Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-17 / 220. szám

2 KÉPÚJSÁG 1983. szeptember 17. Megnyílt az őszi BNV (Folytatás az 1. oldalról) százezer látogatója számára. A vásár főterét a résztvevő országok zászlói és a nemzet­közi vásárok szövetségének emblémája díszíti. Itt gyüle­keztek a megnyitó ünnepség vendégei: Havasi Ferenc,*az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, a Politikai Bizottság tagjai, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Ott volt a kor­mány több más tagja, meg­jelentek a diplomáciai kép­viseletek vezetői és tagjai, a hazai és külföldi kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke mon­dott beszédet. A Fővárosi Tanács elnöke köszöntötte a megnyitó ün­nepség résztvevőit, külön üd­vözölte George Andreou cip­rusi kereskedelmi és iparügyi minisztert, aki hivatalos láto­gatáson tartózkodik hazánk­ban majd így folytatta: — A 78. Budapesti Nem­zetközi Vásár megrendezésé­re olyan időpontban kerül sor, amikor a népgazdaság minden területén jelentős erőfeszítéseket teszünk az or­szág gazdasági helyzetének megszilárdításáért. Mivel e célkitűzéseket a világgazda­ság jólismert nehézségei köze­pette kell megvalósítanunk, a most megnyíló vásár gazda­sági kapcsolataink bővítésé­nek fontos fóruma. — Abban, hogy az idén to­vább nőtt a budapesti őszi vásár vonzereje, tükröződik, hogy Magyarországot meg­bízható kereskedelmi part­nernek ismerik el az ország határain túl. Ezúttal minden korábbinál több, összesen 43 országból és Nyugat-Berlin- ből érkeztek kiállítók, közöt­tük hosszú évek után ismé­telten Argentína, Banglades, Belgium, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság, Kí­na, Laosz, Marokkó, Mongó­lia és Szíria gazdaságának, külkereskedelmének képvise­lői. A szocialista országok az idén a tavalyinál nagyobb területen rendezik meg áru­bemutatóikat, s közülük is kiemelkedik első számú kereskedelmi partnerünk, a Szovjetunió, a vásár legna­gyobb külföldi kiállítója. To­vább növekedett a fejlődő országok részvétele az őszi BNV-n, s több nyugat-euró­pai ország kiállítása is meg­haladja a tavalyi méreteket. — A fogyasztási cikkek nemzetközi vásárát ezúttal is nagy érdeklődés kíséri, hi­szen a vásár százezrek szá­mára ad áttekintést a fejlő­désről, a fogyasztási cikke­ket előállító ipar termékei­ről. Ma, amikor a lakosság fogyasztása csak szerény mértékben növekszik, na-, gyón fontos, hogy a fogyasz­tási cikkek az igényeknek megfelelően, széles és diffe­renciált választékban, jó mi­nőségben álljanak rendelke­zésre. Ez a törekvés vállala­taink és szövetkezeteink ter­mékkínálatában a tavalyinál jobban tükröződik. A fo­gyasztók szempontjából lé­nyeges, hogy a bemutatott termékek azonnal, vagy rövid időn belül megvásárolhatók legyenek. Erre sok jó példa akad, hi­szen az üzletekben, az áru­házakban és a vásár terüle­tén is számos kiállított cikk megvásárolható. — A fogyasztási cikkeket előállító vállalatok és szövet­kezetek mindinkább tudatá­ban vannak, hogy vásári ter­mékbemutatójukkal vizsgáz- niok kell a vásárlók hatal­mas tábora, az egyre igénye­sebb hazai és nemzetközi piacot képviselő szakembe­rek, üzletemberek előtt. Az előzetesen kialakult vélemé­nyek szerint a kiállítók fel­készülése megfelel a várako­zásnak. A Fővárosi Tanács elnöke elismerését és köszönetét fe­jezte ki a vásár rendezőinek és szervezőinek eredményes munkájukért. Végül az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárt megnyitotta. A megnyitó után a vendé­gek körsétára indultak a vá­sárban. A körséta résztvevői első­ként a B-pavilonban ismer­kedtek a hazai vegyipar eredményeivel. Megtekintet­ték a Borsodi Vegyi Kombi­nát BNV-nagydíjas PVC-eső- csatorna rendszerét, valamint az Észak-magyarországi Ve­gyi Művek standján a Pora- no-termékek bemutatóját. A Tiszai Vegyi Kombinát kü­lönböző csomagolófóliáinak festékeinek, a Caola kozme­tikai és háztartásvegyipari vállalat legújabb termékei­nek, majd a Tiszamenti Ve­gyi Művek mosószer-kiállí­tásának szemrevételezése után a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kiállításá­hoz értek. A szomszédos or­szág kiállítói az idén újdon­ságként különleges édesipari termékeket is bemutatnak. A svájci órák megtekintése után a vendégek a Bolgár Népköztársaság kiállításához érkeztek, ahol a legújabb háztartási gépekkel ismer­kedtek. A körséta a Német Demokratikus Köztársaság bemutató kiállításánál foly­tatódott, ahol egyebek között a modern vonalú ruházati cikkek exportkínálatát mu­tatják be: A Lengyel Népköztársaság kiállításán a nívós textil-, bőr- és konfekcióáruk be­mutatóját tekintették meg. Ezután a 18-as pavilont keresték fel, ahol 1700 négy­zetméteren a magyar építő­ipar mutatkozik be. Megte­kintették az Elzett Művek vásári díjas vastagpajzsos biztonságizár-garnitúráját, majd felkeresték a Trans- portbeton Társaság standját, ahol arról tájékoztatták a vendégeket, hogy a vásárlá­togatóktól megrendeléseket is elfogadnak a beton házhoz szállítására. Az energiagazdálkodási in­tézet kiállításán a kormány- program keretében kifejlesz­tett új típusú, energiatakaré­kos fűtő-, hűtő- és világító­berendezéseket mutattak be, amelyek iránt egyre nő a ke­reslet. Várhatóan az építke­zők szívesen fogadják a kor­szerű padlófűtési-rendszert, valamint a különböző épü­letszigetelő anyagokat, ame­lyek a KÖSZIG vásári aján­latában szerepelnek. Az épületek külső és belő bur­kolásához is számos új — energia-, illetve anyagtaka­rékos — terméket fejlesztet­tek ki a hazai építőanyagipa­ri vállalatok, szövetkezetek, amelyeknek többsége — így például az Alföldi Porcelán- gyár Terra padlólapcsaládja — máris'kapható, megren­delhető. A hazai könnyűiparnak hagyományosat! otthont adó A-pavilonban először a Gra­boplast új esőkabátanyagá­ról érdeklődtek a vendégek, amely konfekcionálva is ha­marosan a hazai üzletekbe kerülhet, amennyiben a ke­reskedelem megrendeli. A Minőségi Cipőgyár az Egyesült Államokban inno- cence márkával imár befu­tott női divatcipői hamaro­san Angliába is eljutnak, — mondották a kiállításon —, komoly piaci érdeklődés van irántuk. A körséta résztvevői ez­után a Szovjetunió 1350 négyzetméteres bemutatójá­hoz érkeztek, ahol Vlagyi­mir Nyikolajevics Bazovsz- kij, a Szovjetunió budapesti nagykövete köszöntötte őket. A nyolc szovjet külkereske­delmi egyesülés gazdag ki­állításán számos olyan ter­mék látható, amely a Szov­jetunió és hazánk között egy­re bővülő gazdasági kapcso­latok eredménye. Ezt jól pél­dázzák egyebek közt a külön­böző műszaki cikkek, mag­nók, rádiók, televíziók, ház­tartási gépek, valamint a szabadtéren felvonultatott nemzetközi kooperációban gyártott személygépkocsik. Nyikolaj Jakovlevics Naum- kin, a Mordvin Autonoim Szovjet Szocialista Köztár­saság miniszterelnök-helyet­tese a külföldön először ná­lunk bemutatkozó köztársa­ság fiatal elektromos ipará­nak eredményeit ismertetve elismerően szólt a Szveto- technika és a Tungsram kö­zött kialakult együttműkö­désről. A körséta végeztével a ter­vezett 14 óra helyett már 13 órakor a nagyközönség előtt is megnyitották a vásárváros kapuit. PANORÁMA BELGRÁD Péntek délben kétnapos, hivatalos látogatásra Belg- rádba érkezett George Bush, az Egyesült Államok alelnö- ke. A belgrádi repülőtéren Vidoje Zsarkovics, az állam­elnökség alelnöke és más Hi­vatalos jugoszláv személyi­ségek üdvözölték. WASHINGTON Az amerikai képviselőház csütörtökön nagy többséggel elfogadta a kormány 1984. évi katonai költségvetésének legnagyobb, 188 milliárd dol­láros tételét. A költségvetés, amely kedden már szerepelt a szenátus napirendjén is, előirányozza a vegyei fegy­verek — ideggázok — gyár­tásának felújítását és az el­ső 21 MX-rakéta megépíté­sét. Az interkontinentális óriásrakétákból jelenleg ösz- szesen száz darab megépíté­sét tervezik. Az első sorozat ára 4,5 milliárd dollár. BEJRŰT A libanoni kormányerők repülőgépei péntek reggel Bejrút közelében palesztin állásokat bombáztak. A bej­rúti rádió közlése szerint a gépek „ellentámadást” haj­tottak végre: a rádió előző­leg azt jelentette, hogy pa­lesztin egységek a főváros közelében a hadsereg két ál­lását támadták meg csütör­tökön este. A Suf-hegységben, Szűk el-Garb körzetében az éjjeli órákban és péntek haj­nalban heves harcok voltak a kormánycsapatok és a ve­lük szemben álló erők között. Az összecsapások az ameri- 'kai—szaúdi—libanoni tár­gyalások közben lángoltak fel, alig öt kilométerre a Baadba palotától, ahol Amin Dzsemajel libanoni elncJK Róbert McFarlane amerikai és Bandar Bin Szultán szaúdi küldöttet fogadta. ATHÉN Andreasz Papandreu gö­rög miniszterelnök lemondta a hónap végére az Egyesült Államokba tervezett utazá­sát. A görög kormányfő részt vett volna a különböző or­szágok állam- és kormány­főinek az ENSZ-közgyűlés ülésszaka keretében terve­zett nem hivatalos csúcsta­lálkozóján. A szóvivő az út lemondásával kapcsolatban mindössze annyit mondott, hogy „különböző problémák miatt a miniszterelnök nem maradhat két napig távol Athéntől”. Megfigyelők mindazonáltal az utazás le­mondását összefüggésbe hoz­zák Görögországnak az Egyesült Államokhoz és a Közös Piac országaihoz fű­ződő kapcsolataiban támadt feszültséggel. KANADA A kanadai szövetségi bíró­ság csütörtökön harminc na­pot adott a kormányzatnak annak bizonyítására, hogy az amerikai manőverező robot­repülőgépekkel végzendő kí­sérletek összhangban áll- nak-e a kanadai lakosok biz­tonsági érdekeivel. A bíróság döntése a több mint húsz bé­kecsoportot, szakszervezetet és nőszervezetet tömörítő ra­kétaellenes mozgalom nagy sikere. A mozgalom állás­pontja szerint a jövő év ele­jén Kanada területén meg­kezdődő kísérletek ellent­mondanak az 1982. áprilisá­ban életbe lépett kanadai chartának, amely garantálja az állampolgárok élethez, szabadsághoz és biztonság­hoz való jogát. A charta a kanadai alkotmány mellék­letét képezi. A rakétaellenes mozgalomhoz tartozó ügyvé­dek szerint Kanadában most első ízben fordultak bíróság­hoz annak eldöntésére, hogy a végrehajtó hatalom vala­mely intézkedése nem mond-e ellent az alkotmány­nak. Hetven óra Helsinkiben II. Erőműtől a lftikig Helsinkiben egyetlen be­szélgetőpartnerem sem mu­lasztotta el az alkalmat, hogy szóljon a finn és a magyar külpolitika közös vonásairól. Északi rokonaink rendkívül aktív, békeszerető, semleges irányvonalat követ­nek. Meggyőződéssel vall­ják, hogy kapcsolataink pél­daképül szolgálhatnak a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű országok együttműködé­séhez. És mindjárt sorolják a magas szintű találkozókat. Hogy Kádár János 1973-ban járt Finnországban, 1975- ben pedig szintén ott volt, hogy aláírja a helsinki zá­róokmányt. Hogy Urho Ka­iévá Kekkonen volt elnök háromszor járt Magyarorszá­gon, s hogy az új államfő, Mauno Koivisto is a Szov­jetunió után először hazánk­ba látogatott el GONDOK ÉS REMÉNYEK Sok szó esett az európai együttműködés és biztonság ügyéről, amelynek előmoz­dításáért a finnek és a ma­gyarok egyaránt sokat tettek. A Finlandia-palotánál, ahol az európai biztonsági érte­kezletet tartották, s ahol földrészünk 33 államának, valamint az Egyesült Álla­moknak és Kanadának a ve­zetői 1975 nyarán aláírták a helsinki záróokmányt, nem én voltam az egyedüli, aki a szemerkélő esőben szívesen sétált. A finnek már az ok­tóberi Európa-tanácskozást emlegetik, amelyen a stock­holmi biza’omerősítő és le­szerelési konferenciát készí­tik elő. 1985 nyarán méltó­képpen kívánnak megemlé­kezni a helsinki záróokmány aláírásának 10. évfordulójá­ról. Szóltak gondjaikról is. Ar­ról, hogy a nemzetközi poli­tikában ma nehezebb idők járnak, a tőkés világgazda­sági válság őket is sújtja. Paul: Opas nagykövettel, a finn külügyminisztérium külkereskedelmi főosztályá­nak vezetőjével először or­szága gazdasági helyzetéről beszélgettem. — A világgazdaság álla­potától mi is nagyon füg­günk — mondotta. — Nem­zeti termékünk 34 százalé­kát a külkereskedelem út­ján realizáljuk. Az elmúlt két esztendőben nehéz hely­zetbe hozott bennünket is a válság, s még az idei év sem könnyű. Legfőbb gondunk az infláció. Bár a nyugat-euró­pai átlagnál nem rosszabb, reméljük, az idén kilenc szá­zaléknál nem lesz nagyobb a drágulás. A másik nagy gondunk a munkanélküliség. Noha a nyugat-európai tíz- százalékos átlagnál jóval alacsonyabb, mégis a mun­kaképes lakosság hat száza­lékát érinti, ezért jelentős probléma. — Ilyen körülmények kö­zött hogyan látja a finn— magyar gazdasági kapcsola­tok jelenét és perspektíváit? — Jó alapot teremtett a gazdasági együttműködéshez az országaink között 1976- ban kötött megállapodás a kereskedelmi akadályok köl­csönös megszüntetéséről. Bár most a világgazdasági válság miatt némi megtorpa­nás mutatkozik a kapcsola­tok fejlődésében, mégis meggyőződésem, hogy a gyors növekedés folytatódni fog. MEGDUPLÁZOTT FORGALOM Csupán egy adat arra, hogy milyen imponálóan fejlőd­tek gazdasági kapcsolataink: a világgazdasági mélypont idején, 1978—80. között meg­dupláztuk kereskedelmi for­galmunkat. A finnek első­sorban az erdőgazdasági ipar termékeit, s fogyasztási cik­keket szállítanak hozzánk, mi főleg kohászati, vegyipari és energetikai berendezése­ket adunk el náluk. Alkalmam volt ellátogatni Helsinki épülő 150 megawat­tos erőművébe, ahol 29 ma­gyar dolgozik. Ez a közepes nagyságú távfűtőerőmű finn —magyar—svájci . kooperá­cióban készül. A magyarok a turbinát szállítják hozzá. Ezt és megbízás alapján a svájci generátort szerelik. A mun­kálatok vezetőjétől, Radi- meczky Lajostól tudom, hogy az építkezésben magyar részről a Láng Gépgyár, a Ganz Villamossági Művek és a Transelektro Külkeres­kedelmi Vállalat vesz részt. * Nehezen búcsúztam el Helsinkitől, a finnektől, hi­szen még annyi mondaniva­lónk lett volna egymásnak. Ugye, tudják Magyarorszá­gon, hogy azok közül, akik magyarul tanulnak, évente húsz-harmincan . részt vesz­nek a debreceni nyári egye­tem munkájában? Hogy az esDoói erőmű milyen jól be­vált? Hogy a finnek rajon­ganak a magyar kosztért? Számtalan megbízás, üzenet, apró ajándék. Hogy a madri­di Európa-konferencián finn kezdeményezésre, magyar tá­mogatással javaslatot fo­gadtak el a kis nyelveken született értékek népszerű­sítésére? Hogy a finn rádió­ban magyar nyelvtanfolyam volt Jó napot! címmel, s a televízió jóvoltából a finnek is ismerik Vukot, a kedves kis rókát? Már indul a repülőgép? Viszontlátásra! Viszontlátás­ra Magyarországon és Suo- miban! — Vége — KOCSI MARGIT Mauno Koivisto elnök 1982 szeptemberében ellátogatott Debrecenbe, a tudományegyetem finnugor tanszékére. A képen Koivisto (bal szélen) emlékplakettet kap vendég­látóitól A helsinki Finlandia-palota Kádár János aláírja a helsinki záróokmányt

Next

/
Oldalképek
Tartalom