Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-03 / 182. szám
1983. augusztus 3. InÉPÜJSÁG 5 Robotok, mítosz és valóság I Készül a robot a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárában A divatos űrhá'borús filmek révén sokan megismerkedhettek a fantasztikus robotoktól, amelyek a tűznek, fagynak fittyet hányva, az ember erejét és gyorsaságát sokszorosan felülmúlva szinte csodálatos tettekre képesek. A tudományos-fantasztikus irodalom kedvelői bizonyára ismétlik a robotok Iisaac Asimov által megfogalmazott három alaptörvényét: 1. A robot nem bánthatja az embert, s nem nézheti tétlenül, hogy bántódása essék; 2. A robotnak engedelmeskednie kell az embernek, kivéve, ha olyan parancsot kap, amely ellentétes az 1. törvénnyel; 3. A robotnak meg kell védenie önmagát, ha csak ezzél meg nem sérti az 1. vagy a 2. törvényt... Minden bizonnyal a sci-fi irodalommal meg azok alapján készült filmekkel magyarázható, hogy a közvéleményben valóságos mítosz alakult ki a robotok körül. Ez a mai, hétköznapi robotokról szólva gyakran fogalomzavarral is párosul, így sokan még azt sem tudják eldönteni, hogy napjainkban mit nevezhetünk robotnak egyáltalán. E foga 1 omzavar kialakulásához hozzájárult az ipar és a kereskedelem is, amely például háztartási robotnak nevezett el egy munkagépet, holott — amint látni fogjuk — ez a különben hasznos segítőtárs nem tesz eleget azoknak a követelményeknek, amelyeket egy robottól elvárunk. A ROBOT NEM ROBOTOL A mi hétköznapi viliágunkban azokat a gépeket nevezzük robotoknak, amelyek az emberi testhez hasonló mozgásokra képesek, s bizonyos munkaműveletek elvégzésére lehet őket felhasználni. (Visszatérve a háztartási „robotgépre”: ez nem emberi mozgást utánoz, hanem töb- bé-kevésbé automatikusan segít, vagy helyettesít bizonyos kézzel végzendő munkákat.) Ez sem kevés, hiszen — gondoljunk csak a robot szó másik jelentésére! — a kényszerből végzett, semmi örömöt nem nyújtó munkát is így szoktuk nevezni. A mai robotok, pontosabban ipari robotok lehetőséget nyújtanák arra, hogy az ember megszabaduljc*n az ilyen terhes munkáktól. A legegyszerűbb robotokat rruain ipullá tor oknak nevezik. Ezek az emberi kéz mozgását utánozzák. Képesek kinyúlni a tárgyakért, felemelik, áthelyezik, leteszik, elengedik őket. Ilyen manipulátorokat használnak például a különböző szerszámgépek, öntőberendezéseik kiszolgálásához, vagy például a tv- képciső gyártásánál. A fejlettebb robot már bonyolultabb munkára képes: ponlthegesztést végez például az autókarosszériát gyártó üzemiben, festéket szór és így tovább. Ehhez persze már nem elég csupán az emberi kéz mozgását utánozni: ilyenkor már helyváltoztatásra is szükség van. Természetesen ez nem lábbal történik, hanem — gépekről lévén szó — kerekeken gördül a robot. Ám még a helyváltoztatás sem elég: nagyon fontos a robot iitelligencia szintje is. Minél magasabb ez a szint, a robot aninál jobban tud alkalmazkodni a Változó környezeti feltételekhez. Az átrakó robot például észleli, ha nincs helyén a munkadarab, néhány centimétert elmozdult. IIyenkor vagy jélzést ad az embernek, vagy pedig anélkül is képes felvenni a tárgyat. Ha még intelligensebb, akkor az egyes alkatrészek alakját is meg tudja különböztetni, s azokat — ettől függően — más-más helyre rakja, vagy más gépbe fogja be. A FELE JAPÁNBAN A bonyolultság fokával nő a robotok programozhatósága, s a program változtathatósága is. Ha például megváltoznak a munkafolyamatok, mondjuk egy másik alkatrészt kell megmunkálni, egy bonyolultabb, drágább robotot át lehet állítani erre az új műveletre. Ezt az új műveletet betáplálják a robot vezérlőegységébe. Vlan persze más lehetőség is az úgynevezett tanuló robotnál: az ember végigvezeti az ilyen tanuló festőrobot szórópisztolyát a befestendő felületen, a robot ezt az útvonalat megjegyzi és utána automatikusan ismétli. A mifcroeletkroníiika rohamos feilődése lehetővé tette a robotok inteiiligenoiaszimt- jének eméléSét és orogra- mozhá lóságának fokozását, vagvis a sokoldalúan hasznosítható robotok gyáir+ását, alkalmazását. Ez a magyarázata annak, hogy az 1980-ás évek eleién már mintegy 20 ezer olvan géni berendezés dolgozott a világ üzeméiben, ámelveket robotoknak tekinthetünk. Különösen a iaoánok voltak gyorsaik, ezért n'apiainkban minden második ipari robot a felkelő nap országában dolgozik. A többi az Egyesült Államokban és Európában végzi hasznos munkáját. Az NSZK-ban például 2300, Olaszországban pedig 450 volt a robotok száma 1981-iben. Mindez csak a kezdet: az 1980-as évek végéig a Szovjetunióban 120 ezer, az NiDK-ban pedig 40 ezer robot üzembe állítását tervezik. Ezek anyagmozgató, illetve megmunkáló gépezetek lesznek, vagyis hegesztésre, felületbevonásra, csiszolásra, fúrásra, szerelésre és hasonlókra fogják őket felhasználni. A TÖBBSZÖRÖSÉRE VAN SZÜKSÉG Hazánkban is rég foglalkoznak már a robotok fejlesztését és gyártását célzó kutatásokkal, mindenekelőtt az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetében. A robotgyártásban az Egyesült Izzó, illetve a Mikroelektronikai Vállalat jutott a legmesszebbre, bár foglalkozik ezzel a MOFÉM és a Bakony Művek is. Robotokat alkalmaz az Ikarus, a Csepel Művék, a Mezőgép, a Finomkerámlia Ipari Művek, a Ganz-iMÁVAG, a Lám part hegesztésre, festésre, gépek kiszolgálására. De még így is cSak mintegy 50 robot dolgozik ma a gyárainkban. A környező szocialista országok is előbbre tartanák ennél, nem beszélve a robotok sokoldalúbb hasznosításáról. Az Ipari Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság robottechnikai munka-, illetve célprogramokat dolgozott ki a helyzet javítására. E programokat egyeztették a KGST illetékes bizottságával is, így megállapodások születtek arról, hogy ki, milyen típusú robotokat, illetve robotrészegységeket gyárt. Ez a nemzetközi együttműködés lehetőséget nyújt arra. hogy Magyarország felszámolja a robottechnikái elmaradását, s az élenjáró országok mögé felzárkózzék. STUKA KAROLY, az Országos Műszáki Fejlesztési Bizottság osztályvezetője A kenyérgabona tárolása A fémsilók összeszerelése gyorsabb esi (ikb. 35 százalék). Az ösz- szes tárolókapacitás a szemes termékeknek csak kétharmadét képes befogadni, ami azért is kedvezőtlen, mert nem megfelelő tárolási körülmények között 15—20 százalékot is elérhet a minőségi károsodás. A vasbeton silók építése bonyolult és drága technológiát igényel (alapozás, vasalás, zsaluzás, betonkészítés, Sitb..), de maga az építmény stabil és 'időt álló, így hosszú időre megoldja egy-egy terület tárolási problémáit. 'Napjainkban inkább a fémsilók létesítését helyezik előtérbe, amelyek igénytelenebb alapra, modulelemek- iből csavar ozással, daruzás nélkül megápíthetők, A betonépítmény elkészítése technológiai okokból nem gyorsítható. Komoly előnynek számít, hogy a fémsiló összeszerelése sokkal gyorsabb, s további gyorsításának nincsenek technológiai akadályai. A silók konstrukciójánál — legyen, az vasbeton, vagy fémsiló — sóik múlik a be- és kitárolási lehetőségek megfelelő megteremtésén. Gondolni kell például arra, hogy ha a tornyot 'folyamatosan töltik és egyidejűleg ürítik le, a legrégebben tárolt anyag legkorábbi ürítése csak alsó kihordással oldható meg. A gabomabefakarítás időszakában nlapi több száz vagon búzát nyelnek el a kenyérgabonát tároló tornyok, a hatalmas silók. De még ■így sincs belőlük elég. Az egy főre eső szemestermék- termeléslben Magyarország a viliág élvonalába tartozik. A korszerű tárolók aránya azonban az eddigi lendületes raktárépítés ellenére is kdKülönös nézőpontból, a felső feltöltő vezetékek erdejéből ismerkedhetünk meg egy silótorpnnyal. Jól látható, hogy a gabonasilők mindegyikébe több vezeték Is becsatlakozik, így a betárolásnál mindenfajta kombináció megvalósítására lehetőség van. A szamóca nyári ültetése Azokban a kertekben, ahol a szamócát legalább három éve telepítették, feltétlenül szükség van az ültetvény felújítására. A szamóca telepítésének legkedvezőbb ideje június végétől augusztus végéig kínálkozik számunkra. (Ezalatt tóven van idő a táp- anyagi el töl tés re, talaj fertőtlenítésre és az ültetésre. A szamóca majd minden talajon. termeszthető, csak a szélsőséges talajokon. —, mint például az erősen kötött ágyáig, a sízik, vagy a sívó homok —, kár próbálkozni telepítésével. A szamóca eredményesen a tápanyagban gazdag talajokon terem bőven, ezért ajánlatos a telepítés előtt a talaj tápanyag-utánpótlásáról gondoskodni. A szerves anyásokban, gazid'ag talajban, a levegő- és vízgazdálkodás folyamata is harmonikusabb, sőt a talaj szerkezete is javul. Leghelyesebb, ha iistálló- itrágyázzute a majdani sza- mócaógyást. Egy négyzetméterre legalább 10—12 kilogramm szerves trágya jusson. Ha nincs istállótrágya, akkor hasznos lehet a jól (kezelt komiposzt is, vagy az újiabban forgalmazott Cofu- na nevű bioaktív huimuszfrá- gya is, amelyet baktérium- törzsek oltóanyagával dúsított szőlőtörkölyből készítenek. (A Badacsonyi és a K'S- kunhalasdi Állami Gazdaságban gyártják, beszerezhető a gazdaboltokiban,, 40 kg- os zsákokban.) 'Ez utóbbi trágyából nagy hatása miatt 2—3 kilogramm is elegendő egy négyzetméterre. A szamóca, mint minden bogyós gyümölcs kálliiumigényes növény, ezért (hasznos, ha a tápanyogfeltöltés során kálium műtrágyát is juttatunk a talajba. A szamóca a klór- tartalmú káliiső helyett jobban szereti a kémsavas káliumot, (amelyből egy négyzetméterre 0,8 kilogramm elegendő. A tépanyiaglkiiszórást, a talaj előkészítést és -fertőtlenítést követően készítsük el a szamöcaógyásokat. Az új lágyások ne a régi helyén készüljenek, hanem' a kert egy másik erre a célra alkalmas területén. Ha lehet, kerüljük az árnyékos helyet, mert a szamóca fényiigényes. Ha az ágyasok talaja kezd megülepedni, akkor lássunk hozzá az ültetéshez. Ha saját hajtatású palántákat ültetünk, mindig csak annyi indianövénykét szedjünk föl, amennyit néhány órán belül képesek vagyunk elültetni. A folyamatos fölszedés és ültetés jobb eredést tesz lehetővé. Ha máshonnan szerezzük be a palántákat, akkor, azokat ültetés előtt niébány órára helyezzük vízbe. Aiz ágyá'sok 80 centiméter szélesek legyenek. A tetejüket képezzük ki kissé ■domborúra, majd tömörítés végett lanogassuk le. Ezután hozzáláthatunk az ültetéshez. A töveket egymástól legalább 30x30 centiméterre, előre megjelölt és beöntözött talajba ültessük. Az ósyások szélén célszerű legalább 20 om-es sávot hagynunk. lAiz ültetést követően újból öntözzünk, hogy az átültetéssel megviselt kis növénykék mihamarabb megeredjenek. 'Egy négyzetméternyi területre legalább 20 liter vizet érdemes kiöntöznünk', ám ügyeljünk arra, hogy ez a mennyiség permetszerűerr kerüljön a talaj felszínére, nehogy a fiatal palántákat kimossa az öntözővíz. Az öntözést hetenként ismételjük meg, álm ha gyakrabban, van erre lehetőségünk, akkor a kisebb vízadagok kijuttatása hasznosabb. 'A növénykék sorközeit érdemes fekete fióliacsíkokkal takarni, mert ezek csökkentik a talaj párologtatását, könnyítik tavaszi felmelegedését, meggátolják a gyomok elterjedését, s a jövő esztendei termés nem szennyeződik a csapadék által felverődő talaj szemcséiktől . BAZSÓ CSONGOR Szervestrágyázzunk! A mezőgazdaság történeti fejlődése során különböző földművelési rendszerek követték egymást. Az egyes földiművelésiii rendszerek talajerő-gazdálkodása kezdetben a parlagos és ugaros talajművelési rendszerben ösz- tö.nlösi, a talajok tápanyagdú- sulását, termőképességének 'fenntartását a természet végezte el, de ez megmutatkozott a terméseredmények alacsony színvonalában is. Céltudatos tápanyag-visszapótlásról, talajerő-gazdálkodásról nem lehet beszélni, a szerves trágya szántóföldi alkalmazását is csak a báró m n y o m ás os földművé lé s i rendszerben kezdték (alkalmazni. Nagy lépést jelentett a vetésváltáson alapuló föld- művelési rendszer elterjedése, amikor a- mezőgazdasági áruk termelésének növelése érdekében áttértek a vetésforgók alkalmazására, felismerték a pillangósok és a szerves trágyázás talaj trágyázó. termésnövelő hatását, de műtrágyákat nem alkalmaztak. A legkorszerűbb földművelési rendszer, mely na Pilai nlk m e zőg a z d a sá e á r a is jellemző, ez a földművelés °7iabad rendszere. Ezzel a fö’'dművelési rendszerrel terjedt el az intenzív műtrágyázás, ,A hozamok magas színvonala az. alacsony műtráeva- árak. az olcsó. egyszerű, praktikus kijuttatás wiwont <s szerve' tráevázás háttérbe szorulását eredm ébyezte az Utóbb’ időben. Az energiaárak 4—5-isizörös növekedése azonban úi he'vzetet teremtett. A szerves fő^vélk céltudatos, okszerű felhasználása énn<m ónért ma sokkal fontosabb, mint korábban bármikor. Hatalmas termésátlagainkkal rendkívül sok makro-, mező- és mikroelemet vonunk ki a talajainkból. Talajáánk mező- és mikroelem-elszegényedését labor- hálózatunk talajvizsgálata eredményei is alátámasztják. Jelenleg alkalmazott agrotechnikánk súlyos, nagy teljesítményű erő- és munkagépeink, a sokszori taposás, az intenzív műtrágyázás, talajaink fokozatos szerke- zatr omláséival, elsavanyodá- sával jártak. A talajszerke- zet leromlása, az elsavanyo- dás üteme, a mikro- és me- zoelemi-ellátottság és még jó néhány kedvezőtlen hatás eredményesen javítható vagy csökkenthető szerves trágyázással. Az őszi búza betakarítását követő időszak a legoptimálisabb a szerves trágya szántóföldi elhelyezésére és annak talajba szántására. Megyénk 1983. évi szerves tróeyázási terve 19 000 ha területre 740 000 t szerves trágya kiszórása, eddig ebből üzemeink mindössze csak 4600 ha területen 66 556 t szerves trágyát használtak fel. Megítélésünk szerint az erők céltudatos összpontosításával, hatékony szervezéssel ez a nagy volumenű munka üzemi szinten megvalósítható. A szakszerűen végrehajtott szerves és műtrágyázás a korszerűen alkalmazott agrotechnika üzemi szintű alkalmazása vezet a mezőig azidiasále i termelésben a népgazdasáigír elvárások maradéktalan teli esetéséhez. DR. KONKOLY LAJOS agrokémiai szaktan ácsadó Tolnia megyei Nővé nyi véde’mi és Agrokémiai Állomás
