Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-09 / 135. szám

1983. június 9. “rsíÉPÜJSÁG 3 Hyugdíiasok lAz öregség me'm érdem, shto- nem természetes áiHldlpot — je­lentette ki o kezdő tedhiniilkus, didi — míilnit hozzátette — min­dig méregbe gurul, hla az .idős emberek gondjlairáT hnJh Hi­szen ők mát megszereztek mim.- d'emt, amlilt tudtak', itgényteífcet taikorékm állllítetta' az .életko­rúik. De ki törődik a fiiaitaílok- ktail?! — ígiy ai kezdő szdkem- ter. Ezzel1 a szélsőséges véle­ménnyel at'iiglhb szükséges vi­tába' száKni. Mert nemi ütközik az emberek igazságé rzstébe hlai aiz idő; korosztály érdeké­ben szólunk, teszünk. Mégis, néhai a> lelkünk .mélyéin egy hbnig alkodéíkoskodlva megszó­lal : ebben a> m(i világunkban., aimiíkor annyi sok lakás Hiány­zik o dslariátólarb'píió ffaitailokniaik, s a mUmlkalképes korú lákasság jogos szükségleteiből is nem egy kielégítetlen mlairad, tu­dunk- e az eddigi:,néli többet se­gíteni a tákstudáíom erejéből' a,z öregeiken ? íFogas klérdlés ez, hiszen Vaíé- bain úgy á'!i!-: miiint a produk­tív életet, a1 nyugobm. éveit is a.z adott tóinsaidlai'om szintje és lehetósélgei Hal1 ár ózzák meg, á'tai'áibain és miindenkiit bele­értve nem nyiúljfoWaltó több, miint airrteninyi — és éppen az idős korcsZtíály áldozatos munkájai nyomóm — megteremtöidű'Jt. Ez a, nyújtható támogatós az, iidtém 170 ml'Kiiárd forint, a nemzeti jövedeleminek o 24 százalékai, aimi nyugdíjikíánlt és ál'IOimii szio- oitíi'IS jiul'.it(ai''á slkié mt kerül a* va- l'aimiiveí több, mint 2 millió nyug.dlíjbs biirto-któiblat Nem kis erecfmiény az, hogy ahol egy­két évtizede még igein nagy rétegek miaradltaik öregségükre b izltasí taf Hamui, mindenki nyug­díjait, o ró'szol'ók igein tevőle­ges anyagi, egészség ügyi szo- oiáiTls ellál'lásit élvezhetnek. Nieim meillélkes, hogy csak igen .fej­lett ár.cimok engedhetik meg miagiuikinlaik, aimiit mi, hogy az idős nemzedék tálmagia'.ásóra a nemzeti jövedelem arányos részét — ormi nálunk egyötöd- rész — fortóPthlai'Jják. Növekszik a szekszárdi bor exportja Tizenötezer hektoliter szek­szárdi bor talál vevőre az idén a tőkés országokban. A felét már el is szállították, zömmel az NSZK-iba, a többit Svájcba és Ausztriáiba. A szekszárdi bor exportja az utóbbi három-négy évben növekszik, a jelek szerint a város zamatos nedűje visz- szaszerezte régi jó hírét Nyu­gat-(Európában. Helyesnek bizonyult, hogy az utóbbi évtizedben a szekszárdi borvidéken a későn érő és rot­hadásra hajlamos kadarka he­lyett a kékszőlőik közül főként kékfrankost és cabernet fajtá­kat telepítettek. Ezek kiváló minőségű, - zamOtanyagökban gazdag és harmonikusan finom csersavtartalmú vörös borokat adnak. A fehér szőlőfajták vál­tása is sikeres: az olaszrizling, a bánáti rizling és az ezerjó helyett Chardonnay-t, traminit és cirfandlit telepítettek, s va­lamennyi beváltotta a reménye­ket. Az idei megyei borverse­nyen ötvennél több vörös és fe­hér bort jutalmaztak arany­éremmel. A teljes exportnak mintegy hatvan százaléka vö­rös bor, negyven százaléka fe­hér. A tárolóhelyek bővítéséről is gondoskodik a Szekszárdi Sző­lőtermelő és Borászati Társa­ság,^ amelyhez két állami gaz­daság és tizenegy termelőszö­vetkezet tartozik. Meggyszüret A májusi kánikula és a június eleji forró napok a szokottnál két héttel korábban megérlel­ték a meggyet Fejér megye legnagyobb gyümölcstermesztő mezőgazdasági üzemében, a Sárszentmíilhólyi Állami Gazda­ságban. A hetvenhektáros meggyesben az állandó kerté­szeti dolgozóik nem győzik a gyümölcs szedését, ezért segít­ségül hívták a környékbeli ál­talános iskolásokat. Mé'gis, sok idö:S' ember anya­gi léte nem mondható rende­zettnek, so'k hielyütit feszültsé­gek, iprobl érnék nehezítik egyes rétegek életét is. Úgy vagyunk ezzel, miiint amikor a miájiusli eső a cseresznyére sok, o kukoricának kevés. Más sió­val : a törne gimér étiekben tón elég és nagy rétegekre számí­tott támogatás o jobbmódiú embert kielégíti, a. .nagyobb bajiban levőin viszont ailiig se­gít. Mert aiz öregek sem egy­formák. A több miiint 2 miHió nyugidíJjko'-hlai'Járt elért ember- bői rnaijid 400 ezer az 55—60 élv közötti nö (őket öregnek il­letlenség is lenne nevezni), maljid 1 miillülió a 60—70 év kö­zötti, mintegy 700 ezer a. het­ven éven, s 210 ezer a, nyolc­van éven felülik Már ez a, kor- összetétel1 is mutatja, hogy az idős korosztály problémáit .nem llehet egysíkúén megközelíteni, a láimogatálsit egyformán mérni. Másfajta' figyelmet igényei a. hlaltVamos férfi, minit az agg- korba. lépett. Az előbbit abban kellítene segíteni!, hogy anyagi helyzeten ömmbgta is javíthas­son1, az utóbbit abban, hogy miaglaite'hietetfe ns égé n vadait o- g.ylain úrrá' legyen. Sorol az egészségi állapot is. N'sm azonosan megerőltető munlklás évtizedek utóin .érkez­nek el a ínyugó llomlónyibb az embereik. Vlain, aikinek elfogy az ereje, mlásinialk nem.. Számos egyéb gondi mellett ai .nyugdíj- reái’lórtélk megőrzésének maii módja: különösén az alacsony nyugdíjaik tulajdonosai érzik kevésnek a kiegészítést. Eg.y el­lenkező példával érzékeltetve bizonyos arány tálans ág okát: 34 ezer idős emberre terjed ki a házi szociális gondozóé, s llegioi'übb háromszor ennyien igényelnék; két jelentkező kö­zül'. egynétk van hely szociális oftlhonollnlklbtan; 20 ezer idős, rokkant végezhetne hasznos térimé lőmiunlkáf, s segíthetne ezzel önmagán is, dfe csak kis töredékük dolgozhat a néhány szó ai á fis fogllailkozltatóban. 'Példáinak talán elég ennyi A Központi Statisztikai Hiva­tal felmérést készített a magán­gépkocsik számának növekedé­séről, az autózási szokásokról, az üzemeltetési költségek ala­kulásáról.' A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent kiad­ványból megállapítható, hogy a magántuljadonÖan lévő sze­mélygépkocsik száma tíz év alatt több mint ötszörösére nö­vekedett, 1981-ben meghalad­ta az 1 069 000-(et. A múlt év végén, amikor már minden har­madik magyar család rendfelke- zett gépkocsival, az új autóra várók száma - bár csökkent az előző év végi 240 000-lhez viszo­nyítva — még mindig megköze­lítette a 200 ezret. Az elmúlt tíz évben a személygépkocsik száma vidéken négy és félsze­resére, Budapesten 3,2 szeresé­re növekedett. Győr-Sopron me­gyében csaknem hatszorosára, Ha jd ú -Biti a r, Szaibolcs-Sza tmár. Vas és Zala megyékben több miint ötszörösére nőtt tíz év alatt a magántulajdonban lévő sze­mélygépkocsik száma. A fizikai és szellemi foglalko­zású autótulajdonosok közötti arány a fizikaiak javára jelen­tősen javult az utóbbi években. Ugyancsak növekedett az üze­meltetők között a nyugdíjasok aránya. 1981-ben az autótulaj­donosok 42,6 százaléka fizikai, 47 százaléka szellemi dolgozó, 10,4 százalékuk pedig nyugdí­jas, illetve eltartott volt. A statisztika szerint a vidéki gépkocsik átlagosán 12 029 ki­lométert tettek meg 1981-ben, a budapestiek pedig 11 734-et. Vidéken 9,1, Budapesten 14,1 százalékkal csokiként tíz év alatt az egy személygépkocsira jutó 'kilométer-teljesítmény. Legtöbbet a szellemi foglal­kozásúak autóznak, közülük is az állatorvosok: évi átlagban aininbik biztonyitásánál, hogy ma. — megtartva' szociá) politikánk idős korúalkra' vonatkozó elve­it és nbg.y, országos vív.mái- nytaliit — a tovqbbi kibontako­zásit differenciáilitalbb támoga­tós -inenidszerrel. lehet elérni. Mért — rte tagadjuk — adóssá­gaink hfaíimozódltoik fel, Mond- hlatináhlk, jelenleg. niemireitglaz- doságiunklnak nincs is ereje ahhoz, hogy átfogóan az egész idős ikorosztály léiletmíivőjiám emleijlen úigy, hogy azt az egyé­niek is megé nézzék. Ez, igaz. Mégsem csupán időszaki megi- ol diósként jöhet .szóba a difié- renciláftalbb szociálpolitika,: oz idős kofoszt'őly mindig, i,s meg­osztott lesz, s nekünk köteles­ségünk mO'radl, hogy a. külön­böző rétegeik szükségleteinek, igényeinek változásaira' felfi­gyel1 j.ünik, a, kirívó oránytailan- sáigioklat megszüntessük. Egyforma éltetet az ilyen szo- ci ólpo! i'üilkai sem szavatolhat, hiszen nyugállományában az ember több évtizedes mUnkái- jlónOik gyümölcsét élvezi, a tár­sadalmi teilisim'erés mértéke megközelítőleg azonos marad o nyugállományban is. Ám van mód .airra:, hogy differen­ciált támogatással!, jól irány­zott segítség adlássall enyhít­sünk a mbgyobb szükséglet szenvedőik gondjain, őzökéin, alkiik önhibájukon kiívül, áí.lbpo- tulk következtében kerültek rosIszOlbb helyzeltbe. Számaikra' a teljes kárpótlást azonblam Csak a hozzátartozók felelőlssiégáuldato és áldozat- készsége Oldhatja meg. Mert ne feledjük, az idős emberek sorsáért o hozzáitartozék, a' gyermekek is felelősek. Nélkü­lük, közvetlen odaadásuk hiá­nyában egyetlen társadalom sem képtes megnyugtatóan ren­dezni az idős generáció ügyét. M égé ráterhelt, kiérdemelt jus­sukhoz jutnak így hozzá oz öregeik, hiszen íá rádiózások eredMényelH élvezi az a, nem­zedék, a.mtely az idős korosz­tály héiyére ŐSI. Komornik Ferenc 22 100 kilométert. A fizikai fog­lalkozású autósok közül a ven­déglátói porban és a szolgálta­tásban dolgozók az átlagosnál jóval többet használják sze­mé I ygépk ácsi j a ka t. 'Foglalkozástól függetlenül meg növekedett azoknak az autótulajdonosoknak a száma, akik egy évben 10 000 kilomé­ternél kevesebbet tesznek meg. Munkába járásra a fizikai dolgozók 27, a szellemi foglal­kozásúak 23 százaléka használ­ja kocsiját. Kirándulásra, szóra­kozásra; foglalkozástól függet­lenül valamivel több, mint 30 százalékuk. A statisztika képet ad a ja­vítás és karbantartás gyakori­ságáról, időtartamáról, a ja­vítószervizek igén ybev é t e léről is. A felmérés évében az autó­kat átlagosan négyszer-ötször kellett szervizbe Vinni, eggyel több alkalommal, mint tíz évvel korábban. A javításra adott autók mintegy 30 százaléka 15 napnál rövidebb, csaknem 3 százaléka két hónapnál is hosz- szabb idő alatt készült el. Az egyes gyártmányok közül a Moszkvics, a Skoda régebbi tí­pusai, a Volga, a Warszawa és a Zaporozsec gépkocsik javítá­sa vett az átlagosnál jóval hosszabb időt igénybe. A javí­tások 23,4 százalékát a válla­latok és szövetkezetek, 15 szá­zalékát a kisiparosok végezték, csaknem 60 százalékát viszont maguk a tulajdonosok, vagy al­kalmi segítők. Budapesten az átlagosnál magasabb a vállala­toknál és szövetkezeteknél vé­geztetett javítások aránya. A kisebb települések nagy részé­ben nincs javítóüzem, így vagy kisiparosihoz viszik a kocsit megcsináltatni, vagy a tulajdo­nos saját maga végzi a javítást. (MTI) Felmérés a személygépkocsik üzemeltetéséről Hol vannak a díszítőkőművesek? mutatja; hogy milyen fontos azt pontosan elkészíteni — mondja a művezető. A tetőszerkeretet figyeljük. Remekmunka. — Ilyet ma már nem csiná­lunk. Nyeregtető, meg sátorte­tő a divat. Azt megcsinálom akikor is, ha állmomból ébresz­tenek fel. Egy ilyet, ha kelle­ne csinálni, akkor előtte gya­korolni illenék — mondja Horn Adóm. — Nagyon sok szép mun­kát csináltam már a vállalat­nál, de ez lesz a legszebb... — Mi a legnehezebb? — A kazettás mennyezet. — Megcsinálják? — Ahhoz nem fér kétség. Csak oda kell figyelni. Természetesen a szép munka mellett vitatkozni való is alkad. Az ilyen feladót egyáltalán nem alkalmas teIjesítménybérezésre. Tehát az ácsoknak ma még job­ban kifizetődő bent a telepen a szériablokkokhoz zsaluzatot készíteni... Természetesen lesz még itt munkájuk a kőműveseknek is. Kicserélik a tetőt is, nem irigylem a bádogosokat sem. — Lesznek díszítőkőművesek? — kérdezem a művezetőt. — Vannak. — Kik? — Idősebb tolnai kőművesek. Meg természetesen nyugdíjasak is, akik valamikor csináltak már ilyen mulnlkát — és Sípos Márton felmutat a homlokzat­ra1, a szemet gyönyörködtető kőműves mankókra,.. Hát éhhez keltenék a díszítőkőművesek... Tanúi vagyunk egy szakma reneszánszának. Az első komo­lyabb vizsgamunlkájuk a szek­szárdi Művészetek Háza lesz. H. J.-G. K. A cím, a mellette lévő kérdő­jel nem fejezi ki teljes egészé­ben írásunk tartalmát. Nem egyetlen! szakmáról van szó, hanem az építőiparról. Régi szákmák reneszánszáról. A mai építőipari helyzetkép azt mutatja, Hogy sok vállalat­nak fel kell készülnie a régi házak felújítására, tatarozásá­ra és karbantartására. Ez nem is olyan egyszerű, mint gondol­nánk.1-Nem lehet egyszerű, mert a szakma régi fogásait az utób­bi húsz évben még az iskolá­ban sem oktatták, a gyakor­latban nagyon kevés szakem­bernek volt lehetősége fel­készülni az igazi építőmesteri munkára. A panelházak és vas­beton épületek korában nincs, pontosabban nem volt rá szük­ség. IDe manapság kevesebb az új épület. A szanálások ideje lejárt. Ihkálbfo felújítani kell. Ezért és az előbbiekért a címben feltett kérdés: van­nak-e, hol vannak manapság díszítőkőművesek, meg ácsok, ökik elkészítik azőkat a faszer­kezeteket, amelyek ötven-száz éve voltak divatosak — és mondjuk meg őszintén, több­nyire nagyon szépek. 'Még azt sem mondhatjuk el magunkról, hogy a témát külö­nösen néhéz lett volna kitalál­ni. Helyettünk megtette Kobra József, a Tolna megyei Taná­csi Építő- és Szerelőiipari Válla­lat igazgatója. Vele a kérdésről a (közelmúltban beszéltünk. — Fel kell készülnünk, nagyon gyors iramban Szék'szárd város tatarozására - mondotta. — Eh­hez pedig szakemberek kel fe­nék. Sőt, néhány dolgozónknak újra meg kell tanulnia a szak­mát. Meg kell erősítenünk a művezetői gárdánkat. Nagyobb felelősséget kell kapniuk, hi­szen egy-egy ilyen tatarozás, vagy felújítás kis volumenű mu.nika, mégis nagyobb figyel­met kíván. Ezzel egy időben pe­dig a szakmunkásaink számára 'is nagyobb és önállóbb felada­tot kell adni, mert nem lehet ott minden háznál a művezető, vagy az építésvezető. Most már több évtizede jól dolgozik a TOTÉV, de további fennmara­dása attól függ, hogy miiképp tud megfelelni ennek az új fel­adatnak. A legegyszerűbb ellenőrzése az előbbieknek: meg kell néz­ni, hogy mennyire sikerül a TO- TÉV-nak megbirkózni a szek­szárdi Művészetek Háza átépí­tésével. Itt kellenek a díszítő­kőművesek, a pontosan és nagy szakértelemmel dolgozó ácsok és olyan vezető, aki megbir­kózik a feladattal. S akikor a volt zsinagóga át­alakító sá ná I mégis merlked ü n k Sipos Márton 25 éves építésve­zető-helyettessel, a Művészetek Háza felújításának művezető­jével. (Viita is volt a vállalatnál, ami­kor engem kineveztek — mond­ja. — Sokan azt tartották, hogy egy idősebb művezető kell ide. — És sikerül lenyelni ezt a nagy falatot? — Eddig is nagyon sok segít­séget 'kaptam az idősebbektől. Meg ott van a műleírás, abban szerepel minden, amit tudni kell. — Felkészült a feladat meg­oldására? — Természetesen. Minden irodalmat elolvastam, ami ez­zel kapcsolatos. iAz építkezés ma olyan,.mint­ha egy erdőben lennénk. Csak nincs a fáknak lombkoronájuk. Tartószerkezet és zsalúanyag lett belőlük. Az épületből szin­te csak a négy fal maradt. — A bontás nagyon nehéz volt. Meg be kellett cipelnünk azt a rengeteg anyagot — mondja Horn Ádám ács, aki 23 éve dolgozik a vállalatnál. Most egy „x” alakú lépcsőt zsaluz­nak, milliméteres pontossággal. — A mi munkánk ilyen. Elké­szítjük a zsalut, kitöltik beton­nal, aztán elbontják a munkán­kat és csak a beton marad, vagy ebben az esetben a kubai márvány, amivel burkolják a lépcsőt — mondja a;z ácsmester. Az ősi módszerei utazik a habarcs Sipos Márton — Egyébként a tervező művé­szetek hídjának nevezi ezt a lépcsőt. Már az elnevezés is Egy erdőt építettek be Horn Ádám

Next

/
Oldalképek
Tartalom