Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-02 / 207. szám
1983. szeptember 2. NÉPÚJSÁG 3 Tudatosabb községfejlesztés A változott gazdasági körülmények hatására megnövekedett a községi pártbizottságok gazdaságpolitikai irányító és ellenőrző munkájának a szerepe, jelentősége. Tevékenységükben egyre nagyobb teret kap a községfejlesztési munka. A lakosság fokozott igényei a kereskedelmi, kommunális, szociális ellátásban, a lakásépítésben és a szolgáltatások területén indokolják, hogy a pártszervek érdemben foglalkozzanak e kérdésekkel. Ezek azért is előtérbe kerülnek, mert a tervszerű, tudatos fejlesztés ellenére a problémák újratermelődnek, így széles körű társadalmi összefogásra van szükség a lakóhelyek fejlesztése, szépítése érdekében. A községi pártbizottságok az 1980-ban tartott pártértekezletükön fogadták el azokat az alapelveket, amelyeknek figyelembevételével kell alakítani a településfejlesztés irányait. A VI. ötéves terv időszakában is főként azokra a problémákra összpontosították a figyelmet, amelyekre nincs állami erőforrás, a közhangulatot azonban jelentősen befolyásoló tényezők. A siker mindenütt attól függ, hogy milyen szoros az együttműködés a tanáccsal, a községben működő gazdasági szervekkel és a társadalmi szervezetekkel. Feltétlenül jó együttműködésre és a testületek összehangolt jó munkájára van szükség. Fontos a rendszeres tájékoztatás, a fejlesztési feladatok meghatározott időközönkénti egyeztetése, az elhatározott feladatok csomópontjainak kiválasztása, a közeli és a távolabbi célok megjelölése. Mindezeknek megfelelően természetesen elengedhetetlen a lakosság egyetértésének megnyerése. Nem maradhat el a rendszeres ellenőrzés és segítés. Helyes, ha az adott létesítmény befejezésekor részletesen értékelik a munkát és ez lehet egyben az új feladatok meghatározásának forrása is. A középtávú és éves fejlesztési tervek kimunkálásában, a beruházások rangsorolásában és a kivitelezési feladatok megvalósításában is részt vesznek a pártbizottságok. Közreműködnek abban, hogy a tanácsok és tömegszervezetek útján a lakosság széles körben megismerje a fejlesztési célkitűzéseket, azonosuljon velük és egyre többen vegyenek részt a kivitelezésben. A településfejlesztési feladat megoldásában a pártszervek körültekintő politikai munkájára igen nagy szükség van, hasonlóképpen a helyi lehetőségek felismerésében, a kezdeményezésben, a jó irányú elhatározás politikai támogatásában. Jó gyakorlat, hogy miután a községfejlesztési terveket tanácsülésen jóváhagyták, a pártbizottságok, a pártvezetőségek egyes konkrét feladatok megoldásához kérik a gazdasági egységek, a tömegszervezetek, a helyi lakosság segítségét. Sokat tesznek a községi pártbizottságok településük fejlesztéséért, a lakosság jobb ellátásáért. A pártbizottságok támogatásával a községi tanácsok a közigazgatási területükön gazdálkodó szervekkel együttműködési szerződésekben rögzítik a fejlesztésben vállalt teendőket. Kialakult helyes módszer, hogy — a községi pártbizottságok titkárai a területen működő gazdasági egységek vezetőivel, a társadalmi és tömegszervezetek aktivistáival egyeztető tárgyaláson is ismertetik, — természetesen a községi tanács közreműködésével — az év során megoldásra váró községfejlesztési feladatokat. Így már célirányosan tudják rögzíteni a nem tanácsi szervekkel kötendő együttműködési megállapodásokban, hogy a gazdasági egységek milyen pénzbeli vagy munka formájában nyújtott segítséget vállalnak. A lakosság körében a helyi népfrontbizottság — a tanács koordinálásával — szervezi a társadalmi hozzájárulást, az effektív társadalmi munkát. Az üzemek, a mezőgazdasági szövetkezetek — mint meghatározó gazdasági erők — egy-egy településen állandó részesei lettek a községfejlesztési alapok bővítésének. Ennek a tudatos munkának az eredménye, hogy a kommunista kollektívák, szocialista és munkabrigádok kezdeményezők és kiemelkedő munkát vállalnak. Sajnálatos azonban, hogy néhány gazdaság elsősorban a székhelyén szorgalmazza a községfejlesztést, így a működési területükön levő kisebb községek háttérbe szorulnak. A területfejlesztési elképzelések megvalósításának az utóbbi években igen sokszínű formája alakult ki a megyékben, főként a községi pártbizottságok kezdeményezésére és irányításával. Növekedett a lakásépítés, széles társadalmi összefogással iskolák, óvodák és rendelőintézetek épültek, kedvezően változott az egészségügyi ellátás, terebélyesedett a gyermekorvosi hálózat. A lakossági tettre készséget az is bizonyítja, hogy a megyékben a falugyűléseken évente több százezer állampolgár vett részt. Többségükben nem követelőznek, hanem a megoldás lehetőségeit vetik fel és a legtöbb felszólaló nyomban megteszi társadalmi felajánlását is. Tovább fejlődött a lakossági szolgáltatás, az ellátás színvonala, a hagyományos szolgáltatás területén a vegytisztítás és a háztartási gépek javítása. Kiszélesedett az üzlethálózat, a kereskedelmi ellátásban jelentékenyebb az áfész-ek és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szerepe. Napjainkban már a falun élő lakosság is egyre inkább igénybe veszi a különféle szolgáltatásokat. A párt- és tanácsi szervek számára nem kis gondot jelent az igények kielégítése, de segítenek abban, hogy a szövetkezetek és a magánkisiparosok szélesítsék szolgáltatásaikat, s ezt bővítsék a szövetkezetek is az árutermelés mellett. Különösen azt igyekeznek biztosítani, hogy a kisipari tevékenység is egyre inkább a lakosság sokrétű igényeihez igazodjék. Igen jó gyakorlatot jelent a rendszeres koordináció, mely a községekben kétirányú. Egyrészt a pártbizottságok egybehangolják a helyi gazdálkodó szervek egymás közötti kapcsolatát, másrészt elősegítik az üzemek, szövetkezetek és a községek együttműködését a közösségi feladatok megoldásában. Általános, hogy a községi pártbizottságok évenként egy-két alkalommal koordinációs megbeszélést hívnak össze a területen működő gazdálkodó szervek párt- és gazdasági vezetőivel. Ezeken kiemelt hangsúlyt kap, hogy a gazdálkodó szervek részt vegyenek a községfejlesztésben. A következetes munkát jelzi, hogy egyre több üzem, ipari és mezőgazdasági szövetkezet vesz részt a községek sokoldalú fejlesztésében, az ellátás javításában, a kereskedelmi hálózat és a szolgáltatások zavartalan működésében. DR. ARATÓ ANDRÁS A borjúnevelő jászolát is saját tervezés alapján készítik Tehenészeti telep Vörösegyházán A Dalmandi Állami Gazdaság I. számú kerületében most azt lehet megállapítani, hogy forr a puszta. Vörösegyházán ugyanis az építkezés miatt fölforgattak mindent: régi utat, cselédházakat, lóistállót. Ezenkívül kutat temettek be, árkot tömtek el, fákat vágtak ki. és elegyengették a terepet. És három istállót betelepítettek. Már él a beruházás. Egy éve kezdték a munkát, a több száz éves puszta helyén korszerű tehenészeti telepet építenek. Egy éve fogtak a földrendezéshez, az épületek bontásához, és két-há- rom istállót egy-.másfél hete betelepítettek. A hatszáz marha jól érzi magát a három istállóban. A fejési átlag ötezer liter felett van — természetesen. A nehéz fizikai munkát szinte teljesen gépesítették — természetesen. A telep építése-tervezése dalmandi szisztéma — ez is természetesen így van, mint ahogy nem múlik el év anélkül, hogy Dalmandról ne terjedjen el valami új, korszerű. Most a Vörösegyházán épült telep a szenzáció. — Még nem annyira, hogy bemutatni lehetne, mert néhány tartozékot még nem készítettünk el — mondja Dal- los István kerületi igazgató. -Ami dolgunk, tehát a kerületé, hogy a kész épületeket benépesítsük. Megtörtént. Saját nevelésű jószágokat hoztunk ide, a több száz éves, régi uradalmi istállókból. — A mi tennivalónk viszont még igencsak sok — mondja Marosi János főépítésvezető. Ez a telep körülbelül hatvan millió forintba -kerül. Mindennel együtt. Három tehénistálló, egy olyan speciális épület, amely még sehol nincs az országban: inszemináló, előkészítő, és ellető egy fedél alatt! Aztán üszőnevelő is épül. Ezeket az utóbbi épületeket másfél hónap alatt készítjük el. Azt mondta a direktor, ha úgy lesz, ahogy terveztük, megvendégeli a brigádot. Nyolcvan főről van szó, nyolcvanan építjük Vörösegyházát. És még vissza van az aggregátor-üzem, meg egy-két kisebb épület, mint például a szúróhely is. Node ez a kisebb gond. Mert a munkát jól megszerveztük, csak néha csap be bennünket a kereskedelem. A palával például. Ha előbb kapjuk a hullámpalát, ahogy rendellétszám, éjjeliőrtől a telepvezetőig. A harmincas létszám persze, csak vázlatos terv alapján alakult ki előzetesen. Hiszen a vörösegyházi telep is más, mint az alsóleperdi, mert ott már építettek egy korszerű, gazdaságos telepet, de ez, a mosf már üzembe fogott, sok tekintetben jobb. Az emberek munkavégzése szempontjából is. Fentebb mondottuk, hogy a régi cselédházakat eldózerol- ták. Helyettük új házakat építenek. Egy ikerházsor, tizennégy lakással már csaknem készen áll. Egy-egy lakás háromszobás. A kert végében — kétszáztíz öles kert van minden lakáshoz — van a gazdasági épület, egy fedél alatt két házé. Mindegyik lakáshoz tartozik tüzelőtároló, tyúkól, sertésól, kis műhelyféle és garázs. És út. Betonút veszi körül a lakótelepet, amelyben csak, és kizárólag tehenészek kaphatnak lakást. Az összkomfortos lakások egyenként hatszázezer forintba kerülnek. Idén elsősorban az üzemi épületeket készítik el. De úgy állapodott meg a főépítésvezető a kerületi igazgatóval — ez is a dalmandi önállóságot jellemzi —, hogy két házat, négy lakást, még az idén elkészítenek, átadnak, hogy a telepen dolgozókat, a legfontosabb beosztásban lévőket ne kelljen más pusztákról, Dalmandról a munkahelyre szállítani. Mondom a kerületi igazgatónak, meg a főépítésvezetőnek, hogy ez az egy év kivette minden bizonnyal az energiát belőlük, elfáradtak, nehézségek során verekedték át magukat, bírják még? A két fiatal szakember mosolyog. — Dalmandon így kell dolgozni. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: CZAKO SÁNDOR tűk, úgy akkor a munkával jól előrébb lennénk. Ha nem kellene ütre-főre Tengelicre menni, ezt, meg azt csinálni, előrébb lennénk, dehát a gazdaság is hozzánk tartozik, ott is előre kell lépni... Az építésvezető azután elsorolja, hogy mennyi mindent tudtak elintézni nagy önállóságuk révén: a régi górék vasvázát, tetőszerkezetetét itt felhasználják, jelentős a megtakarítás. A vaslekötők helyett akácot építettek be. És az egész technikai berendezés — a tejüzem-rendszeren kívül — mind-mind saját tervezés, mint ahogy az egész telep is. Így aztán a munka könnyebb, gyorsabb és hatékonyabb. A tehénistállóknál nem a spanyolviaszt találták fel! A szellőzést természetes módon, ablakon, ajtón keresztül valósítják meg, nem villanymotoros ventillátorokkal. Az épületeket a jószágok fűtik, — a takarmány kiosztása és a trágya elhordása is teljesen gépesített... És építettek három óriási fészert, 50x18x6 métereset, amelyekben tárolják a szénát, szalmát. És készen van három, egyenként ötszáz vagonos siló, az elsőt augusztus végén töltötték fel kiváló minőségű kukoricával, cirokkal. És ezek az épületek is mind saját kivitelben készültek el. Kutat is fúrtak, legyen teljes biztonság a vízellátás tekintetében is ... Még a kerítés van hátra. Az egész telepet körbekerítik, teljesen izolálják a külvilágtól. Fontos ez állategészségügyi és takarmányozási, valamint állatbiológiai szempontból, és az emberek érdekeit figyelembe véve egyaránt... Az emberekről. A telepet kevés ember szolgálja majd ki. Ügy harminc lesz a teljes A lakótelep egy részlete, előtérben a gazdasági épület, hátul a családi házak Kétszáz fejőstehén van egy istállóban Az építőrészleg nyolcvan munkása közül ketten az üsző nevelő tetőzetén dolgoznak Ezt a három istállót már betelepítették
