Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-03 / 156. szám

■HH M ai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 156. szám Ara: 1,40 Ft 1983. július 3., vasárnap POLITIKAI FORDULAT TOLNA MEGYÉBEN 1948-BAN (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) VOLT EGYSZER EGY ÚJPESTI CSATÁRSOR... (6. old.) A HÓRI VÖLGY (4. old.) Nemzetközi szövetkezeti nap A világ szövetkezői 61. alkalommal ülnek össze ezekben a napokban, hogy méltóképpen megemlé­kezzenek a nemzetközi szövetkezeti napról. A közel 70 ország, 350 milliós szövetkezeti tagságával együtt ünnepel a magyar szövetkezeti mozgalom négymil­liós nagy családja, közöttük a Tolna megyeiek is. A mozgalom több mint egy évszázados múltra te­kint vissza. Történetét 1844-től számítjuk, amikor Angliában, Rodhdale-ben megalakult az első mun­kásszövetkezet és megfogalmazták a szövetkezés azóta már klasszikussá vált elveit. A roChdále-iek közül bizonyára senki, vagy talán csak nagyon ke­vesen gondoltak arra, hogy az „elvetett mag”-ból hatalmas szövetkezeti mozgalom bontakozik ki, s ki­terjed földünk szinte teljes lakott területére. A ma­gyar szövetkezeti mozgalom a felszabadulást követő ■majd négy évtized alatt — a lenini szövetkezeti gondolatok figyelembevételével — egész társadal­munkat átfogó, széles körű tömegmozgalommá, szo­cializmust építő társadalmunk fontos és integráns részévé vált. A szövetkezeték különböző formái át­szövik egész gazdasági-társadalmi életünket, érintik lakosságunk döntő többségét. A mozgalom céljai, alapelvei összhangban vannak társadalmunk érde­keivel, az egyes ágazatok — sajátosságaiknak meg­felelően — hatékonyain szolgálják népünk szocia­lizmust építő feladatainak megoldását. A Tolna megyei szövetkezetek mindhárom ága­zatukban magasabb eredményekre törekedve, jól szervezett munkával köszöntik a nemzetközi szö­vetkezeti napot. Évről évre színvonalasábban tesz­nek eleget azoknak a követelményeknek, amelyeket a közel 130 ezres tagság, a lakosság és ia külső fel­tételek is elvárnák tőlük, hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom hazai tekintélye és nemzetközi elismerése nap miint nap növekszik. A megye ipari szövetkezetei az elmúlt év során 8 százalékkal növelték termelési értéküket, 18 száza­lékkal nőtt az'általuk nyújtott lákossági szolgálta­tások pénzben! volumene, jelentősen bővítették ex­portjukat, nyereségük pedig 37 millióval volt több, mint 1981-iben. A mezőgazdaságii termelőszövetkezetek teljesítet­ték, sók tekintetben túlteljesítették a gazdálkodási előirányzataikat. Fejlődésük üteme meghaladta az országos átlagot. Több növényfajtából rekordter­mést érték el. 8,5 százalékkal növekedett a tsz-ek árbevétele, nyereségük pedig 20 százalékkal emel­kedett a megelőző évhez viszonyítva. A Tolna megyei általános fogyasztási és értékesí­tő, takarék- és lakásszövetkezetek magasabb szin­ten tettek eleget kereskedelmi, pénzügyi szolgáltatá­soknak és szerteágazó egyéb tevékenységüknek. Az áfészek közel 7 százalékkal növelték forgalmu­kat, a lakosság ellátása kiegyensúlyozott volt. A ta­karékszövetkezetek betétállománya 9 százalékkal nőtt. A lakásszövetkezetek 1982-ben 234 lakást ad­tak át, folytatták, illetve megkezdték 300 lakás épí­tését és 673-mial gyarapodott a lakásfenntartó szö­vetkezeti lakásállomány. A mozgalom, s benne Tolna megye szövetkeze­teinek legfontosabb időszerű tennivalója az MSZMP XII. kongresszusának, s a Központi Bizottság ez év áprilisi ülésének határozataiból adódó — a szövet­kezeteket érintő — gazdásági-társadalmi célkitűzé­sek valóra váltása. A szövetkezetek gazdag tapasz­talataik, összefogásuk és a különböző ágazatok egy­re erőteljesebb együttműködése révén képesék ar­ra, hogy még fegyelmezettebb, még jobb munkával aktív részesei legyenek e határozatokban foglalt feladatok megvalósításának. Tudatában vannak aninalk, hogy ez a feltétele népünk további felemel­kedésének, valamennyiünk egyéni boldogulásának, a világbéke megőrzésének. dr. Kálmán Gyula, a Tolna megyei Szövetkezeti Koordinációs Bizottság soros elnöke A béke jegyében fi Duna menti fiatalok 12. találkozója Pakson öt esztendő egy település életében általában nem külö­nösebben nagy idő. Kivétel Paks, mely öt éve, a Duna menti fiatalok M. találkozó­ja idején még nagyközség volt, azóta pedig az ország első atomerőművének szék­helye és város lett. Mindez azonban nemcsak öt, hanem harmincnyolc év békés építő- munkája eredményei egyik summázatának is felfogható, és sok egyéb ok mellett ma­gyarázata annak, hogy a 12. találkozót miért a béke jegyében rendezték meg. Erre utalt megnyitó beszé­dében Kiss Magdolna is, a Tolná megyei'KlSZ-bizottság első titkára, amikor a ven­déglátó város, valamint Du­naújváros, Baj ai, Szekszárd, Bátaszék. Százhalombatta és Mohács • összegyűlt,’ táblák alatt felvonult fiataljaihoz szólít. Az egyúttal békeniagygyű- lésit is jelentő megnyitóra, a munkiásművelődési központ mellett került sor és azon több más közéleti személyi­ség mellett megjelent Rigócz- ky István, az MSZMP Paks városi-járási Bizottsága eíső titkára és dr. Dallas Tibor Felvonulnak a fiatalok tanácselnök is. Rövid, tartal­mas beszédében Kiss Mag­dolna elmondottal még, hogy a világpolitikában egyre több jelét látjuk annak, hogy a békét számos veszély fenye­geti. A bákemozgalom ná­lunk, társadalmunk rendjé­ből értelemszerűen követke­zően nem lehet független a kormány politikájától. Végül is „A boldog, tartalmas em­beri élet egyetlen alternatí­vája a béke”. A rövid, ünnepélyes meg­nyitó után számos program várta a fiatalokat. Strando­lási lehetőség éppúgy, mint kiáll í'tás ok m egt ekintése, sporteseményék, délután pe­dig nonstop kulturális bemu­tató a muinkásművelődési központ előtti és melletti színpadokon. Külön nem esett szó róla, de a találko­zóban az sem elhanyagolha­tó fontosságú, hogy egymás­tól távoleső települések fia­taljai ismerkedhettek egy­mással, kerülhettek új és sok érdekességet nyújtó környe­zetbe. O. f. Fotó: B. J. Sokan érdeklődtek a helyi vizuális alkotótelepen készült munkák iránt Hazánkba látogat a iraacia miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghívá­sára Pierre Mauroy, a Fran­cia Köztársaság miniszterel­nöke a közeljövőben hivata­los látogatást tesz Magyaror­szágon. (MTI) Moszkvába utazott a KISZ küldöttsége A Lenini Komszomol Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára szombaton Moszkvába utazott a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség delegá­ciója, Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának ve­zetésével. A látogatás során a delegáció tapasztalatcserét folytat a két ifjúsági szerve­zet tevékenységének időszerű kérdéseiről, a kétoldalú kap­csolatok további fejlesztésé­ről és a nemzetközi ifjúsági mozgalom előtt álló felada­tokról. (MTI) Holnapra váriák Moszkvába Helmut Kohlt Hétfőre várják Moszkvába Helmut Kohlt, az NSZK szö­vetségi kancellárját. A láto­gatást komoly érdeklődés elő­zi meg; szovjet részről min­dig nagy jelentőséget tulaj­donítottak az NSZK-hoz fű­ződő kapcsolatoknak, ame­lyek különösen a hetvenes évek elején bekövetkezett át­törés után teljesedtek ki, vál­tak szerteágazóvá. Kohl kan­cellárnak ebben a minőségé­ben ez lesz első moszkvai út­ja. A kiterjedt kapcsolatrend­szernek minden bizonnyal valamennyi eleméről szó esik majd a moszkvai tárgyaláso­kon, ám a megbeszélések kö­zéppontjában várhatóan a két ország viszonyának nem ke­vés problémát felvető politi­kai összetevői állnak majd. A Szovjetunióban tisztában vannak az NSZK jelentős po­litikai és gazdasági súlyával, mindig nagy figyelemmel kö­vették a Bonnban elhangzó állásfoglalásokat, az őket kö­vető tetteket. Szovjet politi­kusok nyilatkozataiból, a saj­tókommentárokból kitűnik, hogy moszkvai megítélés sze­rint a nyugatnémet politiká­ban a jelenlegi kormánykoa­líció hatalomra jutása óta be­következett hangsúlyváltozá­sok kedvezőtlen hatással le­hetnek a két ország kapcsola­taira. Szovjet részről már több­ször nyomatékosan aláhúzták, hogy üdvözlik ugyan a kap­csolatok megőrzésének bonni vezetők, így Kohl kancellár által is kinyilvánított szándé­kát, de a Szovjetunió csak a tények, a tettek alapján tud ítélni. Ezek pedig — moszk­vai értékelés szerint — azt mutatják, hogy a nyugatné­met vezetés elkötelezte magát az Egyesült Államoknak az erőfölény megszerzésére irá­nyuló politikája mellett. En­nek jelét látják az amerikai rakéták telepítése melletti, a korábbinál egyértelműbb ki­állásban, az NSZK régebben hangoztatott fenntartásainak félretételében, a veszélyes döntést indokló .washingtoni érvek elfogadásában. A Szov­jetunió több ízben is határo­zottan felhívta a figyelmet annak negatív következmé­nyeire, hogy az NSZK lesz az az ország, ahova a szovjet te­rületet két perc alatt elérni képes Pershing—2 rakétákat telepítik. A nyugatnémet kormányfő látogatása idején szó esik majd a két ország sikeresen fejlődő gazdasági kapcsolatai­ról is. Az NSZK jelenleg a Szovjetunió legnagyobb tő­kés gazdasági partnere. A kölcsönösen előnyös kapcso­latok folytatására — mint azt Ottó Lambsdorff gazdasági miniszter néhány nappal ez­előtti moszkvai látogatása is bebizonyította — mindkét részről megvan a szándék, és formálódnak a további ter­vek. A szovjet fővárosban azonban felhívják a figyel­met arra, hogy a gazdasági kapcsolatok kedvező alakulá­sa, bármennyire pozitív je­lenség is, nem pótolhatja a jó politikai viszonyt. / Kiss Magdolna megnyitja a találkozót

Next

/
Oldalképek
Tartalom