Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-10 / 162. szám

1983. július 10. Kongresszusra készülve Három öreg, két fiatal — Saluton, Kamaradino! — .mondja belépésemkor Audi Sándor és így folytatja: — Cu vi párolás esperante? Az üdvözléshez fűzött ér­deklődésére, hogy beszélek-e eszperantóul, kénytelen-kel­letlen bevallom, hogy nem. De azért őszinte kíváncsiság hozott ide, a dombóvári mű­velődési ház emeleti 3-es szo­bájába, ahol a 24 tagot szám­láló eszperantócsoport három veteránja: Audi Sándor, Bor­za József és Balog Imre bá­csi. továbbá dr. Hir Erzsébet és dr. Béldi Judit képviselik a csoportot. Sándor, Józsi és Imre bácsik félévszázaddal ezelőtt, 1928-ban és 29-ben vállalták föl az eszperantó mozgalom célját. Dr. Hir Er­zsébet — a MÁV orvosa, a csoport elnöke — csak né­hány éve határozta el, hogy megtanul eszperantóul. — Ide jártam német nyelv-' tanfolyamra és megláttam, hogy eszperantó nyelvtanfo­lyam is van. Beiratkoztam. Aztán csoport alakult és meg. választott elnökének. Dr. Béldi Judit: — Én meg Erzsinek köszön­hetem, hogy eszperantista lettem. Nem akartam először, aztán csalogatására eljöttem néhányszor és maradtam. Most már el se tudnának kergetni... — Sokan voltunk így ezzel — veszi át a szót a veteránok egyike, Borza József nyug­díjas vasutas. Két társa rábó­lint. Audi Sándor bácsi fiatal kőművesként sajátította el a nyelvet, de olyan magas fo-' kon, hogy 1945 előtt meghív­ták tanítani még a gimnázi­umba is. Az ő különóráinak sokan köszönhetik az eszpe­rantóban való jártasságukat még akkor is, ha az idők fo­lyamán hűtlenekké váltak a béke nyelvének okkal neve­zett eszperantóhoz. Balogh Imre a Viharsarok­ból, Orosházáról települt Dombóvárra és valamikor unokabátyja, Darvas József - író társaságában került, még földművesként, kapcsolatba a mozgalommal. Azt mondja, amikor megtudta, hogy Dom­bóváron erős az eszperantó mozgalom a vasutasok köré­ben, mindjárt megvolt az oka az örömre új lakhelyén. A csoport? Kétségkívül nemcsak a legnépesebb a Tolna megyei csoportok kö­zött, hanem a legszerencsé­sebb is, azért, mert tagságá­nak a fele régi eszperantista és rengeteget jelent a nyelv oktatásával foglalkozó dr Lehoczkyné Poros Eszter ta­nárnak és dr. Gyöngyössy György ny. MÁV-főorvosnak a beszélni társalgási fokon tu­dók jelenléte. Csütörtök a mi napunk. Délután 5—6-ig tart az aktív nyelvtanfolyam. Utána be­szélgetünk és jó látni, hogy senki se siet haza. Készülnek-e az Eszperantó Világszövetség 68. — Buda­pesten rendezendő — kong­resszusára, melyre a Föld minden tájáról 6—7 ezer esz- perantistát várnak július 30. és augusztus 6. között? Na­gyon is készülnek. A csopor' szavazással választotta mef képviselőit még az elmúlt év vegén. Gyöngyössy doktor, L. Poros Eszter tanár és Audi Sándor delegálása mellett foglaltak állást, befizetve a befizetendőket. — Nagyon megnőttek a * részvételi költségek, saját zsebből például egy nyugdí­jas nem tudna egy hetet fönt tölteni — mondják. De aztán mondjak azt is, hogy egy- egy napra többen fölmennek majd. Dr.iHir Erzsébet telnök Audi Sándor ny. kőműves Borza József ny. vasutas Dr. iBéldi Judit jogtanácsos — Biztosan nem bánják meg — vélik az idősebbek, akik a szerte a világban meg­rendezett kongresszusok va­lamelyikén részt vettek már. Van, aki öt-hat alkalommal. — Részt vesz az ember 2—3 ilyen világtalálkozón — fűzi tovább a szót Borza József, akinek a felesége jó tízegy­néhány éve, egy ilyen világot átfogó hollandiai seregszemle után lett eszperantista — és alkalmanként barátokat lát viszont. Balogh Imre hy. földműves — Hát igaz. Az emberek keresik egymást a levelező kapcsolatok alapján is. — Életre szóló élmény. Ne kém elhihetik. Én eddig hat kongresszuson voltam, de nem tudnám egyiket a másik elé helyezni. Legkedvesebb? Igen, az lehet — mondja a nyugdíjas vasutas. Kortársai rábólintanak. Aki unokája le­hetne, Béldi Judit pedig csil­logó szemmel figyel, hogy egy szó se vesszen el az időseb­bek szavaiból. Azt hiszem nem tévedek, ha azt mondom, hogy a dombóvári eszperan- tisták csoportjának ez a fő erőssége. A kipróbáltak, régi­ek jelenléte, akik nem nosz­talgiáznak a régi dicsőség múltán. Azon, hogy a Dombó­váron a vasutasság nevéhez fűződő eszperantóélet az el múlt másfél évtized során kissé megfakult. Beérik azzal, hogy az eszperantó mozga­lom térhódításában a vasutas­ság elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az újulás magvát is ők alkotják és ezt jó érzés tudni. Egyébként, minden év má­jusában más és más ország­ban rendeznek vasutas eszpe­rantótalálkozót. Az idén Ba- latonfüred volt a vendéglátó­ja ennek az eseménynek. Mi sem természetesebb, mint az, hogy onnan nem hiányozhat­tak a dombóváriak. Akikről érdemes tudni, hogy nem sok­kal a megyei szervezet meg­alakulása után összehoztak „öregeik” anyagából egy kiál­lítást, aminek megnyitását öszekötötték Zámenhof-est- j ükkel. Ezenkívül igen eleven kapcsolatot alakítottak ki a Tamásiban működő eszperan­tócsoporttal is. .Dombóvár és Tamási közel van egymáshoz, s ha van miért, megtöltik azt azt öt-hat személyautót, mely a tagság köréből fuvarra fog­ható. A 68. világtalálkozó után egyébként szeptemberben jön a kezdők első próbája. Az „A” vizsga, a számadás, az alapok megszerzéséről. Aztán jöhet idővel a „B” és a „C” minő­sítés mgszerzése. Audi Sándor bácsi nincs kibékülve azzal, hogy mester­ségemhez nem társul az esz­perantó nyelv ismerete. Még akkor is meg akar győzni a nyelv megtanulásának egy­szerűségéről, amikor búcsú­zóban megállapodunk egy kongresszus utáni, augusztusi találkozóban. — N«n boszorkányság csak a nyelvtant kell alapo­san megtanulni. Utána már 800 szó ismerete elég! Nyolcszáz szó? Ügy tűnik nem sok. Ha mégsem leszek klubano, azaz klubtag, bo­csáttassák meg. A pártoló tag­ságot évekkel ezelőtt vállal­tam már... LÁSZLÓ IBOLYA Bővülő határmenti árucsere-forgalom Élénkült a piackutató tevé­kenység, közvetlenebbé vál­tak a kapcsolatok a kül- és belföldi határmenti vállala­tok között, rugalmasabb és megalapozottabb lett az üz­letkötés. Ennek nyomán a szocialista országokból határ­menti csereforgalomban be­érkező áruk mennyisége az idén mintegy 20 százalékkal növekszik. Kedvezőek a hazai határ.menti társaságok műkö­désének tapasztalatai; ezek az elmúlt két év alatt mint­egy 20 százalékkal növelték forgalmukat, s több új cikket vontak be az árucserébe. A Konsumex szervezésében öt társaság jött létre: Bács- Kiskun, Csongrád és Békés megye 42 vállalata a román és jugoszláv; Baranya és So­mogy megye 39 vállalata a jugoszláv; Vas és Zala me­gye 38 vállalata a jugoszláv és osztrák, Győr-Sopron és Komárom megye 38 vállalata az osztrák és csehszlovák, Borsod, Hajdú-Bihar és Sza- bolcs-Szatmár megye 65 vál­lalata pedig a csehszlovák, a szovjet és a román határmen­ti területeken bővíti az áru­cserét. Politikai fordulat Tolna megyében 1948-ban ___________________________________________ íUépűjság 3 A ki a politikai fordulat történéseit eddig lapunkban figyelemmel kísérte, meggyő­ződhetett arról, hogy a me­gye politikai és ' gazdásági arculata. 1948 vegére gyöke­resen megváltozott. A lépés­ről lépésre botira tolódó népi demokratikus forradalom a szocialista forradalomba tor­kollott. Érintettük, hogy az MDP vezetése a. hatalom birtoké bán totalitásra töre­kedett. A népi demokratikus átalakulás során életre hí­vott' minden .szervezetet, mozgalmat és 'intézményt átalakítva, illetve megszün­tetve tett az új rendszer ré­szévé. Az átszervezésen át­esett a vöröskeresztes moz,- igalomtól a politikai párto­kon keresztül) a legeltetési bizottság okig minden szer­vezet. Az átszervezés értetet­te a gazdasági élet egészét, a földosztás és a juttatások által kialakított kisparaszti rendszert is. Az eddigiekben ennek a gyors és konfliktu­soktól. sem mentes átrende­ződésnek az áilltatenk legfon­tosabbnak vélt mozzanatait •tekintettük át. Nem érintet­tük — de ebtől még nagyon jelentős eseménynek tartjuk —, hogy 1948 tavaszától el>- kezöődöt't az egységes ifjúsá­gi szervezet körvonalainak kialakítása is. Első lépésként létrehozták a MiIiNSZJt (Ma- igyiar Ifjúság Népi Szövetsé­ge), amely csúcsszervként fogta össze a bal oldattalak számító ifjúsági rétegszerve­zeteket. Tolna megyében az EPOSZ-inlak (Egységes Pa- ráisZtif jóság Országos' Szövet­sége), a S21T-inek (Szakszer­vezeti Ifjúmunkás és Ta- n.onomozgalom), az MDNSZ- nek (Magyar Diákok Nemze­tt Szövetsége) voltak jelten- tősebb alapszervezetei. De a MINSZ osák az átmenetet készítette elő az 1950-ben létrehozott DISZ-ihez (De­mokratikus. Ifjúsági Szövet­ség), amely a rétegszerveze­teket is magába olvasztotta. A'jobboldali és a volt koalí­ciós pártok ifjúsági tagoza­tai fokozatosan beszüntették tevékenységüket. Helyemként azonban' működött még a megyében egy-egy FISZ (Független Ifjúsági Szövet­ség), és a vallásos katolikus ifjúságot tömörítő Szívgárda, KÁLÓT sfb. A politikai fordulatot kö­vetően egyre több bírálat ér­te a közigazgatás hagyomá­nyos rendszerét is. A közsé­gi nemzeti bizottságok a fel- szabadulást követően ered­ményesen funkcionáltak, mint a munkás-parasz t ha- taltím népi szervei. A politi­kai pártok és a szakszerve­zetek képviselőiből alakult nemzeti bizottságok azonban a pártok tevékenységének lanyhulása után Válságba ke­rültek, iszétesőbem voltak. Szükségessé vált a közigaz­gatás átszervezése, a tanács­rendszer létrehozása is, amelyre szintén 1950-ben ke­rült sor. Mindezt csak annak bizonyítására soroltuk fél, hogy a szocialistái forrada­lom 1948-tban az indulásnál korántsem oldott' meg min­den feladatot. A fordulat évében csak a politikai fel­tétele teremtődött meg an­nak, hogy a szocialista, tár­sadalmi rendszer építése elkezdődjön. Az új társada­lom a saját mozgástörvényei aiapján indult fejlődésnek. iAz MDP vezetésében egyre inkább tért hódító türelimeit- fen politikai irányvonal konfliktusai javarészt abból adódtak, hogy az objektív folyamatokat is adminiszt­ratív úton akarta gyorsíta­ni. A fejlődés iránya azon­ban a szubjektív szándéko­kat. óhajokat nem vette fi­gyelembe. Ma már a.z is nyil­vánvalónak látszik, hogy az éppen megszülető új társa­dalmi rendszer mozgástör­vényeit akkor senki nem is­merhette. 1948—il949 fordulójlára te­hát hazánkban kétséget ki­zárva munkásfiatalom jött létre. A politikai élet irányí­tóit ebben a helyzetben első­sorban olyán gvakorlati kér­dések foglalkoztatták, hogy ■milyen' az új társadalom te­herbíró képessége, milyen a tömegbázisá. A társadalmi átalakulás demonstr álására és megszilárdítására válasz­tások kiírását határozták el. Az új választójogi törvényt a parlament 1949 március végén hagyta jóvá. A tör­vény a demokratikus állam­polgári jogok szélesítését ha­tározta el. Fokozottabban számított a nők akti vitására-, lesz állította' a szavázá-ra jo­gosultak alsó korhatárát, hangsúlyt kapott a titkosság, előírta a községenként! vá­lasztást. A nemzeti bizottsá­gok hatáskörét — mivel1 több helyen csak formálisan mű­ködtek — a Magyar Függet­lenségi Népfrontra ruházta. • A szavazati jogot, csak a po­litikai okokból deportáltak­tól vonták meg. A laookban 1949. április 7-én hozták nyilván osságra, hogy „A Népfront elnöksége felkéri a kormányt, tegyen javaslatot az országgyűlés feloszlatásá­ra' ás az új választás kiírá­sára”. Április 12-'én az or­szággyűlés feloszlott, a bel­ügyminiszter május 15-re tűzte ki az új választás nap­ját. Április 17-én napvilágot látott a Magyar Függetlensé­gi Népfront választási felhí­vása. Az országgyűlési választá­sokat az MDP vezetése az eddig megtett út összegezé­sének tekintette. Rákosi Má­tyás az április 19-én meg­tartott választási rádióbeszé­dében így indokolta a vá­lasztások kiírását: „Üj vá­lasztást javasoltunk, hogy megkérdjük dolgozó népüni- ket, helyesli-e azt az utat, amelyet pántunk az elmúlt két esztendőben mutatott, hozzájárul-e ahhoz az öt­éves tervhez, amelyet né­pünk gazdasági és kulturális fel e míg! k sdé'sé re kido 1 g o z­tunk, és jóvábagyj'a-e azt a .békepolitikát, amelyet eddig vittünk és folytatni kívá­nunk”. A választásoknak az egy­szerű köz véleménykutatáson kívül tényleges politikai je­lentősége is volt. Az ország­iban végbement politikai .fordulatnak a törvényhozás 'legfelsőbb szervében is tük­röződnie kellett. Ez az igény a választás gyakorlati előké­szítése során meg is fogal­mazódott. A Dombóváron megtartott választási nagy­gyűlés szónoka egyértelműen kimondta : „ ... az 1947-ben megválasztott országgyűlés- a mai összetételében nem tükrözi a munkásosztály ve­zető szerepét.” A kiírt választások leg­fontosabb úi eleme az volt, hogy megszüntette a pártok rivalizálását. A népfrontba tömörült pártok közös listán és közös programmal indul­tak. A választások kiírása után Tolna megyében ború­látó nyilatkozatok láttak napvilágot arról, hogy az időpont alkalmas-;e az erő­próbára. Prantiner József — ■az MDP Szekszárd városi ■titkára aggályait azzal indo­kolta. hogy „A mostani vá­lasztások nehezebbek lesz­nek mint az elmúlt választá­sok, mert akkor a reakció nyílt volt, most pedig bur­koltan dolgozik és nehezebb lesz a leleplezése.” Az MDP megyei vezetőinek aggodal­ma mögött az húzódott meg, hogy a;z elmúlt időszak gyors tá r sa d a lml-isazdais á gi vá l.fco- ,zásai a megye politikai, hely­zetét áttekinthetetlenné tet­ték. Az nyilvánvalóvá vált, hogy 1949 tavaszára a pa­rasztpártok szervezeti élete teljesen szétzilálódott, a pol­gári ellenzék pártijai pedig még formálisan sem működ­tek. Az 1947-es választás né­hány keserű meglepetése azonban túl közel volt ah­hoz, hogy azt az új helyzet­ben. teljesen, figyelmen, kívül lehetett volna hagyni. A ve­zetés úgy érezte, hogy az el­lenzéki politikai pártok moz­gástere ugyan minimálisra .korlátozódott, de az őket tá­mogató tömegek továbbra, is a megyében élnek. A megye vezetőit különö­sen a parasztság egyre kéz­zelfoghatóbbá váló passzivi­tása nyugtalanította. Láttuk, hogy az 1947-;es választáson az MKP megyei sikereit a paraszti érdekek következe­tes védelmének köszönhet­te. Az elmúlt időszakban folytatott agrárpolitika, a pár a sztság adminisztratív korlátozása., a túlfeszített beszolgáltatás, a kulákká nyilvánítás, a rendőrségi zaklatások, a paraszti szö­vetkezeti és érdekképviseleti szervek átszervezése stb. számos konfliiktus'helyzetet teremtett. Jogosan merült fel a kérdés, hogy az MDP mi­re számíthat a parasztság körében. Tisztá zártán volt az is, hogy a ki- és betelepítés be­fejezése után, az érintett tö­megek kiket fognak szava­zatukkal támogatni. Az 1947- es választáson ugyanis a németek nagyobbik része nem szavazhatott. A felvidé­kiek egy része még nem volt itt, a más áttelepültek pedig 1947-ben nem kaptak szava­zati jogot. Kiszámíthatatlan­nak látszott a székegység ál­lásfoglalása is. Igaz, hogy az 1947-es választáson a szé- kelység a demokratikus erők biztos 'bázisát jelentette, csak­hogy azóta az egyházi isko­lák államosítása és Mind- szenty letartóztatása felboj- dítóttá a még mindig jelene tős papi befolyás alatt álló tömegeiket. Elégedetlenek voltaik azért is, mert a jut­tatott ingó- és ingatlan fel­szerelésért törlesztést kellett fizetniük. A székelység által lakott fal vakból sorozatosan jöttek jelzések szándékos­nak, szabotázsnak vélt ak­ciókról. Az üzemi munkásság vár­ható magatartása sem volt egyértelmű. A Tolnai. Se- lyemgyar, a Bonyhádi Ci­pőgyár, a Siimonitomyai Bőr­gyár, a Bonyhádi Zománc­gyár munfcásösszetiétele nemcsak a németek nagy száma miatt okozott gondot. A túlnyomórészt nőket fog­lalkoztató üzemekben tartot­tak az egybázi-papl befo­lyástól. és a ,jszoc.demes” hagyományoktól. A választási előkészület egyik legfontosabb feladatá­vá a különböző népcsopor­tok hangulatának, várható állásfoglalásának felderíté­se vált. Az MDP aktivistái áprilisban pl. arról igyekez­tek meggyőződni, hogy az itt maradt németség magáévá teszi-e a népfront program­ját. A németek által lakott falvakban nemzetiségi anké­tek at hívtak össze. A meg­beszélésekről készült jelen­tések arról tanúskodnak, hogy az itt maradt németek hálásak vo'ltak az MDP fi­gyelmességéért. Megelégedés­sel vették tudomásul, hogy a kommunisták megszüntetnek minden faji megkülönbözte­tést. Teljes támogatásukról! biztosították a népfrontot, csak azt kérték, hogy őket ne kezeljék ezután külön nemeztiségként. A fasiszta demagógiától, majd a felsza- badúlást követő sommás el­marasztalástól, kollektív fe- lelősségvállalás.töl szabadul­ni akaró németek a teljes azonosulásban, a beolvadás­ban látták a kiúitiat: „Szálka községben 30 év múlva ki­hal a német sző, mert itthon maradt németségünk szeret­né elfelejteni, hogy valaha német volt” — oltVashatj.uk a kisgyűlésrői készült jelen- tésbeni. (Folytatjuk) László Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom