Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-07 / 159. szám

1983. július 7. ^ÜÉPÜJSÁG 3 Az utak korszerűsítése, telújítása A látványos útépítések he­lyett napjainkban az útfenn­tartás, az állagmegóvás került előtérbe, a rendelkezésre álló pénz jó részét nem új beru­házásokra, hanem a már megépített uitak korszerűsíté­sére, állapotának megóvásá­ra fordítják. Zala megye köz- úthálózatának fenntartására 90 millió forintot költenek ebben az évben. A felületke­zelésihez, a burkotaitmeg,erősí­tésihez kedvez az időjárás is, a tervezett munka félét már elvégezték. A 74~es és a 76- os úton aszfaltszőnyeget terí­tettek, s most korszerűsítik a göcseji tájegységen átvezető Zalaegerszeg—Pórszombat kö­zötti utat. A megye legjelen­tősebb útépítése Nagykanizsa határában zajlik: épül a 7-es számú út várost elkerülő sza­kasza. Az első ütemben — 1985-ig — elkészítik a 4300 méter hosszú gyorsforgalmi szákiaszt, melyen lassú jár­művek és mezőgazdasági szállítóeszközök nem járhat­nak. Részükre úgynevezett szervizutákiat alakítanak majd ki. Borsod megyében Hidasné­meti térségében új Hernád- híd épül. A régi, elavult, egy­sávos hidat kétsávos, nagy te­herbírású híd váltja fel, mely a Hegyköz, Telki bánya és Pálháza megközelítését teszi lehetővé a hármas útról. Jó ütemben folynak az élőké­születek egy új Tdsza-ihíd megépítésére is, Tiszapáliko- nya térségében. A miskolci közúti igazgatóság kiemelt feladata az idén a 35-os főút korszerűsítése. Mintegy 16 ki­lométer hosszúságban hat méterről hát és fél méterre szélesítik az utat, mintegy 16 kilométer hosszúságban Nyék- ládházáitől Leniinvárasig. A közlekedés biztonságának fo­kozására sók helyen készíte­nek úgynevezett vízáteresztő aszfaltburkolatot, kapaszko- dósávofcat és kerékpárutakat, szélesítik a hidakat. Az út­fenntartási munkákat modern célgépek segítik. Pest megyét valamennyi 'számottevő főút érinti és igen jelentős a nemzetközi át­menő forgalom is. Ezért is indokolt a főutak rendszeres karbantartása, korszerűsíté­se. Az egyik legnagyobb fel­adat a Dunakanyarba vezető 11 -es számú főút négysávos­ra bővítése. Az építkezés ta­valy novemberben kezdődött és várhatóan ez év augusztu­sában befejeződik. Az alapo­záshoz 40 ezer tonna betont és ágyazati anyagot használ­nak fél, mintegy 25 ezer ton­na aszfaltot terítenek be a további munkaiatok során. A beruházás költségei elérik a 90 millió forintot. Ugyancsak fontos féladat a 2-es számú főút korszerűsítése. Vác és az országhatár között igen sok a kanyarókkal tarkított emel­kedő, ahol a lassú járművek akadályozzák a forgalmat. Ezért még az elmúlt év őszén újabb kapaszikodósávok épí­tését kezdték meg, a munkák befejezése jövő május végére várható. A 2-es számú út Du­nakeszi átkelési szakaszának zsúfoltsága indókolja az út négysávosra bővítését. Jelen­leg jód halad a terelőuitak épí­tése, a korszerűsítés várha­tóan a jövő év végén fejező­dik be. Heves megyében áz idén csaknem negyedmii,liárd fo- rintót költenek az utak felújí­tására, fenntartására. Űj mód­szerek és technológiáik alkal­mazásával igyekeznek ezt az összeget hatékonyán felhasz­nálni, és a munkálatokat meggyorsítani. A közúti igaz­gatóság a kísérletek befejez­tével az idén már tervszerű­en alkalmazza a felújítások­nál az úgynevezett pernye­betont, amely lényegesen ol­csóbb, mint a korábbi, és előnye, hogy a Gagarín Hő­erőmű égéstermékeként kor­látlan mennyiségben áll az útépítők rendelkezésére. Más megyékben is dolgoznak ezzel a módszerrel, így korszerű­sítették a Debrecen—Vámos- pércs közötti utat is, jelenleg pedig a hajdú-Ibi hári megye- székhely és Mátészalka kö­zött újítanak fel ily módon egy 30 kilométeres útsza­kaszt. Zala megyében útszélesíté­sekre és szintkiegyenlítések­hez használják az aszfaltnál lényegesen olcsóbb pernye­betont. Az ajkai hőerőműben a szén elégetésekor keletke­ző li-sztfinömságú pernye szolgál kitűnő kötőanyagként, alkalmazásával cementet és energiát takarítanák meg. Vas megyében is évek óta folynak kísérletek új, olcsóbb anyagok alkalmazására az út­építésben. Az energiatakaré­kosán előállított anyagok kö­zül a már említett pernyebe­ton mellett üzemszerűen al­kalmazzák a bitumenemulziós hideg anyagot, és használják a vegyeskötésű aszfaltot is, mely a pernye és a bitumen- emulziók keveréke. A zala­egerszegi közútépítő vállalat gyártja ezeket az energiata­karékos betonfajtákat, s ka­pacitása elegendő ahhoz is, hogy az állami úthálózat mellett a tanácsi és mezőgaz­dasági kezelésű utakat ilyen anyagokból készítsék. Automatizált laboratóriumi adatfeldolgozó rendszer A Péterfy Sándor utcai Kórház-Rtjndelőintézetben elkészült a központi auto­matizált laboratóriumi adatfeldolgozó rendszer. Az ország első ilyen jellegű számítógépes rendszere csaknem 250 féle laborató­riumi vizsgálatot kezel, a leleteket összesíti, továb­bítja a kórházi osztályok­ra, illetve fa kerületi ren­delőintézetek laboratóriu­mába. Minden adatot tárol memóriaegységében, jelen­tősen csökkentve az admi­nisztrációt. Ülést tartott a Tolna megyei Tanács V. B. (Folytatás az 1. oldalról) A Tolna megyei Tanács V. B. 1981-ben és 1982-ben is át­tekintette a VI. ötéves terv­időszak szolgáltatás-fejlesztési feladatait. Tavaly elsősorban a szervezeti korszerűsítés ten­nivalóit vette figyelembe, s ennek .megfelelően szabta meg a fejlesztés feladatát, annak az Országos Tervhiva­taltól kapott 60 millió forint­nak a hasznosítását, amit szol­gáltatás-fejlesztésre fordít­hatunk. Ezt az alapot a köz­ponti irányelveknek és a me­gyei szükségleteknek megfe­lelően, a már megkezdett és a VI. ötéves terv időszakára áthúzódott beruházások befe­jezésére, új textiltisztító egy­ségek létesítésére, a jármű- javítás kapacitásának növelé­sére, egyéb ipari, építőipari szolgáltatások, valamint a szolgáltató hálózat korszerű­sítésére pályázat alapján osz­totta föl a megyei tanács vb. Figyelembe véve azt is, hogy e tervidőszakban nyílt első alkalommal lehetőség a kis­ipari szolgáltatásfejlesztések ösztönzésére a szolgáltatás­fejlesztési alapból. A tervidőszak első két évé­ben 10 millió volt az a fel­osztható alap, amelynek se­gítségével a fejlesztésre köte­lezettséget vállaló szövetke­zetek, vállalatok, kiegészítve a részükre benyújtott támo­gatást saját anyagi eszközeik­kel, eleget tettek. A SIMQ- VILL Ipari Szövetkezet pél­dául a neki juttatott 1,4 mil­lió forint szolgáltatásfejlesz­tési alap felhasználásával 2,2 millió forintos kapacitásbőví­tést valósított meg, s terem­tett kedvező lehetőséget a személygépkocsi-javítás, ház­tartási gépek javítása iránt megnyilvánuló igények kielé­gítéséhez. Bővítette műszeres eszközállományát a Paksi Építőipari Szövetkezet és a gyönki Spirál. Dombóváron a Dombcalor épített szolgál­tatóházat. Tamásiban mosó- és vegytisztító szalon épült, működését előreláthatóan au­gusztusban kezdi. 1983-ban további 7 millió szolgáltatásfejlesztési alappal rendelkezünk. Ennek az ősz- szegnek döntő része már a beruházó tanácsok számláján van. A végrehajtó bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy az 1984—85-ben esedékes fej­lesztések támogatását rangso­rolni kell. A megyei Földhivatal tevé­kenységét — mint jeleztük — ezt megelőzően, 1978-ban tárgyalta a megyei tanács végrehajtó bizottsága, így a mostani beszámoló azt tartal­mazta, hogy a hivatal mun­kájában hogyan valósította meg a testület akkor hozott határozatában foglaltakat. Az olyanokat, mint a parlagterü­letek csökkentése; a tartós földhasználat elterjesztése, a mezőgazdasági üzemek közöt­ti földcsere szorgalmazása, a föld mezőgazdasági művelés­ből való kivonásának vissza­szorítása; a naprakész ingat­lannyilvántartás végzése. A beszámoló feletti vitát összefoglalva Császár József megyei tanácselnök a testület elismerését fejezte ki a föld­hivatal dolgozóinak eddig végzett munkájáért. Bonyhád Búza tehergépkocsin, silóban, laboratóriumban, malomban iKövesi Ferenc meglehető­sen jókedvű, hétfő reggel van, s máris ömlik a búza a gabcnaipar körzeti üzemé­nek raktáraiba, a silóba. — Éjjel, nappal készen va­gyunk az ált,vételre, jöhetnek éjfélkor, szombaton,, vasár­nap — átvesszük a terményt. Vasárnap például 2400 ton­nát vettek át hőgyészi üze­münkben. litt a1 bonyhádi üzemiben ötezer tonna- felett vettünk át. Ifit >a szezon^ tal­pon van minden emberünk, összesen, több mint százhű- szan! Bár a bonyhádi üzem kör­nyékéin, s magán az üzemen sem látszik a sietés, a kap­kodás, a nagy forgalom, a számok mégis li'mponéllök, azt tanúsítják, hogy a gon­dosan megszervezett átvételi munka1 egész gépezete jól fűnkéi onáll. A körzeti üzem 1200 va­gon gabonának készített elő raktárt és silót, míg e hét végén kiürítenek egy ötszáz vagonos maetárházat. Most még kukorica van benne, fertőtlenítik s ezt is búzával töltik meg. Tíz mezőeazdasá- ei termelőszövetkezet és a Hőgyészi Álla,mii Gazdaság tartozik Bonyhádhoz. E gaz­daságoktól vásárolják meg a búzát. Az ,is természetes, hoey az összes eladásra kí­nált búzát nem tudják be­számítani, ezért 3710 vagon­ra valóit aiz üzemekben tárol­nak, fizetségért. Hétfőn azonban a délelőtti órákra: már sűrűsödött a ga­bonát hozó autók forgalma. A hidasi, a mucsi termelő- szövetkezet akiből küldték az első szállítmányokat. De jöt­tek a, hőgylészi gazdaságból, s tévéiről is a gépkocsik, egyik-másik nyolc tonna ga­bonát is hozott egyszerre, egy hektár termését. A pékségek még sokáig hasz­nálhatják a megszokott lisz­tet, s csak' fokoz,aitosan keve­rik majd aiz óhoz az idei bú­záit. A körzeti üzem két mal­mában még tavalyi búzát őrölnek. A bonyhádit három műszakban, a hőgyészit két műszakban, járatják. A hen- gerszéke k d uru zs o lását ól hangos malomban jó érzés sétálni, figyelni mint lesz a búzából liszt, hogyan dolgo­zik a megye legkorszerűbb malma, amely havonta száz vagon lisztet készít, s ezt fő­leg a környékbeli pékségek­be, illetve Budapestre szál­lítják el. A hőgyészi malomban ha­vonta1 ölt ven vág un búzát őr­letnek. Hai szükséges a dom­bóvári üzembe is, átszállíta­nak Lisztet, hogy a szokvá­nyos minőséget tudják szállítani a, pékségekbe, illet­ve az üzletekbe. A búza minősége általában jó. Bár a sikértairtlalom nem ári el a> minőségi árszintet, azaz a 32-it, mégis vám öröm a:z idei búzában: szép göm­bölyű, egészséges szemű, tisz­ta minden szállítmány. Egyébként a minőségi búzá­val kapcsolatos’ viták Bony- háldra még nem értek el. Megegyeztek a gazdaságok­kal, ami nem minőségi, azért nem lehet minőségi árait fi­zetni. Egyébként ai termelő- szövetikezetékneik azonnal, a banki rendszer szerint fizetik a búza árát. A gabona beszállítása te­hált tervszerűen történik. A malmi raktári munka szin­tén. a program szerint hadiad. Tisztítják a beérkező ter­mést, ha szükséges, akkor a saját kis szárítójában az üzem még tovább elvon a búzából nedvességet. Megkérdeztük. őrölnek-e miár lisztet idei búzából? Még nem! A tavalyiból még van jó miinőségű, bőségesen. Kövesi Ferenc üzemvezető az egyik hengerszéket ellenőrzi Amrein Józsefné laboráns munka közben A liszt minőségére nagy gonddal ügyelnek. A bony­hádi liaibdaróriumban napon­ta mírttát vesznek az őrle­ményből. Meghatározzák a béltartalmát, a sifcértair.tiali- mát külön, és fizikális szem­pontból is vizsgálják, külön gondot fordítanak a liszt szí­nére! A Bonyhádiról, Hö- gyésizről kikerülő lisztet ked­velik a fogyasztók, ami vé­gül oda vezethető vissza, hogy a körzeti üzemben igen gondos munkált végeznek a gabonáipar dolgozói. Pálkovács Jenő Fotó: Gottvald Károly Lisztté] tellenék a zsákok A mőcsényi tsz teherautója nyolc tonnát hozott egyszerre

Next

/
Oldalképek
Tartalom