Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-21 / 171. szám

1983. július 21. mÉPÜJSÁG 3 Egyezmények TimtöM Az 1962 óta érvényben lé­vő magyar—.szovjet timföld- alumínium egyezmény 1983. július 19-iéni történt meghosz- Sízabbítása és az együttmű­ködés bővítése lantos eleme a 'két ország gazdaságát át­szövő széles körű és sokolda­lú kapcsolatrendszernek. Ez az egyezmény már több, mint 20 éve mindkét ország szem­pontjából sikeresen meg­valósul a gyakorlatban. Ez a több mint két évtize­de létrehozott egyezmény or- , szágaink gazdasági együtt­működésének ma is kiemel­kedő fontosságú eleme és a továbbiakban is >az marad. Kiállta a gyakorlat próbáját és nagy távlatokkal rendel­kezik. Az eredeti egyezmény 1985. december 31-ig érvényes. A tárgyalásokon megállapodás született arról, ihogy érvé­nyességét 1990-ig kiterjesztik. Az 1986—1990-es itervegyez- tető tárgyalások során meg­vizsgálják a 2000-ig történő meghosszabbításának lehető­ségét is. A Magyar Népköztársaság a kedden aláírt jegyzőkönyv alapján évi 530 ezer tonna timföldet, továbbá évi 5 ezer tonna alumínium félgyárt­mányt szállít a Szovjetunió­ba. Ezzel egyidejűleg a Szovjetunió évi 205 ezer ton­na alumíniumtömb szállítá­sát biztosítja Magyarország­ra. Ez az együttműködés nagyszerű példája a terme­lési szerkezet országok 'közöt­ti ésszerű összehangolásának. A Magyar Népköztársaság rendelkezik a timföld előál­lításához szükséges bauxittal, a Szovjetunió pedig az ala­csony önköltséggel termelt vízi energiával. Jól tudott, ■hogy az alumíniumtermelés­nek igen magas az energia­igénye, 1 tonna alumínium előállításához 15 000—15 500 kilowattóra villamos energiá­ra van szükség. A Szovjet­unióból Magyarországra ér­kező alumíniumtömböt vi­szont igen magas műszaki színvonalon tudjuk különbö­ző féltermékekfcé feldolgoz­ni. Az egyezmény kiemelkedő jelentősége a nemzétközi munkamegosztásra nagy­mértékben ráutalt gazdasá­gunk számára abban is meg­mutatkozik, hogy a feldolgo­zóiparunk számára szüksé­ges alumínium már a hete­dik ötéves terv időszakára rendelkezésre áll. Az elhatá­rozott termékszerkezet kiala­kításában 'és fejlesztésében e fontos terméknek nagy nép- gazdasági jelentősége van. A jegyzőkönyv aláírása is­mét bizonyítja, hogy külgaz­dasági kapcsolatainkban a magyar—szovjet gazdasági együttműködésnek milyen fontos a szerepe. Cipőipar A magyar—szovjet gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési kormánykö­zi bizottság a kölcsönös kül­kereskedelmi forgalom to­vábbi növelésére új módsze­rek kidolgozását és megho­nosítását határozta el. 'Ennek alapján a magyar és szovjet szakemberék 'közö­sen dolgoztak ki javaslato­kat a szovjet könnyűipari üzemek műszaki korszerűsí­tésiében való magyar részvé­telre, hasznosítva az elmúlt évtized magyar könnyűipari rekonstrukciójának tapasz­talatait. 1982-ben már két szovjet ruhagyár műszaki korszerűsítésében való ma­gyar közreműködésről szü­lettek megállapodások, ame­lyek megvalósítása el is kez­dődött. A kedden aláírt egyez­ményben a magyar fél arra vállalkozott, hogy luxus ki­vitelű női divatcipő-model- leket dolgoz ki szovjet fel- adattervre. Azokra a model­lekre, amelyeket a magyar ajánlatból a szovjet ‘fél kivá­laszt, a magyar szakemberek gyártástechnológiát dolgoz­nak ki, végrehajtják a mun­kahely- és munkaszervezést, valamint a munkások beta­nítását. Ehhez főként a Mi­nőségi Cipőgyár tapasztala­tait használják fel. A ..Párizsi Kommün” Ci­pőgyárban jórészt magyar ci­pőipari gépekkel szerelik fel a gyártósort. Az első év ter­meléséhez magyar cipőkellé­keket használnak fel. Az egyezmény alapján kötendő szerződés szerint a munkák időtartama egy év. 'Az egyezmény jelentőségét növeli, hogy a magyar , cipő- termelés egynegyedét a Szov­jetunióba exportáljuk, s ezen belül a legnagyobb mennyiséget és a legigénye­sebb modelleket eddig az a Minőségi Cipőgyár gyártot­ta, amely jelentős szerepet vállal az egyezmény megvaló­sításában. Az együttműködésnek ez az új formája nemcsak gaz­dasági szempontból számot­tevő, hanem azért i's, mert bővíti a tervező intézetek és termelő vállalatok közvetlen kapcsolatát. Kukorica­termesztés A magyar kukorica-ter­mesztési rendszerék a legkor­szerűbb biológiai, technikai és agrokémiai eszközök, módszerek felhasználásával és rendszerbe foglalásával az elmúlt húsz 'év alatt nemzet­közi összevetésben is számot­tevő eredményt értek el. A korábbi terméshozamok di­namikus növelésével párhu­zamosan mind nagyöbb mér­tékben használják fel a tu­domány, a műszaki haladás, a genetika és az agrokémia legújabb eredményeit. 1A kedden aláírt egyezmény alapján a Bábolnai Rendszer az ukrajnai Poltava megyé­ben, a Nádudvari az ugyan­csak ukrajnai Cserkasszi te­rületén már az idén megkez­di a magas színvonalú kuko­ricatermesztési technológia alkalmazásához szükséges alapműveleteket. A termelési költségek kifizetésén túl az egyezmény a közös érdekelt­ség feltételeit is előirányoz­za: a kijelölt gazdaságokban a korábbi 'években elért át­lagtermés feletti terméStöbb- let után a magyar és a szov­jet vállalkozás fele-fele arányban részesedik. A megállapodás szerint a Bábolnai és a Nádudvari Rendszer nemcsak bemuta­tót tart, hanem tapasztalato­kat is szerez a magyar ipar­szerű kukoricatermesztési rendszerek Szovjetunióban történő elterjesztésében. Az egyezmény szerint ugyanis a most közösen kijelölt terüle­tek várhatóan kedvező ter­melési eredményei alapján a Szovjetunió nagy kiterjedésű területein széles körben be­vezetik majd a magyar ku- korieatermesztési rendszere­ket. A megkö'tött egyezmény nemcsak minőségileg jelent új feladatot és kötelezettsé­get a már sok eredményt el­ért rendszereknek. Az egyez­mény magyar résztvevői vál­lalkozásaikkal arra töreksze­nek, 'hogy a legmagasabb színvonalon kapcsolódjanak be az SZKP által meghirde­tett élelmiszerprogramba. Mezes Hetek Valóban mézes heteket él mostanában Magyarország méhésztársadalma: készü­lődnek az augusztus 25 és 31-e között Budapesten, a sportcSarnókban megtartan­dó méhész-világkongresszus­ra. Több ezer méhész ad egy­másnak találkozót a világ minden tájáról a rendezvé­nyen, melyen többek között előadást tart dr. Deák Gá­bor és fia, iíj. Deák Gábor, akik Tamásiban laknak, és 150 méhcsaládot tartanak. A méhcsaládok élete rej­télyes, külön világ a csalá­don belüli munkamegosztás, s ezt évszázadok óta .tanul­mányozzák a tudósok. A méz keresett exportcikkünk. Dr. Deák Gábor és családja — ez év május elejétől immár önállóan — a méztermelés mellett méhpempő, propolisz előállításával és virágpor gyűjtésével is foglalkozik. — Mi is tulajdonképpen a méhpempő? — kérdeztük dr. Deák Gábortól. — A pempöt a méhcsalád önmaga részére termeli: amikor szaporodik, anyákat nevei, s az anyaálcáikat eb­ből 'táplálja. Ha 'az álcákat eldobáljuk, ki lehet venni a pempőt a kaptáéból. Ez az anyag az emberre általános élénkítőhatással van, robo­rál. Magas B-'Vitamintartal­ma mi'att az idegrendszeri panaszokat enyhíti, kime­rültség, túlhajtott munka ■esetén hatásos, az idegrend­szeri egyensúlyzavarokat rendbehozza. A 'B-vitamin mellett magas az E-vihamin tartalma is. Érdékes módon nemesük élénkítő, hanem nyugtató hatással is van az emberre, a tapasztalatok sze­rint kitűnően alszik, aki pem­pőt fogyaszt. — Hogyan, milyen formá­ban alkalmazható a pempö? — A 'tejfölszerű masszát mézbe keverik, és kiSkanállal eszik, az adagja napi egy mokkáskanál, s így jut a szükséges mennyiség — he­tente .1 gramm — a szerve­zetbe. Szívesen alkalmazzák a kozmetikusok is, hisz bőr­felszíni regeneráló hatása régóta ismert. — Mostanában gyakran ■hallani a propoliszról is, cso­dagyógyszerként emlegetik. — A propoliszt a méhek gyűjtik a fák rügyeiről, haj­tásairól. A mézgát a növény t u 1 ajdo n'k'éppe n magának termeli — ezzel védekezik a kártevők, károkokzök ellen. A méhek a kaptár minden egyes zugát bekenik 'propo­lisszal, aminek fertőtlenítő, konzerváló és szilárdító ha­tása közismert. A megtelt sejtekét lefedik viasszal, ami­hez propoliszt keverve az szi­lárdabb lesz. A kaptárban kisebb-nagyobb rögöcskék kelétkeznek, ezt gyűjtjük össze. A propoliszt általános fertőtlenítőként használják, mert baktérium- és vírus- gátló, valamint ölő hatása van. Az anyagot alkoholban oldják, s ezt vagy megisszák, vagy pedig teába keverik. Sejtroncsoló hatása i's is­mert, a gyulladásban lévő fe­lületeket kívül-lbellül gyógyít­ja, kezelik vele az égési fe­lületeket, szíveseen alkal­mazzák gyomor-, légcső-, bélhurut, szájpenész, vagy éppen herpesz ellen. — 'Pillanatnyilag afféle „ipropol'isz-téboly” ütötte fel a fejét... — így látom én is. Túlhaj­tott az érdeklődés iránta, s az égvilágon mindemre hasz­nálják a 'hajhullástól a 'tyúk­szemig. Talán az lehet ennek ■az oka, 'hogy az orvosok a természetes anyagokkal szem­ben a szintetikus szereket részesítik előnyben, nem­igen vizsgálják a természetes anyagok hatásmechanizmu­sát. A gyógyszerkütatás is hallgat, és elzárkózik. Pedig — hogy csak a méhészetnél maradjunk —, a pempőn és a propoliszon kívül a virág­por, és a mébméreg is na­gyon értékes anyagokat tar­talmaz. Bizonyság erre, hogy a külföldi gyógyszergyárak kétszer annyit 'fizetnek a mébm'éreg grammjáért, mint az aranyért. A méhméreg ér­tágító 'hatását már régen fel­ismerték, azt, hogy például Virágporszárítás a házi laboratóriumban lyen egyenként 50 méhcsalá­dot tartunk, s ezeket év köz­ben többször áttelepítjük. A telepítéshez fuvarkedvez­ményt kapunk a Volántól, de gyakran használjuk ehhez az autóuitánfutót is. — Van-e jövője a méhész- kedésnek? — Azzal a módszerrel, ahogy ma az „átlagmezőny” méhészkedik, nemigen. A sö­rök azonban átrendeződnek, mert be kell rendezkedniük 'a méhészeknek a gyors hely- változtatásra, a naprakész szállításra — a növényvédő szerek alkalmazása miatt. Üj típusú kaptárak'ban kell tar­tami a iméhekét, meg kell ol­dani a gépi rakodást, s a ter­mékek földolgozott'sági fokát is finomítani szükséges. — 'Mennyibe kerül egy méhcsalád fenntartása? — Állóhélyzetben 15 kilo­gramm, vándoroltatás esetén 25—30 kilogramm méz árából lehet fönntartani egy méh­családot. Ami ennél több, az a méhész munkabére, a ka­mat, és az amortizáció fede­zete. Ha jól gazdálkodik a méhész, 20—30 forintos óra­bérrel dolgozik. — Sok munkát igényelnek a méhék? — Egy méhcsaládra egy év alatt 6—10 órai munkát szá­molunk, — átlagos színvona­lú méhészkedésmél. — Mit ajánl a kezdő mé­hészeknek ? — Mindenekelőtt nagyon alaposan ismerje meg a mé- het mint élőlényt. Ajánlatos a legmodernebb termelőesz­közöket — például a rakodó­kaptárt — beszerezni. Igye­kezzék a munkáját gazdasá­gosan megszervezni, köves­se a méhlegelőt, vándoroltas­son. Aki nem ezt teszi, kép­telen 'talpon maradni. — Egy hektár akácerdő 15 méhcsa­ládot biztonsággal el tud tar­tani, s a tervek szerint a je­lenlegi akácterület meglesz az ezredfordulón is. —■ Mi lesz az APIMON- DIÁN, a méhész-világkong­resszuson megtartandó elő­adásuk címe? — 'Én „Sokoldalú méhész­kedés alacsony lépes rakodó- kaptáéban” címmel tartok előadást. A fiam, aki idén végzett a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen, azt a tudományos diákköri dolgo­zatát olvassa föl, 'amellyel dí­jat nyert, s diplomamunka­ként is elfogadták. A címe: „Különböző módon nevelt méhanyák peterakásának összehasonlító Vizsgálata”. A kongresszus idején látogató­kat is várunk: a külföldi résztvevők egy csoportja megnézi itt Tamásiban a mé­hészetünket. D. VARGA MARTA Fotó: BAKÓ JENÓ fokozza az érfalak átjárha­tóságát, szabályozza a vér­nyomást, és gyógyítja a reu­más Ízületeket. — Hányán méhészkednek Tolna megyében? — Közel ezren, s 24—25 ezer család van a birtokuk­ban. Azt, hogy ki hány méh­családot tart, elsősorban a vidék méheltartó-képesSége határozza meg. A termelés sok év átlagában 500 'tonna, de jó esztendőiben a 700—800 tonnát is eléri a megyében. A méz 80 százalékát expor­táljuk, Zömében íNyugat- Európába. — Merre vándorolhatja ön a méheit? — Nekünk itt Tamásiban igen nagy szerencsénk van: a Béke Téesznek rendkívül változatos a vetésszerkezete, nagyon sok ipari növényt — repcét, mustárt, olajretket, olajtököt, napraforgót — ter­melnek, ami kitűnő legelő a méheinknek. S a szövetkezet­nék is haszna származik eb­ből, h'isz a tapasztalatok sze­rint a méhek méz- és virág- porgyűj'téséből származó ér­tékének mintegy 10—11-sze­resét teszi ki az intenzívebb megporzással elért termés- többlet értéke. — Miből állítanak elő faj- tamézet? — Akácból és napraforgó­ból. Más növényféleségből nemigen lehet, mert összevi- rágzamak — ezekből készül az úgynevezett vegyes nyá­ri méz. — Miben élnek a miéhek? — Modern alacsony lépes rakodókaptárban, amin négy szint van. Mi bárom tetephe­Kaptárbe járat Dr. Deák Gábor a kertjében, a kaptárok mellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom