Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-13 / 191. szám
1983. augusztus 13. KÉPÚJSÁG 5 Aratás után Minden idők legkorábban befejezett aratását tudhat- j----------------------------juk magunk mögött az idén, s ráadásul nem kis területről kellett betakarítani, szállítani, szárítani és raktározni az árpát, búzát. Megyénkben idén 61 954 hektár őszi búza. 9 247 hektár őszi árpa, ezenkívül más kalászosok — rozs, tavaszi árpa, repce és zab — adtak munkát. A kalászosok termesztését mindenki figyelemmel kíséri, s tán a megkülönböztetett gondosság következménye, hogy terméseredményeink alapján a világranglistán biztos a helyünk. A gabonaprogram meghatározza a tennivalókat, s népgazdasági érdek, hogy mind eredményesebb, mind jobb legyen a kalászosgabona-termesztés. Idén. illetőleg már tavaly ősszel az átlagnál jobban indult a búzavetés, jó vetőágyba került a mag. s mire a tél beköszöntött, akkorra meg is erősödött. Persze, olyan enyhe. mediterrán telünk volt, ami meglehetősen ritkán fordul elő. A jó magágy mellett elegendő tápanyaggal is rendelkeztek a talajok, hektáronként 300 kilogramm körüli hatóanyagot szórtak ki a búza alá, de esetenként: ennél töbet is. A legjobbak bizonyíthatják, hogy nem kell sajnálni a műtrágyát a kalászosoktól. A jó eredmények érdekében a gazdaságok igyekeznek minél lejjebb szorítani a monokultúrában termesztett kalászosgabonák arányát. Sok gazdaságban kezdik alkalmazni a legkorszerűbb eljárásokat — a KSZE taggazdaságai például a meszezést — aminek következtében hektáronként 700—800 kilogramm a többlettermés. Gyors és energiatakarékos a szór- vavetés — a költségtakarékosságra való törekvés hozta létre, hisz egyetlen IH vetőgép 800 tonna búza nyereségébe kerül. Igen sokat fejlődött a kalászosgabona-terme- lésünk az utóbbi időben: régebben általában egy kimagaslóan jó fajtát több kevésbé jó termőképességű követett. Ma igen sok nagyon jó fajtát termelnek egymás mellett, s a kísérletek is jó eredményeket ígérnek. Tolna megyében az átlagosnál kevesebb csapadék, és az átlagosnál kedvezőbb hőviszonyok jellemezték a telet, így a februári lehűléseket kivéve, az őszi búzavetések vegetációja folyamatos volt. Ez nagyon jó bokrosodást és ritkán tapasztalható sarjadást eredményezett. Sajnos, a kemény télre hivatkozva, divatos egyes gazdaságokban a túlvetés, ezeken a területeken az említett kedvező hatások csak mérsékelten érvényesülhettek, a sűrű állomány miatt. A növényvédelmi munkák időzítése és végrehajtása komoly gondot jelentett a szakembereknek. A gyomirtások optimális idejű végrehajtása óta alig állt rendelkezésre idő, mivel a korai stádiumokban a hűvös, csapadékos idő, később pedig a gabonák túlfejlettsége jelentett gondot. A , már technológiába beépített lisztharmat elleni védekezések mellett több mint 29 000 hektáron kényszerültek a gazdaságok a vetésfehérítő elleni védekezésre. Az április végi szárazság aggodalmat, ezzel együtt mérsékelt becsléseket, találgatásokat indított el a terméskilátásokat illetően. A májusi csapadék az utolsó pillanatban érkezett. Az esők és a szárazság váltakozása jellemezte a ■ korábban csapadékos hónapokat is. A júniusi csapadékos periódusok még mindig jelentősek voltak a végső termés kialakításában. Az aratási felkészülés a szokottnál is nagyobb---------------------------------------------------erőpróbát jelentett a gépműhelyekben, valamint az anyagbeszerzésben dolgozóknak. A felkészülést irányító gépészek lelkiismeretes, egymást segítő munkája példamutató volt. A felkészülést, és a teljes aratást magas szintű kooperáció jellemezte, mely a betakarítás valamennyi fázisára kiterjedt. A kombájnkapacitás erősítését jelentette a Csongrád megyéből időben érkezett segítség. A megyében elsőként a Dalmandi Állami Gazdaság kombájnjai nyújtottak segítséget a környező termelőszövetkezetekben. A gépek mellett az emberek felkészülése, felkészítése, munkájuk zavartalanságának biztosítása nagy gondossággal történt. Már az aratás kezdetén az őszi árpában, a korábbi őszi búzát aratókat a szomszéd gazdaságok segítették, mely kölcsönösség az aratás végéig tartott. Az első héten még szinte kétnaponként érkező csapa- • dék vontatottá tette a betakarítást, de a második héttől folyamatos, jó ütemű aratás volt jellemző. Az aratási ütemezést a fajtaválaszték kevésbé befolyásolta már az aratás második hetétől, az egyes fajták összeértek. A korai és középkorai fajták között egyaránt akadtak megszorult táblák, ez a nem egyenletes csapadékeloszlásnak volt köszönhető. Gazdaságaink 21 értékelhető fajtával dolgoztak. Ez mutatja a gazdaságok útkeresését. Az üzemek nagyrészben 4 fajtát termesztettek. A legnagyobb területű Mv—8-as 68. az Mv—4-es 53, a Jubilejnaja—50 47, a N. Eana 2 32, a Baranjka 30, a GK. Szeged 27 és a Szuper—Zlatna 20 gazdaságban szerepelt, a többi fajta 10-nél kevesebb gazdaságban került termesztésre. A felsorolt fajták döntően befolyásolták az átlagtermések kialakulását. A fajták kiválasztásával párhuzamosan azonban jobban kellett figyelni a talajadottságok reális értékelése mellett, a magas színvonalú agrotechnikai igényre, mely elengedhetetlen egyes intenzív őszibúza-fajtáknál. Az N. Rana—2, az Mv—8, a GK. Tiszatáj, a Jubilejnaja— 50 és a Baranjka legalacsonyabb és legmagasabb táblaátlagok különbsége 4 tonna feletti, mely igen magas és nemcsak a termőhelyi eltérést mutatja, hanem a szakértelmet, gondosságot, a lelkiismeretes munkát, vagy annak hiányát. Az előző hat évben elért termésátlagoknál csupán 21 gazdaság termelt többet 1983-ban, 59 gazdaság viszont nem érte el az eddigi rekordját. A Jubilejnaja—50-es fajta kiemelkedően jó tábla- és üzemi átlagokat produkált. Nagyon sok üzemben zárult kellemetlen tapasztalattal az Mv—4-es termesztése. Jól vizsgázott az Mv—8-as fajta, és kiváló javító eredményt adott a Baranjka és a Szuper Zlatna. Az N. Rana—2-es eredményei sok szélsőséget mutatott. Megyénkben °szi árpából a legtöbbet a nagykónyi, a . —------------------varsádi, a dombóvári, a kisvejkei, a s zakcsi, és az aparhanti téeszben takarították be. Kiemelkedő terméseredményt produkált a bölcskei, a teveli, a dombóvári, a nagymányoki, a pincehelyi és a dunaföld- vári Aranykalász téesz. Az egymás mellett fekvő, s zömében azonos adottsággal bíró téeszek között is meglehetősen azonos adottsággal bíró téeszek között is meglehetősen nagy a szóródás, indokolatlanul nagy termésátlag-különbségeket mutattak a statisztikai adatok. A statisztika azonban nem szól a szalmáról, pedig idén igencsak nagy vi- . hart kavart a szalma, mert valamennyi szalmára egyetlen üzemnek sincs szüksége. I DVM Fiatalok a húskombinátban Pál Ibolya ifjú szakmunkás: — Nem tudom, mit vásárolok az első fizetésemből A tmk-ból Tóth Gyula újító a több százezer forintot érő találmányával, az univerzális automatikus tárcsaélezővei Rózsik István húsvizsgáló szaksegéd — a vendéglátóipari szakközépiskolával Horváth Marina a Szovjetunióból került Szekszárdrat s a laborban dolgozik Vörös László minőségellenőr az exportra menő marhahúson maghőmérsék letet ellenőriz Kapfinger András képriportja A vállalatnál dolgozók összlétszámának 50 százaléka fiatal Diplomaosztás óta... Merényi Márta üzemmérnök a do- bozossonka-Uzem vezetője A 18 éves Pánczél Róbert állattenyésztő szakmunkás
