Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-30 / 179. szám

1983. július 30. 'NÉPÚJSÁG 3 Társadalmi aktívahálózat a paksi városi-járási pártbizottságnál Fejleszteni kell a párt bel­ső életét, munkastílusát, nö­velni a pártmunka mozgalmi jellegét... A fölsőbb párt- szervek adjanak több, s ér­demibb segítséget az alap- szervezeteknek ...” — mond­ja a XII. kongresszus hatá­rozata. Mindez csak úgy va­lósulhat meg, hogy az irányí­tó pártszervék, munkájukban széles körű társadalmi aktí­vahálózatot foglalkoztatnak. A paksi városi-járási párt- végrehajtó bizottság 'legutób­bi ülésén tárgyalta a párt- mu nfca t á rsadállmiaigí t ásánaik, a társadalmi munkatársiak, -akt 1vák f o glialko ztatásának helyzetét és a feladatokat. A pártbizottság minden mun­katársa elkészítette a 'télmá­val kapcsolatos tapasztalatai­ról, véleményéről jelentését, majd ezek összegezése került a testület elé. Közel negyven — a politi­kai, gazdasági, kulturális élet különböző területein dolgozó, a párttmuníkában tapasztala­tokkal rendelkező — párttag segíti ily módon a vároSi-já- rási pártbizottság munkáját, -ezeknek mintegy a felét 'rendszeresen foglalkoztatják, a t-öibb-i esetenként kap meg­bízatást. Munkájukkal jelentős mér­tékben hozzájárulnak a tes­tületi döntéseik előkészítésé­hez és meghozatalaihoz. Te­vékenységűik kiegészíti a -pártappairátuis munkáját, nö­veli apnalk hatékonyságát. A társadalmi aktívák kö­rét, foglalkoztatásúik terüle­tét. rendjét az illetékes párt- alapszervezetek véleményé­nek figyelembe Vételével a reszortnak, területnek meg­felelően a munkatársaik a pártibizottsági titkárok egyet­értésével és jóváhagyásával alakították ki. Munkájuk a pártmunka aktuális fölada­taihoz kötődik, f'Oglialfcoztatá- ®uik gyakoriságát a politikai munka szükségletei -határoz­zák meg. Például a párfénte- ikezil-etre történő készülés (időszakában gyakrabban kapnak megbízatást, felada­tokat. Föladataik általában a mu nlkat ár sak r eszor tjlaih o z, 'esetenként a pártbizottság munkaprogramjához, munka- tervéhez kapcsolódnak. Segiítilk -a pártrendezvényék előkészítését, látogatják azo­kat. A végrehajtó bizottság, amelyek első pdllantásra a delegátusok számára nem lé­tezőknek tűntek, elvi magas­ságba emelkedtek, is e kérdé­sekben lefolyt viták során olykor a legmélyebb véle­ménykülönbségek nyilvánul­ták meg a -jövendő bol-sevikok és imansevSkek között. FORDULÓPONT A MUNKÁSMOZGALOMBAN Az OSZDMP II. kongresz- szusániak világtörténelmi je­lentősége van. Fő -eredménye: a forradalmi marxista párt -megteremtése Oroszország­ban. Pártjának létrehozásá­val ,az oroszországi munkás- osztály miniden dolgozójának vezérévé kezdett válni Emellett a II. kongresszus fordulópont lett a nemzetkö­zi munikásmozgalomban. A marxista párt Oroszországban az új történelmi korszaknak, az imperializmus korszaká­nak elején jelenít -meg, ami­kor a proletariátus a forra­dalmi ütközetek küszöbén állt. A II. In'ternaeianálé pártjai, amelyek előnyben 'ré­szesítették a parlamenti harcot -és megbékéltek az opportunizmussal, -nem vol­tak képesek az új feladato­kát helyesen megoldani, nem készítették elő a munkásosz­tályt a kapitalizmus megdön­téséért és a munkásosztály politikai hatalmának kivívá­valamint a m-umkabi zártsá­gok e’-l'é kerülő egy-egy téma előkészítésekor vizsgálatokat, felmérésieket Végeznek, gyűj­tenek és azokat összegezik. Véleményezik a testületek elé kerülő anyagokat. Elő­fordult néhányszor, hogy a közga zd aság i sza b ály oz ók maik az adott területen történő ér­vényesülésének, hatékonysá­gának vizsgálatát Végezték -el. Segítik a pártm-unka kü- -löríböző területeit, közremű­ködnek a politikai ünnepsé­gek előkészítésében. Többek közüli ük mar x i sta—leni nístla középiskolát vezetnek, elő­adásokat tartanak, ellenőrzik a pártokta'tást, információkat szereznek és továbbítanak a pártéletről, a párttagság és a lakosság hangulatáról, segí­tik a belső nyilvántartói mun­kát, idős, nyugdíjas pártta­gok panaszügyeinék vizsgá­latában közreműködnek, se­gítik a fegyelmi munkát stb. A tapasztalatok azt igazol­ják, hogy az aktívák becsü­lettel teljesítik a kapott fel­adatokat, jó -a kapcsolatuk a pártbizottság vezetésével és a munkatársakkal, -szívesen vesznek részt a pártbizottság munkájában. A legtöbb he­lyen is pártalapszervezetelk és munkahelyék is figyelem­mel kísérik tevékenységüket, ám itt van még javítanivaló. Néhány alapszervezet nem ismeri eléggé ama tagjainak tevékenységét, akik a városi­járási pártbizottság aktivá­ltál ózatában dolgoznak. El kell érni, hogy ne csak fi­gyelemmel kísérjék, hanem segítsék is munkájukat.-A pártbizottság apparátu­sa rendszeresen felkészíti az elvégzendő feladatokra az ak­tívákat, koordinálja tevé­kenységüket. Biztosítja az önálló munkavégzéshez szük­séges tárgyi, technikai felté­teleket — mlint személygép­kocsi használata, saját kocsi használatáért térítés, gépírás, a határozatok és egyéb anya­gok tanulmányozásának le­hetősége. Az aktívák tevé­kenységének értékelésére, a legjobbak jutalmazására évente — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulóján — kerül sor. Az aktíváhálózat tevékeny­sége nélkülözhetetlen a párt- bizottság munkájában, külö­nösen fontossá vált ez azóta, hogy csökkent az apparátus sáér-t folytatandó harcra. Csakis az orosz marxisták, a Lenin vezette bolsevikok áll­tak az új korszak követel­ményeinek magaslatán, s ad­tak helyes választ a munkáis- -moz'gal'om gyökeres problé­máira. A nemzetközi mun­kásmozgalomban a -bölseviz- mus a legforradalmibb és legkövetkezetesebb marxista iránnyá vált. Éppen a II. kongresszuson jelent meg az új típusú pro- 1-etárpárt, a forradalmi gon­dolat és a forradalmi cselek­vés pártja, az oroszországi munkásosztály és minden dolgozó politikai vezetője, nevelője és szervezője, a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom hárdi osztaga. Az ő vezetésével ment végbe a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, va­lósulták meg világtörténelmi jelentőségű átalakulások, épült fel a Szovjetunióiban a fejlett szocialista társada­lom. „A SORS KEDVEZETT NEKÜNK .. Noha az SZKP 1903, az QSZDM'P II. kongresszusa óta számlálja fennállásának éveit, a törltéinielmi ürodalom- ban nem ritkák az olyan ese­tek, amikor egylik vagy má­sik orosz forradalmár párt­tagságát az OSZDMP I. kong­ilétszáma — a csoportok meg­szűntek, csak első titkár, il­letve titkárok és egy-egy re­szortért, területért felelős munkatársak vannak. Ezért — mlint a Végrehajtó bizott­ság állást foglalt — a jövő­ben is nagy gondot és figyel­met kell fordítani tevékeny­ségükre. Be kell vonni a pártt- munkába a sók tapasztalat­tal rendelkező nyugdíjas párttagokat is. Ugyancsak szükségessé vált társadalmi munkatársak­nak a pártmunikába való be­vonása is — amiről már van felsőbb határozat, ám meg­valósítása az elkövetkezendő hónapok feladata. A társa­dalmi munkatárs ugyanolyan jogokkal rendelkezik, miint a belső munkatárs, igazolványt kap, rendszeresen használja a pártbizottság gépjárművét, munkája egy-egy területhez vagy reszorthoz kapcsolódilk. A társad iImi munkatársak körét elsősorban nyugállo­mányba vonult vezetőkből, pártmunká'sok'ból, illetve olyan aktív dolgozó pártta­gokból alakítják ki, akik a pártmunkálban jártalak, illet­ve — az utóbbiak közül — káderutánpótlásként, káder - tartálék'ként szerepelnék. Konkrét feliadataikat, mun­karendjüket a reszortos ipáritbizottsági titkár hatá­rozza meg, ez kiterjed majd fő tevékenységi területükre, hatáskörükre, iniform'ácíószer- zési lehetőségeikre, a kapcso­lat'artás módjaira, kezdemé­nyezési, ellenőrzési, vélemé­nyezés! lehetőségeikre, a munka feltételeinek biztosí­tására. Gondoskodni kell fo­lyamatos tájékoztatásukról, munkájuk segítéséről, rend­szeres ellenőrzéséről és érté­keléséről. A társadalmi munkatársak e tevékenységükért fizetést nem kapnák, időnként azon­ban jutalmazásukra, sőt, a legjobbak kitüntetésére is sor kerül. A végrehajtó bizottság mind a társadalmi aktíva­lhálózat fejlesztésével, mun­kájának tartalmasabbá téte­lével, mind a társadalmi munkatársaik foglalkoztatásá­val a pártmunlfca mozgalmi jellegének erősítését, a párt- demokrácia szélesítését kí­vánja elérni. J. J. resszusának idejétől, 1898-tól, sőt ettől korábbi időponttól számítják. Vannak akiket 1896, vagy 1893 óta, sőt 1890 óta számítottak az SZKP 'tag­jának. Miért? A választ részben V. I. Le­nin összes Műveinek 40. kö­tetében találhatjuk. Amikor Lenin 1920. március 29-én a IX. pártkongresszus delegá­tusának egyéni kérdőívét ki­töltötte, arra a kérdésre, hogy mióta tagja a pártnak, így válaszolt: 1893-tól kezdve, vagyis azótla, hogy illegális tevékenységet kezdett foly­tatni a cári önkényuralom el­len. Lenin harcostársa, G. M. iKírzsizsdnovszfcij pedig a kö­vetkezőket írta önélebrajziá- iban: „A sors kedvezett ne­künk. 1893-ban Pétervárra érkezett egy ifjú lángelme: V. I. Ul'jianov-iLen'in. Tüstént Világossá vált számunkra, hogy mi csupán elsajátítot­tuk a szodiialllizmus tudomá­nyos elméletének hatalmas fegyverét, ő pedig már mes­terien bánt vele. Csupán ék­kor vetették meg az igazi alapját a Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítá­sáért szervezetnek, amelynek történelmi szerepe ismeretes. Ezért én a bolsevik is, ettől a nevezetes 1983-tól számítom párttagságom idejét.” — Vége — HÉTRŐL I! I Jl-TJ hírre! HÍRRŐL Kellemetlenül nézelődött T«tlna megyé­ben az év 30-ik hété. Vasárnap délután az 1940-es jégveréshez hasonlatos ítélet­idő vojt Szidkszárdon, de szinte az egész megyében esett az eső és keletkezett kár: a fölmérések szerint százmillió forint egyetlen óra alatt. Ugyanakkor szinte nikics dlyan teríti ele a megyének, az országnak, ahol ne várnák a osapadékot, mert szá­razság van. A szekszárdiak eldobálták, a 'fcápoir össze - hordta a szemetet De, azért kell pár szót ejteni a felelős­ségről. Hiszen egy-tkéf helyen azért lett olyan óriási kár, mert elfelejtkeztek né­hány patak, árok kitisztításáról, vagy irosszuí tervezték meg és vételezték ki egy lakó'negyed építését. Szekszárdon a bakiba! Barátság utcában a házakat csak lázért öntötte el a víz és a<z iszap, mert nem tisztították ki a bakba! övárkot és van ott egy terület, amelynek nincs meg­oldva a csapadékvíz-levezetése. Csatáron sem lett volna árvíz, he a csatári árok alsó szakaszát nem 15 éve mélyítik ki utolja ra. IPersze m'osi könnyű „okosnak'' lenni. 'De, az ott lakók elmondták, hogy ők már többször és elég régen foglalkoztak az üggyel, csak éppen nem volt, aki meg­hallgassa őket. iA másik gondi, ami ebből a viharból ál­lapítható meg. Az állampolgárok nem is­merik a lehetőség eket. Hétfőn és kedden, de mlég szerdán is álltaik tehetetlenül, mert nem tudták, hogy kinek és hol, milyen formában kell bejelenteni a károkat. Pe­dig hasonló esetben fel lehetne állítani egy „válságstábot”, akiket akár telefonon el lehet érni, váigy személyesen. És min­denki' kaphatna' .megfelelő tájékoztatásit. Ne feledjük, nagyon sofcszór elég egy jó szói, vagy csak annyi, hogy meghallgatják az embert. A felelősséget szeretném továbbra is fir­tatni. Joggal háborodott fel mindenki a szekszárdi1 kenyérgyár főmérnökének nyi­latkozatán, amely így szól: „iAiz a meg­állapítás, hogy savanyú volt a .minden­napi’, gusztus dolga”. Szerintem azt megállapítani', hogy a kenyér savanyú, nem gusztus dolga. A mód' nem tetszik nekem, ahogy — és most nemcsak a kenyérgyárról van szó, hanem ia kereskedőkről is — mentegetik magukat. Kiiránidulásmizíéri'árál beszélnek, meg hogy a múlt héten nem fogyott el 'a. kenyér. 'Hovatovább eljutottunk ódáiig, hogy ke- nyérügyben kialakul a mutogatok tábora. De mindenki másfelé mutogat, nem ma- igára véletlenül sem. Ismerem' a sütőipari vállalat gonidjlait. Mart igaz az is, hogy a kereskedők sem rendelnek meg mindig mindent, amit később úgy állítanak be, hogy a pékek nem szállítottak. És nagyon sokszor csak szombaton délben jut eszük­be pótmegrendelést feladni, hogy nagyon sürgős, mert a vevők már itt topognak. Jég verte ezőlőfürtök A héten többször vitatémává vált a felelősség kérdése is. Többen beszélgettek és helyenként igen mérgesen. Vegyük csak sorjába: jégkár. Minden gazdasági egység szívé-joga és a főkönyvelők számí­tása, hogy megkookézbatjáfc-e: nem bizto­sítunk jég ellen, mert nagy a biztosítási díj és ritka a jégverés. Ez a kockázat­vállalás köré csoportosítható. Itt volt a jégverés és a vihar, mint mán írtuk, a. 'mezőgazdasági kultúrában 80 millió fo­rint kár keletkezett. A szekszárdi bor­vidéken erre föl nincs jógibiztosítás. És nem vHfath&tjuk a szövetkezet vezetőinek véleményét: olyiam magas a biztosítás ösz- Sízege, hogy még ilyen esetben is „nyer­nek” a bolton.. Még hétfőn beszélgettünk Heiimann Ferenccel, jz Ananyfürt terme­lőszövetkezet elnökével erről. „Négymillió forint lett volna a biztosítás és kétmillió a kárunk. Még így is maradt kétmillió forintunk’..” Ehhez nem kell kommentár. Vagy vegyük például a mósodvetéseket. Aiz idén nagyon korán arattunk. Az a 'Szövetkezet, amelyik nem vetett a fel­szabaduló földbe másod vetést, mulasztást követett el. Erre jön az aszály, és a má- sodvetéisiből sok helyen nem lesz semmi (ae eddigi állás szerint.) Ilyen esetben fe­lelősségről beszélni botorság. Mert koc­káztatni kellett a jó eredmény reményé­ben. Persze az előbbiek nem hasonlatosak azokhoz az esetekhez, mint a kenyérügy, vagy a víztfolyók, patakok, árkok időben való kitisztítása. HAZAFI JÓZSEF Egy kellemes pillának. {Fadd-Domboriban az árvízvédelmi gyakorlat á«(rán több ki­lós bulsák ugrottak fél a motorcsónakok közekébén. A heti események közüli kiemelkedik még, hogy Szekszárdon tartották a Magyar Agrártudományi Egyesület és a KSZE kö­zös rendezésében a nemzetközi naprafor­gó tudományos konferenciát, 'Rekord meleg volt a hét közepén. Fog­lalkoztunk ezen a héten a szekszárdi ke­nyérhelyzettel, a pályaválasztással és a szakmunkásképzéssel. Fadd-Domlboriban a szárazság ellenére is m'egtartották az ár­vízvédelmi gyakorlatot, hiszen már most fel kell készülni, pontosabban minidig ké­szenlétiben kell állni az árvízvédelemnek. Miért lehet, hogy tavasszal éppen az árvíz fog bennünket „megörvendeztetni". Az iregi csíkos IRicsit büszkélkedve beszélünk' a napra­forgó-bemutat ár ól, a nemzetközi tanács­kozásnál, Nem is találhattak volna jobb helyet, mint Tolna megyét ennek a. ta­niá csíkozásnak. Aiz íregii csíkos naprafor­gón keresztül szinte az egész világon is­merik Regszemcsét, mégha éppen az.t sem 'tudják, merre is van a viliágban az a nagyközség, amelyről elnevezték azt a napraforgót, amelyet érd'emes termeszteni és termesztetté kis évtizedekig. „Napra­forgóban” most is az élen járunk, hiszen a KSZE taggazdaSágalinlák eredményei ki­emelkednek az országos átlagból, miivel az itteni termésátla'gidk 14 százalékkal maga­sabbak. És ha azt is hozizászámítjuk, hogy hazánk Franciaország után a második napraforgó-termesztésben a világon, a KSZE eredményei még szebb színiben tűn­nek fel. Manapság kezdünk hozzászokni ahhoz, hogy eredményeinket a Világ legjobb ered­ményeihez hasonlítjuk. Mert nem lehet küllőn „elszámolás” a hazai emberek szá­mára és a külföld számára. Ez iis olyan, minit a sport. Ha a viliágon 250 centiméter lesz a magasugrás rekordja, és a mieink csak a 200 centimétert uralják, akkor le vagyunk maradva a világtól, bárhogyan Is számítjuk. A napraforgóval ott vagyunk az élboly­ban, Ezért is jött el Szekszárdira a. FA© lipariinövény-iiglazlgafójla, P. Poetiriay és be­szélt a magyar szakemberekről. Dicsérő- dag. A fiatalokról, akik ott nyüzsögtek a külföldi szakemberek között és rajtuk i.s múlhat, hogy a niapraforgóhozamokfaan elérheti a világ a ma még álomnak szá­mító 5000 kilogramm hektáronkénti meny- nyiséget... Felhőszakadás és a felelősség A héten nagy terjedelemben foglalkoz­tunk a vasárnapi, sóik elemi kárt okozó viharról. Itt, ezen. a helyen azonban isimét kell pár szót ejtenünk róla. Azt már kö­zölhetjük, hogy nagy erőkkel megkezdő­dött a helyreállítás. A biztosító is meg­kezdte a károk kifizetését...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom