Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-26 / 201. szám
2 tíÉPÜJSÁG 1983. augusztus 26. lij lendületet a békekutatásnak .yirVyöVy. - '.A \ \\ y.v.v.\y\ Kende István nyilatkozata az IPRA győri kongresszusa előtt A magyar békekutatók munkásságának elismeréséül hazánkat választotta X. konferenciája színhelyéül a Nemzetközi Békekutató Társaság, az IPRA. A hétfőn Győrben kezdődő, négynapos tanácskozásra a világ minden tájáról csaknem 300 szakértőt várnak. Az eseményről Kende István nyugalmazott egyetemi tanár, a Béke-világtanács tagja Seregi Lászlónak, az MTI munkatársának egyebek közt elmondotta: — A békekutatás, mint önálló tudomány, a hidegháború időszakában jelent meg és alakult ki. Az új diszciplína művelői felismerték és tanulmányaikban nyomatékosan hangsúlyozták, hogy az akkori mind élesebbé váló konfliktusok létében veszélyeztetik az emberiséget. A békekutatók többsége akkor azonban még nem a feszültségek valós okait kívánta feltárni; arra törekedtek, hogy a korábbi, osztálybékéről szóló elméletek felelevenítésével igazolják: a békét minden áron meg kell védeni, s ebből a szempontból — szerintük — nincs különbség háború és háború között. A békét mintegy mechanikusan értelmezték, egybemosták a fegyveres harcok osztályjellegét, politikai és ideológiai indíttatásait. — Az első békekutatók szándéka azonban, ahogy az a tudományos életben gyakorta megesik, visszájára fordult. A bekövetkezett események hatására rádöbbentek, hogy ezzel az objektív- nek tartott szemléletmóddal a továbbiakban nem érhetnek el eredményeket. Belátták, hogy tudományos hitelüket csak úgy őrizhetik meg, ha — szakítva eddigi gyakorlatukkal — eljutnak a társadalombírálatig, a fejlett tőkés államalakulat egyes vonásainak tagadásáig. Ennek a felismerésnek köszönhetően alakult ki és erősödött meg az új, kritikai békekutatás irányzata. — A marxista tudósok a békekutatást nem tekintik önálló diszciplínának. Azon a véleményen vannak, hogy a békekutatás elválaszthatatlan része az egyetemes társadalomtudományi kutatásoknak. — Ha mégis kiszakítják ebből az összefüggésláncból, szükségszerűen zsákutcába torkollik, mint annak idején az objektivista irányzat. Optimális esetben viszont meghaladja szűkebben vett kereteit, ezzel magyarázható, hogy a legnagyobb intézmények következetesen béke- és konfliktuskutató intézeteknek nevezik magukat. Hazánk kutatói a kívánatosnál nehezebben és .lassabban kapcsolódtak a nemzetközi intézmények munkájához. Ennek hátrányai az enyhülés időszakában váltak mind nyilvánvalóbbá. Alapvetően megváltozott a helyzet, amióta — néhány éve — létrehozták a Magyar Tudományos Akadémia Intézetközi Békekutató Központját. — A magyar békekutatókat elismerik, jó hírnévnek örvendenek világszerte. A növekvő szakmai tekintélynek köszönhető, hogy az IP- RA hazánkat kérte fel X. konferenciája megrendezésére. Már eddig háromszáz szakértő jelezte részvételi szándékát. így bizonyosra vehető, hogy a legnevesebb békekutatók ott lesznek Győrben. A résztvevői összetétel heterogenitása és a békekutatás politikai jelentőségének fokozódása élénk viták árnyékát vetíti előre. Ám senki sem azzal a céllal ül tárgyalóasztalhoz, hogy másokra ráerőltesse véleményét. Az a törekvés, hogy — alkotó légkörben — ki-ki megismerje az egymásnak ellentmondó nézeteket, majd leszűrve a tanulságokat új lendületet adjon a békekutatásnak, s új tudományos érvekkel vértezze fel a békemozgalmakat — fejezte be nyilatkozatát Kende István. Mitterrand nyilatkozata Csádról Mitterrand elnök a Le Monde csütörtöki számában megjelent interjújában föderációs megoldást javasolt a csádi problémára, s azt hangoztatta, Franciaország azon fáradozik, hogy „leültesse egy asztal köré a csá- dfakat.” Ugyanakkor Líbiát agresz- szióval vádolta, s azt állította, hogy Franciaország csak a „líbiai invázió” miatt avatkozott be a csádi polgár- háborúba. Az elnök kijelentette, hogy Csád kettéosztása elfogadhatatlan lenne, s a tárgyalásoknak arra kell irányulniok, hogy helyreállítsák az ország területi integritását és szuverenitását. „Egy föderáció azonban gyakran jobban megfelel a realitásnak, mint egy olyan formális egység, amelyet állandóan megsértenek” — tette hozzá. Az elnök megnemtámadási szerződést is javasolt a térség országai között, s hangsúlyozta, hogy a probléma rendezésében fontos szerepet tölthet be az afrikai egységszervezet és az ENSZ is. PANORÁMA BUDAPEST Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön a KB szék- házábaln találkozott Qavino Angius-szal, az Olasz Kommunista Pánt vezetőségének tagjával), akii az MSZMP KB meghívására, pihenés céljából tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást pántjaik tevékenységéiről és feladatairól. • Búi Tan Liinih, a Vietnámi Szoöiaíllistá Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából sajtókonferenciáit tartott csütörtökön a nagykövetségen. MAPUTO A Dél-ÁJfirlilkiai Köztársaság ál,tal támogatott ellenforradalmi banditák augusztus 21-én Mozambdk központi tartományában, Zambezi'ában meggyilkoltok két szovjet geológust és két mozambiki munkást. Egy bányaüzem elten intézett támladásulk során az ellenforraldalímárok .további 28 szovjet és mozambiki állampolgárt elhurcoltak — közölte a nemzetvédelmi minisztérium csütörtökön Ma- pUtóban. VARSÖ Jozef Czyrek, a LEMP PB tagja, a KB titkára szerdád fogadta a hivatalös lengyel- országi látogatáson tartózkodó IiSi'doro Maimiienca Peoli kubai külügyminisztert. LOS (ANGELES A Fehér Ház szerdán bejelentette, hogy George Bush amerikai altefnök szeptember 11-én hét országra kiterjedő észak-afrikai és európai körútra indul.1 Namíbia napja Augusztus 26-a Namíbia napja a világpolitikai megemlékezések sorában. Tizenhét esztendeje, ezen a napon az afrikai hazafiak egy csoportja fegyverrel támadt a Dél-Afrikai Köztársaság katonáira Namíbia földjén. Az ország jelen-századi története ezzel a nappal új szakaszba lépett: a fegyveres felszabadító harc szakaszába. A kezdet hatvan évre nyúlik vissza. 1920-ban lett az akkor Délnyugat-Afrikának nevezett hatalmas és gazdag terület a Népszövetség mandátumává, amelynek igazgatását a Dél-Afrikai Unióra, a szomszédos fejlett, erős, de fajgyűlölő államra bízták. Később, a második világháború nyomán, az ENSZ gyámsági területének nyilvánította Namíbiát, de a dél-afrikai rendszer nem ismerte el a világszervezet jogait. Sőt, 1949- ben bekebelezettnek nyilvánította Namíbiát. Voltaképpen azóta folyik a politikai, majd a fegyveres harc Namíbia függetlenségéért. Az ENSZ 1967-ben hivatalosan megvonta a Dél-Afrikai Köztársaság jogát Namíbia igazgatására, a nemzetközi határozatot azonban Pretoria mindmáig figyelmen kívül hagyja. Csakhogy a világ nagyot fordult az elmúlt másfél évtizedben. A dél-afrikai apartheid-rendszer a nyílt fajüldözés és Namíbia törvénytelen megszállása miatt elszigetelődött a világban. Közben viszont a namíbiai nép egyedüli törvényes képviselőjének elismert mozgalom, a Délnyugat-Afrikai Népi Szervezet, a SWAPO gerillaháborút indított a dél-afrikai megszállók ellen. Pretoria már százezer katonát kénytelen állomásoztatni Namíbiában. Biztonságban mégsem érezheti magát. Főleg, mert mind nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik rá, immár a fejlett tőkés országok részéről is. Nem csoda, ha a 80-as években engedékenyebb lett a dél-afrikai kormány Namíbia ügyében. Evek óta folyik a diplomáciai közvetítés a független Namíbia megteremtése érdekében. De Pretoria semmiképpen nem akarja megengedni, hogy a radikálisan antiimperialis- ta, s ekként Dél-Afrika számára veszedelmesen baloldali SWAPO kerüljön hatalomra Namíbiában. Ezt a nyersanyag-forrásokat féltő nyugati országok is szeretnék elkerülni. Rendezési terveikben ekként a nyugat-barát, s Pretoriával alkura hajlandó namíbiai politikai erőket igyekeznek előtérbe helyezni. A SWAPO-t azonban lehetetlen pályán kívülre szorítani, hiszen a lakosság java része mögötte áll. Nehéz hát a kompromisszum meglelése, amivel ezen a héten éppen az ENSZ főtitkára kísérletezik a helyszínen. Tizenkét év óta először tárgyal a világszervezet vezető diplomatája pretoriai politikusokkal, de — a jelek szerint — most sem sikerült jobb belátásra bírni őket. Namíbia függetlensége változatlanul távolinak tűnik. AVAR KAROLY * A Magyar Szolidaritási Bizottság üdvözletét küldött a hazája függetlenségéért és demokratikus jövőjéért küzdő Délnyugat- Afrikai Népi Szervezet (SWAPOJ vezetőinek, a gyarmati elnyomás alatt szenvedő namíbiai népnek, a fegyveres nemzeti felszabadító harc megindítása 17. évfordulója — Namíbia napja alkalmából. A partizán tüzek emléke A szlovák nemzeti felkelés évfordulóján Cikkünk szerzője: Jozef Géci, Novákyban, a Pozsony melletti Ghorvátsky Grob baromfi-nemesítő és -tenyésztő vállalat igazgatója, az Ország építés Érdemrendje állami kitüntetés tulajdonosa a szlovák nemzeti felkelés idején az I. partlzánbrigádban harcolt. A szlovák nemzeti felkelés nem tört ki vánaltüiainul, sem Véletlenül. A szlovák klieri- köfasiiszta kormány nemzetellenes politikája és elkötelezettsége a hlitlerizmus mellett éles ellentétben volt az egyszerű szlovák emberek érzelmeivel. Az illegális k'om- muníilsltla pártszervezeteik, az illegális nemzeti bizottságok és a szovjet partizán szervezőik különösen 1943-tól használták fel ezéket az érzelmeket arra, hogy a népet a fegyveres ellenállásra készítsék fel. A felkelés akkor tört ki, amfifcoir a kormány statáriumot hirdetett ki, s a német megszálló klátoniaiság különböző irányiból tört rá az országra, hogy azt közvetie- tniül is elfoglalja, ,s onnan törjön ki az előrenyomuló szovjet hládák ellen. A kommunista párt és a Szlovák Nemzeti Tanács felhívással fordult a népihez 1944. augusztus 30-án, a Besztercebányán működő Szabad szlovák Rádió közvetítésével. A hívó szóra az ország hegyvidékeiről sok ezer önkéntes jelentkezett. A szlovák hadseregnek mintegy hatezer katonája és tisztje szintén a felkelők oddBilára állt. A felkelés körülbelül 20 ezer négyZeftkilbmiéltemyi területire terjedt tói, ahol több miint másfél millió llakös élt, s mlihtegy 80 ezer férfi állt fegyverben. Ez is azt bdzoJozef Géci, az egykori partizán ma nyitja, hogy a szlovák nemzeti felkelés Európa egyik legnagyobb — és leghosszabb ideiig tartó — flasísziaellenés megmozdulása vált. A felkelés a hitleristák körében nagy zűrzavart váltott ki, s olyan haditechnikát kötött le, amelyre más, fontosabb helyeken lett volna szükségük. A felkelés Csehország lakosságát is aktívabb ellenállásra búzdütotta. Nem jelentett azonban csupán fegyveres harcot: A helyzet farrBdBiimSsóiga, az új szlovák nemzeti szervek, elsősorban a népMaltlalom új szervei — a nemzeti bizottságok — létrejötte sok demokratikus és szociális intézkedés bevezetését tette lehetővé. A baridban az új, forradalmi1 eszmék neVábein indultunk. A hegyaljai Skl'a- bina községben például máikéit héttel a szlovák nemzeti felkelés meghirdetése előtt csehszlovák nemzeti zászlót tűztek ki, s kikiáltották a Csehszlovák Köztársaságot. E paetizánközSég példájára a felkelés területének minden járási és helyi forradalmi nemzeti bizottsága is ugyanezt tette. Szabad Csehszlovák Köztársaságot egyenjogú nemzetekkel és a dolgozó nép iránti igazságos politikával! — ez volt a nagy, a mobilizáld eszme. A partizánok és a katonák már a harcok első napjaiban öt, sőt hét állag felfegyverzett fasiszta katonai hadosztállyal szálltak szembe. A szlovák hegyeikben és völgyekben folyt a Vár. Derekasan haircdlt mindenki, aki csak fegyverhez jutott. Had- ál lásáink fel étit vörös és csehszlovák zászlók lengtek. Oroszok, ukránok’, csehek, franciák, németek, románok, jUgosZláVok, 27 nemzet és nemzetiség flilali harcolták egy férfiként velünk együtt. Az ellenség hladiitedhtnikában túll'erőben volt felettünk, s több éves tapasztaltatokat szerzett gyalkariaffiliag egész Európában folytatott harcaiban. Sokan estek el közülünk. Mégis azzal a meggyőződéssel harcoltak, hogy akik túlélik, igazságos társadalmat hoznak létre. A német fasiszták azoinlban újíabb kegyetlen ellentámadásba mentek át. A szlovák nemzeti felkelés emlékműve Besztercebányán Csupán Feiső-Nylitra vidékén, ahol a ml pahtizánbmigá- dunk is tevékenykedett, mintegy ezer harcost és békés polgárt kínoztak halálra Vagy lőttek agyon. Több községet feliégettek, s lakosságukat — öregeket, asszonyokat és gyerekeket — halomra lőttek. A túlerő ideiglenesen győzedelmeskedett a hős felkelők fölött, s arra kény- szerfitétte őkéit, hogy mélyebben húzódjanak vissza a hegyek közé. Elesett Banská Bystrica (BesZtercébánya) is, a felkelés szíve. A szlovák hegyekben aZoníban nem aludtak tói a partizán tüzek, mint ahogy nem aludt ki az az eltökélt akaratunk sem, hogy harcolni fogunk, míg meg nem érkezik a Vörös Hadsereg. Száz és száz nő, öreg és gyerek kockáztatta életét, hogy éleimet, orvosságot, töltényt vigyen a hegyekbe és fontos híreket adjon át. Az a néhány hónap, amely a Vörös Hadsereg megérkeztéiig telt el; éjietem legfce- gytetlenébb időszaka volt. De akikor értettem csak meg egész életemre, hol a helyem, s milyen eszme nevében kell élnem. Amikor a szttöVák nemzett felkelés évfordulóján szülőföldemre látogatok, s felkeresem volt baj társai - mait, honfitársaimat, nem kerülöm ed1 aZt a hidat sem, amelyet 1944 végének éjszakáján társaimmal együtt gránátokkal feiröbbántoittunfc. Egy szál vörös Virágot is döbök mindig a Hron (Ga- pam) víziébe, szovjet rádiósunk, Natasa emlékére. Amikor 1945 tavaszán a folyón átűszttunk a szovjet hadsereg elé, a fasiszták igolyászóróí- nak egy lövedéke Natasát is eltalálta. Sok ilyen áldozatot hoztunk a háborúiban, mérhetetlenül sokat. A felkelés óta 39 év télit el. S ma aséhek, • szlovákok; ukrán, magyar, német és lengyel nemzeffisé- gű polgárok úgy élnek együtt a szöoiialíiisto Csehszlovákiában, hogy az embereknek már soha ne kelljen újabb háborús hősök síremlékére virágolt vűrnniök. JOZEF GÉCI
