Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-03 / 156. szám
a Képújság 1983. július 3. • • ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Utasszámlálást tartanak Bétái utazók írták: „Bátára csak 14 és 14.30 órakor indul autóbusz. A 17.10-es volt május 30-ig, de már ezt is módosították. Május 30-tól bátaszéki átszállással közlekedik. Kétszer már nem várta meg a csatlakozó busz, ezért az utasok későn, este fél nyolckor értek haza. Munkába járunk be Szek- szárdra. A délutáni járatokkal nem tudunk hazamenni. Tizenöten vagyunk állandó bérletesek és mindig vannak alkalmi utasok is. Szeretnénk, ha 16.50-kor, vagy legalább 17 órakor indítana a Volán egy buszt, amely Várdombon, Bátaszéken keresztül Bátára is menne.” — A bátai utazók autóbusz- közlekedéssel kapcsolatos panaszát a Volán 11. sz. Vállalat személyforgalmi osztályának dolgozóival együtt kivizsgáltuk — kezdte válaszát Bohli Antal, a Tolna megyei Tanács VB építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője. — Sajnos, a bátai dolgozók azon kérését, hogy 16.50, vagy 17 órai indítással közvetlen járatot állítson be a Volán, jelenleg teljesíteni nem lehet. — A Volán 11. sz. Vállalattal történt megállapodás értelmében a délutáni közlekedést Bátára teljesen átszervezik. Az utazási igény pontos felmérése érdekében kikérdezéses utasszámlálást tartanak. Ennek eredménye alapján módosítják a menetrendet, előreláthatóan augusztus első felében. A jelenlegi menetrend szerinti közlekedés, a bátaszéki csatlakozás biztosítása érdekében a Volán 11. sz. Vállalat intézkedett. A menetrend módosításáig kérjük a bátai utasok türelmét. Telefonszámunk: 16-211 Felelősségre vonták az eladókat Szakadatról több aláírással érkezett a levél. Idős emberek panaszkodtak. Megírták: „Van a községben egy vegyesbolt, ahol nem úgy bánnak az emberekkel, ahogyan kellene. A vásárlók részje- gyesek, szövetkezeti tagok, tehát tulajdonosok. És ki vannak szolgáltatva a boltban dolgozóknak. Ha áru érkezik, akkor kiküldik őket. Gyakran két-három órát is várniuk kell a tűző napon. Előfordul, hogy idős emberek sírva mennek haza, mert nem kaptak friss kenyeret. Ha szólnak, akkor ez a válasz: ha nem tetszik, menjen Gyönk- re.” A panaszt a Tamási Kop- Ka Áfész kivizsgálta és az eredményről Tóth József, a kereskedelmi főosztály vezetője tájékoztatta szerkesztőségünket. — A panaszt kivizsgáltuk. Jogosságát több helybeli lakos is megerősítette. A vásárlókkal szembeni udvariatlan maga Hántásért a bolt mindekét dolgozóját figyelmeztetésben részesítettük. Ez úton is köszönjük, hogy felihívták e jelenségre a figyelmünket. Hajtői engedély Olvasónk kérte: ne közöljük a nevét, a kérdése viszont érdekes. Olvasónk hatvannyolc éves. A dombokon nehezen tud már kerékpárral közlekedni. Vett magának egy lovat. Ismerősei viszont azt mondták neki: lovat csak hajtói engedéllyel hajthat, ö is úgy emlékszik, hogy 1967 körül megjelent valamiféle rendelkezés, de abban emlékezete szerint csak arról volt szó, hogy a tsz-kocsisoknak és a magánfuvarozóknak kell hajtói engedély, az alkalmanként hajlóknak nem. A kérdése: kiknek kell hajtói engedélyt szerezni? iA kérdésre Benedek Ferenc rendőr alezredestől, a Tolna megyéi Közlekedésbiztonsági Tanács titkárától kértünk választ. — A rendőrhatósági közúti közlekedési igazgatásról szóló 1 1976. sz., valamint az ezt módosító 2 1980. sz. BM rendelet 2. § (1) bekezdés k) alpontja szerint „Közúti forgalomban segédmotoros kerékpárt, valamint állati erővel •vont járművet bármely jár- mükategóri ára érvényesített vezetői engedéllyel, lassújár- mű-vezetői, vagy e járműkategóriákra szóló vezetői, illetve hajtői igazolvánnyal szabad vezetni”. — A 3. § 5. bekezdés szerint „segédmotoros kerékpárra, vallámint az állati erővel vont járműre vezetői, illetőleg hajtői igazolvány adható ifci annak a 14. életévét betöltött személynek, aki a járművezetői vizsgán megfelelt. Ezeket az igazolványokat a gépjárművezetői vizsgabizottság adja ki a letett vizsga alapján. — Mindezekből következik: akár állandóan, 'akár ideiglenesen hajít lovas fogatot olvasójuk, csak hajtói igazolvánnyal közlekedhet. Hajtői Igazolvány nélkül lovas fo- tgattal közlekedni a 17 1968. kormány sz. rendelet szerint közúti közlekedési szabály- sértésnek miinősül. Balesetveszélyes... Kaposi Józsefné udvari olvasónk Zombán járt. Gépkocsival behajtottak a Gábor Áron utcába is. Szembe jött velük egy kocsi. Ki akartak térni, de az út keskeny volt, az út széle mintegy két-há- rom méter szélesen szépen gyepesített és a gyep szélén füvesített részre. nagy terméskövek voltak. Az útról letérni nem tudtak a kövek miatt. Tolatniuk kellett. Szerinte ez az út így balesetveszélyes, a köveket el kellene távolítani. •Mátis Ferenc, a zombai Községi Tanács vb-ititkára válaszolt olvasónk észrevételére. — Valóban, a Gábor Áron u. 1. sz. előtt és az azt követő mintegy százméteres úttest terméskővel van kirakva. Ez az út erősen emelkedő és ki van téve az eróziónak. Az úttest szélessége három méter. Az utca lákói évtizedek óta ezen az úton közlekednek: ha szembejövő forgalommal találkoznak, megállnak és nem kísérleteznek a kikerüléssel. A Gábor Áron út egyébként földes út, esős, sáros időben gépjárművel nehezen, vagy egyáltalán nem járható. A községi tanács a VI. ötéves tervben kívánja pormentesít- tetni ezt az utat. Csak ékkor lesz meg az ehhez szükséges anyagi alap. Ekkor nemcsak pormentes lesé az út, de szélesebb is. — Az olvasójuk által kifogásolt útszakaszon az ott lakó tulajdonos társadalmi munkában füvesített. A parkosított terület megvédése, valamiint annak érdekében, hogy a jármüvek ne mehessenek fél a járdára, a füvesített rész szélén termésköveket helyezett el. Ez véleményünk szerint a közlekedést nem akadályozta, nem volt balesetveszélyes. Ezen az úton egyébként sincs nagy forgalom. A tulajdonos a köveket eltávolította, bár hangsúlyozom, ez a közlekedést nem akadályozta. Reméljük, hogy a gépjárművezetők így is vigyáznak majd a szépen Ml VÁLASZOLUNK A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a 13 1983. (VI. 9.) MÉM számú rendelet mellékleteként kiadta az allaml vadászterületek vadászati szabályzatát, amelynek hatálya valamennyi állami (üzemi kezelésben levő) vadászterületen folytatott vadászatra kiterjed. A szabályzat meghatározza, hogy ki vadászhat állami vadászterületen. kinek van joga vendégvadász meghívására, s hogy a vendégvadász köteles megtéríteni a részére nyújtott szállás és étkezés költségeit. Előírja a szabályzat a vadászat rendiét, s e körben kihangsúlyozandó. hogy a vadászaton — egyéb feltételek mellett is — csak az vehet részt, aki a vadászat megkezdése előtt legalább hat órával nem fogyasztott szeszes italt, nincs idegileg vagy fizikailag kimerült állapotban, s hogy a vadászat tartama alatt is tiIos szeszes italt, vagy a vadászatra hátrányosan ható szert fogyasztani. Előírja a jogszabály a vadász- fegyver használatának szabályait. a vadászati módokat, rendelkezik a lőtt és a befogott vad kezeléséről, szállításáról, vadászkutya tartásáról és alkalmazásáról, részletesen előírja a baleset esetén követendő eljárást. Kiemelten hívjuk fel a figyelmet arra a rendelkezésre, amely szerint a vadászfegyverrel okozott vadászati balesetet a hivatásos vadász haladéktalanul jelenteni köteles a legköze- lebbi rendőri szervnek és a vadgazdálkodás irányítójának. s hogy az elsősegélyt a lehetőséghez képest úgy kell megadni, hogy a helyszínen ne történjék változás, a sérült eredeti helyét rögzíteni kell. a bizonyítékokat a rendőri szerv helyszínre érkezéséig változatlanul és érintés nélkül meg kell őrizni. A vadászaton részt vevők a rendőri szerv megérkezéséig kötelesek a helyszínen maradni. A jogszabály a Magyar Közlöny idei. 25. számában jelent meg és kihirdetése napján — 1983. június 9-én — hatályba lépetl. A SZÖVOSZ Tájékoztató f. évi 21. számában közlemény jelent meg a lakásszövetkezeti házban tevő lakások szervezett cseréjéről, amely szerint a lakásszövetkezeti tag csak' a személyi tulajdonában álló lakást idegenítheti el. akár magánszemélynek, akár az OTP-nek. A szövetkezeti lakást újraértékesítésre felajánló csak a saját lakását adja el. a közös helyiségek meghatározott hányadával a tag nem rendelkezik. így nem lehet a szövetkezeti házban levő lakást társasháziként tőlekkönyveztetni, azaz a közös tulajdoni részt tulajdoni hányad szerint felosztani. A szociális foglalkoztató intézetek gondozottai pénzeszközeinek elszámolásáról, kezeléséről, és nyilvántartásáról szól az Egészségügyi Minisztériumnak az Egészségügyi Közlöny idei 9. számában megjelent irányelve, amely szerint csak azoknak a gondozottaknak lehet a készpénzét közös takarékbetétkönyvben elhelyezni. akik erre vonatkozó írásbeli megállapodást kötnek az intézettel. Azoknak, akik ilyen megállapodási nem kötnek, lehetővé kell tenni az egyéni takarékbetétkönyv fenntartását. Az irányelvhez csatolt mellékletek részletes eligazítást, egyben mintákat adnak a vezetendő nyilvántartásokhoz. Az Országos Munkavédelmi Bizottság felkérésének megfelelően valamennyi minisztérium és országos hatáskörű szerv hivatalos lapja közli a bizottság irányelvét a munkavédelmi minőségtanúsításról és minősítésről. Az irányelv megjelöli a minőségtanúsításra, ill. a minősítésre kötelezett termelőeszközöket, kihangsúlyozza, hogy a munkavédelmi minőségtanúsítás kizárólag olyan termékekre állítható ki, amely a termelőeszközre vonatkozó valamennyi munkavédelmi követelménynek megfelel, DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke. Hazai tájakon A hóri völgy Noha kis hazánk hegyei a világ más kiemelkedéseihez viszonyítva valóban csak domlbooskák, ezért e tájaikon is akadnak olyan sziiklacso- portozatók, amelyek között bandukolva az utas joggal érzi, hogy a Kárpátok vagy az Alpok kolosszusai köké osöp- pentette a turistaszerencse. A zordonságnak egyik ilyen honi szigete a hóri völgy, amely Egertől nem messze, Cserépfalunál nyílik, és amely természeti képződményt még azok sem igen ismerek, akik a Büklk földrajzából különben jélesre tudnának vizsgázni. Szó se róla, valóban jól rejti magát ez a vágat, annál is inkább, mivel névadója, a Hór-patak a kicsinél is kisebb vízfolyás. Olyan aprócska, hogy térképeink többsége nem jelöli, rrtivel — Fényes Elek, a statisztika tudományának magyarországi meghonosítója, egyben kiváló földrajztudósunk is így tapasztalta — akár egy fél évtized eltelik anélkül, hogy természetes útján végigcsörgedezne. Igaz, ha egyszer megtelik, akkor meg jó fél évtizeden át ott csillog, surran a víz a zegzugos partok között. Nos tehát ilyen személyes természetű csörgedezünk ez a Hór — neve egyébként a régi magyar nyelv horh, azaz szurdokvölgy szavából származik —, ám akár mutogatja magát, akár nem, mégis érdemes végigsétálni ott, ahol vagy vet, vagy éppen nem vet bábot.-Minit szó volt róla, a Heves megyei Cserépfalunál tanácsos útnak indulni. Ez a kis helység már önmagában is érdékes látnivaló, hiszen Árpád-kort település (az oklevelek a XIII. század végétől emlegetik), favágással és fa- megmunkálással foglalkozó lakói pedig máig ügyes kezű mesterek. Sőt — mondhatni — iparművészek: faragott háztartási eszközeik bármelyik kirakodóvásár díszei lehetnének. S ráadásul nemcsak a törzséket mag az ágakat alakítgatják szépen, hanem a kőfaragáshoz is jól értenek. Hogy mennyire, arról ki-ki meggyőződhet, aki végigsétál a közeli Őrhegy Oldalában fekvő régi temetőn: remeknél remékebb sírköveket ilátni ott. Maga a Hór-tvölgy Cserépfalu északi végétől — turista- nyelven mondva — jó ezerötszáz lépésnyire nyílik. Már a bejárata is érdekes látnivalóikkal szolgál, hiszen egy- íre-másra mészégető kemencék tűnnek fel, lévén a Bükk nagyjában-egészében mészkőhegység. Akinek szerencséje van, azt is láthatja, hoA hóri völgy szaka dékos szurdokvölgye gyan izzítják ki e fontos kötőanyagot, mivel máig számosán foglalkoznak arrafelé mészégetéssél. Továbbhaladva egy kis barlangot figyelhetünk meg — egykor betyárok, talán Tar Gyurka szegénylegény és társai vertek ott tanyát —. •majd egy erdészház következik, ahonnan már látni azt a romhalmazt, amelyet Ödor- várnak neveznek. Ezt az erősséget IV. Béla engedélyével az egri püspök építtette, mégpedig oly biztos alapokra, hogy évszázadokon át rendíthetetlenül állt. Csak a Hunyadiak országlása után kezdett pusztulni, annál is inkább, mivel az'Egert és Miskolcot összekötő út elkerülte, s így korabeli gazdái nem látták értelmét fönntartásának. Ódorvár után egy-két kilométernyire tűnik fel Füzérkő sziklarengetege. Mesz- szebbröl ez a kőosoport is olyannak tetsizík, mintha emberi kéz alkotta volna, ám ha közvetlen közelről vizsgáljuk, jól látni, hogy természetes eredetű. Megcsodálva e csúcsokat, sétáljunk ismét tovább, s legközelebb cSak akkor álljunk meg, ha egy csurgóhoz — tehát egy mesterségesen kiképzett vízforráshoz — érünk. Merthogy ilyesmik is vannak ebben, a sziklavölgyben, mégpedig ügyesen megszerkesztve, hiszen a szom- jiunkat oltó folyadék facsöveken folyik tova. (Nemrégiben még merítőedényeket, azaz csapatokat is talált ott a vándor.) Ha Síkerlüt kortyintanunk, kar tyintoltunk, ha nem, nem — de azért induljunk még tovább, s csodáljuk meg az utunkba eső újabb és újabb ormokat, kiszögelléseket, •wrSfitó■ J Magasba nyúló mészkősziklák majd pedig a hóri völgy túlsó végén álló erdészházat. Ez az építmény egy afféle keresztúti középpont, ahonnan több irányba is el lehet indulni. Aki jobbra sétál tovább, az a Gyertyánvölgybe jut — a régi íratok és a szájhagyomány szerint egytkor üveghutát működtettek ott —, aki pedig balra tér, az egészen a Hór-pátak forrásáig koptathatja' a cipőjét, csizmáját. Ám ez is, az is csak azzál a tapasztalással tér meg, hogy tényleg a Kárpátok vagy az Alpok magasai között érezte magát, hisz a hóri völgy látványa, hangulata egyaránt a havasok miliőjéhez hasonlít... A. L.
