Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-09 / 135. szám
1983. június 9. “rsíÉPÜJSÁG 3 Hyugdíiasok lAz öregség me'm érdem, shto- nem természetes áiHldlpot — jelentette ki o kezdő tedhiniilkus, didi — míilnit hozzátette — mindig méregbe gurul, hla az .idős emberek gondjlairáT hnJh Hiszen ők mát megszereztek mim.- d'emt, amlilt tudtak', itgényteífcet taikorékm állllítetta' az .életkorúik. De ki törődik a fiiaitaílok- ktail?! — ígiy ai kezdő szdkem- ter. Ezzel1 a szélsőséges véleménnyel at'iiglhb szükséges vitába' száKni. Mert nemi ütközik az emberek igazságé rzstébe hlai aiz idő; korosztály érdekében szólunk, teszünk. Mégis, néhai a> lelkünk .mélyéin egy hbnig alkodéíkoskodlva megszólal : ebben a> m(i világunkban., aimiíkor annyi sok lakás Hiányzik o dslariátólarb'píió ffaitailokniaik, s a mUmlkalképes korú lákasság jogos szükségleteiből is nem egy kielégítetlen mlairad, tudunk- e az eddigi:,néli többet segíteni a tákstudáíom erejéből' a,z öregeiken ? íFogas klérdlés ez, hiszen Vaíé- bain úgy á'!i!-: miiint a produktív életet, a1 nyugobm. éveit is a.z adott tóinsaidlai'om szintje és lehetósélgei Hal1 ár ózzák meg, á'tai'áibain és miindenkiit beleértve nem nyiúljfoWaltó több, miint airrteninyi — és éppen az idős korcsZtíály áldozatos munkájai nyomóm — megteremtöidű'Jt. Ez a, nyújtható támogatós az, iidtém 170 ml'Kiiárd forint, a nemzeti jövedeleminek o 24 százalékai, aimi nyugdíjikíánlt és ál'IOimii szio- oitíi'IS jiul'.it(ai''á slkié mt kerül a* va- l'aimiiveí több, mint 2 millió nyug.dlíjbs biirto-któiblat Nem kis erecfmiény az, hogy ahol egykét évtizede még igein nagy rétegek miaradltaik öregségükre b izltasí taf Hamui, mindenki nyugdíjait, o ró'szol'ók igein tevőleges anyagi, egészség ügyi szo- oiáiTls ellál'lásit élvezhetnek. Nieim meillélkes, hogy csak igen .fejlett ár.cimok engedhetik meg miagiuikinlaik, aimiit mi, hogy az idős nemzedék tálmagia'.ásóra a nemzeti jövedelem arányos részét — ormi nálunk egyötöd- rész — fortóPthlai'Jják. Növekszik a szekszárdi bor exportja Tizenötezer hektoliter szekszárdi bor talál vevőre az idén a tőkés országokban. A felét már el is szállították, zömmel az NSZK-iba, a többit Svájcba és Ausztriáiba. A szekszárdi bor exportja az utóbbi három-négy évben növekszik, a jelek szerint a város zamatos nedűje visz- szaszerezte régi jó hírét Nyugat-(Európában. Helyesnek bizonyult, hogy az utóbbi évtizedben a szekszárdi borvidéken a későn érő és rothadásra hajlamos kadarka helyett a kékszőlőik közül főként kékfrankost és cabernet fajtákat telepítettek. Ezek kiváló minőségű, - zamOtanyagökban gazdag és harmonikusan finom csersavtartalmú vörös borokat adnak. A fehér szőlőfajták váltása is sikeres: az olaszrizling, a bánáti rizling és az ezerjó helyett Chardonnay-t, traminit és cirfandlit telepítettek, s valamennyi beváltotta a reményeket. Az idei megyei borversenyen ötvennél több vörös és fehér bort jutalmaztak aranyéremmel. A teljes exportnak mintegy hatvan százaléka vörös bor, negyven százaléka fehér. A tárolóhelyek bővítéséről is gondoskodik a Szekszárdi Szőlőtermelő és Borászati Társaság,^ amelyhez két állami gazdaság és tizenegy termelőszövetkezet tartozik. Meggyszüret A májusi kánikula és a június eleji forró napok a szokottnál két héttel korábban megérlelték a meggyet Fejér megye legnagyobb gyümölcstermesztő mezőgazdasági üzemében, a Sárszentmíilhólyi Állami Gazdaságban. A hetvenhektáros meggyesben az állandó kertészeti dolgozóik nem győzik a gyümölcs szedését, ezért segítségül hívták a környékbeli általános iskolásokat. Mé'gis, sok idö:S' ember anyagi léte nem mondható rendezettnek, so'k hielyütit feszültségek, iprobl érnék nehezítik egyes rétegek életét is. Úgy vagyunk ezzel, miiint amikor a miájiusli eső a cseresznyére sok, o kukoricának kevés. Más sióval : a törne gimér étiekben tón elég és nagy rétegekre számított támogatás o jobbmódiú embert kielégíti, a. .nagyobb bajiban levőin viszont ailiig segít. Mert aiz öregek sem egyformák. A több miiint 2 miHió nyugidíJjko'-hlai'Járt elért ember- bői rnaijid 400 ezer az 55—60 élv közötti nö (őket öregnek illetlenség is lenne nevezni), maljid 1 miillülió a 60—70 év közötti, mintegy 700 ezer a. hetven éven, s 210 ezer a, nyolcvan éven felülik Már ez a, kor- összetétel1 is mutatja, hogy az idős korosztály problémáit .nem llehet egysíkúén megközelíteni, a láimogatálsit egyformán mérni. Másfajta' figyelmet igényei a. hlaltVamos férfi, minit az agg- korba. lépett. Az előbbit abban kellítene segíteni!, hogy anyagi helyzeten ömmbgta is javíthasson1, az utóbbit abban, hogy miaglaite'hietetfe ns égé n vadait o- g.ylain úrrá' legyen. Sorol az egészségi állapot is. N'sm azonosan megerőltető munlklás évtizedek utóin .érkeznek el a ínyugó llomlónyibb az embereik. Vlain, aikinek elfogy az ereje, mlásinialk nem.. Számos egyéb gondi mellett ai .nyugdíj- reái’lórtélk megőrzésének maii módja: különösén az alacsony nyugdíjaik tulajdonosai érzik kevésnek a kiegészítést. Eg.y ellenkező példával érzékeltetve bizonyos arány tálans ág okát: 34 ezer idős emberre terjed ki a házi szociális gondozóé, s llegioi'übb háromszor ennyien igényelnék; két jelentkező közül'. egynétk van hely szociális oftlhonollnlklbtan; 20 ezer idős, rokkant végezhetne hasznos térimé lőmiunlkáf, s segíthetne ezzel önmagán is, dfe csak kis töredékük dolgozhat a néhány szó ai á fis fogllailkozltatóban. 'Példáinak talán elég ennyi A Központi Statisztikai Hivatal felmérést készített a magángépkocsik számának növekedéséről, az autózási szokásokról, az üzemeltetési költségek alakulásáról.' A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent kiadványból megállapítható, hogy a magántuljadonÖan lévő személygépkocsik száma tíz év alatt több mint ötszörösére növekedett, 1981-ben meghaladta az 1 069 000-(et. A múlt év végén, amikor már minden harmadik magyar család rendfelke- zett gépkocsival, az új autóra várók száma - bár csökkent az előző év végi 240 000-lhez viszonyítva — még mindig megközelítette a 200 ezret. Az elmúlt tíz évben a személygépkocsik száma vidéken négy és félszeresére, Budapesten 3,2 szeresére növekedett. Győr-Sopron megyében csaknem hatszorosára, Ha jd ú -Biti a r, Szaibolcs-Sza tmár. Vas és Zala megyékben több miint ötszörösére nőtt tíz év alatt a magántulajdonban lévő személygépkocsik száma. A fizikai és szellemi foglalkozású autótulajdonosok közötti arány a fizikaiak javára jelentősen javult az utóbbi években. Ugyancsak növekedett az üzemeltetők között a nyugdíjasok aránya. 1981-ben az autótulajdonosok 42,6 százaléka fizikai, 47 százaléka szellemi dolgozó, 10,4 százalékuk pedig nyugdíjas, illetve eltartott volt. A statisztika szerint a vidéki gépkocsik átlagosán 12 029 kilométert tettek meg 1981-ben, a budapestiek pedig 11 734-et. Vidéken 9,1, Budapesten 14,1 százalékkal csokiként tíz év alatt az egy személygépkocsira jutó 'kilométer-teljesítmény. Legtöbbet a szellemi foglalkozásúak autóznak, közülük is az állatorvosok: évi átlagban aininbik biztonyitásánál, hogy ma. — megtartva' szociá) politikánk idős korúalkra' vonatkozó elveit és nbg.y, országos vív.mái- nytaliit — a tovqbbi kibontakozásit differenciáilitalbb támogatós -inenidszerrel. lehet elérni. Mért — rte tagadjuk — adósságaink hfaíimozódltoik fel, Mond- hlatináhlk, jelenleg. niemireitglaz- doságiunklnak nincs is ereje ahhoz, hogy átfogóan az egész idős ikorosztály léiletmíivőjiám emleijlen úigy, hogy azt az egyéniek is megé nézzék. Ez, igaz. Mégsem csupán időszaki megi- ol diósként jöhet .szóba a difié- renciláftalbb szociálpolitika,: oz idős kofoszt'őly mindig, i,s megosztott lesz, s nekünk kötelességünk mO'radl, hogy a. különböző rétegeik szükségleteinek, igényeinek változásaira' felfigyel1 j.ünik, a, kirívó oránytailan- sáigioklat megszüntessük. Egyforma éltetet az ilyen szo- ci ólpo! i'üilkai sem szavatolhat, hiszen nyugállományában az ember több évtizedes mUnkái- jlónOik gyümölcsét élvezi, a társadalmi teilisim'erés mértéke megközelítőleg azonos marad o nyugállományban is. Ám van mód .airra:, hogy differenciált támogatással!, jól irányzott segítség adlássall enyhítsünk a mbgyobb szükséglet szenvedőik gondjain, őzökéin, alkiik önhibájukon kiívül, áí.lbpo- tulk következtében kerültek rosIszOlbb helyzeltbe. Számaikra' a teljes kárpótlást azonblam Csak a hozzátartozók felelőlssiégáuldato és áldozat- készsége Oldhatja meg. Mert ne feledjük, az idős emberek sorsáért o hozzáitartozék, a' gyermekek is felelősek. Nélkülük, közvetlen odaadásuk hiányában egyetlen társadalom sem képtes megnyugtatóan rendezni az idős generáció ügyét. M égé ráterhelt, kiérdemelt jussukhoz jutnak így hozzá oz öregeik, hiszen íá rádiózások eredMényelH élvezi az a, nemzedék, a.mtely az idős korosztály héiyére ŐSI. Komornik Ferenc 22 100 kilométert. A fizikai foglalkozású autósok közül a vendéglátói porban és a szolgáltatásban dolgozók az átlagosnál jóval többet használják szemé I ygépk ácsi j a ka t. 'Foglalkozástól függetlenül meg növekedett azoknak az autótulajdonosoknak a száma, akik egy évben 10 000 kilométernél kevesebbet tesznek meg. Munkába járásra a fizikai dolgozók 27, a szellemi foglalkozásúak 23 százaléka használja kocsiját. Kirándulásra, szórakozásra; foglalkozástól függetlenül valamivel több, mint 30 százalékuk. A statisztika képet ad a javítás és karbantartás gyakoriságáról, időtartamáról, a javítószervizek igén ybev é t e léről is. A felmérés évében az autókat átlagosan négyszer-ötször kellett szervizbe Vinni, eggyel több alkalommal, mint tíz évvel korábban. A javításra adott autók mintegy 30 százaléka 15 napnál rövidebb, csaknem 3 százaléka két hónapnál is hosz- szabb idő alatt készült el. Az egyes gyártmányok közül a Moszkvics, a Skoda régebbi típusai, a Volga, a Warszawa és a Zaporozsec gépkocsik javítása vett az átlagosnál jóval hosszabb időt igénybe. A javítások 23,4 százalékát a vállalatok és szövetkezetek, 15 százalékát a kisiparosok végezték, csaknem 60 százalékát viszont maguk a tulajdonosok, vagy alkalmi segítők. Budapesten az átlagosnál magasabb a vállalatoknál és szövetkezeteknél végeztetett javítások aránya. A kisebb települések nagy részében nincs javítóüzem, így vagy kisiparosihoz viszik a kocsit megcsináltatni, vagy a tulajdonos saját maga végzi a javítást. (MTI) Felmérés a személygépkocsik üzemeltetéséről Hol vannak a díszítőkőművesek? mutatja; hogy milyen fontos azt pontosan elkészíteni — mondja a művezető. A tetőszerkeretet figyeljük. Remekmunka. — Ilyet ma már nem csinálunk. Nyeregtető, meg sátortető a divat. Azt megcsinálom akikor is, ha állmomból ébresztenek fel. Egy ilyet, ha kellene csinálni, akkor előtte gyakorolni illenék — mondja Horn Adóm. — Nagyon sok szép munkát csináltam már a vállalatnál, de ez lesz a legszebb... — Mi a legnehezebb? — A kazettás mennyezet. — Megcsinálják? — Ahhoz nem fér kétség. Csak oda kell figyelni. Természetesen a szép munka mellett vitatkozni való is alkad. Az ilyen feladót egyáltalán nem alkalmas teIjesítménybérezésre. Tehát az ácsoknak ma még jobban kifizetődő bent a telepen a szériablokkokhoz zsaluzatot készíteni... Természetesen lesz még itt munkájuk a kőműveseknek is. Kicserélik a tetőt is, nem irigylem a bádogosokat sem. — Lesznek díszítőkőművesek? — kérdezem a művezetőt. — Vannak. — Kik? — Idősebb tolnai kőművesek. Meg természetesen nyugdíjasak is, akik valamikor csináltak már ilyen mulnlkát — és Sípos Márton felmutat a homlokzatra1, a szemet gyönyörködtető kőműves mankókra,.. Hát éhhez keltenék a díszítőkőművesek... Tanúi vagyunk egy szakma reneszánszának. Az első komolyabb vizsgamunlkájuk a szekszárdi Művészetek Háza lesz. H. J.-G. K. A cím, a mellette lévő kérdőjel nem fejezi ki teljes egészében írásunk tartalmát. Nem egyetlen! szakmáról van szó, hanem az építőiparról. Régi szákmák reneszánszáról. A mai építőipari helyzetkép azt mutatja, Hogy sok vállalatnak fel kell készülnie a régi házak felújítására, tatarozására és karbantartására. Ez nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk.1-Nem lehet egyszerű, mert a szakma régi fogásait az utóbbi húsz évben még az iskolában sem oktatták, a gyakorlatban nagyon kevés szakembernek volt lehetősége felkészülni az igazi építőmesteri munkára. A panelházak és vasbeton épületek korában nincs, pontosabban nem volt rá szükség. IDe manapság kevesebb az új épület. A szanálások ideje lejárt. Ihkálbfo felújítani kell. Ezért és az előbbiekért a címben feltett kérdés: vannak-e, hol vannak manapság díszítőkőművesek, meg ácsok, ökik elkészítik azőkat a faszerkezeteket, amelyek ötven-száz éve voltak divatosak — és mondjuk meg őszintén, többnyire nagyon szépek. 'Még azt sem mondhatjuk el magunkról, hogy a témát különösen néhéz lett volna kitalálni. Helyettünk megtette Kobra József, a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőiipari Vállalat igazgatója. Vele a kérdésről a (közelmúltban beszéltünk. — Fel kell készülnünk, nagyon gyors iramban Szék'szárd város tatarozására - mondotta. — Ehhez pedig szakemberek kel fenék. Sőt, néhány dolgozónknak újra meg kell tanulnia a szakmát. Meg kell erősítenünk a művezetői gárdánkat. Nagyobb felelősséget kell kapniuk, hiszen egy-egy ilyen tatarozás, vagy felújítás kis volumenű mu.nika, mégis nagyobb figyelmet kíván. Ezzel egy időben pedig a szakmunkásaink számára 'is nagyobb és önállóbb feladatot kell adni, mert nem lehet ott minden háznál a művezető, vagy az építésvezető. Most már több évtizede jól dolgozik a TOTÉV, de további fennmaradása attól függ, hogy miiképp tud megfelelni ennek az új feladatnak. A legegyszerűbb ellenőrzése az előbbieknek: meg kell nézni, hogy mennyire sikerül a TO- TÉV-nak megbirkózni a szekszárdi Művészetek Háza átépítésével. Itt kellenek a díszítőkőművesek, a pontosan és nagy szakértelemmel dolgozó ácsok és olyan vezető, aki megbirkózik a feladattal. S akikor a volt zsinagóga átalakító sá ná I mégis merlked ü n k Sipos Márton 25 éves építésvezető-helyettessel, a Művészetek Háza felújításának művezetőjével. (Viita is volt a vállalatnál, amikor engem kineveztek — mondja. — Sokan azt tartották, hogy egy idősebb művezető kell ide. — És sikerül lenyelni ezt a nagy falatot? — Eddig is nagyon sok segítséget 'kaptam az idősebbektől. Meg ott van a műleírás, abban szerepel minden, amit tudni kell. — Felkészült a feladat megoldására? — Természetesen. Minden irodalmat elolvastam, ami ezzel kapcsolatos. iAz építkezés ma olyan,.mintha egy erdőben lennénk. Csak nincs a fáknak lombkoronájuk. Tartószerkezet és zsalúanyag lett belőlük. Az épületből szinte csak a négy fal maradt. — A bontás nagyon nehéz volt. Meg be kellett cipelnünk azt a rengeteg anyagot — mondja Horn Ádám ács, aki 23 éve dolgozik a vállalatnál. Most egy „x” alakú lépcsőt zsaluznak, milliméteres pontossággal. — A mi munkánk ilyen. Elkészítjük a zsalut, kitöltik betonnal, aztán elbontják a munkánkat és csak a beton marad, vagy ebben az esetben a kubai márvány, amivel burkolják a lépcsőt — mondja a;z ácsmester. Az ősi módszerei utazik a habarcs Sipos Márton — Egyébként a tervező művészetek hídjának nevezi ezt a lépcsőt. Már az elnevezés is Egy erdőt építettek be Horn Ádám