Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-11 / 137. szám
1983. június 11. Képújság 5 Iskolások egészsége Helyzetkép 1983. 'Nem hiininiém, hogy különösebb magyarázatra szorul, miért oly fontos számunkra a,z egészségügyi ellátáson belül az islkolaegésziségügy. Nagyon speciális ellátás ez, és az a feladata', hogy a.z oktatási intézményeket benépesítő gyerekek, fSlalSalok egészségvédelmét, gyógyító-megelőző ellátását folyamatosain biztosítsa. Tál ezen: szorgiailmiaziZa, segítse a megfelelő közegészségügyi feltételek kialakítását az óvodákban1, az alsó- és középfokú tanintézetekben. Iskola-egészségügyünknek az a két részterülete szerves egységet alkot. Csak ott lehet ijólnalk minősíteni az iskola- egészség ügyi ellátást, ahol mindkét részterület együttlható- ao cselekszik. Az iskolaorvos gyógyít, megelőz. A KÖJÁL pedig iszámonlkéri, ellenőrzi, álból hiiáiny van, javasolja javítóéi a közegészségügyi feltételeket. A velem egykiorúalk gyakran nosztalgiáznak, amikor az iskola-egészségügy szóba kerül. .Hajdani iskolámban volt főállású iskolaorvos, aki inemösaik kötelező vizsgálatainkat végezte el, s tairtotto számon azokat, akilket meg kellett óvnia attól, hogy betegségük Ikiújuljan. Nem. Ani néni - mert úgy szárítottuk - egészségtant is tanított. Ismeretségünk tehát sókkal mélyebb volt annál, mint amilyen ismeretség egy osak rendlelőbéli lehet. Mit mondjak? Nagyon szerettük és nem ils tudtuk osak tanárnak tekinteni, mivel vele sokkal inkább meg lőhetett beszélni nagyiónykodásunk testi-lelki kultúrával összefüggő problémáit mint szüléinkkel, .vagy osztályfőnökünkkel. Aztán az Ani nénik elkezdtek fogyatkozni. Ma alig van már belőlük, pedig ha lennének, nem lenne egyebek között a családi életre nevelés se olyan alkaImámként gazdátlannak tűnő tantárgy ... De hagyjuk most a 'múltat, beszéljünk a jelenről és lehetséges jövőről, hiszen iskola egészség ügy va n, lesz, mint 'nélkülözhetetlen. Itt a megyében, a gyermekkörzeti orvosi hálózat kiépüléséig az iskolák egy töredékének tanúiéit főfoglalkozású iskolaorvos látta el, a1 többi iskoláét áitaló'bam a felnőtt körzeti orvosok;. A gyenméklkörzefiiek munkába állásával az iskolaorvosi feladatkört is átvették o gyermekszakonvosok. Ezzel párhuzamosam szüntették meg, illetve szervezték át az addigi iskolaorvosi állásokat gyermekkörzeti állásokká. Ha leírják maist csak azt, hogy a 82—83-;as tanévben a' ta- nulólétszám általános és közép iskoláinkban 40 516 volt, világosabbá válik, miért olyan jelentős az iSkolaiegészség- ügy vonáIának kCbllaMíása, fokozatos bővítése a lehetőségek határain belül. A szolgálattal járó feladatokat a szakminisztérium 1975-lben szabályozta előírva, hogy az oktatási intézmények gyógyító-megelőző ellátásának minden intézményre ki kell terjednie, .különös tekintettel a szakmunkás- képzőkben tornádóik ellátásának sajátosságaira. Az orvosi tevékenység azóta* az időszakos, általános vizsgálatokon túl a szükség szerinti szakorvosi vizsgálatokat is magában foglalja, az arra' rászorulók gondozását úgyszintén. Kapcsolódva1 természetesen a;z intézményben végzendő közegészségügyi ^járványügyi alaptevékenységhez. Az említett Ufaisítás értelmében az óvodák és általános 'iskoláik ellátása elsősorban a gyermékkörzeti orvosok és védőnők feladató. Ahol gyermekszakorvos nincs, ott a fel- náttkörzeti orvosé. Főfoglalkozású iskolaorvos csak a 14- 18 éves korosztály ellátására alka Ima Zható, és ott, ahol a tan'ulólétszám eléri o 2000 főt. Jelenleg Szekszáirdcm működik két főfoglalkozású iskolaorvos. Egyikük o szakmunkásképző, a másik az összes többi középiskolai tanuló gyógyító -megelőző ellátását végzi. Tulajdonképpen mi értendő az iskolaorvosok gyógyító- megelőző munkája alatt? Nem kevés. 'Végizilk az iskolaérettségi vizsgálatokat; az általános iskoláik L, V. és VII. osztályos, a középiskolák I. és III. osztályos növendékeinek szűrővizsgálatát. Részük van a pályaválasztási tanácsadásiban orvosaikként, hasonlóképpen' az általános iskola Vili., és a középfokú oktatási intézetek III. osztályosainak pályaalkalmasságii vizsgálatában; a testneveléssel, sporttal .kopasolatos iskolaorvosi teendők ellátásában, s nem utolsósorban; a szűrővizsgálatok során betegnek talált gyermekek gyógyításában és gondozásba vételében. Kimaradt valami? Igen. A védőoltások is mellettük megannyi más még. De a munka1 nagyságának érzékeltetésére tékintsűk elegendőnek osak a felsoroltaikat. S tegyük hozzá gyorsan, hogy tekalaorvojailnlk bajiban lennének, ha sokrétű m unká j úkbain nem állnának mell lettük a védőnők, lakik nemcsak o gyerekék fejlődését, családi helyzetét is ismerik, lévén, hagy rendszeresen végeznek családié to glaitás okot. Ami tehát az i'skolaegészségügyi ellátás személyi feltételeit illeti megyénkben, a helyzet ha nem is ideális, jó. A tárgyi feltételek dolgában viszont vain', illetve lenne mit tennünk, miivel az iskolák többségében nincs orvosi (rendelő. A helyiséghliáinyhoz társul, hogy az orvosi rendelő kívánta szakmai berendezéssel sémi rendelkeznek sok helyütt, noha ezek biltzosításo az oktatási intézményt fenntartó tanácsok dolga, lenne. IMii a .megoldás? El kell érni, (hogy az iskolahálózat fejlesztési program keretében' épülő új iskolákból már ne hiányozzanak az iskolaorvosi munka végzésére alkalmas helyiségek sem. Továbbá, hogy ezeket ne vehessék más célra igénybe. De addig is, míg megoldódnak a jelenlegi hely problémák, s az iskolaorvosoknak nem az iskolában, hanem az alapfogllaIkazásók szerinti rendtelőben kell végezniük munkájukat, szükségesnek látszik az iskolákban helyet felíszabadiíttamii átmenetileg a .tömeges szűrővizsgálatok és védőoltások végzésére. Imént leírtuk, hogy messze vagyunk az ideálistól. Messze, mert teljességet az isk o Itaeglé szségügyi ellátásban a fölfog - lalkozáisú iskolaorvosok beállítása jélenti majd. Akikor, amikor erre meglesznek a szükséges anyagi, személyi, tá.rgyi feltété lék. És addig:? Ki kell építeni az iiskolavédőnői hálózatot elsőként a nagyabb településeken. Ez a munka megkezdődött. Tamásiban már működik egy főfoglalkozású iskola véd őnő. További három — más településen - még ez évben munkába áll.-óaEgy nap a PATEX-néf A kártyaműhelyben Fonalfűzés Korszerű gépsor A 'textiliparban' történt órátei vá'lftozás a ’70-es években, természetesen a palmuttexltiil művek tolnai gyárában1 lis éreztette hatását. Az 1978-79-ies években megváltoztatott termelésirányítás, szervezés, a vevaigények kielégítése, a haitáiridőre való szállítás, a hatékonyság .mind-mind hozzájárult az évi 10 százalékos termelékeny ség-mövékedléshez. Példaként: míg 1975-ben 7—8 millió négyzetméter pamut - szövetet termeltek 420 szövőgéppel és 330 fővel, addig a mai érték 120-tais létszám és 286-os gépszám mellett több mint 10 millió négyzetméter. Termékeiknek mintegy 40 százaléka exportra készül, a szoaialista országokon kívül él jut Nyugüt-lEurópai és Amerika piacaira is. KAPFINGER ANDRÁS képriportja Az idei terv 10 millió 317 ezer négyzetméter pamutszövet Verhás József gépmester A bal oldali képen Nyíri Sándor szocialista brigádvezető segédmester, középen magas termelési értékkel dolgozó gépek, a jobb oldali képen a hengertárolóban Tunczinger Mihály raktáros. Király Jánosné szakmai tanácsadó
