Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-03 / 156. szám
6 Képújság 1983. július 3. Tíz éve a Barcelona is hívta Volt egyszer egy újpesti cs... Lewis fél McEnroe-tól Azt írják a nagy hírügynökségek. hogy az igazán nagy fegyverek az elődöntőben elhallgattak a wimbledoni nemzetközi teniszviadal férfi egyesében. Értik ez alatt főként a csehszlovák Lendl búcsúját, de még visszautalnak az amerikai Connors korai istenhozzádjára is. Valóban. Messze nem az erőtenisz — ha van ilyen egyáltalán ... — lesz a ma délutáni finálé jellemzője. A Lendl ellen legszebb napjait idéző McEnroe. az amerikaiak most nyugodtnak tűnő idegzettel operáló fenegyereke megállíthatatlannak tűnik. De valóban az-e? A csehszlovák No. 1-gyel szemben 16 ászt ütött, g bár szerényen tekint vissza a fontos elődöntőre — ez volt a két nagyság első füves rangadója! —. melyben három győztes szettel jutott negyedszer is wimbledoni döntőbe, azért talán túlzott is a szerénysége: — Tulajdonképpen annyival voltam jobb Lendlnél. hogy kétszer elnyertem az adogatását, és a harmadik játszma rövidítésében jobban ellenőriztem a játékot, mint ő. A döntő? Nem számít az. hogy kié a nagyobb név. Wimbledonban a pillanatnyi forma dönt. Az viszont bi- zsergetően jó érzés számomra, hogy az utóbbi két évben nem éreztem magam ennyire kiegyensúlyozottnak, mint éppen most. Az új-zélandi Chris Lewis mindenféle dicséret ellenére nem tagadja félelmét: — McEnroe az esélyes. Ideges vagyok. Most az a kérdés, mennyire tudom megnyugtatni magam a döntőig. így látja hát a szigetországi esélyeket. Arra oda sem figyel már, amikor megjegyzik neki: ő az első olyan 1967., a nyugatnémet Wilhelm Bun- gert esete óta, hogy kiemeletien versenyző létére döntőbe teniszezte magát. Aggódásra mindenesetre van oka, mert eddigi két találkozójukon az amerikai volt a jobb. 1981- ben a cincinatti viadal döntőjében 6-3, 6-4, tavaly, a londoni Queen’s gyepén 6-0, 6-2 volt a különbség köztük ... Bene Ferenc. A vérbeli Dózsa-szutkolók egyik kedvence. A 75-szörös válogatott, egykori újpesti labdarúgó nagy tekintélyt vívott ki magának a pályán és azon kívül is sportemberi magatartásával. A hatvanas és a hetvenes évek egyik kiemelkedő labdarúgója, aki vérbeli csatár- erényei és játékintelligenciája irévén sokszor csillogott a nemzeti tizenegyben is. Sőt. meghívást kapott — két ízben — az Európa-válogatott- iba. Nem tudta szögre akasztani a cipőt. Fájó szívvel vette tudomásul négy évvel ezélőtt, hogy anyaegyesülete mór nem számít rá, de nem tágított, hiszen egyéves pihenő után egy finn csapathoz szerződött. Hazatérése után pedig az első hívó szóra, az NB II. ké- őbbi bajnokának, a Volánnak rendelkezésére állt. Aktív pályafutása mellett szabad idejében az öregfiúk válogatottjában is szerepelt. A múlt hét végén Bátaszéken találkoztunk a sok nagy csatát megért — köztük az emlékezetes brazil—magyar világbajnoki ■találkozón is szerepelt — sportemberrel. Ezúttal a „jövőt”, a tiszta lilában, a hátán kilences számú mezben virító kisfiát is magával hozta. — Nem lehet a focit elég korán kezdeni — indult a beszélgetés. — Ö csak az Újpest játékosa lehet. — Ha hiszi, ha nem, én erről győzködöm órákon keresztül De ő csak a Volánt hajtogatja. Külföldről hoztam neki ezt a lila szerelést, azonban álig akarta elfogadni. Tudniillik ő csak igazán a Volánban látott játszani, ezért is követeli tőlem állandóan a sárga mezt. no meg a nyolcast. mert az NB Il-es bajnokcsapatban ezzel a számmal játszottam. — Lesz módja rá hamar elfelejteni, hiszen Bene Ferenc már nem megy a csapattal az NB I-'be. legalábbis erről tájékoztatta a közvéleményt. — Végleg elhatároztam: NB-s színekben a továbbiakban már nem csinálom. — Mondta ezt már korábban is és mégis .. . — Amikor mondtam, akkor még 34 éves voltam és jó formában éreztem magamat, most egy év választ el a negyventől. — A focitól azért nem seakad el? — A szál életre szólóan el- szakíthatatalan. Most végzem a Testnevelési Főiskola által szervezett hároméves edzői tanfolyamot, és már az Újpesti Dózsa egyik ifjúsági csapatánál tevékenykedem. — Milyen a kapcsolata az Újpesti Dózsa felnőttjátéko- saival ? — Alig több szurkolói szintnél. Kijárok a fiúk mérkőzéseire, szurkolok nekik, s ha néha összefutok Temesvári Miklós vezető edzővel, akkor néhány szót váltunk a csapat helyzetéről. — Bizony nem sok örömet okoznak manapság az újpesti lilák. — Hadd nosztalgiázzak. Az Újpesti Dózsa mindig is félelmetes csatársoráról volt híres. Amikor nyolcszor zsinórban nyertünk bajnokságot, több évben is száz gól felett lőttünk. Elevenen él emlékezetemben a Fazekas, Göröcs, Bene, Dunai II., Zámbó ötös- fogát. Nem egyszer mi voltunk a válogatott támadósora. Most meg ez a csapatrész az újpestiek legérzékenyebb pontja. Persze a védelmet és a középpályássort sem lehet dicsérni. — Sokáig úgy tűnt, Törő- csik személyében méltó viselője lesz a kilences számú meznek. — Andris már nem az igazi. Súlyos balesetből eredő sérülését nem tudta kiheverni, roppant módon lelassult, ezáltal megoldásai sokkal kiismerhetőbbek. összességében ő sem tett meg mindent tehetsége kibontakoztatásáért. — ön viszont igen, hiszen a hetvenes évek elején — amikor az Újpest ázsiója megnőtt a nemzetközi porondon, több rangos tornára is meghívást kaptak — neves proficsapatok menedzserei is megkeresték. — Igen, érdeklődött az Ajax, sőt a Barcelona csapatának képviselője is. De ekkor még nem lehetett külföldre szerződni. Az egykori legendás hírű újpesti labdarúgó, Ssusza Ferenc — aki a spanyol Betdsnél edzősködött — ’75-ben még egyszer megkeresett, de neki is csak azt mondtam, mint a fenti klubok képviselőinek: ha az MLSZ hozzájárul, akkor megyek. Akkor a külföldre szerződés néhéz ügy volt. — A proflivilág olykor mesés jövedelmei nélkül is eredményesen, felejthetetlen sportélményekkel zárult pályafutása. — Van mire emlékeznem a-válogatottból és a klubból is egyaránt. Így hirtelenjében mem is tudók kiemelni mérkőzéseket a sok felejthetetlen közül. Volt egyszer egy újpesti csatársor — amelynek tengelyében én játszottam — aligha valószínű, hogy a közeljövőben egy ilyen ütőképes gárdának tapsolhat a Megyeri úton a közönség. B. Gy. Kisfiával együtt melegítettek j A sportszakember-képzés formái, lehetőségei A testnevelés és sportmozgalom fejlődésének egyik alapvető feltétele a jó sportszakember-ellátottság. A verseny- és tömegsportban megnövekedett feladatok végrehajtása, tartalmi színvonalának javítása csak a jól felkészült szakemberek munkájától várható. A sportszakemberek képzése Magyarországon három szinten (alap-, közép-, felsőfokon) folyik. A testnevelési és sporttevékenység társadalmunkban sajátos arculatú, összetett tevékenység. Emiatt vált szükségessé a sportszakember-képzés három fő formájának kialakítása, az edzőképzés, a sportszervező-képzés, és a játékvezető-, versenybírói, valamint a túravezető-képzés. Az edzőképzés felsőfokon országunkban egyetlen intézményben, a budapesti Testnevelési Főiskolán folyik. A tanulmányi idő a nappali tagozaton 3 év. a levelező tagozaton 4 év. A tanulmányi idő végeztével a sikeres vizsgák, a diplomamunka után a hallgatók szakedző diplomát kapnak, amely adott sportágban főállású edzői tevékenységre jogosít. Az edzőképzés középfokon a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézetének lebonyolításában zajlik. A továbbképző intézet vidékre kihelyezett csoportokat hozott létre. Így Tolna megyében Szekszárdon, a megyei testnevelési és sporthivatal szervezésében 2 évente (minden páros évben) indul középfokú edzői tanfolyam levelező tagozaton. A tanulmányi idő 2 év. A hallgatók tanulmányaik befejeztével középfokú edzői oklevelet kapnak, ez szintén főállású edzői tevékenységre jogosít. Alapfokon a megyei testnevelési és sporthivatal hatáskörében folyik a segédedzők képzése. Segédedzői tanfolyamot minden év szeptemberében indít a sporthivatal valamennyi sportágban. A képzési idő: 1 év. Az elméleti képzés során a hallgatók edzéselmélet, gimnasztika, sportpedagógia, sportpszichológia, sportegészségtan, sportpolitika ismeretekre tesznek szert. Az elméleti vizsgák után 7—10 napos sportági szakmai gyakorlati tábor következik, melyet jól felkészült edzők vezetnek. A táborban a hallgatók edzésvezetés, gimnasztikavezetés és szakelmélet tantárgyakból tesznek vizsgát. A sikeres vizsgák után segédedzői oklevelet és igazolványt kapnak a tanfolyamon végzettek. A sportszervezők képzése Magyarországon még kevésbé ismert, mint az edzőképzés. A sportszervező-képzés csak levelező formában folyik. Felsőfokon a Testnevelési Főiskola bonyolítja. A tanulmányi idő 4 év. Ezt a képesítést elsősorban azoknak szükséges megszervezni, akik főállásban tevékenykednek sportvezetőként a különböző sportszerveknél. A sportszervezők középfokú képzését a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézete bonyolítja vidékre kihelyezett csoportokban. A Tolna megyei hallgatók a pécsi csoporthoz tartoznak. A tanulmányi idő 2 év. A hallgatók az általános elméleti tantárgyakon túl gyakorlati ismereteket szerezhetnek nagyobb sportegyesületek szervezeti felépítéséről, gazdálkodásáról, módszertani munkájáról. A sportvezetők alapfokú képzése a megyei sporthivatal hatáskörében folyik. Alapfokú sportvezetői tanfolyam 2 évenként indul. A tanfolyam 6—10 napos, bentlakásos. Alapfokú sportvezetői bizonyítványt azoknak szükséges szerezni, akik a sportegyesületek szervezési munkáit irányítják. Meg kell még említeni a játékvezetői, versenybírói képzést, valamint a túravezetők képzését. A játékvezetők, versenybírók képzését valamennyi sportágban a területileg illetékes járási, városi sportfelügyelőségek végzik, a hozzájuk tartozó sportági szakszövetségekkel karöltve, a szakszövetség tematikájának megfelelően. A túravezetők képzését a megyei természetbarát-szövetség végzi. A hallgatók egyéni tanulással sajátítják el a tananyagot, és ezután elméleti és gyakorlati vizsgát tesznek. Bronzérmes lett az Sz. Dózsa serdíilőcsapata A Szekszárdi Dózsa bronzérmes serdUlőcsapata. Álló sor (balról jobbra): Varga, Novak. Fodor, Horváth, Bottyán, Kvanduk G., Freppán, Bors István edző. Guggolnak: Sípos. Kvanduk J„ Sebestyén. Száraz, Tóth, Oszter, Gabi. A Szekszárdi Dózsa labdarúgó-utánpótlása nevelésének szakemberei kíváncsian várták a bajnokság indulásakor: vajon mire lesz képes Bors István edző vezetésével az országos serdülőbajnokság pécsi csoportjában a szekszárdi gárda. Az ősszel még nem alakult ki az a játékos- állomány. amely az elvárásoknak megfelelően szerepelhetett volna. A szakemberek — köztük Bors István edző is — a szeptemberi tanévnyitó után sorra látogatták az iskolákat a megyeszékhelyen, majd körülnéztek a kis településeken is. így sikerült „szerezni" a testnevelők segítségével tehetséges labdarúgó-palántákat Kakasdról. Faddról, Decsről. és Szedresről. Amikor kialakult a csapat gerinCe. az edző hozzálátott elképzeléseinek megvalósításához. ősszel még ..botladozott" a csapatjáték, de végül is a hatodik helyen sikerült zárni az idényt. A következetes munka gyümölcse már tavaszai beérett. A támadó szellemben játszó szekszárdiak játékának meglett az eredménye: nemcsak győztek, hanem sok góllal is terhelték az ellenfelek hálóját. A látványos előremenete- lés során olyan csapatokat utasítottak maguk mögé, mint Mohács, a Pécsi BTC, a Kaposvári Rákóczi, valamint, a tehetséges utánpótlásáról híres Paksi SE. A kitűnő sorozat azt eredményezte, hogy a csapat feltornázta magát a dobogóra — csak a PMSC és a Baja gárdája előzi meg őket a bajnoki táblázaton. A csapat legeredményesebb játékosának, vagy ha úgy tetszik, házi gólkirályának 52 góllal Oszter Miklós bizonyult. a legjobb teljesítményt — az edző osztályzatai alapján — Tóth József és Sebestyén Zoltán nyújtották. A veszélytelen vívópengéért A vívás — különösen a tőrvívás — nem tartozik a veszélyfelen sportágak közé. Nemegyszer megesett már. hogy az eltört penge átszúrta a vívó plasztronját, vagy fejvédőjét, és halálos sérülést okozott. Néhány évtizeddel ezelőtt a párbajtőr hegye még három ágú, szigony alakú volt. Később fejlesztették ki a négyágú, majd a lapos, oldalt legömbölyített, veszélytelen hegyet. Kezdetben a tőr hegye is félgömb alakú volt, körkörösen és tengelyében is bevágva. Túlságosan hajlékony vagy túledzett pengével nem szabad vívni, mert balesetveszélyes. A sisakrostély anyaga nincs ugyan előírva, de az a szabály, hogy a szálvastagság 1 milliméter, á lyukak nagysága pedig 2,1 milliméter lehet. A sisaknak hétkilós, lyukak közé irányuló nyomást kell kibírnia, ez vízszintes irányban nyolcvan kilónak felel meg. A vívók ruhája a támadási felületen kétszeres, a hónaljnál háromszoros, ezenkívül egy védőmellény használata is kötelező, sőt, a tőrözőket még a lamémeliény is védi. Mindezek ellenére a törött hegyű penge ellen semmi sem jelent védelmet. Nyilvánvaló tehát, hogy a fegyvert kel! valamilyen módon tökéletesíteni. A sok próbálkozás közül legígéretesebbnek egy nyugatnémet feltaláló, Tito Maier ötlete tűnik. Az általa kialakított penge gyantába öntött üvegszálkötegekből áll, ebben vezetik azt a fémhuzalt, amelyre az elektromos találatjelzők használata miatt van szükség. Szinte kizárt a törése, de ha az mégis bekövetkezik, akkor is veKépünk jól érzékelteti, hogy az összecsapások hevében milyen bonyolult testhelyzetek alakulhatnak ki, milyen kiszámíthatatlan irányú és erejű terheléseknek van kitéve a karcsú vívópenge. szélytelen. Ám kifogásolják a vívók, hogy az újfajta penge súlya és súlyelosztása más, mint a megszokott acélpengéké. Hátránya még, hogy a pengeütéseknél más a hangja, mint az acélnak, ami egyébként a vívók számára igen fontos, mert a fülükkel is érzékelik az ellenfél támadását. Persze e hátrányokon alkalmas megoldásokkal még változtatni lehet majd.