Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-14 / 165. szám
A ‘rtéPÜJSÁG 1983. július 14. Nem ismerik a lehetőségeket Kedvezmények diákoknak Vonaton, autóbuszon és repülőn Üj rendszert vezettek be. bz ifjúság kulturális és turisztikai kedvezményeiben 1981-ben. Az eltelt két év tapasztalatait most összegezte az Állami Ifjúsági Bizottság. A tapasztalatok egyértelműen igazolják, hogy az új rendszer bevált, a kedvezmények megfelelően' alkalmazkodnak a megváltozott gazdasági körülményekhez. A ke;dvefeményrend- szer szervesen illeszkedik a kulturális és turisztikai, illetve sportszolgáltatások általánosan kialakult rendjéhez, S lehetővé tette azt is, hogy a rendelkezésre álló központi és helyi erőforrásokat hatékonyan, koncentráltan, ugyanakkor rugalmasan használják fel. További előnye, hogy egyszerűsödött a lebonyolítás és áz igénybevétel módja. FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Diákcentrum Már évek óta megoldatlan volt a Dombodban nyaraló, kiránduló fiatalok szórakoztató programja. A hiányért az ifjúsági szövetség és a faddi művelődési központ is fe'elősnek érezvén magát, összefogtak. Így alakult ki a dombori nyári program, a Diákcentrum ötlete. Eddig sikeres volt, a kezdeti nehézségekkel és buktatókkal együtt is. Az idén először július 9-én öt órától várta a fiatalokat szórakoztató összeállítás. A fiatalok viszont hiába várták a táncdal-, paródia-, kabaréösszeállítást hirdető „fővárosi művészeket". Nem jöttek. l*y is megvoltak valahogy a résztvevők. Volt rejtvényfejtő bajnokság felnőtteknek és gyerekeknek, vetítettek rajzfilmeket is. A program mindig a nagy strand területén, szabadtéren van, öttől 22 óráig. Szombaton úszóverseny, lábtenisz és KRESZ-verseny lesz. Július 20-án gyermekműsor és játszó várja az érdeklődőket. Július 23-án sakkszimultán, hexasakk szerepel az összeállításban, a Kugli együttes lép fel és lesz rajzfilmvetítés is. Július 30-án az ifjúsági lapok szerkesztőségei mutatkoznak be és megint rajzfilmeket vetítenek. Augusztus 6-án kispályás focibajnokság, asztalitenisz, tollaslabda és rögtönzött úszóverseny szerepel a programban. Augusztus 13-án kozmetikai bemutatót rendeznek helyszíni szaktanácsadással és nem marad el a rajzfilmműsor sem. 19-én gyermekműsor, rajzverseny és kulturális műsor zárja a nyári programot — most talán valóban — „fővárosi művészekkel”. A vége, ami ilyenkor lenni szokott — utcabál lesz vagy diszkó. Az Állami Ifjúsági Bizottság részletesen elemezte a diákokat és a sorkatonákéit megillető utazási', színház- jegy-, szállás-, étkezési, kölcsönzési, sport-, múzeumi és könyvtári kedvezményekkel kapcsolatos kérdéseket. Mint ismeretes, a diákok ezekkel a kedvezményekkel diákigazolványuk f elműt at á sáv a>l élhetnek A tapasztalatok viszont azt mutatták — és ez ai KISZ KB id'én áprilisában megrendezett országos diákfórumán is kiderült — > hogy nem megfelelő az érdekelt fiatalok tájékozottsága, nem ismerik kellőképpen sem a kedvezményeket, sem aizok iigényibsvételenek módját. A diákok és a sorkatonák a színházak előadásaira — néhány kivételtől eltekintve — a legolcsóbb jegyek árán, .legfeljebb azonban 10 forintért vásárolhatnak diákjegyet. A színháziak a jegyek 5 százalékát az előadást megelőző harmadik napig tartják fenn a jogosultak részére. Ennék ellenére a diákjegy az egyik legkevésbé kihasznált kedveziményforma. A színházak többsége plakátjáén, műsorfüzeteiben a jogszabályi előírás és a többszöri szorgalmazás ellenére sem tülnteti feli, hogy mely előadásira váltható — illetve nem váltható — diákjegy. Vén olyan társulat is, mint például a Miskolci Nemzeti Színház, amely mind ez idáig be sem vezette a diákjegyet. Széles körűek a diákoknak nyújtott utazási kedvezmények. Belföldön, vasúton az utazások számának és távolságának korlátozása nélkül feláron vehetik meg a jegyet a tanul ők. A tanulmányi kirándulások csoportos utazásainál a HÉV vonalain és a menetrend szerinti hajójáratokon is 50 százalékos, a menetrend szerinti távolsági autóbuszjáratokon pedig 33 százalékos kedvezmény igénybevételére jogosultak. A helyi és helyközi utazásoknál 89—92 százalékos kedvezményt jelentő tanuló- bérleteket is válthatnak. Az egyéni vasúti utazás diákkedvezményát 1981-ben vezették be. A kedvezmény eredetileg 33 százalékos mértékű volt, az év januárjától azonban 50 százalékra emelték. A rend eletekben előírtakon túl ez évtől kezdődően a MALÉV saját kezdeményezésére bővítette a lehetőségeket. Kát órával a repülőgépek indulása előtt 70 százalék kedvezménnyel adja ki a még üres helyre a jegyeket a diáik oknak. A Volán pedig július 1. és augusztus 31. között valamennyi menetrend szerinti belföldi helyközi autóbuszjáraton szintén 50 százalékos kedvezményt nyújt a diákoknak egyéni utazásaikhoz is. A diákok ás a sorkatonák meghatározott kempingekben 30—50 százalékos kedvezményre jogosultak. Az ország 115 kempingjéből1 59, a balatoni kempingekből 11 ad túlnyomó többségben 50 százalékos kedvezményt. Veszprémben például ff gyalog-, illetve kerékpárral érkező fiatalok elhelyezését a kempingekben, bármennyire is tele vannak azok, a kedvezmény megadásával minden körülmények között megoldják. A jogszabályban meghatározott kedvezményeken túl ez évtől kezdődően az Express Ifjúsági ás Diákutazási Iroda szállodáiban és üdül őt á boraiban a nyitva tartás ts'jes ideje alatt áraiból 30—40 százalékos engedményt nyújt a diákoknak. A diákok és sorkatonák részére Budapesten, a városokban és az idegenforgalmi szempontból jelentős községekben kijelelt éttermekben kétfogásos, mérsékelt árú, úgynevezett diákmenűt szolgálnak fel. Jelenleg Budapesten 45, vidéken 168 étterem étlapján szerepel diák menü. A kedvezményt megadó éttermek száma évről évre nő. Gondot inkább az jelent, hogy a fiatalok nemigen veszik igénybe ezt a lehetőséget. A diákok az Ezermester Úttörő és Ifjúsági Kereskedelmi Vállalat által fenntartott Ifjúsági Turisztikai Kölcsönző Szolgálat kölcsönző- helyein az átlagosan 25 százalékkal mérsékelt csoportos díjtételek mellett kölcsönözhetnek, egyénileg I is, turisztikai és sportfelszerelést. A kedvezmények hatását jól mutatja, hogy a bevezetésük után az elmúlt esztendőben 22 ifjúsági köl- asönzőhelyen a „csoportos” díjtétellel, vagyis kedvezménnyel kölcsönzők száma csaknem két és félszeresére emelkedett. Az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat pedig saját kezdeményezéseként — 30 százalékos kedvezménnyel kölcsönöz sátrat, gumimatracot, kerékpárt és hátizsákot. iA diákok Budapesten a Hajós Alfréd és Komjádi Béla sportuszodáikba, valamint a városligeti műjégpályán 60 százalékiosi, vidéken pedig az uszodákban és a jégpályákon legalább 40 százalékos kedvezménnyel válthatnak diákbérletet, illetve diákjegyet. Továbbá a diákok a sportrendezvényekre — a küllőn meghatározottak kivételével — legalább félárú kedvezménnyel —esetenként ingyenesen — juthatna ta be. Express-táborban Tolna megye a Balatonon Büszkék lehetünk arra, hogy a hazai és külföldi fiatalok Közép-Európa legnagyobb és egyik legkorszerűbb ifjúsági táborában nyaralhatnak az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda által üzemeltetett balaltonföldváni délbalatoni üdülőtáborban. A tábor a lehető legszélesebb kínálatot tudja nyújtani a sátortáborozástól a nemrégiben megnyílt 960 férőhelyes, kétcsillagos Hotel Fesztivál szállodáig. Az igazgatóság abban az előnyös he'yzetben van, hogy önálló kereskedelmi joggal rendel- kezik, amely lehetővé teszi a direkt üzletkötést és a rendkívül rugalmas árpolitikát. Aminek végül is köszönhető az az „ezernyi” szolgáltatás, amely eredményeként az itt nyaraló fiatalok a lehető legjobban érezhetik magukat. Az új szálloda elkészültében szőkébb pátriánk, Tolna megye is részes. A Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat végezte a kivitelezési munkákat. Mintegy 270 millió forintba került ez az új üdülőkomplexum. Az ellátásban nagy szerepet vállalt a Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezet, több ezer, mintás törölköző gyártásával. Nem lebecsülendő egy ekKét és fél év alatt épült fel a két, tízszintes szállodatömb kora épület rendben tartása sem, amelyet egy szekszárdi gazdasági munkaközösség vállit és ez idáig tisztességesen végez is. Miután a tábor minden programja fakultatív, ki-ki saját igényének megfelelően választhat. A szekszárdi Volán autóbuszai nap mint nap szállítják a tá- borozókat a Balaton környéki érdekességek megtekintésére. A szekszárdi Búzás Zsuzsa takarít Katonai kollégiumok *83 Tisztek lesznek Nem látok egyenruhát. Farmernadrágos srácok sietnek ki a kapun, az egyiket megállítom. — Ez a katonai kollégium? — Ez. — Egy pillanatra! Netán te is kollégista vagy? — Az. — Hová sietsz? — Randlira. Látszatra sem a nyíregyházi, sem az egri, sem a tatai katonái kollégium nem különbözik a civil diákotthonoktól : a bentlakók közép- iskolások, a nevelők középiskolai tanárok, s minden alkalmazott — a szakácstól a portásig — civil. Katonával csak az igazgatói irodában találkozom: Nyíregyházán négyszáz, Egerben ötszáz fiatal neveléséért felelős felnőttek közül itt is, ott is mindössze három a katonatiszt. Tatán, ahol a kollégium kétszázötven gyermeknek ad otthont, csak két tiszt teljesít szolgálatot. E tisztek — az igazgatók és az igazgatóhelyettesek — okleveles középiskolai tanárok. Hogy a katonai kollégiumoknak sikerült és sikerül betölteniük azt a szerepet, amelyért létrehozták őket, annak látványos bizonyítéka volt a tavalyi, augusztus hu- szadiki tisztavatás. A három katonai főiskola Végzett hallgatóinak jelentős része korábban kollégista volt, s Szekeres István főhadnagyra, aki — az évfolyam legkiválóbbja- ként — a Parlament előtti avatáson a tiszti fogadalom szövegét mondta, ma is büszkék Egerben. Az egri kollégium 1974-es létesítésével kezdődött a Magyar Néphadsereg középiskolai katonai kollégiumi hálózatának kiépítése, amely napjainkban is folyik. Az egri intézmény sikeres működését 'követően 1978-ban Nyíregyházán és Tatán létesítettek kollégiumokat, s már felvették az első növendékeiket a győri, a szegedi, a balassagyarmati kollégiumokba iíis, amelyek az idén szeptember elsejétől adnak otthont’ tiszteknek; készülő középiskolásoknak. Az évtized végéig kiépítendő országos hálózat keretében minden nagyobb megyének, illetve tájegységnek lesz katonai kollégiuma. A Magyar Néphadsereg tiszttképző tanintézeteit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1967-ben főiskolákká minősítette. Lényegében ettől kezdve, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolát, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolát és a Killiián György Repülő Műszaki Főiskolát elvégzett fiatal tisztek a polgári főiskolákkal azonos értékű üzemmérnöki, üzamgazdászi, vagy tanári képesítést szereznék. Ez a hallgatóktól átlagon felüli szorgalmat, folyamatos, intenzív tanulást, emellett a polgári felsőoktatásban tanulókhoz képest magasabb fokú morális és szervezettebb életvitelt, szigorú katonai fegyelmet követel. Ezekre a főiskolákra nem jelentkeznek túl sokan (ez nem magyar specialitás: minden gazdaságilag fejlett országban megfigyelhető, hogy a fiatalok javarésze idegenkedik a sok kötöttséget, fegyelmezett életformát, nagy felelősséget, kifogástalan szakértelmet igénylő katona- tiszti pályától). A párt Politikai Bizottsága 1973. augusztus 21-én hozott határozata, amely a tiszti utánpótlás javítását célozta, a középiskolai katonai kollégiumok létesítésével lényegében a katonai főiskolákra beiSkolázandók igényesebb kiválogatását tette lehetővé. A középiskolai katonai kollégiumok azoknak az általános iskolát végzett, tehetséges, a katonai pálya iránt vonzódó, fizikailag és egészségileg alkalmas fiataloknak a középiskolai továbbtaníttatását és nevelését végzik, akik — szüleik beleegyezésével — vállalják, hogy a hivatásos katonai szolgálatot élethivatásuknak választják. 'Elmondható — és a kollégisták el is mondták —, hogy akiknek sikerül bekerülniük ia katonai kollégiumokba, azók megfogták az isten lábát. Mivel itt — a főiskolai másfélszeressel szemben — háromszoros a túljelentkezés, csakis a kiemelkedő szorgalmú, négyes osztályzatnál jobb tanulmányi átlaggal rendelkező, tehetséges gyerekek lehetnek kollégisták. Közülük is elsősorban azok, akik szociális helyzetüknél fogva nehezen, vagy egyáltalán nem volnának képesek középiskolai és főiskolai továbbtanulásra. A felvételnél előnyben részesülnek a sok- gyermekes családok fiai, falusi, tanyai fiatalok, állami gondozottak, távoli helyőrségekben szolgáló hivatásos katonák gyerekei. A felvettek 70—75 százaléka fizikai dolgozó, 10—15 százaléka alkalmazott és értelmiségi, 10—12 százaléka fegyveres testületben szolgáló szülők gyermeke. A kollégisták családtagjainak egy főre jutó átlag- jövedelme kétezer forint körüli. És a kollégisták nemcsak otthont, hanem a szó szoros értelmében teljes ellátást kapnak. Az étkezés nyersanyagértéke 37 forint ötven fillér. A kollégista az első évben 15 ezer, minden további évben 4 ezer 800 forint értékű ruházatot kap, aminek csak része a kedvelt formaruha (amit ünnepi alkalmakkor szabadna viselni, de a srácok sokszor formaruhában szöknek ki a Városba, állítólag így a lányoknál is nagyobb a sikerük), a többi civil cucc, maguk választhatják az áruházban. Kapnák a fiúk zsebpénzt, jelenleg havi 230 forintot, emellett tanulmányi eredményüktől függően további 70—150-et. Mindezért a katonai kollégiumba félvett fiatalnak legfontosabb kötelessége, hogy jól tanuljon (követelmény a legalább 3,51-es tanulmányi átlag), emellett valamely — a katonai felkészülést közvetve szolgáló — szakkör (például híradó, modellező, hadtörténeti) munkájában részt kell vennie, s fizikai felkészítése érdekében rendszeresen sportol. A honvédelmi nevelés természetesen kiegészül speciális tananyaggal, bemutatókkal, rendgyakorlatokkal és egyebek között a nagyon kedvelt 'kéthetes nyári — katonai jellegű — táborozással. A kollégista diák — ha leérettségizett —, elvileg 26 szak, illetve fegyvernem közül választhat, de — tanulmányi eredményétől függően — mindezen kívül is van továbbtanulási lehetősége. A Borsod megyei Alsózsolcáról származó most érettségizett Szarnék Zsolt például már a len'ingrádi orvosegyetem hallgatójának tekinthető, a másodéves kaposvári Tar Attila eredetileg — apja példájára — a gépesített lövészekhez alkart kerülni, de most (mert angol és orosz nyelvből kitűnőre áll) moszkvai tanulmányokra készül. A budapesti’, ugyancsak másodéves Sel- meci Balázs vagy a Marx Káróly Közgazdaságtudományi Egyetemen szeretne továbbtanulni, vagy — mert programozónak tanul —, olyan fegyvernemhez (például a rakétásókhoz) akar kerülni, aminek a számítástechnikához köze van. A Szolnok megyei Tiszaburáról származó, Szarnék Zsólttal együtt karatéző, harmadéves Szepesi Iván repülőtiszt szeretne lenni. A Pest megyei Galga- mácsáról származó, atlétizáló Turcsán János sporttiszt, az ugyancsak atlétizáló egri Borbás Gábor pedig harcko- cSimémök. A kollégiumoknak katonai főiskolai utánpótlásban betöltött szerepe egyre meghatározóbb: jelenleg a katonai főiskolák hallgatóinak húsz százaléka köllégium neveltje, 's néhány év múlva ez az arány tovább javul. Máris csökkent a lemorzsolódás. Nem véletlen, hogy a gimnáziumokban, szakközépiskolákban tanuló kollégista fiúkat manapság egyre többször emlegetik büszkén a középiskolai tanárók, mondván, hogy „a mi gyerekeink”. ACZÉL GÁBOR
