hazai viszonyok nem tették lehetővé Kapcsolata bazájával mindig szoros maradt... kísérletei folytatását, ezért Vándorútra kelt. Prága, Berlin, Hamburg, Leyden, Gro- ningen azok a városok, amelyek egyetemein Szent- Györgyi rövidebb-hosszabb időt töltve tanult és dolgozott. Groningenben fedezte fel a később oly fontossá vált hexuronsavat a mellékvese kéregállományában, és több érdekes biokémiai probléma megoldásával kísérletezett. Cambridge a következő állomás, majd Rochester. 1932-ben kapta a meghívást a szegedi egyetem orvoskémiai tanszékére. Űj szellem tört be a szegedi egyetemre, pezsgő tudományos élet kezdődött el, amelynek központja Szent-Györgyi tanszéke volt. Tehetséges "fiatal kutatók vették körül, és munkájukat hamarosan szebbnél- szebb eredmények koronázták. Ezek közé tartozott a sejt oxidációs folyamatai több részletének a megismerése, és az ezekkel a vizsgálatokkal nyert ismeretlen festékanyagnak, a „cytoflavin”- nak a felismerése. A szegedi évek alatt sikerült bebizonyítani, hogy a korábban felfedezett hexu- ronsav azonos a C-vitamin- nal, vagy más néven aszkor- binsavval. Tudta, hogy ennek az anyagnak fontos szerepe lesz az orvoslásban, de Magyarországon nem juthatott az előállításához szükséges elegendő állati mellékveséhez. Ekkor ötlött fel először agyában a paprika, mint C- vitamínt tartalmazó anyag, amelynek akkoriban Szeged és környéke volt a hazája. Ez tette lehetővé a C-vitamin nagy mennyiségű előállítását, és a világ minden tájára küldhetett belőle kísérleti célokra. 1937-ben kapott Nobel-dí- jat, és akkor felhagyott a vitamin-kutatással. Csapongó szelleme új területre vezette, az • izom-biokémiára. Az izom összehúzódását tanulmányozta munkatársaival, Bangával és Straubbal, és sikereket értek el az összehúzódásban résztvevő fehérjék előállításában. A második világháború idején nyugati kapcsolatait igyekezett felhasználni arra, hogy az országot kimentse a fasiszta háború karjaiból. Isztambulba utazott, ahol kapcsolatba is került az angol titkosszolgálattal, de erről a németek is tudomást szereztek, így hazatérve csak a svéd követségen találhatott menedéket. Budapest felszabadulásakor szovjet járőr kutatta fel, és Molotov személyes utasítására családjával együtt a főhadiszálláson helyezték el Melinovsz- kij marsall meghívására. Nem sokkal később elfogadta a Szovjetunió Tudományos Akadémiája meghívását: két hónapot töltött Moszkvában. Budapestre visszatérve legfontosabb feladatának tekintette a tudományos munka elindítását és megszervezését. ö azonban elsősorban kutató volt, a szervezés nem elégítette ki, az akkori Magyarországon azonban nem voltak meg a kutatás feltételei. Előbb Svájcba utazott gyógykezeltetésre, majd 1947-ben az Egyesült Államokban telepedett le, ahol a Woods Hole-i tengerészeti biológiai laboratóriumban átvette az izomkutató intézet vezetését. Kapcsolata hazájával mindig szoros maradt, többször hazalátogatott — és szívében magyar maradt. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjának választotta. H. J. A Magyar Közlöny •vájic*ei, 37. számában jelent meg egységes ■•/•Ítpt.Í: szerkezetben a sza- $ÍjjRw: bálysértésekről szóló, a megjelenése óta négy ízben is módosított 1968. évi I. törvény, és ugyancsak egységes szerkezetbe foglalva a szintén több ízben módosított, az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. számú rendelet. Ezt az alkalmat használjuk fel arra, hogy néhány olyan rendelkezésre hívjuk fel a figyelmet, amelyet — a tapasztalat szerint — a dolgozók egy része nem, vagy nem megfelelően ismer. Tudni kell, hogy valamely tevékenységet vagy mulasztást — törvényen, törvény- erejű rendeletén és minisztertanácsi rendeletén kívül — tanácsrendelet is szabálysértéssé nyilváníthat, s jó tudni azt is, hogy a szabálysértés elkövetőjével azonos felelősséggel tartozik, aki mást a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír, valamint aki másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. Szabálysértés miatt büntetésként pénzbírság és elzárás alkalmazható, intézkedésként pedig figyelmeztetés, elkobzás, valamint a határozat nyilvános közzététele. A pénzbírság legalacsonyabb összege száz, legmagasabb összege tízezer, a jogszabályban külön meghatározott esetben húszezer forint. Nem vonható ugyan felelősségre szabály- sértés miatt az, aki a cselekményt tudatzavarban követte el, ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik arra az esetre, amikor a tudatzavart önhibából eredő leittasodás okozta. Elévül a szabálysértés és nincs helye felelősségrevonás- nak, ha a cselekmény elkövetésétől hat hónap eltelt, a jogszabályban megjelölt esetekben azonban az elévülési határidőit, tehát a hat hónapot nem a cselekmény elkövetésétől, hanem attól a naptól kell számítani, amikor a szabálysértés az illetékes hatóság tudomására jutott. Sökan vélik azt, hogy nappal korlátlanul okozhatnak zajt, s valamilyen „csendrendelet” csak este 10 órától szab korlátokat. Ez az álláspont téves! A már hivatkozott Korm. számú rendelet 23. §-a szó szerint ezt mondja: „Aki lakott területen, az ott lévő épületben, vagy az ahhoz tartozó teliken, továbbá tömeg- közlekedési eszközön indokolatlanul olyan ■ zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja, továbbá tiltott helyen zajkelté tevékenységet folytat, háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.” A mások nyugalmát zavaró indokolatlan zajokozás tehát szabálysértés. függetlenül attól, hogy az órák mennyi időt mutatnak! Más kérdés, hogy este 10 után a viszonylag kisebb zaj is zavarhatja a nyugodni vágyókat. Közismert az a szabály, mely szerint tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére, úgyszintén részegnek szeszes ital nem szolgálható ki. (A szeszes ital eladásával foglalkozók ezt a szabályt — minden bizonnyal és eseti kivételektől eltekintve — be is tartják.) A jogszabály szerint azonban az is szabálysértést követ el, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek nyilvános helyen szeszes italt rendel, valamint aki részegnek szeszes italt kér vagy rendel, s az előbbi ötezer, az utóbbi háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A jogszabálynak ez a rendelkezése mintha kevéssé lenne ismert! Ha a vendéglős a fiatalkorút nem, a részeget már nem szolgálja ki, rendszerint az idősebb, illetve kevéssé ittas barátok kérik ki részére is az italt, s talán nem is tudják, hogy ezzel ők is szabálysértést követtek el. Sokak szerint bizonyára feleslegesen, mi mégis felhívjuk az ebtartók figyelmét arra, hogy — a jogszabály szerint — aki kutyáját kóborolni hagyja, vagy a város belterületén felügyelet nélkül bocsátja utcára, vagy nem pórázon vezeti, aki kutyát vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe vagy élelmi- szerelárusító üzletbe beenged, illetőleg bevisz stb., szabály- sértést követ el és pénzbírsággal sújtható. A szabálysértésekről szóló rendelkezésekből csupán néhányat emeltünk ki, de bízunk benne, hogy ezzel is a megelőzést szolgáltuk. Dr. DEÁK KON RÁD a TIT városi-járási szervezetének elnöke Gyógyfürdőzés Hajdúszoboszlón Az idén is sokan keresik fel hazánk egyik legnagyobb gyógyfürdőjét, Hajdúszoboszlót. Nem ritka, hogy naponta 12 ezer vendéget fogadnak. A fürdőzők közül sokan részesülnek szakszerű gyógykezelésben is.
