Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-03 / 156. szám

a Képújság 1983. július 3. • • ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Utasszámlálást tartanak Bétái utazók írták: „Bátára csak 14 és 14.30 órakor indul autóbusz. A 17.10-es volt május 30-ig, de már ezt is módosították. Má­jus 30-tól bátaszéki átszállás­sal közlekedik. Kétszer már nem várta meg a csatlakozó busz, ezért az utasok későn, este fél nyolckor értek haza. Munkába járunk be Szek- szárdra. A délutáni járatok­kal nem tudunk hazamenni. Tizenöten vagyunk állandó bérletesek és mindig vannak alkalmi utasok is. Szeret­nénk, ha 16.50-kor, vagy leg­alább 17 órakor indítana a Volán egy buszt, amely Vár­dombon, Bátaszéken keresz­tül Bátára is menne.” — A bátai utazók autóbusz- közlekedéssel kapcsolatos pa­naszát a Volán 11. sz. Válla­lat személyforgalmi osztályá­nak dolgozóival együtt ki­vizsgáltuk — kezdte válaszát Bohli Antal, a Tolna megyei Tanács VB építési, közleke­dési és vízügyi osztályának vezetője. — Sajnos, a bátai dolgozók azon kérését, hogy 16.50, vagy 17 órai indítással közvetlen járatot állítson be a Volán, jelenleg teljesíteni nem lehet. — A Volán 11. sz. Vállalat­tal történt megállapodás ér­telmében a délutáni közleke­dést Bátára teljesen átszerve­zik. Az utazási igény pontos felmérése érdekében kikérde­zéses utasszámlálást tartanak. Ennek eredménye alapján módosítják a menetrendet, előreláthatóan augusztus el­ső felében. A jelenlegi me­netrend szerinti közlekedés, a bátaszéki csatlakozás biz­tosítása érdekében a Volán 11. sz. Vállalat intézkedett. A menetrend módosításáig kér­jük a bátai utasok türelmét. Telefonszámunk: 16-211 Felelősségre vonták az eladókat Szakadatról több aláírással érkezett a levél. Idős emberek panaszkodtak. Megírták: „Van a községben egy ve­gyesbolt, ahol nem úgy bán­nak az emberekkel, ahogyan kellene. A vásárlók részje- gyesek, szövetkezeti tagok, te­hát tulajdonosok. És ki van­nak szolgáltatva a boltban dolgozóknak. Ha áru érkezik, akkor kiküldik őket. Gyakran két-három órát is várniuk kell a tűző napon. Előfordul, hogy idős emberek sírva mennek haza, mert nem kap­tak friss kenyeret. Ha szól­nak, akkor ez a válasz: ha nem tetszik, menjen Gyönk- re.” A panaszt a Tamási Kop- Ka Áfész kivizsgálta és az eredményről Tóth József, a kereskedelmi főosztály veze­tője tájékoztatta szerkesztő­ségünket. — A panaszt kivizsgáltuk. Jogosságát több helybeli la­kos is megerősítette. A vásár­lókkal szembeni udvariatlan maga Hántásért a bolt mind­ekét dolgozóját figyelmezte­tésben részesítettük. Ez úton is köszönjük, hogy felihívták e jelenségre a figyelmünket. Hajtői engedély Olvasónk kérte: ne közöl­jük a nevét, a kérdése vi­szont érdekes. Olvasónk hatvannyolc éves. A dombokon nehezen tud már kerékpárral közlekedni. Vett magának egy lovat. Is­merősei viszont azt mondták neki: lovat csak hajtói enge­déllyel hajthat, ö is úgy em­lékszik, hogy 1967 körül meg­jelent valamiféle rendelke­zés, de abban emlékezete sze­rint csak arról volt szó, hogy a tsz-kocsisoknak és a ma­gánfuvarozóknak kell hajtói engedély, az alkalmanként hajlóknak nem. A kérdése: kiknek kell hajtói engedélyt szerezni? iA kérdésre Benedek Ferenc rendőr alezredestől, a Tolna megyéi Közlekedésbiztonsági Tanács titkárától kértünk vá­laszt. — A rendőrhatósági közúti közlekedési igazgatásról szó­ló 1 1976. sz., valamint az ezt módosító 2 1980. sz. BM ren­delet 2. § (1) bekezdés k) al­pontja szerint „Közúti forga­lomban segédmotoros kerék­párt, valamint állati erővel •vont járművet bármely jár- mükategóri ára érvényesített vezetői engedéllyel, lassújár- mű-vezetői, vagy e jármű­kategóriákra szóló vezetői, il­letve hajtői igazolvánnyal szabad vezetni”. — A 3. § 5. bekezdés sze­rint „segédmotoros kerékpár­ra, vallámint az állati erővel vont járműre vezetői, illető­leg hajtői igazolvány adható ifci annak a 14. életévét betöl­tött személynek, aki a jármű­vezetői vizsgán megfelelt. Ezeket az igazolványokat a gépjárművezetői vizsgabizott­ság adja ki a letett vizsga alapján. — Mindezekből következik: akár állandóan, 'akár ideig­lenesen hajít lovas fogatot ol­vasójuk, csak hajtói igazol­vánnyal közlekedhet. Hajtői Igazolvány nélkül lovas fo- tgattal közlekedni a 17 1968. kormány sz. rendelet szerint közúti közlekedési szabály- sértésnek miinősül. Balesetveszélyes... Kaposi Józsefné udvari ol­vasónk Zombán járt. Gépko­csival behajtottak a Gábor Áron utcába is. Szembe jött velük egy kocsi. Ki akartak térni, de az út keskeny volt, az út széle mintegy két-há- rom méter szélesen szépen gyepesített és a gyep szélén füvesített részre. nagy terméskövek voltak. Az útról letérni nem tudtak a kövek miatt. Tolatniuk kel­lett. Szerinte ez az út így bal­esetveszélyes, a köveket el kellene távolítani. •Mátis Ferenc, a zombai Községi Tanács vb-ititkára válaszolt olvasónk észrevéte­lére. — Valóban, a Gábor Áron u. 1. sz. előtt és az azt követő mintegy százméteres úttest terméskővel van kirakva. Ez az út erősen emelkedő és ki van téve az eróziónak. Az út­test szélessége három méter. Az utca lákói évtizedek óta ezen az úton közlekednek: ha szembejövő forgalommal ta­lálkoznak, megállnak és nem kísérleteznek a kikerüléssel. A Gábor Áron út egyébként földes út, esős, sáros időben gépjárművel nehezen, vagy egyáltalán nem járható. A községi tanács a VI. ötéves tervben kívánja pormentesít- tetni ezt az utat. Csak ékkor lesz meg az ehhez szükséges anyagi alap. Ekkor nemcsak pormentes lesé az út, de szé­lesebb is. — Az olvasójuk által kifo­gásolt útszakaszon az ott la­kó tulajdonos társadalmi munkában füvesített. A par­kosított terület megvédése, valamiint annak érdekében, hogy a jármüvek ne mehes­senek fél a járdára, a füve­sített rész szélén termésköve­ket helyezett el. Ez vélemé­nyünk szerint a közlekedést nem akadályozta, nem volt balesetveszélyes. Ezen az úton egyébként sincs nagy forgalom. A tulajdonos a kö­veket eltávolította, bár hang­súlyozom, ez a közlekedést nem akadályozta. Reméljük, hogy a gépjárművezetők így is vigyáznak majd a szépen Ml VÁLASZOLUNK A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a 13 1983. (VI. 9.) MÉM szá­mú rendelet mel­lékleteként kiadta az allaml vadászterületek va­dászati szabályzatát, amely­nek hatálya valamennyi álla­mi (üzemi kezelésben levő) vadászterületen folytatott va­dászatra kiterjed. A szabály­zat meghatározza, hogy ki vadászhat állami vadászterü­leten. kinek van joga vendég­vadász meghívására, s hogy a vendégvadász köteles meg­téríteni a részére nyújtott szállás és étkezés költségeit. Előírja a szabályzat a vadá­szat rendiét, s e körben ki­hangsúlyozandó. hogy a va­dászaton — egyéb feltételek mellett is — csak az vehet részt, aki a vadászat megkez­dése előtt legalább hat órá­val nem fogyasztott szeszes italt, nincs idegileg vagy fi­zikailag kimerült állapotban, s hogy a vadászat tartama alatt is tiIos szeszes italt, vagy a vadászatra hátrányo­san ható szert fogyasztani. Előírja a jogszabály a vadász- fegyver használatának szabá­lyait. a vadászati módokat, rendelkezik a lőtt és a befo­gott vad kezeléséről, szállítá­sáról, vadászkutya tartásáról és alkalmazásáról, részletesen előírja a baleset esetén köve­tendő eljárást. Kiemelten hívjuk fel a figyelmet arra a rendelkezésre, amely szerint a vadászfegyverrel okozott vadászati balesetet a hivatá­sos vadász haladéktalanul je­lenteni köteles a legköze- lebbi rendőri szervnek és a vadgazdálkodás irányítójá­nak. s hogy az elsősegélyt a lehetőséghez képest úgy kell megadni, hogy a helyszínen ne történjék változás, a sérült eredeti helyét rögzíteni kell. a bizonyítékokat a rendőri szerv helyszínre érkezéséig változatlanul és érintés nél­kül meg kell őrizni. A vadá­szaton részt vevők a rendőri szerv megérkezéséig kötele­sek a helyszínen maradni. A jogszabály a Magyar Közlöny idei. 25. számában jelent meg és kihirdetése napján — 1983. június 9-én — hatályba lépetl. A SZÖVOSZ Tájékoztató f. évi 21. számában közle­mény jelent meg a lakás­szövetkezeti házban tevő la­kások szervezett cseréjéről, amely szerint a lakásszövet­kezeti tag csak' a személyi tulajdonában álló lakást ide­genítheti el. akár magánsze­mélynek, akár az OTP-nek. A szövetkezeti lakást újraér­tékesítésre felajánló csak a saját lakását adja el. a közös helyiségek meghatározott há­nyadával a tag nem rendel­kezik. így nem lehet a szövet­kezeti házban levő lakást tár­sasháziként tőlekkönyveztetni, azaz a közös tulajdoni részt tulajdoni hányad szerint fel­osztani. A szociális foglalkoztató intézetek gondozottai pénz­eszközeinek elszámolásáról, kezeléséről, és nyilvántartá­sáról szól az Egészségügyi Minisztériumnak az Egész­ségügyi Közlöny idei 9. szá­mában megjelent irány­elve, amely szerint csak azoknak a gondozottaknak lehet a készpénzét közös ta­karékbetétkönyvben elhe­lyezni. akik erre vonatkozó írásbeli megállapodást köt­nek az intézettel. Azoknak, akik ilyen megállapodási nem kötnek, lehetővé kell tenni az egyéni takarékbe­tétkönyv fenntartását. Az irányelvhez csatolt mellék­letek részletes eligazítást, egyben mintákat adnak a ve­zetendő nyilvántartásokhoz. Az Országos Munkavédel­mi Bizottság felkérésének megfelelően valamennyi mi­nisztérium és országos hatás­körű szerv hivatalos lapja közli a bizottság irány­elvét a munkavédelmi mi­nőségtanúsításról és minősí­tésről. Az irányelv megjelöli a minőségtanúsításra, ill. a minősítésre kötelezett terme­lőeszközöket, kihangsúlyozza, hogy a munkavédelmi minő­ségtanúsítás kizárólag olyan termékekre állítható ki, amely a termelőeszközre vo­natkozó valamennyi munkavédelmi kö­vetelménynek meg­felel, DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke. Hazai tájakon A hóri völgy Noha kis hazánk hegyei a világ más kiemelkedéseihez viszonyítva valóban csak domlbooskák, ezért e tájaikon is akadnak olyan sziiklacso- portozatók, amelyek között bandukolva az utas joggal ér­zi, hogy a Kárpátok vagy az Alpok kolosszusai köké osöp- pentette a turistaszerencse. A zordonságnak egyik ilyen ho­ni szigete a hóri völgy, amely Egertől nem messze, Cserép­falunál nyílik, és amely ter­mészeti képződményt még azok sem igen ismerek, akik a Büklk földrajzából külön­ben jélesre tudnának vizs­gázni. Szó se róla, valóban jól rej­ti magát ez a vágat, annál is inkább, mivel névadója, a Hór-patak a kicsinél is kisebb vízfolyás. Olyan aprócska, hogy térképeink többsége nem jelöli, rrtivel — Fényes Elek, a statisztika tudomá­nyának magyarországi meg­honosítója, egyben kiváló földrajztudósunk is így ta­pasztalta — akár egy fél év­tized eltelik anélkül, hogy természetes útján végigcsör­gedezne. Igaz, ha egyszer megtelik, akkor meg jó fél évtizeden át ott csillog, sur­ran a víz a zegzugos partok között. Nos tehát ilyen személyes természetű csörgedezünk ez a Hór — neve egyébként a régi magyar nyelv horh, azaz szurdokvölgy szavából szár­mazik —, ám akár mutogat­ja magát, akár nem, mégis érdemes végigsétálni ott, ahol vagy vet, vagy éppen nem vet bábot.-Minit szó volt róla, a Heves megyei Cserépfalunál taná­csos útnak indulni. Ez a kis helység már önmagában is ér­dékes látnivaló, hiszen Ár­pád-kort település (az okle­velek a XIII. század végétől emlegetik), favágással és fa- megmunkálással foglalkozó lakói pedig máig ügyes kezű mesterek. Sőt — mondhatni — iparművészek: faragott háztartási eszközeik bárme­lyik kirakodóvásár díszei le­hetnének. S ráadásul nem­csak a törzséket mag az ága­kat alakítgatják szépen, ha­nem a kőfaragáshoz is jól ér­tenek. Hogy mennyire, arról ki-ki meggyőződhet, aki vé­gigsétál a közeli Őrhegy Olda­lában fekvő régi temetőn: re­meknél remékebb sírköveket ilátni ott. Maga a Hór-tvölgy Cserép­falu északi végétől — turista- nyelven mondva — jó ezer­ötszáz lépésnyire nyílik. Már a bejárata is érdekes látni­valóikkal szolgál, hiszen egy- íre-másra mészégető kemen­cék tűnnek fel, lévén a Bükk nagyjában-egészében mész­kőhegység. Akinek szeren­cséje van, azt is láthatja, ho­A hóri völgy szaka dékos szurdokvölgye gyan izzítják ki e fontos kö­tőanyagot, mivel máig szá­mosán foglalkoznak arrafelé mészégetéssél. Továbbhaladva egy kis barlangot figyelhetünk meg — egykor betyárok, talán Tar Gyurka szegénylegény és társai vertek ott tanyát —. •majd egy erdészház követ­kezik, ahonnan már látni azt a romhalmazt, amelyet Ödor- várnak neveznek. Ezt az erősséget IV. Béla engedé­lyével az egri püspök épít­tette, mégpedig oly biztos alapokra, hogy évszázadokon át rendíthetetlenül állt. Csak a Hunyadiak országlása után kezdett pusztulni, annál is inkább, mivel az'Egert és Miskolcot összekötő út elke­rülte, s így korabeli gazdái nem látták értelmét fönn­tartásának. Ódorvár után egy-két ki­lométernyire tűnik fel Füzér­kő sziklarengetege. Mesz- szebbröl ez a kőosoport is olyannak tetsizík, mintha em­beri kéz alkotta volna, ám ha közvetlen közelről vizs­gáljuk, jól látni, hogy termé­szetes eredetű. Megcsodálva e csúcsokat, sétáljunk ismét tovább, s legközelebb cSak akkor áll­junk meg, ha egy csurgóhoz — tehát egy mesterségesen kiképzett vízforráshoz — érünk. Merthogy ilyesmik is vannak ebben, a sziklavölgy­ben, mégpedig ügyesen meg­szerkesztve, hiszen a szom- jiunkat oltó folyadék facsöve­ken folyik tova. (Nemrégi­ben még merítőedényeket, azaz csapatokat is talált ott a vándor.) Ha Síkerlüt kortyintanunk, kar tyintoltunk, ha nem, nem — de azért induljunk még tovább, s csodáljuk meg az utunkba eső újabb és újabb ormokat, kiszögelléseket, •wrSfitó■ J Magasba nyúló mészkősziklák majd pedig a hóri völgy túl­só végén álló erdészházat. Ez az építmény egy afféle ke­resztúti középpont, ahonnan több irányba is el lehet in­dulni. Aki jobbra sétál to­vább, az a Gyertyánvölgybe jut — a régi íratok és a száj­hagyomány szerint egytkor üveghutát működtettek ott —, aki pedig balra tér, az egé­szen a Hór-pátak forrásáig koptathatja' a cipőjét, csiz­máját. Ám ez is, az is csak azzál a tapasztalással tér meg, hogy tényleg a Kárpá­tok vagy az Alpok magasai között érezte magát, hisz a hóri völgy látványa, hangu­lata egyaránt a havasok mi­liőjéhez hasonlít... A. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom