Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-24 / 199. szám
1983. augusztus 24. NÉPÚJSÁG 5 A búza és az ára. A búza rendkívül fontos mezőgazdasági növény. A fejlett és fejlődő országok egyaránt nagy igényekkel lépnek fel — éhező népeik táplálására. Hazánkban a gabonaprogram két első részét már sikerrel megvalósítottuk. Tíz éve kezdődött, s most, a harmadik küszöbén, amikor már kialakult a további gépesítés, a termesztéstechnológia igen korszerű formája, érdemes áttekinteni, hogyan alakul a búza termesztésének költsége írásainkban e témakört járjuk körül, a teljesség igénye nélkül. A búza Bonyhádon Költségelemzés öt év éta A búza „szent” növény Bonyhádon. Az 1400 hiektá- ron vetett kenyérnekvaló is ezt példázza, no meg az a tény, hogy ebben a térségben az emberek szeretik a búzát, mert termesztése szinte emberi kéz nélkül elvégezhető, mert mindennapi kenyerünk előteremtéséért való munkálkodás kötelessége annak, aki szeret dolgozni. A Pannónia Tsz emberei szeretnék dol- a gépműhelyben, a akikor a megyei átlag jóval a kétezer torint fölött volt. Az idei év úgyalhogy ,a Völgységben kedvezett a búzának — főleg azért, mert a múlt év őszén a technológiai fegyelem megszilárdítására törekedtek. Ami a búzának kellett, kilogrammra megadták, még a asapádlék is a program szerint jött, a májusi hónap kivételével. — Táblja .szerint nem különítjük el az értékelést, hanem szövetkezeti szinten — mondja a fiatal közgazdász Az elemző munka négy fő területre terjed ki: a felhasznált kemikáliák, a vetőmagok, a taliájmunikák és a betakarítás költségei szerint. A búzatermesztés mennyiségi és hatékonysági mutatói: magtárban, a szántóföldön, az irodában. Ez az első tény, megfogni lőhet úgy is, hogy Megnevezés mér. e. 1980. 1981. 1982. 1983. Terület te 1410 1400 1400 1400 megszámlálni is nehéz a kiössz. termelés t 7794 6581 8026 7700 váló termelőszövetkezeti taÁtl. term. t/'ha 5,5 4,7 5,7 5,5 goikat, másrészről pedig öt NPK felhaszn. kg/hia 351 392 385 357 év óta, miniden búzabetakaSzűk. önlk. Ft/t 113166 1838 1662 1690 rítás végén tisztességes pénzt Jövedelem Ft/hia 10055 7205 9395 9200 kapnák azok, ákik a jók kőOláljlfélih. szárít. kg/t 3,5 3,9 6,2 6,Ezúttal azonban részletesebben a búza áráról szólunk, de a sorok közül mindenütt kdérződ'iik, hogy a számok mögött az emberek munkája van jelen. Az 1400 héktáron Rianrta 2- est, MV 4-est, MV 8-'ast és Jubilejlanná't vetették. Nem folytatnak kísérletéket. A Mis- és nagyparcellás kísérleteket ilyen domborzatos vidéken nem lehet méfv- adóan elvégezni, csak a költség menne rá, de nem lehetne belőle jól „megélni". A kísérleti munkát ráhagyták a KSZE növénytermesztési rendszerre, a fajtakísérleti állomásokra, hiszen munkájúikban meg lehet bízni. A búzát intenzívebben 1973-tól termesztik, ékkor fejezték be a termelőszövetkezethez csatlakozó kisebb gazdaságokban a munka értékelésiét, azóta közgazdasági csoport segíti a vezetés munkáját a búzta termesztésiében Iis. Az első éVben kilenc SZK —4-es kombájn állt rendelkezésre, de nem volt a körzetben szárítóüzem. Sebestyén Gergely 1977-től üzemgazdász, ö áll rendelkezésünkre számításéival, hogy mennyibe kerül a búzia. Idén, az előzetes számítások szerint egy tonna szűkített önköltsége 1087 forintba került. Voílt lamiükor 1661 forintba, de A termesztés folyamán bekövetkezett lényegtelen változások azt tükrözik, hogy munka közben elemezték az egyes fázisokra fordított idő mennyiségét, jobban szervezték a gépek üzemeltetését, és végül az emberekkel töbSebestyén Gergely Solymosi József bet kelleti! beszélni arról, hogy a nehezebb gazdasági körülményék miatt a növényvédő szerek, oliaij, alkatrész ára emelkedett. Megszűnt egész sor gépnél az állami támogatás, vagy vásárláskor már nagyobb összeget kellett a szövetkezet pénztárcájából ilyen Célra kivenni. És végül a jialvítási idő „ára” is emelkedett, Vagyis az egy órára feltóalszná'lt villamos áram, az ipari víz is drágább. Sőt! A javítóüzemek műheHyórladíijia is növekedett: az emberek munkaibérének rendszeres emelkedése miatt, 1980-lban 37 forint volt, dé 1983 első félévében meghlaladta az öt- venet. Ritkán esik szó a költségek számításékor az üzemi balesetekről. Sajnos, tendenciái, hogy a. mezőgazdasági üzemekben nő a baleseték száma. Bár az ellentmondás kézenfekvő: a korszerűbb gépekhez jobban képzett kezelők vannak már, az oktatás színvonala magasabb, az ellenőrzés szigorúbb, mégis az így kieső napok szúrnia - érbéke is növeli a termelési költségeket... És végül, persze nem utolsósorban még a munkaruhára fordítani is többet kell, mint ez ideiig, jobb, tartósabb ruhák kellenek, ezek pedig drágábbak. Idén 23 százalékkal költenek többet munkaruha-vásárlásra, mint a megelőző évben! A búza termelésének költségeit elemezni kötelesség. Jól felfogott érdéke a bonyhádi szövetkezet minden tagjának, és kiváló alapot ad a vezetőségnek, a döntések meghozatalakor. IA Pannónliia 1981-től tagja a KSZE-rertdSzemek. A KI- TE-től való áttérés a dunántúli rendszerhez jónak ígérkezett — mert e kérdés eldöntésékor iis allapos elemző munkát végeztek. Nem volt probléma a KHTE-prográm- rrial. A távolság a rendszer- gazda és a tlaggazdaság között nem volt akadálya a jó együttműködésnök. Mégis „váltották”, mert nemcsak a szövetkezeti érdéket nézték, banöm a népgazdaságét is. (Az a cél ugyanis, hogy a különféle termelési rendszerek körzetükben szerkezek a munkát. így rövidül az alkatrész-szállítás, gyorsul a segítségnyújtás ideje — és az emberi kapcsolatok is szoro- sább á vá 1 l'hlatmalk.) 'Korszerűbb, nagyobb kombájnokhoz jutott a szövetkezet: két JD, kettő 5,16-os, négy 512-es és egy CD vághatta idén a búzát. Még tavaly történt, hogy a kisebb teljesítményű Lajta vetőgépeket T'H-ikál cseréltek fel. A Rába erőgóphekhez IHC munkagépeket vásárolhatták... Az idei búza termesztése, mint a táblázatból kiderül, jól jövedelmezett. A nyereség tekintetében a megyében elsők lettek. A búza átlagos minősége 84 felett volt, a hékltolltensúly mérése bizonyítja tehát, hogy a megválasztott fajták, a jó agrotechnika és technológia eredménnyel járt. Tíz évvel ezelőtt a Bony- hád környéki gazdaságokban a búzta átlagtermése alig haladta meg a harminc mázsát. Idén 5,5 tonnát adott egy hektár. Akkor 1087 forintba került egy tonna búza termesztése, idén 1609 forintba. Solyimosi József, a \ termelőszövetkezet elnöke mondta egyik beszélgetésünk alkalmából: „Nem lehet rutinból vezetni. A gazdasági döntéseket előkészítő szervezetet úgy kell alakítani, hogy az a nlalpi helyzetet 'ismerje. Az elemző munka minden szinten fontos feladattá nőtt. Tudnunk kell az alklatrész- felhlasznáiás áralakulásának dinamikáját. Ismerni a termeléshez használt szerek, magokj gépek, tudományos eredményeknek és az emberek murtkaért)éfcének a mozgását is. A közgazdasági elemző munka a búza esetében például nélkülözhetetlen változó gazdasági környezetünkben, amely környezet azért változik, mert egyre újlabb ismereteink vannak a termeléssel kapcsolatban és az országos és a Világban bekövetkező egyre élesébb verseny egyre jobb munkát kíván' a gazdaságoktól, illetőleg gyorsabb alkalmazkodást a Változásokhoz, negatív és pozitív értelemben egyaránt.” PAGKOVACS JENŐ Fotó: Gottvald Károly Termetes és tárolás A bőség zavara sem kedvező. Kellemesebb állapot ugyan a hiánynál, de a nehezen eladható készletek tárolása is csak a gondokat szaporítja. Az elmúlt esztendőben jó néhány mező- gazdasági nagyüzem küszködött a bőség zavarával. Megteltek a szükségtárolók, amelyekben csak a minőség romlásával lehetett tartani az árut. Tavaly az átlagosnál nagyobb termés miatt nem lehetett kellően elhelyezni a mezőgazdasági terményeket, de a tárolóterek befogadóképessége más esztendőkben is szűkös. A mezőgazdasági termelés gyorsabban növekedett, mint a tárolók kapacitása. Kenyerünk alapanyagából, a búzából 0,9 tonna termett hektáronként a második világháború befejezésekor. 1959-ben, a szövetkezeti mezőgazdaság kiteljesedésekor már 1,7 tonna, tavaly pedig 4,4 tonna. Mértéktartó számítások szerint évente 15 millió tonna gabonatermésre (kukoricával együtt) lehet számítani a jövőben. Persze ezt nem kell egyszerre tárolni, hiszen a búza aratásának a kezdetétől fokozatosan csökken a készlet, de így is egy időben kell elhelyezni 11 millió tonna gabonát, de ennél nagyobb tárolótérre van szükség, hiszen a magtárak nem tölthetők csordultig. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium számításai szerint legalább 12 millió tonna terményt befogadó magtárra lenne szükség, a tárolókapacitás viszont alig haladja .meg a 10 millió tonnát, így másfél-kétmillió tonna gabonának nincs jelenleg „helye”. A tárolótér bővítése elengedhetetlenül fontos feladata a mezőgazdaságnak. A minisztérium pályázatot hirdetett a tárolók építésére, s ehhez 30 százalékos támogatást is adott a gazdaságoknak. Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, különféle társulások jelentkeztek a pályázatra, s az idei esztendő végéig mintegy 260 ezer tonna tárolótér elkészül a mezőgazdasági üzemekben. A gabonaipar 105 ezer tonnával bővíti magtárkapacitását. Az idei építkezések már valamelyest enyhítik a raktározási gondokat, ám a végső megoldástól még messze vannak a gazdaságok. Egy-két éven belül mintegy 800 ezer tonna gabonát beogadó magtár épülhet még. Belátható időn belül végül is megközelíthetnénk a kívánatos raktárkapacitást, ám a jelenlegi tárolók egy része is csak ideiglenesen épült, állaguk megromlott, pótlásukról hamarosan gondoskodni kell. Az is kedvezőtlen, hogy a meglévő tárolók műszaki színvonala alacsony, csak kevés helyen alkalmazzák a műszeres ellenőrzést, korszerűtlen az anyagmozgatás is. Egy üzem gabonatároló építésére csak nagy körültekintés utón vállalkozhat. Az olyan területeken például, ahol az intenzív gabonatermesztés folyik, a támogatással együtt a szövetkezetek, állami gazdaságok és vállalatok már építettek, vagy építenek magtárakat. Ilyén meggondolásból készített a Tolna megyei gabonaipar Domboriban tárolót, és Szek- szárdon bővítette a silót. De százmillió forintokról beszélhetünk egy-két ilyen objektum árának összegezésekor... Építettek silót, tárolócsiarnokot a paksi vasútállomás mellett — a szállítási költségek csökkentése is várható ettől a megoldástól —, a dalmandi gazdaság a dombóvári vasútállomás mellett épített meg egy tízezertonnás tárolót, megérkeztek az újabb csarnok szereléséhez a vasszerkezetek. Több Tolna megyei szövetkezet is épít tárolót, mert végül befolyásolja a termelési költséget a gabonaipartól kapott tárolási díj is. A gabonatárolók építésének költsége is részese a búza előállítási költségének. Az Agrobertől kapott információ szerint egy tonna gabona tárolására alkalmas épületrész 1200 forintba kerül. Ez természetesen csak csarnokra vonatkozó átlag- költség. Ha toronytárolót, silót építenek, az lényegesen többe kerül. Mindehhez még hozzá kell számítani a gépészeti költséget, tehát a felhordok, transzportőrök, rakodógépek stb. árát is. A búza minősége - és átvételi ára Az 1983. évi búza az érés előtti szakaszáig kedvező időjárási körülmények között fejlődhetett, ám a legutolsó hetek hősége az aszályra hajlamos (homokos, szikes) területeken siettette az érést. I Szerencsére a nagyobb területen — noha a búza itt is korábban érett meg a betakarításra — a szemek számottevően nem károsodtak. A búza betakarítása és tárolása idén két héttel korábban kezdődött, mint más években. A felvásárló Gabona Tröszt megyei vállalatai felkészültek az előző évihez hasonló mennyiségű, jobban tárolható búza átvételére. Tolna megyében több mint ötezer tonna búza tárolására létesítettek különféle új magtárakat. A raktárkapacitás a tavalyihoz képest 4 százalékkal növekedett, ezzel a felvásárlandó gabonater- '■ més mintegy háromnegyed részét központi tárolókban helyezhették el, a többi bérelt, illetőleg átmeneti raktárakba került. A búza beltartalmi — sütőipari érték szerinti — minősítését először 1980-ban alkalmazták. Jelenleg 122 laboratórium van a beltartalmi értékmeghatározáshoz szükséges műszerekkel, eszközökkel felszerelve — nyolc Tolna megyében. A mező- gazdasági termékértékesítésről szóló MT-rendelet szerint a szerződés lényeges tartalmi elemei közé tartozik a minőség meghatározása. A szerződés teljesítésekor a megrendelő (átvevő) első kötelessége, hogy a termény mennyiségét és minőségét megállapítsa. A minőséget szabvány szerint, ennek hiányában pedig más kőtelező előírásra való utalással, a termény minőségének szakszerű rövid leírásával kell meghatározni. Az elmúlt évben a jó sütőipari értékűnek mondható búza mennyisége az átvett termésnek 60 százalékát tette ki, az idei célszerűbb fajtaösszetétel következtében ennél magasabb arányú.
