Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-20 / 197. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 197. szám ARA: 1,80 Ft 1983. augusztus 20., szombat Mai számunkból ALKOTÖ-DlJASAINK (3. old.) A KISLÁNYOK ma mar anyukák .., (4. old.) A munkAsigazgatö (7. old.) MOLNÁROK, HENGERSZÉKEK. (5. old.) AJkotmánynapX ünnepség Nagygyűlés és szoboravatás Szekszárdon násataént .többet .mond a .szónál, érvénye vissza vonba- tatlianaibb. Pdllavatiásánalk ideje augusztus 20na, allkotmá- nyiunk. ünnepe, amely maga is mint m'iindíen ünnep, szintén jellkép. Oly sotemindenre gonidollhiaitunik e napon: mindenekelőtt a szbciiattüsta államiság, az új mlaigyar álltam és a társadalom történelmi múltjában egy régebbi, épp ennyire meghatározó eseményre, arra, amikor majd egy évezrede az ól.ső magyar király a keresztény fejedelmek sorába lépett, s arra, amit ez jelentett, s amiben az aktus lényege áll: István személye, s ezen keresztül népe az európai Civilizáció részévlé lehetett, az esetleg rettegett, de mindenképpen gyűlölt idegen, la messziről ide Vándorolt etnlik.uim konszold- dálódlhiatott — s megmaradhatott. Nem árt persze utalni arra, hogy mind István lépése, minid az alkotmány cSaik a lóhetőséget nyitotta meg — a csak persze idézőjelben értendő, hiszen a lehetőség az alkotás egyik szülője. A lehetőségtől azonban rengeteg munka, alkotókedv, Világos fej és megnemlalkluivás vihet csak el a megvalósuláshoz. István nagysága sem abban rejlik, hogy ő Volt első királyunk, sőt még cdaik nem is abban, hogy európai horizontú politikus volt, hanem mert tág látóhatár birtokában képes volt a progresszív erők összetartására, az állam alap(Folytatás a 2. oldalon.) Kornidesz Mihály beszéde — Szép ünnepségre jöttünk itt össze — kezdte beszédét a szónok — Több összetevője van ennek a mai ünnepségnek: történelmi megemlékezés, emlékezés István királyra, az áHaimalaiPÍtásna, az alkotmányra, a kenyér ünnepére és ugyaniakkor egy új alkotás avatása is. Komiidesiz Mihály történelmünkre visz- sZatókintve, István király nagy tettére emlékezve hangsúlyozta: — Örök tanulság az utókor számára, hogy olyan bátran kell változtatnunk azokon a dolgainkon, amelyek erre megértek, mint István király, az államalapító tette. Az ő bátorságának köszönhető, hogy él a nemzet e hazában. Hogy hogyan éljen, ezt már a 34 évvel ezelőtt elfogadott alkotmányban fogalmazták meg népünk legjobbjai. Ebben az alkotmányiban fogalmazódtak meg az új társadalom reményei, amelyek közül azóta ma már sok valósággá vált. Erre az alaptörvényre támaszkodva nagyot alkotott népünk. Történelmünk azt bizonyítja: akkor tudott az ország nagyot alkotná, cselekedni, amikor megvoltak az alkotás feltételei. E feltételeket alkotmányunk biztosítja. Az alkotás, a cselekvés feltételei biztosítottak — hangoztatta Kornidesz Mihály, majd az új alkotásról szólva elmondta: — Minden társadalom előbb-utóbb kialakítja, majd kristályossá tisztítja a maga művészi jelképrendszerét, melyben kifejezi programját és a jelenről alkotott véleményét; utal elődeire, érzékelteti a jövőről alkotott képzetét. — Természetesen a szocialista művészet sem nélkülözhet olyan jeürendszert, mely összhangban áll az ideológiád és a politikai gyakorlat lényegi momentumaival, s képes annak olyan művészi igényű közvetítésére, a társadalmi közmegegyezés olyan szintű általánosítására, mely maradandó módon hirdeti az adott társadalom Véleménylét az emberről és a viliágról. A ma művészének érthető törekvése, hogy hangosan szóljon, kiáltson valamiről, ami a művészetben mint felismerés, érzelem és gondolat megszületett. Ezt a szerepet, a társadalom állapotának művészi kifejezését mindig is vállalták azok, akik többnek tekintik a művész hivatását az .egyszerű közlésnél és alkik éppen ezért választották a jelképek nyelvét, hogy mondanivalójuk mindenki számára emlékeztető, figyelmeztető, vagy cselekvésre buzdító legyen. — Kiss Istvánnak, köztéri szöbrásZatunlk egyik vezető mesterének most felavatásra kerülő monumentális alkotása ilyen megtüntetve-megőr- ző, lényegre koncentráló szimlbódumalkotó jel, olyian, amely a művészet lényegi voTegnap, a késő délutáni órákban ünneplőbe öltözött emberekkel telt meg Szekszárdiéi a Kálvária-hegy csúcsa. Az emberek a nagygyűlés megkezdése lelőtt innen gyönyörködtek a város panorámájában, azokban az épületekben, létesítményekben, amelyek valamennyiünk keze munkája nyomán jöttek létre. Sokan alaposan szemügyrte vették Kiss István Kos- suth-díjas szobrászművész alkotását, felmentek a krómacélból készült, húsz méter magas plasztikájának talapzatára, amelyet Szekszárd jelképei — hatalmas szőlőfürtök és búzakalászok — díszítenek. A betontalapzatról még szebbnek tűnt az egyre fejlődő város. Harsonák hangja figyelmeztetett az ünnepség kezdetére, majd felhangzottak a Himnusz akkordjai. Mátyás István, az MSZMP szekszárdi Városi Bizottságának első titkára lépett a mikrofon elé és köszöntötte a megjelenteket, név szerint az elnökségben helyet foglaló dr. Kornidesz Mihályt, a Központi Bizottság tagját, a Magyar Televízió elnökét, Kiss István Kossuth-díjas szobrászművészt, a Központi Bizottság tagját, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének elnökét, Gál Lászlót, a SZOT főtitkárhelyettesét, Szekszárd országgyűlési képviselőjét, K. Papp Józsefet, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkárát, Császár Józsefet, a Tolna megyei Tanács elnökét. Megnyitó beszédében emlékeztetett a 34 évvel ezelőtti országgyűlésre: ez országunk történetében először fogadott el olyan alaptörvényt, amely tartalmazza azokat ia jogokat, amelyek biztosítják mindenki személyi boldogulását, biztosítják hazánk szocialista fejlődését. Ezt követően felkérte dr. Kornidesz Mihályt az ünnepi és a szoboravatő beszéd megtartására.
