Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-17 / 194. szám
ArtÉPÜJSÁG 1983. augusztus 17. Készül a harmadik önálló est Előzetes a TV pécsi stúdiójából Harmadik önálló estjére készül a Magyar Televízió pécsi körzeti stúdiója. 1981. novemberében volt ötéves a stúdió, akkor rendezték az első pécsi estet — mégpedig élőben. A riporterek felkeresték egykori érdekes riportalanyaikat, s arról faggatták őket, mi történt velük a tévészereplés óta. A második ilyen estre 1982. novemberében került sor. Ekkor az „ember-táj-történelem” témakörből válogatták a szerkesztők a műsort. A stúdió harminc év körüli munkatársai a különböző nemzedékeknek a második világháborúról vallott nézeteit, véleményeit szembesítették egymással. A harmadik önálló pécsi estre — amely szeptember 1-én, csütörtökön 21.15-kor kezdődik a második programban — a közösség, a demokrácia, a beleszólás joga szempontjából válogatták ki a bemutatandó filmrészleteket. Azokat a filmkockákat idézik fel, amelyeken a pécsi tévések a „hol élünk, hogyan élünk?” kérdéseivel foglalkoztak riportban, dokumentumban az elmúlt hat év alatt. Hét filmet választottak ki. A Ragaszkodások című egy Mo- nosokor nevű falunak állít emléket, amely ma már csak egy utcája Okorágnak. A holnap kérdez Véméndről szól, ahonnan elköltöznek a fiatalok, másutt építenek házat a szüleik pénzén. A város gyűrűjében pedig azt az övezetet mutatja be, ahol a fiatalok építenek. Az első cigányfalu (Alsó- szentmárton) című film a helyi hatóságok felelősségéről szól, s a három filmből álló montázs (Iskolai végzettsége: nincs, Kulcsos gyerekek, Hurrá, hurrá, hurrá) az oktatás, a szocializáció nehézségeiről beszél. De nemcsak a filmek beszélnek: az egyes részleteket vita követi, dr. Schmidt Péter jogászprofesszor, dr. Szobosz- lai György pszichológus hétköznapi demokratizmusunkról, beilleszkedésünk gondjairól, a közéleti szereplés feltételeiről és szükségszerű kontrolijáról cserélnek eszmét — a látottak, hallottak alapján. A koronázási palást Időszakos kiállítás keretében a Magyar Nemzeti Múzeum kupolacsarnokában állították ki a koronázási jelvényeik tőszomszédságában a koronázásíi palástot. Vásár- naponként tekinthető meg, de sajnos meglehetősen rossz állapotban van, s a fény, a megvilágítás csak tovább ronthat a felbecsülhetetlen értékét jelentő ketonén. Története a többi koronázási jelvénnyel együtt krirni- szerűen izgalmas. Csak emlékeztetünk rá: 1978. január 6-án került háza az Amerikai Egyesült Államokból. 1981. szeptemberében nemzetközi tudományos konferencia foglalkozott Budapesten a koronával, a koronázási jelvényekkel és állapotukkal. A koronázási palást állagának vizsgálatára már előzetesen felkérték egy nemzetközi szaktekintélyt, a berni Ab- beg-alapítvány textilrestaurálási műhelyének vezetőjét. Azért esett rá a választás, mert az elmúlt évtizedekben a palásthoz korban közel álló textíliákat restaurált, például egyházi díszruhákat. A nagyszabású és igen körültekintő munka 1983. januárjában kezdődött. Textilrestaurátorok, művészettörténészek, textilvegyészek, biológus-szakértőik, fotósok vizsgálták, elemezték közel fél éven át a koronázási palástot. Erről a nagyméretű és hihetetlenül érdekes összmunkáról alkothatunk képet, ha megtekintjük a kiállítást, amely részletesen és aprólékosan bemutatja a teljes dokumentációs anyagot is. Mindenekelőtt negyverv négy mezőre osztották a kelmét, amely imponáló méretű; átmérője 2,78 méter, félkörsugara 1,35 méter. Minden kockáról fekete-fehér és színes fotó és színes állapotrajz készült] Behatóan tanulmányozták a hímzések szövetszerkezetét, gondosan elvégezték a szálak, rostok szí- neZékvizsgálatát. Egy mezőjét még külön ki is emelték, és speciális mikroszkóp segítségével rögzítették a szálak állapotát. Rajzon is érzékeltetik, miiként mutatott a kelme eredeti formájában. A palást eredetileg miseruhának készült, harang alakban szabták, s közepén kör, Vagy négyzetalalkú kivágás szolgált a fej bebújtatására. Minden bizonnyal 1031 körül hímezték, s István király és Gizella királyné ajándékaként került SzékeSféhérvár- ra. Itt koronázták és temették el századökon át a magyar királyokat. A gallért a XII. században illesztették a miseruhára, m'ajd feltehetőleg a XII. században hásították végig, s nyerte el palást formáját. Ekkor került rá az összefogó keresztpánt is. Alapszövete sarait, amely bizánci technikával készült, a VII. századból szőttek ugyaniis hasonló kelméket először Szíriában, később Bizáncban. Felületének jórészét aranyhíímzlés borítja, s ettől a palást felülete úgy hat, akár egy finoman zománcozott aranyfelület. A Vizsgálatok fényt derítettek rá: az elmúlt századokban igen gyakran javítgatták a palástot. Három korszakban pedig jelentős változtatást Végezték rajta. Az első 1660—1650-re tehető. A palást eredetileg béleletlen volt, s ekkorra a súlyos aranyhímzéstől meglehetősen megrongálódott. Olasz selyemszövettel — úgynevezett kompasszal — bélelték alá. Az 1848-ás szabadságharc leverése után elrejtették a palástot. Orsován ásták el, majd egy Duna-parti füzesben, ládában hevert. Nedvesség érte, újból erősen megrongálódott. Ekkor bordószínű selyemszövettel erősítették meg. Amikor 1867-ben Ferenc József koronázására készült az ország, felkérték Klein Matild divatárusnőt, készítsen új bélést a palásthoz, öt segédjével tizennégy nápon át öltögette — ez a javítgatás is jól látható .a kelmén. A vizsgálat során összesen tizenegy nagyobb foltot és áthelyezést érzékelték a paláston. Hogy melyik mikor és miért került a palástra, az további elemzésék tárgya. A kiállítás bemutatja a vizsgálat, az elemzés egyes fázisait, megismerkedhetünk a palást csodálatos részleteivel, s a pontosan datált feliratok kitűnő történeti támpontot és egyben megbízható stílusviszonyítási tehetőséget is nyújtanák az érdeklődőik - • nék. A soeciállis feladatra szerveződött kollektíva már eddig is értékes munkát végzett. A neheze és talán szebb Vésze ezután következik •majd: a koronázási palást •konzerválása. SEBESTYÉN ZSUZSA PETŐFI népe Két hét óta olyan berendezéssel mérik az időt a kecskeméti úszódéban, amilyen a világon másutt még sehol sincs. A VBKM szakemberei ugyanis befejezték — mind a nyolc pályán a lézersugárral működő időmérő felszerelését. . Közismert, hogy az úszóversenyző célbaérkezését a beütőpanel érzékeli. Igen nagy a jelentősége a „fal” érzékenységének. Az elektromechanikus panelre az úszónak 2 kg-os erővel kell beütnie, a lézeresnél elegendő ennek töredéke. Az úszók jó részénél éppen az a tudat okoz stresszhatást, hogy cél- baérkezéskor kellő erővel tudja-e majd elérni a falat. A beütéskor a lézersugár megszakad, megállítja az időmérő berendezést, s a kijelző táblán ezredmásodperc pontossággal mutatja az eredményt. A lézeres beütőpanel lehetővé teszi, hogy a közönség pályánként végigkövesse a versenyt a starttól a célig, s százméterenként a részidőket is megismerje. Célbaér- kezéskor az időeredmény mellett — más színben — a helyezési szám is megjelenik. Végül, ami szintén nem közömbös, a lézeres időmérő jóval kevesebbe kerül, mint az elektromos időmérő és eredményhirdető berendezés. Az sem elhanyagolható szempont, hogy minden alkatrésze hazai anyagból állítható elő. A berendezés a világ bármely úszodájában megállná a helyét. Egyébként úszásedzésre és -oktatásra is kiválóan hasznosítható. Az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalatnak egymillió forintba került az időmérő. Az elektromos eredményhirdető többe került volna. Most háromhónapos próbaüzem kezdődik. A garanciális idő egy év. Ily módon a legrangosabb nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmassá válik a kecskeméti úszoda. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Székesfehérváron, az Ady Endre utcában, a Papír- és írószer Kereskedelmi Vállalat 25. számú lerakata előtt papír- és dobozhegyek, füzet- csomagok tömege, az épület előtt egymás után állnak meg rakodni a teherautók. Nem csoda: a lerakat látja el Dunaújváros és a dunaújvárosi járás kivételével az egész megyét papír- és írószerrel. A nagy sürgés-forgás is — a vakációzó gyerekek nem túl nagy örömére — jelzi: néhány hét és vége a nyárnak, kezdődik a tanítás. A lerakat vezetőjét arról kérdeztük: mi várja és mi nem az iskolásokat? — A boltokba a jelzett igények alapján még júniusban kiszállítottuk az iskolakezdéshez szükséges, a harmadik negyedévre előirányzott teljes árukészletet. A július 18-tól augusztus 6-ig tartó vásár eredményes volt, egymillió-nyolcszázezer forint fogyasztói áru füzet fogyott el. A negyven százalék kedvezmény jelentős összeget, több mint hétszázezer forint megtakarítást jelentett a vásárlóknak. — Sokan a következő két hétben szerzik be az iskolaszereket. Mi kapható, és mi nem? — A Belkereskedelmi Minisztérium oktatási osztálya által kötelezően előírt cikkek közül csak a második és negyedik osztályban szükséges színes papírkészletből van hiány, de ezt szeptember 1-ig pótolni fogjuk. Az egyéb tanszereket tekintve, eddig még nem érkezett elegendő, importból származó műanyag hegyező. Mire azonban a gyerekek hegyezni kezdenék ceruzájukat, nem lesznek gondjaik. A gyártási kapacitás hiánya miatt egyelőre nem kapható kockás spirál, de ez inkább a közületeket érinti, összességében a helyzet megnyugtató, az iskolakezdést a papír- és írószerboltok felkészülten várják. SOMOGYIHÉPLAP ........................... A múlt héten szemlét tartottunk az épülő iskoláknál; még nagyon sok fogyatékosságot tapasztaltunk. Néhány helyen számolnunk kell azzal, hogy késve vehetik birtokukba az új épületeket a tanulók. Időben átadják Ba- bócsán a tizenkét tantermes iskolát, a siófoki és a barcsi nyolc tantermet, a négy kisegítő osztályt; Lengyeltótiban és Kaposváron azt a négy tantermet, amit belső szervezéssel nyertek az .iskolák. A beruházások előkészítése sok esetben nem megfelelő, így a kezdet kezdetén már késésben vannak az építők. Sokszor menet közben derül ki, hogy a tervező rosszul készítette el a költségvetést, többe kerül az iskola, mint amennyivel számoltunk. A legutóbbi szemle alapján elégedetlenek a kivitelezők munkaszervezésével. Most, a hajrában is a megszokott, lassjú tempóban dolgoznak... A műszaki ellenőrzést is sok fogyatékosság jellemzi. A Som- ber nem mindig képviseli megfelelően az építtetők érdekeit, pedig ez volna a dolga. Kétszázhuszonkilenc általános iskolai tanterem megépítését, kialakítását tervezték, ebből százhúsz új iskolaépületben kaphat helyet; bővítés során hatvannyolc tanterem nyerhető. A hatékonyabb épületkihasználás szintén csökkentheti az iskolák zsúfoltságát. 1981-ben kilencvenhat, 1982-ben száztíz tanterem készült, az idén nyolcvannal- nyolcvanhárommal gyarapodik az iskolahálózat. A tervezett 229-cel szemben tehát 286 vagy 289 valósul meg. Dunöntült napló Váncsa Jenő miniszter több országos főhatóság képviselőjének és a TÖT titkárának jelenlétében az agrárágazat Fejér, Tolna, Somogy és Baranya megyei vezetőivel találkozott, hogy az aszálykárral kapcsolatos intézkedésekről tanácskozzék. Az országos helyzetképet Kovács István főosztályvezető ismertette. Elmondta, hogy az aratás igen jó szervezettséggel befejeződött. Az egyes megyék átlagai között azonban a szárazság miatt 20 mázsa a különbség. Az Alföld több megyéjében júniusban is károsított az aszály, és a kukorica jelentős arányban válságos helyzetben van. Megsínylették a szárazságot a tömegtakarmányok, a cukorrépa, a napraforgó és a burgonya is. Ebben a helyzetben az a feladat, hogy az állattenyésztés színvonalát megtartsuk, a jövő évi termést megalapozzuk, a kialakult színvonalon tartsuk az ország ellátását és az exportban kieső tételeket más termékekkel pótoljuk. A konkrét lépésekről szólva hangsúlyozta: vetőmaghiány az őszieknél nem lesz. Gondoskodni fognak róla, hogy a takarmányboltokban meg lehessen vásárolni a háztáji gazdaságok takarmányát. A kieső abraktakarmány pótlására kérte a nagyüzemeket, hagyják meg magnak a siló- kukoricát, ha elfogadható termés várható. Vannak növények, amelyek augusztus második felében is vethetők takarmánynak, és fokozottan gondoskodjanak a melléktermékek hasznosításáról. Kedvező jelenség: az idén egymillióval több a sertés, mint tavaly. A sertésfelvásárlást meggyorsítják, hogy szeptember első felében beálljon a normális rotáció és súlyban visszaálljon a normális szint. A belföldi zöldségellátásban nem lesz probléma. A burgonya kilónkénti felvásárlási árát négy forintra emelik. Ügy vélik, a cukorrépánál a kampányt célszerű kitolni, hogy optimális legyen a cukortartalom. A károk enyhítésére és a termelés biztosítására megfelelő pénzügyi intézkedések is történtek. Az aszály sújtotta tsz-ek rövid lejáratú hitelt kaphatnak, a többlet üzemviteli hitelt a tartalékalap terhére számolhatják el, az esedékes hitelek átütemezésére számíthatnak, mentesülhetnek a földadó fizetési kötelezettség alól, és az év végi veszteséget még zárás előtt rendezik. Váncsa Jenő miniszter köszönetét mondott a mezőgazdaság dolgozóinak a nyári munkáért. Azt kérte, takarítsák be minél kevesebb veszteséggel az őszieket is, és a gazdaságok vessenek két-há- rom százalékkal nagyobb területen búzát. — Állatállományunk nemcsak tömegében nagy — mondotta a miniszter — hanem színvonalában is kezdi megközelíteni a nemzetközi mércét. Mindent el kell követni, hogy egyetlen területen se essen vissza. A hét végén három előadást rendeznék a szegedi szabadtéri játékok Dóm téri színpadán. Augusztus 19-én péntéken lesz Kodály: Háry János című daljátékénak idei bemutatója és ezt a művet láthatja a közönség augusztus 20-án, szombaton és augusztus 21-én, Vasárnap is. A Háryt 1938-ban mutatták be először a Dóm téren, s a játékok 1959. évi felújítása óta még hat évadban tűzték műsorra. A mostani Háry- előadásofekál befejeződik a játékok idei évadja. A daljátékot Békés András rendezésében láthatják a nézők. A címszerepet Melis György, örzsét Mészöly Katalin énekli és játssza. A zenekart Korody András vezényli. A díszletek Fehér Miklós, a jelmezek Vágó Nelly tervei alapján készültek. A tánckar koreográfusa Barkóczi Sándor. A hét végi Háry-előadások valamelyikén ajándékkal köszöntik azt a nézőt, aki a játékok 1959. évi felújítása óta kétm i 11 iamodilknak érkezik majd a Dóm térre.
