Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-15 / 218. szám
2 Képújság > 1983. szeptember 15. Vita a választási törvénytervezetről Dr. Biró Imre (Folytatás az 1. oldalról) akart tisztán látni, hogy a társadalmi életben jelentős tevékenységet kifejtő, kiemelkedő személyiségek köréből összetevődő úgynevezett országos választási listán szereplők számát növeli vagy csökkenti az ország- gyűlési képviselők számát. (Dr. Ferincz János válasza: növeli.) — Ügy fogalmaz a törvénytervezet — mondotta a főorvos —, hogy ezután kettős vagy többes jelölésnek kell lennie. Magam részéről szívesebben olvasnám, hallanám a „kell" helyett a „lehet” szót. Azt sem értem, hogy miért szükséges két jelölő gyűlést tartani. Véleményem szerint a jelölő gyűléseken a választókerület lakosai vegyenek csak részt, ne pedig a környéken dolgozó üzemek, hivatalok, intézmények dolgozói, hiszen azok csak munkahelyileg kapcsolódnak a választóterülethez, tehát annak gondja, baja nem is lehet a szívügyük. (Válasz:'Csizmás Attila, a Hazafias- Népfront Országos Tanácsának osztályvezetőhelyettese hozzászólásában a következőket mondta: — Az utóbbi három választásnál meredeken zuhant a többes jelölések száma. Megjegyzem, hogy akit — pontosan a kettős és többes jelölés miatt — nem választanak Dr. Tóth Zoltán meg, az nem érezheti e tényt bukásnak. A törvényjavaslat célja, hogy a jelöltek készüljenek fel' a választásra, készítsenek programtervezetet. Aki pedig választott funkcióban van, becsületes munkával vívja ki magának a következő ciklusra való megválasztását. Ügy érzem, hogy a kettős jelölésben tisztességes, korrekt verseny rejlik!) A következőkben érthető módon élénk vita alakult ki arról, hogy legyen-e mozgóurna a kórházakban, vagy pedig ne. Bertha Éva, nyugalmazott főasszisztens — akit a kórházi szakszervezeti bizottság hívott meg a fórumra — így fogalmazott: — Amennyiben nem lesz vándorurna, kizárják a választani akaró állampolgárokat a választójogból? Szerintem nem kellene kizárni őket, hiszen arról senki nem tehet, hogy megbetegedett... Vannak olyan kórházi osztályok, ahol hetekig, sőt hónapokig kezelnek valakit. Ismét dr. Biró Imre: — Számolgatok... Országosan százezer ember kizárását jelentené a vándorurna kiiktatása a választásból. (Válasz: dr. Ferenczi János: „Szerintem az lenne a jó megoldás, ha a betegek az országos listára szavazhatnának, hiszen a kórházban fekvők nagy része nem a kórház környékén levő választókerület lakója.”) Bertha Éva — Nem biztos, hogy a beteg szavazni akar. De ha igen, s az állapota azt megengedi, szavazhasson. Kapjon egykét órás kimenőt — javasolta dr. Tóth Zoltán belgyógyász. — Közbülső megoldást javasolok. Amennyiben én a kórházban feküdnék a választáskor, odaadnám fiamnak a személyazonossági igazolványomat és megbíznám, hogy szavazzon helyettem — így Jantner Ferencné, a varroda vezetője. (Válasz: dr. Ferincz János: „A választási jog személyhez kötött, magam részéről ezzel a javaslattal nem értek egyet.”) összegezve: izgalmas, javaslatokkal teli vita volt tegnap az egészségügyi szakiskolában. Mindenki egyetértett abban, hogy a szocialista demokrácia megerősítését szolgálja az új törvénytervezet, s a társadalmi méreteket öltő viták jobbító szándékú- ak és mint ahogy Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára fogalmazott a napokban: „...és arra is hivatottak, hogy általuk erősödjön, szilárduljon a szocialista nemzeti egység; az állampolgárok társadalmunk iránti elkötelezettsége mélyebb gyökereket eresszen.”. V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: Czakó Sándor A magyar-amerikai kapcsolatok A Magyar Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok ^kapcsolatát az utóbbi évtizedekben nemcsak a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet alakulása befolyásolta, hanem az is, hogy a szocialista országokkal való kontaktusokat különbözőképpen megítélő irányzatok közül melyik kerül előtérbe az USA politikájában. Az elmúlt néhány év tapasztalatait összegezve elmondható: a nehezebbé vált politikai és gazdasági helyzet ellenére o kétoldalú kapcsolatok kereteit nem érte számottevő károsodás. A kapcsolatok további szintjének megőrzéséhez hozzájárult, hogy gyakoribbá váltak a személyes találkozók. 1981-ben Veress Péter külkereskedelmi miniszter, 1982-ben Marjai József miniszterelnök-helyettes tett látogatást az Egyesült Államokban. Marjai József találkozott Rónáid Reagan elnökkel és George Bush alelnökkel is. Tavaly Ric- hard Nixon Volt elnök és az amerikai tájékoztatási hivatal igazgatója járt hazánkban, s vendégül láttuk a szenátus és a képviselő- fiáz tagjainak egy-egy csoportját is. Rendszeresek a külügyminisztériumi konzultációk, és az elmúlt időszakban Magyarországra látogatott az amerikai törvényhozás, a kormányzat és a gazdasági-pénzügyi élet több befolyásos képviselője. A tőkés világgazdasági válság és a feszült nemzetközi helyzet egyaránt megnehezítette a magyar vállalatok pozícióinak megőrzését az amerikai piacon. Ennek ellenére sikerült a korábbi szinten tartani a mintegy 350 millió dolláros kereskedelmi forgalmat, úgy, hogy ezen belül exportunk aránya növekedett. A két ország közötti kereskedelmi megállapodás lehetővé tette a gazdaságosan exportálható termékek skálájának szélesítését, s megfelelő jogi keretet biztosított ahhoz, hogy a magyar és az Egyesült Alla- mok-beli vállalatok között tartósabb kooperációs kapcsolatok jöhessenek létre. Ugyanakkor mindkét ország vállalatai számára csökkenti az üzleti biztonságot, hogy az úgynevezett „legnagyobb kedvezmény’’ megadását évente felülvizsgálja az amerikai törvényhozás. Hasznos fórumként tevékenykedik a magyar—amerikai mezőgazdasági kereskedelmi és együttműködési munkacsoport, amely a kormányközi gazdasági és kereskedelmi vegyesbizottság és a kamarai gazdasági tanács mellett ugyancsak hozzájárul a kereskedelemben rejlő, még kiaknázatlan együttműködési lehetőségek feltárásához. Kulturális kapcsolataink az államközi egyezménynek megfelelően alakulnak, a műszaki-tudományos együttműködés terén pedig az elmúlt időszakban — az alapkutatások mellett — sikerült növelni a közös kutatások számát az alkalmazott tudományok körében is. Számos jel mutat arra, hogy az elmúlt években nőtt az amerikai közvélemény érdeklődése hazánk iránt. Ez szűrhető le a különböző szákkiállítások, bemutatók tapasztalataiból — az energetikai világkiállításon például mintegy 3,5—4 millió látogató kereste fel a magyar pavilont —, továbbá a hazánk életével foglalkozó amerikai újságcikkekből, amelyek a korábbinál diffe- renciáltabbv reálisabb képet tárnak az olvasók elé. Figyelemre méltó tény az is, hogy tavaly ismét növekedett a hazánkba látogató amerikai túristák száma; az Indiana Egyetemen pedig — részben magyar támogatással — hungarológiai tanszék kezdte meg 'működését. A hazánk iránti növekvő érdeklődés jeleként is értékelhető George Bush amerikai álelnök közelgő magyarországi látogatása, hiszen mint azt az álelnök két országot érintő körútja előtt kijelentette: úticélja nemcsak az Egyesült Államok politikájának megismertetése, hanem az is, hogy a kétoldalú kapcsolatok, valamint a nemzetközi élet kérdéseiről meghallgassa a vendéglátók véleményét, s továbbítsa azt Rónáid Reagan elnöknek. STUBERSÁNDOR PANORÁMA Összefogással mérsékelhetők az aszálykárok Beszélgetés dr. Dénes Lajossal, a MÉM miniszterhelyettesével BUDAPEST Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az Országgyűlés elnöke fogadta Karsai Lajost, hazánknak a Kambodzsai Népköztársaságba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki állomáshelyére utazott. * Max Kampelman nagykövet, a madridi találkozón részt vett amerikai küldöttség vezetője szeptember 12— 14. között látogatást tett Budapesten. Megbeszélést folytatott Nagy János külügyminisztériumi államtitkárral, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettessel és Me- lega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettesei. A nagykövetet fogadta dr. Várkonyi Péter külügyminiszter és Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. * Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására szeptember 15-én, csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezik P. V. Naraszimha Rao indiai külügyminiszter. * A Lengyel Egyesült Munkáspárt központi pártellenőrző bizottságának, valamint központi revíziós bizottságának meghívására szerdán Varsóba utazott Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. KAIRÓ Egyiptomban elrendelték kilenc személy ideiglenes letartóztatását. Azzal gyanúsítják őket. hogy Líbia iavá- ra kémkedtek. A csoport állítólag az Egyiptomban élő líbiai ellenzéki személyekről gyűjtött információkat.. A letartóztatottak közül négyen egyiptomiak, négyen líbiaiak, egy pedig palesztin. BEJRUT Bejrútban ülést tartott a Libanoni Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága. Áttekintette az országban kialakult helyzetet, és megállapította, hogy Washington és Tel Aviv Libanon felosztására törekszik hegemonis- ta céljai érdekében. MOSZKVA Az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról Géniben szeptember 6-án felújított szovjet—amerikai tárgyalásokon egyelőre nincs jele annak, hogy az Egyesült Államok változtatott volna korábbi álláspontján — jelentette ki szerdán Moszkvában Georgij Kornyijenko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese. Kornyijenko Szergej Ahromejev marsallal, a Szovjetunió fegyveres erői vezérkari főnökének első helyettesével az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról tartott sajtóértekezletet a szovjet és a nemzetközi sajtó képviselőinek. DAMASZKUSZ Hafez Asszad Szíriái elnök szerdán Damaszkuszban fogadta Szabah al-Ahmad al- Szabah sejket, kuvaiti külügyminisztert. és a libanoni helyzetet és az ezzel összefüggő kérdéseket tekintett át vele. A nyár utolsó napjaira megjött ugyan a várvavárt eső, a tavasz vége óta hiányzó csapadékot azonban már nem tudta pótolni. Ráadásul ezekben a térségekben, ahol a lgnagyobb volt az aszály kártétele, a természet most is szűkkeblűén osztotta kegyeit. Hogyan ítélik meg az aszály utáni helyzetet a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumban? Milyen központi intézkedésekkel próbálják mérsékelni az aszály hatását, s mit ajánlanak ennek érdekében a mezőgazdasági üzemeknek? Ezekre a kérdésekre kértünk választ dr. Dénes Lajos miniszterhelyettestől. — Mindjárt az elején szeretném leszögezni, hogy az aszály a kalászos gabonaféléknél nem okozott nagy terméskiesést. Ehhez persze rögtön hozzá kell tenni, hogy voltak károk, azok nagysága megyénként, üzemenként, fajtánként és táblánként is jelentős mértékben eltért, ösz- szességében azonban a kalászos gabonatermést jó közepesnek minősíthetjük. S bár a tervezett kalászos gabona mennyiséget nem értük el, nem várható olyan rossz kukoricatermés, amely megoldhatatlanná tenné a hazai termésből történő belső gabonaellátást. Mindezt alapul véve az állatállományunkat veszélyeztető takarmányhiánnyal összességében nem számolunk. Ehhez persze abszolút takarékos felhasználásra van szükség, és arra, hogy a melléktermékek takarmányozási célú hasznosítása minden eddiginél nagyobb súlyt kapjon. A Gabona Tröszt vállalatai gondoskodnak a központosított takarmánykészletek arányos, szükséglet szerinti átcsoportosításáról. A jobb termésű megyék gabonaforgalmi vállalatai állami felvásárlási áron szállítanak gabonát az aszály sújtotta megyék vállalataihoz. Az állatállomány takarmányellátása ily módon, a nagyüzemek saját termésével kiegészítve mindenhol biztosított lesz. Vagyis takarmányhiány miatt várhatóan sem a nagyüzemben, sem a háztájiban nem kell csökkenteni az állatlétszámot. Bizonyos fokú megszorítások természetesen lesznek. Így például minden nagyüzem csak annyi kukoricát vásárolhat, amennyi az állatállomány alapján indokolt. Ha pedig a gazdaság saját keverőüzemmel rendelkezik, akkor az ellátási körzet állatlétszámának és az alkalmazott receptúra kukoricahányadának megfelelő meny. nyiségű kukoricára tarthat igényt. A gabonaforgalmi vállalatok boltajiban gondoskodnak a háztáji gazdaságok takarmányellátásáról is. Azzal a különbséggel, hogy a kis boltok nem árulnak majd szemes kukoricát. Hangsúlyozom azonban, hogy a kistermelők is vásárolhatnak kukoricát, de nem szemesként, hanem darálva. Ezzel a viszonteladók árfelhajtó működését szeretnék megakadályozni. — Nem fenyeget-e az a veszély, hogy egyes, aszály nem sújtotta, jó termést elérő tsz-ek netán túl sokat kérnek a takarmányért? Számíthatunk-e arra, hogy most is összetartanak, s ezúttal is segíteni, támogatni fogják egymást? — Jogos a kérdés. Való igaz, hogy erkölcsi felfogásból, magatartásból is vizsgáznak a szocialista nagyüzemek. Vagyis abból, hogy az esetlegesen előforduló átmeneti és helyi jellegű hiányokból nem akarnak tőkét kovácsolni, és egymás kárára anyagi előnyökhöz jutni. Bízunk abban, hogy nagyüzemeink jól bevált együttműködési formáikra és szövetkezeti mozgalmunk erejére támaszkodva segítik egymást. Annál is inkább szükség van erre, mert az állami szervek igyekeznek ugyan az aszály okozta károkat csökkenteni, azok egész terhét azonban átvállalni nem tudják... 'Alapelv, hogy az aszály miatt kialakult kedvezőtlen pénzügyi helyzet nem yeszélyeztetheti sem a folyamatos üzemvitelt, sem pedig a jövő évi termés megalapozását. E fontos követelmény teljesítése érdekében a pénzügyi kormányzat egy sor olyan intézkedést hozott, amelyek jelentős mértékben enyhítik az aszálykárt szenvedett üzemek pénzügyi gondjait. Azok az üzemek például, amelyek az előző három év átlagához képest kalászos gabonából, kukoricából és egyes kapásnövényekből az aszály miatt 25 százalékkal kevesebb termést tudtak betakarítani, földadó- kedvezményben részesülhetnek. Sőt, a különösen súlyos esetekben, amelyekre természetesen ugyancsak kitér ' a jogszabály, teljes egészében mentesülhetnek a föladó fizetése alól. Jelentős kedvezmény az is, hogy az aszálykárt szenvedett üzemek kérhetik hitelvisszafizetési kötelezettségeik átütemezését. Azoknál a gazdaságoknál pedig, amelyek az aszály miatt az év végén veszteségesek lesznek, az illetékes szervek gyorsított módon, szanálás nélkül rendezik a pénzügyi hiányt. — összegezve, milyennek ítéli az aszály sújtotta tsz-ek hangulatát? — Ami a hangulatot illeti, az üzemekben járva azt tapasztaltam, hogy az aszálykárok enyhítésére hozott központi intézkedések ismertté válása után enyhült a kezdetben észlelhető bizonytalanság. A károk felmérése során sokhelyütt az is bebizonyosodott, hogy többen borúlátóbban ítélték meg saját helyzetüket, mint amilyen az valójában. — Mit tart most a legfontosabb teendőnek, mire ügyeljenek leginkább? — Napjaink legfontosabb teendői nyilván az őszi munkák. Ennek kapcsán és egyébként is azt ajánljuk a károsult téesz-eknek, hogy — amennyiben a tervbevett kukoricatermést már nem tudják betakarítani — tegyenek meg minden tőlük telhetőt azért, hogy forintértékben érjék el, de legalább közelítsék meg eredeti tervüket, összegezve a teendőket, már most, az őszi munkákat fel kell használni a termelőalapok megőrzésére, a gazdaságok helyzetének stabilizálására, a jövő évi jó termés megalapozására. Ezt kívánja a téeszektől mind a tagság, mind pedig az ország érdeke. BOTOS KAROLY A HUNGEXPO sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) ben hozzájárul a BNV sikeréhez — hazánkon kívül hét ország negyvenkettő kiállítója vesz részt. * (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Bonyhádi Cipőgyár a hagyományoknak megfelelően ebben az esztendőben is részt vesz a nemzetközi vásáron. A vásáron bemutatott termékek a legmagasabb színvonalat is megütik, aminek a célja az, hogy erre figyeljen a kereskedelem és a közönség. A bemutatott termékek divatosak, minden tekintetben korszerűek és a mai igényeknek megfelelnek olyan mértékben is, hogy erre nemcsak a hazai, hanem a külföldi kereskedelem képviselői is felfigyeljenek. A vállalat által bemutatott egyik termék, a férfi meleg béléses, divatos, száras cipő vásárdíjat nyert. Ezt a magas szakmai elismerést dr. Soós Csaba, a Bonyhádi Cipőgyár főkönyvelője vette át. H. J.
