Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-07 / 133. szám

Lakossági kötvény - közös haszon A ipénzírtézietekirré1!1 átmenetileg ellhelyezétt llakosisógl meigitaklai- irítáisak — imliiufáin ll'éhetőlslég vtam Orrai, Ihogy bevonják őlket a gaz­daság pénzügyi toilyainvataiilba — biz 'egiésiz ország- hlasizinöro szol- gálihtaltnlalk. Egyebek (között a Jeglkülömbazőbb ibetétfoinmák teszik 'lleihe'tőlvé', Ihogy o p'émzlilnitlézetek Hitetekéit (niyújltlsamtak o Ikülllönifél! e lakosságit elképzeléseik miegvtailösításáhaz, például o Italkáis'építéls- hez, háztartási glépek és híirOdá'sHedhnSlkai -eszközök Másátólásáiho-z, khsvállltaíkoz'ósákhoz és ígiy tovább. A Jalkosság nemcsak betétijei iréMén részese <i mépgiaizdtasáig pénzügyi folyalrritaitalinialki, ihlainiem — például ipari Vagy fogyasztási szövetkezet tagljblklént — vtaigyanO. egy irés-zével járúll hozzá O' ,kli­sé Bb-inialgiyob'b kollektíva anyagi boldogulásához. lEninek fommáija példáid «i -régóta- üCIkdlmaz'ott rélszjegyváisárlós, talmely -a tagságii viszony -el-őtPeIitlé-tePe. A részjegy Után ó szövetkezet tagja 'osztalé­kot ik'aip, aztoniban aiz léirHé'kiptapiíir inem Oldható lel, legfeljebb Örö­kölhető. Ugyainlosak o — fogyasztási — szövetkezetek gytalkotólaiió- Ibóil -iisimieirt a- célrészjegy, amelyet a- gazdálkodó szervezetek abból a óéiból bocsátottak 'tói, ihogy kiegészítsék saját Itőlkéljiüket és így teremtenek ain-yagli fedezetet a 'különböző fejlesztési célokhoz. A célrészjegy in-elm terglálmaiZhtaltó, nem jogosít ősz taílékrá, emelL 1'ett korlátozott az egy személly itullaljdanóbain tartható mennyiséi ge iis. Ilyenformán — ha kizárólag, O' pénztulllaijdonos taimyagf, gaz­daságossági im'egtenitO'lásaii'bŐI1 liiniduUunlk itói —, ez az értékpapír nem túlll Vonzó pénzbefektetési formái. lEnnleik liis 'köszönhető, ihoigy az OTP wez-élriigiazgdltóljlai, az 'egylik országos napilapban megje­lenít dilklkjélben- javasolta: a- célrészjegyet ai'áikiíitsük óit -érdekeltségi kötvénnyé. Az érdieke Itsélgli -kötvény olyan- — Iflix címletű — érték- ptaipfir, tamély uitáin, k-aim-ait, lés ái vállait ikodklázat alapján ínye-reség jár. Az érdeitóeltsié-gíi kötvény a.z egyik termája- aza-kinaltó áiz ülj kez­deményezéseknek, amelyek a hagyományos meg takarítási ter­máik irrfellleitlt a koráibbilnál yálitozaito-stalb'b 1 ehetőségeket adnak a lakosság átmenetileg félretett pénzeinek hasznosításához. -Ennek elméleti és gyakorlati (bázisaiként tekinthető 'a tavai! y kis ér létkép­pen -tíz .településen bevezetett Ikomlmujná-'liis ikötiVé-ny. IKii-d)e*rüllit: jöl- leh-e-t, a- komimon áiíls Iköt-vénylek fogaidtalfáis-a- településen fcénlt -el­térő vo'á, a- IfeöliVényj-egyzé's iHé-vén féligyorsuilitlhOt iái város-ok -és a falvak fejil-ödé'se. 'Természetesen c-sallc akikor, ha- taz álldmpo Ugarok a -pénzlbeftek- tetés mtellteflt emberi ié*s lénzellmli szempontból liis vo-n-zá célt 'Iáénak a meghirdetett -béndházásbam. Tatabányáin ipéldá-u1! (kommunális kötvények kibocsátása té-Vé-n ligyékezinek meggyorsítainli egy óvo­da -építését, és Ihb-sámlló célokat száligiálí -a Somogy megyei Lá-bod községben kibocsátott kötvény li’s-. -Hajdúszoboszlón rendelőinté­zet, ál Tollntai Megyéi Tamási községben -új -orvosi -rendelő lese a- lakosság tainá'os-nialk kö'csönaid-ott pénzéből. M'aikán -és a -Bara­nya megyei IBőfiylbain az öregek szociális otthonát korszerűsítik, másutt a víz- és sze-nin-yivízcs-aitorna-lhálözait, Vagy taiz út készül el a remé'llt hiaitóiriidlőn-é-li előbb, a- Ikorrtmunális kötvények segítsé­gével. A ko-mimiunál'Cis kötvényt az OTP <» beruházás befejeztével viis-z- sz a vásár ólja- és ka inék/é-r-téken ifél'ülll IkáimOtot ils fizet. Három-négy esztendő után -évii 5,5 százalék, Öt utón ipedig évi 6 százalék kar­mait jár. A Ik-oimim-unálllis kötvény ékről lidöklözlben Ikiderüllt: az adminiis.ztrá'- ciöbam, a- ijlsgyzéslben- akad fflimom-itaini, csiszolni vailá. iMiinda-zon- álttall az lils tény, hegy -ez az é-rtékpalpiir, Iha- nem lis az egyetlen, min-dsn-esetre az 'egyik jár,haló á'tja -a- miegtakain'-totit ilölkos-sáigti pénzek has-zn-os-íitás-óinlak. Ezlt bizonyiitljiai, ho-g-y á pénzíiintézete-k, ai vá-lltallaibo-k és a> -tanöosolk a jlövöbe-n -szélie-stebb körben s-zóimitainalk a llblk-osság (nemi kizárölaig Ikorrtmuináis) kötvényj-e-gyzés-eire. Azt remélik, hogy éisősoríbain á Helyi, de az országos célok (aiutó- pál-ya-iélpíité-s, lúj en-e-rgiilai-lháil'óza-t és így tovább) lis meg-m-ozgaitj-áik a ipé-nzltullbljd-on-asok flainltázliájáit. Tény: akii kötvényt jegyez, számoliniai kell taizzal, Ih-o-gy pénz-ét csak m-eglhaitádozott lídő imiúl'va Ikaipjta vissza, Előnyös viszont a kötvény lutáin já-ró lkaimat nagyságái és az lis, Ihloig-y ai so-k „apró pénz” hozzájá-rullhbit ikörnyezetüinlk, léitetlkárÜmé-nyeiiink,, ik-özétee-tüink javításához. iNe'm lényegtélien- -eredmény ez, mliinlt alhagy á-z s-e-m, h-o-gy az ország- 'szám-óra % k-e-dk/ező, iháí á- -szűkös ainya-gii -hélyze-t- ben iltehe-tőségi ínyí-liik nélhláin-y -beriiHáiziás m-eg-gyorsítására. MOLNÁR PATRÍCIA 1983. június 7. Napelemes uszoda Napelemes fűtési és vízmelegitési módszert alkalmnznak Ba­latonalmádiban, az Auróra szálló épülő uszodájában. A fő­szezonra átadják az új 25 méteres medencecsarnokok és a 40 egységből álló napeletnréndszert. A képen: cselmpézik az új 25 métereis uszodát. Képújság 3 Használt a földvédelmi alap Hatalmas rögök keletkeznek egy-egy tábla feltörése után. A felvétel a nagydorogi termelőszövetkezetben készült. Gárdaszemle ’83 A pénteki ün'nepi megnyitó ufón o-z Ifjú Gárda-szem 1'e résztvevői Szekszá-rdról a Sötét- völgyibe telepedték ki, sátortó- ibor-ba. Vo-lt csapat, amelyik kü­llőn dekorációt is készített sát­rai díszítésére. Este dilszik-ó szó- ralko-ztattb a fiiat-allok-at, végül is takarodó szólította őkét pihe­nésre, hogy a már lezajlott ver- -Senyszámok - úszáis, lövészet, vá-ltóf-utás — után pihenten in­duljanak a szombati versenyek­re. Szombaton -korai ébresztő, tisztáilko-dá's, reggeli u-táin meg­kezdődött a ha-rci túra szalkas-z- verse-ny. A mintegy tíz ki lomé­t-e rne kijelölt távon kellett a szaka-szoknaik különböző fel- adto'kat miegoldbni, szeltemi-e- k-et és fizilkaiiaikbt egyaránt, amelyek minden szalkalegység számára lehetővé tették, ho-gy tudásuk legjavát nyújtsá-k. Délután szabadidős program volt, a bátaszéki'ek, a bonyhá­diak, a tamásiak futballmér­kőzéseket rögtönöztek, a többi­ek lelkes szurkolása közben. Délután kiérkeztek az úttö- irő-sz-akalegységek is, és az út­törőtábor előtti tisztáson -ütöt­ték tábort. Ők is csináltak es­ti programot, csak azt nem ver­ték nagydobra. Ez a program arra. irányúit, hogy este, ami­kor a szomszéd tábor nyugovó­ra tért, el zsákmányolják a tá- borzászlát. A majd háromszáz gyerek néma csendben lopako­dott az ífjúgárdisták sátrai kö­zé, kétoldá-lról 'bekerítéssel biz­tosítva az akciót. A tamási já­rás úttörőiből alakított roham- csoport pillanatok alatt meg­szerezte a zászlót, miközbe-n a támadók és a védők oldaló-n egyaránt géppisztoly-sorozatok ropogtok, kéziig ránáí-iimli tá'to­rok durrantak.1 Kölcsönösen igyekezték foglyokat ejteni, vé­gül is az akció eredményének tudatában megtörtént a béke­kötés. Vasárnap reggel golyószóró- és géppisztoly-sorozatok ébresz­tették a táborlakókat. Az ifjú- gárdistáik megkezdték a tábor- bontást, majd visszautaztak Sze-kszárdraj ahol a F-elszo- ibadölás téren az alaki- és a me- nétdalversenvt tartották meq. A verseny végül is a dombóvá­ri ifjiúaárdisták sikerét hozta, megelőzve a szekszárdi 505-ös iskola és a tamásiak csapatát. Reqig-el az útförőaáirdistáík vették birtokba az erdőt. Eay- mást követve huszonkilenc tíz­fős csapat tette rrteq n túra hat kilométert meolha'adó táv­ját. A feladatok között voltak elmeleti, Doliti-kai kérdések, szakmai-egészséaiüavi. rmunkés- őr-, tűzoltó-, közlekedési felada­tok. MegleDcen jó benyomást szerzet* niaavon sok csapat, r°ad’kivü-l fegyelmezett magatar- tásóivnl. A délutáni eredménvhiirdeté- sen a csapa,tok átvehették a szemle rendezésében résztvevő szervek - a K-BT, a tűzoltásba, a m-unkásőnséq, a vöröskereszt kiüíön'díjtaiiit. A sZakáabinlklént leaiiobb két csaoat jutalma zánkai táborozás lesz. Dőli na-pusztára, erre a Báta - szék melletti és a hatvanas évékben még sűrűn lakott tele­pülésre a százaldtardu-Ión alig­ha emlékszik mór valaki. Azt mondják, hogy amikor elköltöz­tek innen, a puszta amolyan holdbéli tájra hasonlított, elha­gyott, gazfelverte udvaraival, romba dőlt épületei vel. 'Ma -már csupán egy kápolna jelzi Dolina-puszta helyét. A te­rületet bevetették, mű-vél-ésbe vonták, azaz rekultiválták. Az iparosodás, a városias-o- dáls következtében mte-gyénkiben is kevesebb lett a szántóföld, mint 40—50 évvel ezelőtt volt, noha az összterület az igazga­tási hátárok módosítása miatt nőtt. Tolnában 1970-ben a me­zőgazdasági terület 278 871 hektár volt, a szántó 222 966 héktá-r, egy évtized múlva, 1980-ban a mezőgazdasági te­rület 276 912 hektár lett, s nőtt a szántó, 223 011 hektárra.-A földtörvény jelentős ered­ményeket hozott: 1980. január elseje óta igen magas térítési díjat kell fizetni akkor, ha a területeket a mezőgazdasági termelésből kivonják. Ez a pénz­összeg aiz aranykorona -értlék mi- nii-m-u-m négyezer — maximum pedig kílenoeze-nszerese. Jogsza­bály -intézkedik arról, hogy le­hetőleg gyenge minőségű föl­dekre telepítsenek i-pani üze­meket, ha nem ezt teszik, fizet­nék. Első osztályú szántóterület után aranykoronánként 33 ezer forintot, ha viszont szőlő, gyü­mölcs, vagy öntözésre berende­zett területeiken építenek, akkor plu-sz 50 százalék a talksa... Ha új vállb-lat, üzem épül, vagy bő­vüli', a kevésbé értékes földeket vonijá-k ki a művelésből. íRekiultiváciőna az első idő­szakban klevés üzem vállalko­zott: 1980-ban hét mezőgazda- sági üzem összesen 49 hektár művelésből kivont területet, il­letve parlagot hasznosított új­ra, A következő éijben az üze­mek száma mindössze eggyel emelkedett, -a terület pedig 62 hektár lett. Az elmúlt évtől ug­rásszerűen a növekedés: 16 Tol­na megyei üzem 111 hektár, korábbam nem művelt terüle­tet hasznosított. A három év­ben együttesen a rekultivációs költség 18 millió 931 950 forin­tot tett ki, az állami támoga1- tás összege pedig 9 millió 583 ezer forint vo-l't. Az üzemek sa­ját pénzeszközeikből 9 millió 348 950 forintot fordítottak erre a célra. Az -elmúlt évben napvilágot látott a 22/1982 P-M-MÉM-ren­delet, amely a földvédelmi alap létrehozásáról intézkedett. Az alap forrása az a pénzösszeg, a,mely a szankciók következté­ben keletkezik, valamint a föld- kivonásaként fizetett térítési dij ötvén százaléka. -A földvédelmi alap hozzájárul a földcserék­hez, a földrendezéshez és segít­séglével kialakíthatok a nagy­üzemi táblák. Amennyiben 10 hektáron felül-i területet kíván az üzem újrahasznosítani, -a MŰM 'külön elbírálása alüpjá-n a bekerülési költség 100 száza­lékát megiktaiplhoitja. Ha 10 hektár alatti' terület újralhlaisznosítá só-ro tóivá n jók igényibe venni a földvédelmi alapot, a hozzájárulást — ami az 50 százalékos saját erőn fe­lül a bék erű lesi költség fel-ét fedezi — öt éven bélül vissza kell fizetni. A -földvédelmi alap jelentős összegű vissza nem té­rítendő támogatást nyújt a re­kultivációhoz.-Ez a rendelet az elmúlt év októberének végén lépett élet­be, s pályázni csupán novem­ber 30-ig lehetett. Az üzemek, s azok, akik a földvédelmi ala­pot kezelik, úgy -véltük, hogy szerencsésebb megoldás lenne, ha egész évben, folyamatosan lehetne pályázni. Tolna megyé­ben számos mezőgazdasági -üzem ismerte fel a földvédel­mi ala-p előnyeit, leibatőtélgeit, s nyújtotta be pályázatát. A IP-aksi Állami Gazda-ságiban 13, a Szekszárdi Állami Gazdaságban 15, a madocsai téeszbe-n 6, a bátaszék-i téeszben 4, N-agymá- nyokon 9, Kaposszekcsőn 3, Iregszem-osén 10, Ozorán 4, De- csen 3, Pusztabenosén ugyan­csak 3, K-urdan 5, Pincehelyen 8, Siáagárdon 1, Gerjenben 2, a szekszárdi Ar-anyfürt Tsz-ben pedig 7 héktá-r jelenleg nem művelt területet kívánnak mű­velésbe vonni a földvédelmi alap segítségével. A munkák elvégzése után nö­vekszik megyénkben a megmű­velt terület, amit aztán külön­böző kultúrákkal hasznosítanak m'aj-d az üzennék. Mindez össze­sen 8 Millió 768 571 fon ntba kerül, s ebből a már „megka­pott” állami támogatás össze­ge több mlint 5 millió forint. iNos hát megszűnnek azok a fás, bokros egykori mezsgye- ható rOk, a nagyüzemi táblák középért sok helyütt lá-tlható -beékelődött kis kerek -erdők, azaz „zárvanyak”, amelyeket eddig kerülgetniük kellett a talajmű­velő és betakarító gépeknek. Megszűnnek a fölösleges, rit­kán használt földutak, semmire sem jó gyepterületek, árko-k, -tanyahelyek, s egykori, kímé­letből meghagyott üres, la-kat- lan majorok. A munkák jó ütemben halad­nak. Ott, a-hol éhhez rendelke­zésre áll a géppark, salját ma­guk dolgoznak, másutt a vízitár- sulatoiklkal végeztetik el. A kö­vetkező évékben új-abb 46 (hektár rekultivációjára lehet 'számta­ni. Egyébként most tartják a ha- társze-mléket, a földhivatalok számba veszik, hogy melyek azok a területek, amelyeket még művelésbe lehet vonni. A következő lépésben elkészítik a középtávú tervet, hisz vég'söso- ran az a cél, hogy egyetlen hektár föld se maradjon meg- műveletienül. D. VARGA MÁRTA Automatizálás a könnyűiparban-A könnyűipar ágazatai közül a hazai katőiiparlban automati­zálták legjobban a gyá-rtófoeren- deZésékét. A vattaiatok gépei­nek 70 százaléka részlegesen, 8 százaléka pedig teljesen automatizált egység ékből áll. Az utóbbi tíz óv rekonstrukciós p r o g rtarájónak e re-dmé n y-e'ké nt az ágazat a fő ,technológiák­ban nem marad el a fejlett or­szágok általános műszaki szín­vonalától — állaipítjta meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tam-u-iimánya, amely egyúttal megjelöli az utat az előrelépéshez is. Más területen azonban csak kisebb mértékben és részlege­sen halOidt előre az automati­zálás. A fonóip'omak viszonylag sok olyan gépsora van, amely a különböző műveleteket — bon­tás, tisztítás, kártolás — egyet­len technológiai folyamatban küípcsolja össze. A hazai szö­vőipar Outomatizáftsági szintje is jelentősen emelkedett, ám színvonala — nemzetközi mér­cével mérv-e — mlég min-dS-g ala­csony. Néhány szocialista or­szággal is összehasonlítva a hazai iparban kedvezőtlenebb az automatái- és új rendszerű szövőgépek alkalma zásának aránya. A ruházati, bőr, szőr­me, bútor és a nyomdaiparban szintén hasonló a helyzet; meg­találhatók a korszerű a-u,to-ma- táklkal felszerelt berendezések, a teljes géppark összehan-golá-- Sa azonban általában nem ki­elégítő. A bútoripar legjelentő­sebb gyáraiban zárt technoló­giái egységként gyártósorokat alkal-maznalk, amelyek lehetővé teszik az automatizálás továb­bi növeléslét, a számítógépes tenmelési rá nyitós megszervezé­sét. A tanulmányok készítői a nemzetközi fejlődés legfonto­sabb irányait is vizsgálva, több javaslatot is megfogalmaztak. A fejtett országaikban egyre na­gyobb szerepet kapnO-k azok az úgy név ezett ki saui omatilkálk, amelyéket a fanó- és szövőgé­pekre szerelnék fel, s így a gyártás — előre elkészített prog­ram szerint — irányíthatóvá, sza- bó-lyozhatóvá és ellenőrizhető­vé válik. A hazai könnyűiparban is szélesíteni kell -a ki'Sautomati- káik alkalmazását, ehhez azon­ban arra van szükség, hogy a hazai gépipari vállaltatok fej­lesztéseik során fokozottabban vegyék számításba a könnyű­ipar igényeit is. Érdemes lenne olyan gépipari vagy számítás­technikai kooperációkat is ki­alakítani, omelyékkel a hazai vállalatok könnyűiparban alka-l- mOZbató a-utomatikátohoz, elekt- rarlilkoi részegységekhez jutná­nak. A könnyűipa-rban előtérbe ke­rül a számítástechnika mind szélesebb körű alkalmazása. A számítógép egyaránt használ­ható szövetmintáik, cipőformák tervezésére, automata termelő- berendezésék összékOpcsolásá- ra, s az egé'sz termelési folya­mat irányításálra is. A tanul­mány szerint célszerű kifejlesz­teni a szövedék automatikus adatgyűjtő rendszerét. A ruha­iparban a gyárfásélőkészítést, a programozást, az ellenőrzést, a belső anyagmozgatást és kész­áru-raktározást egyaránt számí­tógéppel irányíthatnák. A nyam- dalipá'taán a Videoton gépei és termináljai alkalmasaik a szö­vegfeldolgozásra, szövegszer­kesztésre és az adatrögzítésre javasolják az OMFB szakembe­rei, hagy minél több vállalat csatlakozzon az Ariiüofestélk és Vegyszerf orga Imii Vállalatnál működő számítógéphez, s így megkönnyithetilk az anyagok előkészítését, és például a szín- mérést. Több lesz a termőföld

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom