Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-06 / 185. szám

1983. augusztus 6. Ü1ÉPÜJSÁG 9 Gondolj a röfire! Kincsesbánya a háztartás Vidám malacfejies, élénkpi­ros műanyag vödrök jelen­tek meg jó másfél évvel ez­előtt drezdai házunkban, a folyosó végén, rajta németül a felírás: a cocának. Az épü­let hirdetőtábláján a városi köztisztasági vállalat udvari­as hangú levélben fordult a lakókhoz, arra kérvén őket, hogy a konyhai hulladékot — krumpliihiéját, zöldség-és gyű- mölcsmaradékot, száraz ke­nyeret és péksüteményt, fö­lösleges ételt — ne dobják ki a szemétbe, hanem öntsék a röfii bödönébe. A házmester azóta regge­lente öt ódakor egy nagy ku- kaedénybe gyűjti össze a ti­zenhat emeletes ház folyosói­ról a piros vödrök tartalmát. Hatkor megjelenik a köztisz­tasági vállalat takarmány­gyűjtő kocsija, elnyeli és el­szállítja a háziak fölöslegét. A málacfejes vödröt, a ház­mester természetesen alapo­san elmossa, miiéiőtt visszaál­lítaná a helyére. Egy tonna háztartási ételhulladékért húsz márkát (106,40 forintot) kap tákarményprémlium cí­mén. Millószámra áll a miénk­hez hasonló röfibödön az NDK-beli házakban. A sze­meteskukák tárolóiban ennél jóval nagyobb edény látható, rajta az ismert malacfejes jelzés és egy nagy F betű: Futter, azaz takarmány. A^ állami vállalat nem tett mást, mint hasznosította az élelmes maszekok rég bevált ötletét, azokét, akik a Tra­bant vagy Wirtburg után akasztott utánfutójukra rög­zített edénybe gyűjtik körze­tűikben a disznóhizlalásra használt étel-, zöldség- és gyümölcshulladékot. A ma­szek a malacainak félretett finom falatokért újév tájén egy hízott disznóval szokott fizetni, amelyet kóstolóként vlisz szét a reá és állataira gondoló ismerősöknek. Az állami vállalat persze nem kedveskedhet kóstoló­val, de arra van lehetősége, hogy a cocáknak valót szor­Gondolj a röfire! — malac­fejes jelzés a tárolóedénye­ken galmasan gyűjtögető közös­ségeknek kisebb-nagyobb összegeket utaljon át a ház és környékének csinosítása céljából, vagy éppen a lakó­tömb k'l uibf elszer el é Sénék a gyarapítására. A takarmány- gyűjtő-mozgatom egyik leg­főbb agitátora egyébként a hazafias front aktívahálóza­ta. A Gondolj röfire! — moz­galom első számú érve: az NDK-ruak évente több mint 700 millió dollárt kell kiad­nia gabona- és takarmányvá­sárlásra. Ebből a nem kis összegből szeretnének a la­kosság segítségével néhány százmilliót lefaragni. — Ta­valy 913 244 tonna háztartási étéi-, gyümölcs- és zöíldség- hulladékot gyűjtöttek össze a köztisztasági vállalat kocsi­jai. Ez több mint 200 ezer tonna takarmánygabona táp­értékének felel meg, amely­ből mintegy 40 ezer tonna sertéshús állítható elő. És ehhez nem számították hoz­zá az éttermek, vállalati konyhák, gyermekéi el mezési vállalatok, kórházak, üdülők stb. által „hivatalból” össze­gyűjtött konyhai maradékot, •a zöldség-gyümölcsüzletek- ben félretett fonnyadékot. A megyei napilapok — a Gondolj röfire! — mozgalom népszerűsítése céljából — nemrég pályázatot hirdettek olvasóik számára. Száz már­kát értek a válaszok a követ­kező három kérdésre: Hány tonna konyhai hulladék ke­letkezik évente a megyében? Hány sertést lehet meghizlal- ni az országban összegyűjtött háztartási éleim iszerrhu lila­dókkal? Mennyi idő alatt hí­zik vágásra éretté a sertés? KULCSÁR LÁSZLÓ Mindenki láthatja, hova gyűjtse a disznóknak szánt táp­anyagot Bolgár—magyar kapcsolatok Bővülő áruforgalom Kétfejű kígyó Az Ukrán Tudományos Akadémia Zoológiái Intéze­tének múzeuma a Föld ál­latvilágának egyik legna­gyobb gyűjteményével ren­delkezik. A közelmúltban szokatlan példány érkezett ide Kirgiziából — egy kétfe­jű kígyó. Természetesen rend­kívüli érdeklődést váltott ki. Hasonló „szörnyetegek” élet­módjának pontos megfigye­lésére — természetes környe­zetében — nagyon ritkán adódik alkalom. A múzeum­ban viszont a tudósok megfi­gyelhették, hogy a kígyó —, amelyik az embrionális fej­lődési szakaszában végbe­ment „üzemzavar” következ­tében született kétfejűnek — általában teljesen normáli­san viselkedik. Éberen rea­gál a hangokra, a szagokra, és a fényire. Csak amikor az egyik fején kinyitja a szá­ját, hogy belakjon az előtte lévő táplálékból, a másik ugyanezt teszi, de ennek nem jut semmi: a „fő” fej, ame­lyik a törzs vonalában he­lyezkedik el, mindig ügye­sebbnek bizonyul. Bulgária és Magyarország gazdasági együttműködésének erősödése kedvezően hat a két ország dinamikusan fejlődő árucsere-forgalmára. Az el­múlt ötéves tervben jól ala­kult kereskedelmünk szerke­zete is: a gépek és berendezé­sek aránya meghaladta a 60 százalékot. Ez a tendencia új követelményeket állít a bol­gár és a magyar termelők elé, különösen az ipari kooperá­cióban és szakosodásban. A szakemberek véleménye sze­rint ugyanis ezeken a terüle­teken rejlenek a fő tartalé­kok. Jelenleg árucserénkben a szakosított és kooperációs együttműködés aránya 30 szá­zalékot tesz ki. Ezen belül az árucsere 18,6 százaléka szár­mazik kétoldalú együttmű­ködésből, amely viszonylag alacsony érték a többi KGST- országokkal lebonyolított ha­sonló együttműködéshez ké­pest. Van tehát még lehetőség az előrelépésre. Az emelő- és rakodógépek, a fémfeldolgo­zó-, élelmiszeripari-, kohásza­ti berendezések, az elektro­nikus számítógépek gyártása területén most készítik elő az új szerződéseket. Az elmúlt év végén a Bol­gár Népköztársaság Minisz­tertanácsa egy sor döntést hozott a gazdasági együttmű­ködés elmélyítésére. így pél­dául határozatot fogadtak el a hosszú távú együttműködés további lehetőségeinek feltá­rására a gépgyártás, az elek­tronika, a vegyipar, a mező- gazdaság, az élelmiszeripar területén. Tárgyalások foly­nak a bolgár folyami és ten­geri kikötők hatékonyabb ki­használására. Mindez azt is jelzi, hogy hosszú távon szá­molnak a bolgár-magyar gaz­dasági kapcsolatokkal, ami egyben a fejlődés stabilitásá­nak a biztosítéka. B. PANGELOV Románia Könyvek és olvasók Románia lakossága évről évre többet olvas. Az 1976— 1980-as időszakiban már mintegy kétmilliárd lejt for­dítottak a román állampolgá­rok könyvvásárlásra, ami — figyelembe véve az alacsony könyvárakat — igen jelentős összeg. Ez tűnik ki azokból a statisztikai adatokból, me­lyet nemrégiben 'közölt a ro­mán sajtó. Az említett években a ro­mániai könyvkiadók 12 247 könyvet adtak ki, összesen 450 millió példónyszámiban. Összehasonlítva az elmúlt évtized első felének adatai­val, ez majdnelm 15 százalé­kos növekedést jelent. Gya­rapodott a nemzetiségi könyvkiadás is, bár kissé mérsékeltebb tempóban. A Románia lakosságának 10 százalékát alkotó kisebbsé­gek nyelvén, a hetvenes évek második felében mintegy ezer könyv jelent meg, több mint 300 millió példányban. Az 1970-!ben alapított nemze­tiségi könyvkiadó, a buka­resti Krliterion, fennállásá­nak első 10 évében 1750 köny­vet jelentetett meg magyar, német, szerrn, horvát, ukrán, szlovák, jiddis és román nyel­ven. A könyvkiadás ígéretes fejlődése mellett a könyvtá­rosok sem panaszkodhatnak: a jelenlegi 21 ezer különféle könyvtár a múlt év végén 8 millió olvasót tartott szá­mon, akik az év folyamán összesen 100 millió kötetet kölcsönöztek ki. Atom-rádióadó a világítótoronyban Szovjet tudósok kis súlyú, atomenergiával működő be­rendezést szerkesztettek, amellyel rádiós világítótor­nyokat működtethetnék. A telep neve Éter, és stronci- um—90 izotópot használnak fel benne. Működésének lé­nyege a következő: a stron- ciurn—90 bomlásakor hőt fej­leszt ki, a hőt félvezetős hő- elemeik villamos energiává alakítják át. A berendezés teljesítménye 2,5 kilowatt. Ezzel a teljesítménnyel a rá­dióadó 20 km-es távolságra tud adni. A berendezés kb. 10 évig működik bármilyen hőmérsékleti viszonyok kö­zött, emberi beavatkozás nél­kül. Muzsikáló családi Nap hajtja a Latviját Este, munka után a család minden tagja együtt .van. Ke­zükbe hangszert fognák, és kényelmesen elhelyezked­nek ... Egy erős női hang kezdi az éneket, majd csen­gő, de még gyengébb gyerek­hangok csatlakoznak hozzá. Az ukrajnai Poltava terü­let Galjovo falujában élő ze­neszerető VJivosarenk'o család — azt lehet mondani — rit­kaságszámba megy. Valentyi- nának és Szergej nek 10 gye­reke van. Az anya, Valen­tyina, a községi klub vezető­je, a kerületi kultúr ház „Cser- nusanka” nevű ének- és hangszeres együttes ének- szólistája. Az amatőr együt­tes gyakran jár koncertezni a terület gazdaságaiba. Az apa, Alékszej, a szovhoz so­főrje. Gyerekeik vidámak, csa­lád- és munkaszeretőik. A leg­idősebb, Viktor, gépszerelő­nek tanul a községi szakkö­zépiskolában. A továbbiak, Anna, Jevgenyija, A'lekszej, Jelena és Iván iskolások. Va­lamennyien igen jól tanul­nak. A tanár k példaképül állítják őket a többi gyerek elé. Miartja, Dmitrij, Vailen- tydna és a család legkisebb gyerméke, Kátya a kólhoz „SzolniSko” nevű óvodájába járnák. A Viivosarenko családnak háztáji gazdasága is van: két tehén, négy malac, rengeteg tyúk és pulyka. Természete­sen a gyerekek az otthoni munkáiban is segítenek szü­leiknek, hiszen együtt min­den könnyebb. A Vivcsarenko család együtte se Hordozható naperőművek­kel látták el Áshabad (a Türkmén SZSZK fővárosa) 25 közlekedési rendőrét. A rádiókészülékeikbe szerelt félvezetős elemek a napsu­gárzást villamos energiává alakítják. A találmány az as- habadi villamossági tudomá­nyos kutatóintézet heliolabo- ratóriumában született. — A fotoelöktromos folya­mat, azaz napenergiának fél­vezető elemekkel történő köz­vetlen Villamos energiává váló átalakítása, igen nagy távlatokkal rendelkezik, — mondta Babamunad Bazarov, a fizikai és matematikai tu­dományok kandidátusa, a la­boratórium vezetője. AShabad utcáin az utóbbi időben különleges mikrobusz, a villamos meghajtású „Lat­Közlekedési rendőr napsu­gárzással táplált rádióké­szülékkel Ashabadban vija” is megjelent. A kocsi- szekrény tetején elhelyezett 700 watt teljesítményű mini­atűr naperőmű biztosítja az akkumulátorok utántöltésé­hez szükséges villamos ener­giát. Az új villamos meghajtású mikrobusz folyamatosan gyorsul, haladása zajtalan, maximális sebessége órán­ként 50 kilométer és kipufo­gógázokkal nem szennyezi a levegőt. Az akkumulátorok töltése 100 kilométeres távol­ságra elegendő. A villamos meghajtású autó szintén a he- liolatoorátórium kutatóinak alkotása. A héliotechnika olyan fon­tos szociális probléma meg­oldásában is nagy szerepet kap, mint a hónapokig távoli legelőkön tartózkodó pászto­rok munka- és életkörülmé­nyeinek javítása. Negyven napelemet szereltek fel pél­dául az egyik távoli legelőn. Az így előállított villamos energia működteti az állatok itatását biztosító kutakat. A pásztorok jurtáinak kupolája körül szintén napelemeket helyeztek el. Az így kapott villamos energia bőségesen elegendő a háztartási szük­ségletekre. Türlkméniában, ahol a nap­sütéses napok száma eléri az évi 240-et, a napenergia hasz­nosítása nagy távlatokkal kte- csegtet. A napsugárzás hasz­nosításának útjában azonban még mindig sok az akadály, elsősorban a költséges elő­állítás. Ezért arra töreksze­nek, hogy fokozzák a beren­dezések hatásfokát, és olcsóbb alkatrészeket készítsenek a berendezések gyártásához. Alekszandra Ticsinszkaja

Next

/
Oldalképek
Tartalom