Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-09 / 161. szám
B nTÉPÜJSÁG 1983. július 9. Szovjetunió Újabb atomerőmű Vietnam A Mekong-delta új arca Mindössze nyolc év telt el azóta, hogy Dél-Vietnam felszabadult és már ilyen viszonylag rövid idő alatt is nagy változást mutat a Me- kong-folyó termékeny delta vidéke. Ez a táj fontos terület az ország egész szempontjából. Vietnam éléskamrájának is nevezik, különösen amióta a mező- és erdőgazdasági művelés, valamint a halászat együttes fejlesztésével, a természeti adottságok tervszerű kiaknázásával gazdálkodnak e terület természeti kincseivel. A felszabadulás óta 250 000 hektár földet osztottak ki az itt élő parasztok között. A kisemberek erejének egyesítésére, a feladatok jó elvégzésére 25 000 termelőcsoport, 10 000 termelő közösség és 200 mezőgazdasági szövetkezet alakult. Hála az öntözési rendszer kiterjesztésének, ma már a rizsföldeken nem egyszer, hanem kétszer, sőt olykor há romszor is aratnak. 1982-ben például egymilió tonnával több rizst takarítottak be, mint a felszabadulás előtti években. A vietnamiak gyors ütem ben korszerűsítik a földművelést: a rizs marad ugyan a fő növényi kultúra, de Dong Nai tartományban már kiterjedt szójabab-ültetvények, Cuu Long-ban amerikai mo gyoró-, An Giangban zöldbabtermő területek sokasodnak. Megjelentek a deltavidéken az első jutaültetvények is. Áramot termel a szmo- lenszki atomerőmű első, egymillió kilowatt teljesítményű energiablokkja. Üzembe helyezése lehetővé teszi a termelőerők fejlesztésének jelentős gyorsítását a nem fekete- földű övezetben, melynek fontossága országosan igen nagy. Számos iparvállalat és a mezőgazdaság több tízmillió kilowattóra villamos energiát kap a szmolenszki atomerőműtől. Több száz, különféle profilú iparvállalat és tízezernél több ember dolgozik a további építkezésen. A Gyeszna folyón létesített víztároló befogadóképessége kétszázötven millió köbméter. Az erőmű teljes befejezése után kapacitása kétmillió kilowatt lesz. Közelében épül Gyeszno- gorszk, az energetikusok városa. Itt minden feltételt megteremtenek, hogy az üzemeltető személyzet élhessen a modern civilizáció valamennyi vívmányával. Gyesz- nogorszk lakótelepei, az ösz- komfortos lakásokból álló emeletes épületek jól illeszkednek az erdős vidékhez. A Szovjetunió a világ élvonalában áll az atomenergia békés célú hasznosításában. A világon elsőként helyeztek üzembe nukleáris fűtőanyaggal működő villamos A szmolenszki atomerőmű vezénylőterve erőművet. Ma ez szinte törpének számít a Szovjetunióban épülő, illetve üzemelő atomerőművek mellett. A Szovjetunióban a tizenegyedik ötéves terv során a villamosenergia-ipar továbbra is gyorsított ütemben fejlődik. Á tervek szerint 24— 25 millió kilowatt teljesítményű atomerőművi kapacitás lép be a termelésbe. A nukleáris erőművek szakértőinek, építőinek, tervezőinek és üzemeltetőinek a továbbiakban is az egyik legfontosabb feladata a környezet védelme. Újabb jelentős kelet-nyugati üzletkötés? A Szovjetunió lignitkészleteit 9 milliárd tonnára becsülik a szakértők. Az egyik legjelentősebb mező Karszk- Acsinszk körzetében található. A Szovjetunió, a gyenge fűtőértékű szénféleség gazdaságos felhasználása érdekében szintetikus üzemanyagokat — gázolajat és benzint — tervez előállítani a lignitből. Szovjet szakemberek a nyugatnémet Mannesmann céget és a Deutsche Bankot kívánják felkérni a beruházásokban való résztvételre. Ez a két cég már a Nyu- gat-Európába vezető gázvezeték megvalósításában is tevékeny szerepet vállalt. A szovjet és a nyugatnémet fél közötti tárgyalások májusban kezdődtek Moszkvában. Becslések szerint a beruházásra vonatkozó szerződés értéke 16 milliárd dollár körül alakulhat, s teljes megvalósulása az évszázad végére várható. Ha a szerződést aláírják, a földgázvezeték után ez lesz a második legnagyobb keletnyugati üzletkötés. A nyugatnémet fél számít a szerződésre, s azt várja, hogy ez az üzlet jelenti a válságból kivezető utat, hiszen a tavaly még nyereséges Mannesmann cég 1983. plső negyedében 21 százalékos visszaesést volt kénytelen regisztrálni. ut Vasút *11111 S/énmező 0 100 km Tudósok a mezőgazdaságért írta: P. Vavilov, a Szovjetunió Mezőgazdasági Akadémiájának elnöke A szovjet élelmisizerprog- ram lényeges minőségi változásokat irányoz elő a me- zőgatzdaságban. Ebben fontos szerep jut a tudománynak. A szovjet tudósok ed- diiig is sokat tettek a mezőgazdaság fejlesztéséért. Jelentős kult'sltálsí tapasztalatokat sezreztek, a kísérletekhez szilárd anyagi és szervezeti bázist teremtettek. Az Ö.slsz-szövetségi Lenin Mező- gazdasági Akadémia az utóbbi másfél évtizedben a mezőgazdasági tudomány kiterjedt hálózattal rendelkező központjává vált. Jelenleg a Mezőgazdasági Akadémia több mint 120 tudományos kutatóintézetet és mintegy 200 egyéb tudományos szervezetet egyesít. 100 ŰJ NÖVÉNYFAJTA A tudósok leglényegesebb munkái napjainkban a szelekcióval és az új mezőgazdasági növényfajták honosításával kapcsolatosak. Az ország egész területén 50 növénytermesztési szelekciós központot hoztak létre. Ez lehetővé teszi, hogy minden talaj- és éghajlati övezetben egyetlen központ fogja össze az új növényfajták és hibridek kitenyésztésének a munkáját. Az előző tervidőszakban több mint 700 új növényfajtát állítottak elő, amelyek gyorsan meghonosodtak a földeken. A tudósok különös gondot fordítanak arra, hogy az új fajták megfelteljenek az ipari technológia követelményeinek, ellenállók legyenek a betegségekkel, a kártevőkkel, a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal szemben. A növény nemesítésben egyre szélesebb körben al- kalmlaizzák a génmérnöki módszer eket, amelyek — molekuláris szinten — lehetővé teszik a manipulálást a.z örökletes anyagokkal. A természetes és a mesterséges gének kombinációi, beépítve a sejtmag öröklődési mechanizmusába, a növényi szervezetek nlagy hozamú fajtáit eredményezik, amelyekkel a betegségeknek, a kártevőknek ellenálló növényfajtákat hoznak létre, oltóanyagokat gyártanak. TALAJVÉDŐ RENDSZER A mezőgazdasági tudomány hatékonyságának példájaként említhetjük a kidolgozott, és aszályos területeken elterjedt talajvédő földművelési rendszert, amely gyakorlatilag feleslegessé teszi az ekét, és azt kormánylemez nélküli eszközökkel helyettesíti. Az ilyen talajiművelésnél a tarló a föld felszínén marad, s megvédi a tallait a szélerózió pusztításától! és télen visszatartja a havat a földeken. A tialaivédő földiművelési rendszert már több mint 40 millió hektárnyi területen alkalmazzák, s a rendszer gabonából évente több mint 10 millió tonna többlettermést eredményez. Kazahsztán bán, amelynek tér üllőt én aszály és szélerózió pusztít, éppen ez a földművelési rendszer biztosította a stabil! gabonatermés elérését. A talajvédő rendszer módosított változatai ma már Ukrajnában, az Oroszországi Föderáció európai részének központi területein és Szibériában is el- terjiedtók. Folytatják a rendszerhez szükséges vető- és talajművelő gépek gyártását és tökéletesítését, valamint a talajművelő és betakarító gépek fokozott gondozását, ápolását. TÖBB TAKARMÁNYT A Szovjetunióban, sokat tesznek akéri, hogy elegendő mennyiségű minőségi takarmányt állítsanak elő. Igen nagy tartalékok rejlenek a természetes kaszálók és legelők jobb hasznosításában, hiszen a mezőgazdasági területek jelentős részét a rétek és a legelők teszik ki. ■Napjainkban a szovjet tudósok a fűtérmeszités új technológiáját dolgozzák ki és honosítják meg, amely lehetővé teszi a rétek, legelők fűhozamának növelését, lényegesen emelik a takarmánynövények összhozamát. Nem kevésbé fontos a megtermelt takarmány megóvása, a veszteségek megelőzése. Ezért a begyűjtés, a tartósítás és a tárolás progresz- szív technológiáit alkalmazzák, olyanokat, mint a sze- názs, a fehérjében, vitaminban gazdag fűliszt készítése, a giranulálás, a bj ikettálás, a silózásnál a kémiai tartósító anyagok felhasználása. A takarmánygyártás minden fázisához nagy teljesítményű betakarító gépeket, a rakodáshoz és a tároláshoz pedig rakodógépeket, illetve töltőtároló tereket hoznak létre. Nagy feladatok várnak a nemesítőkre a tenyészállo- mány javítása területén is. Az utóbbi években számos, nagy hozamú állatfajtát tenyésztettek ki. A szelekciós munka jelenleg olyan állatfajták kitenyésztésére irányul, amelyek a magas produktivitást az ipari technológia körülményei között is elérhetik. A kísérletek eredményeit a törzsálláttenyész- tés gyakorlatában is felhasznál iák. Hogy a tudomány és a termielés kapcsolata szorosabb legyen; a. kutatóintézetek mellett a kísérleti-termelő gazdaságok hálózatát hozták létre, s a tudományos-termelési egyesülések egész sora jött létre. A kutatómunkának ez a szervezése lehetővé teszi a tudomány és a technika eredményeinek gyorsabb felhasználását. Egy kisfiú katonaruhában Az idén, negyven év után Kurszkban találkoztak az ott folyó csata egykori résztvevői, s megemlékeztek a második világháborúnak e hosszan tartó, óriási ütközetére, amely 1943. július 5.—augusztus 23. között zajlott le. A német fasiszta haderők nagyarányú támadását visszaverve, a szovjet csapatok ellentámadásba mentek át és 30 ellenséges hadosztályt semmisítettek meg. A kurszki csatának döntő szerepe volt abban, hogy gyökeres fordulat következett be a háború menetében. * Régi fényképen egy kisfiú katonaruhában, zubbonyán háborús kitüntetés, „A bátorságért érdemérem”. Az egykori kisfiú, Maksz Privler. Azzal kezdődött, hogy a németek agyonlőtték apját, a nagybátyját és a kis hucul faluból összeszedett embereket. Tulajdonképpen őt is velük együtt, de apja az élete utolsó pillanatában úgy fedezte a gyermeket, hogy estében lerántotta maga mellé és ráborult. A fiúcska így maradt életben. Ahogy csend lett, kimászott a holttestek közül, belopódzott a faluba, és keresni kezdte a hozzátartozóit. Édesanyját már nem találta életben: a németek felakasztották, mert ellenkezett amikor apját és őt elhurcolták. Már nem emlékszik rá, hány napig bujdosott, éjszakánként mennyit reszketett a félelemtől, mennyit sírt a mama és a papa után. Végül- is eljutott a partizánokhoz. De az akkor már beteg kisfiút a partizánok nem tartották maguknál, hanem kórházba küldték. Amikor meggyógyult, egy gyermekotthon lakója lett, ahol a háborús árvákat gondozták. Egyiknek a bombázáskor, másiknak a fronton pusztultak el a szülei, de volt olyan is, aki semmire nem emlékezett. Maksz Privler a kis felderítő 1943-ban... A gyermekotthonból megszökni nem volt nehéz dolog, de időbe telt, amíg visz- szajutott a frontvonalhoz. Sok könyörgésébe került, amíg megengedték, hogy ott maradjon. A tiszt, aki vállalta érte a felelősséget, a felderítőszázad parancsnoka volt. Megígérte Maksznak, hogy igazi felderítőt farag belőle. Ám bárhogy is igyekezett, azt nem engedték meg neki, hogy az ellenséges vonalak mögé menjen. Kicsi még, mondták. Ekkor úgy határozott, hogy túljár a századparancsnok eszén, és amikor megtudta, milyen feladatra indulnak, a „nagyok”, titokban ő is elindult utánuk. Ellenőrizni kellett a fasiszta csapatok készülő támadásáról szóló ellentmondásos híreket. Maksz ócska civilruhájában olyan volt, mint a frontvonalak mentén kallódó többi gyerek. Az állomás környékén elvegyült a tömegben, ide-oda mászkált látszólag céltalanul, közben figyelt, számolt, jól megjegy- zett mindent. Ütban visszafelé, ahogy átjutott a vonalakon, látta, hogy felderítő bajtársai egy nyelvet kísérnek. A német egy óvatlan pillanatban kihúzott a zsebéből egy noteszt és eldobta magától. Maksz azonban észrevette, a csoport után osont és felszedte. A századparancsnok felsorakoztatta a földerítőket. Makszot megfenyegette, hogy engedetlenség miatt azonnal visszaküldi a gyermekotthonba. És csak ezután olvasta fel a parancsot, amelyben a csoportot dicséretben részesíti. Maksz a fontos adatokat tartalmazó noteszért még külön dicséretet is kapott. A tizennégy éves fiú részt vett a Prága felszabadításáért vívott harcokban. Egyszer olyan megbízatást kapott, hogy bármi áron juson be a város központjába és adjon át egy csomagot a felkelés vezérkarának. A támadásra készülő német csapatokon, harckocsikon és ágyukon keresztül eljutott a célba, és szinte az utolsó percben. Hamarosan megkezdődött a harc a felkelők százai, ezrei foglalták el helyüket a barikádokon. Maksz ott volt velük. Mégegy kitüntetés díszítette aztán a mellét, a „Fegyverbarátság erősítéséért” csehszlovák érdemérem. * Maksz Privler, ma a Dnyepropetrovszki gumiabroncs gyár főenergetikusa, és híres arról, hogy az üzemben sok újítását fogadták el és alkalmazzák is. I— ..................................................................................................... .........."I .. . és napjainkban emlékeit idézve
