Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-04 / 131. szám

Udvardi Erzsébet látomásai a Műcsarnokban 1983. június 4. NÉPÚJSÁG 11 Emlékezés Czigány Dezsőre 1883. június étolajén srüfefett Czígüny Deziső, o Nyoloak egyik tagja; Ady Endre szövetségese, egyik portréjának alkotója. iHol- lósy Simon tanítványa' volt, de igazi indíttatásait nem Nagy­bánya, hlaln'em Cézanne és Gauguin művészete jelentette szálmáira. Bádogos mester fia volt, s ahogy feljegyzik róla; tudott órákig balllgaín! társaságiban, de kedvező pil'ltanlaiBbam képes volt derűjével, vidámságával magával ragadni társait. Rend- kívűlíi összpontosító érzékkel rendelkezett, s ezt a képessé­gét gyakorolta is. Helyes irányt választott sokrétű tájékozódása után, Mön.dheniben is tanult, tisztelte Feneinczy Károly, Rippl- Rónai József törekvéséit, die igazi műhelye, iránytűje Párizs lett. Vonzódott a zenéhez is, kitűnően csellózott, akár Bé­rién y 'Róbert. Soklat nélkülözött, tehetsége, kiváló művei ellenéne sem lett osztályrésze a siker és az anya* gii elismerés. Káibos Ede karol­ta fel. Szoros szálaik fűzték nemcsak Adyiboz, hainém o pol­gári radikálisak köréhez, Vészi Józsefhez, Jász! Oszkárhoz; a1 kd'ítÓk közül Kosztolányii Dezső­höz. llgazi társasága azanbíao o Nyolcak köre, KÍernstoik Károly, Tihanyi Lajos, Berény Róbert, Pór Bertáján, Orbán Dezső, Czóbel Béta, Márffy ödiön. Több közös kiállításon szerepéi­tek egyiü(tt Budáipesten, Nagy­váradon, Aradon és másutt az 1910-es évékben. A kritika1 ak­kor kiemelte Czigány Dezső csendéleteit, a „'paraszti-indigó Kékes térítőikét, vakító fehér ■bögréket". A csendélet Cé- ziannte művészétéiben nyerte el igazi rangját, s az ő almáit folytatta méltó ízléssé!, érövéi Czigány Dezső, s ez cézanne-l, Czigány Dezső-! allma még át- gurüllt Kosztolányi Dezső Virág Benedeket köszöntő versébe is. A Nyugat kritikusa! — Bál'iinlt Aladár, Lengyel Géza - úgy vétik, Czigány Dezső képei fi­noman erőteljesek, sok meg­lepetést tartalimaznak a jövőre vonatkozóan, Bülöni György pedig o színek szuverén hasz­nálatát érnél! ki. Rendkívül tudatos festő, aki 'pontos méirllegélés alapján épí­ti fel képeit a színek és for­máik egyedi élosztásával', így miniden motívuma sűrített. Min­den a helyén van eredeti rang­jának megfelelőien; a tárgy így Válik a festészet közreműködé­séivel jlélémsiéggé. Szírnek, for­mák egyensúlya biztosítja a kép szerkezeti és esztétilktoii rendijét, hlainmánliöiját. Egyik főműve, az 1910 körüli festett Gyermektemeités, mely vakítóan kék egével', zöld mező- tömibjeiinék, sárga búzaaszta­gaínük nyugitaitó e1!'! enpontjlaiival békélteti meg az emberi drá­mát. Lárma és osond vibrál o színekben, a. porig sújtott asz- szony és a kis koporsót födet- 1|én főve! cipelő aipo alakjában, s ez nemcsak e tragikus, gyer­mek nélküli maradt csalfádról, hdmem a villláiglháborúbo süllye­dő Világira is jéiemző. Ady- portréiibain az anatómiai ha- sonllÓSág érvényre juttaifósa mélilétt a költő méltósága és ndgyságdi is érvényesül, lalkár tájképpel' motivált önardképén is. Nagy korszaka az 1910-es évekre ésiilk, ékkor született Fi- kuszos csendélete, Tél! tájai. Bíboros önarcképe és Magá­nyos fo című festménye, mely akaratiamul1 is Gsontváry céd­rusainak méltó és közel! utó- rezgése. ■KompoinálÓklészséigére és fe- gyelimé're -különösen jellemző a Gsendélet almákkal, edénnyel című képe, ahol az edények és gyümölcsök a szerkesztés révén Hilányttofanul rendezettek, s nem tűnik zsúfoltnak o megra­kott feliültet, csak teljésnek. Száz éve született Czigány Dezső, s életművét bármennyi­re iis kultúráink számottevő érté­kéként terítjük számon, van teendőink vele kapcsolatban. Több műve joggal talllállhbtó a' Miagyor Nemzeti Galériáiban, munkáss ágálnak m on og:r ói ilkus feldolgozása azonban máiig nem készült el. LOSONCI MIKLÓS Bartók Arany János balladáinak gazdag' és Virtuóz világa egy évszázad óta ihleti a. képzőmű­vészetet. Gyárfás nagyméretű olajképe, a Tetemrehívás a múlt század narratív előadásá­ban ültette át a képi világát a festészetbe. Zichy Mihály ro­mantikus pátosszal telt illuszt­rációi hagyománnyá lettek. A harmincas években a Szegedi Fiatalok világhírű fametszője, Buday György teremtette újjá az Arany-balladákról alkotott képet illusztrációin. Egész más Udvardi Erzsébet világa o Műcsarnokban bemu­tatott bal lad a parafrázisokon. A művek keletkezésére Arany Já­nos halálának százéves évfor­dulója' adott ihletést, alkalmat pedig a Veszprém megyei könyvtár megbízása. Rövid idő alatt készült el o balladasoro- Tat, mert Arany Udvardi Erzsé­bet számára a> legnagyobb és legszeretettebb magyar költő: „Nekem semmit sem kellett ki­találnom, mert Arany balladái­ban annyira láttat a. szavakkal, hogy nékem csupán saját esz­közeimre kellett átírni különle­ges, mégis mindenki számára érthető világát”. „Nem a való hát, annak égi mása" fogad a vegyes techni­kával megoldott képeken, ame­lyeket Arany szellemében vég­telenül egyszerűnek tetsző, mé­gis virtuóz, sejtelmesen lírai eszközökkel ai kifejezés széles skáláján, szürrealizmusba tor­kolló expressz ion izmussal való­sított meg a művész. Egységes, baljós atmoszférát teremt, a fekete hátterek fojtó sötétségével ai balladák hangu­latát idézve. A balladák han­gulatát ai színvilággal adja vissza, a sötétből kivillanó. Vér­vörös, Iilós színfoltokkal, kevés vakító fehérrel és kevés arany- ezüsttel. Szimbolikusan is a lé­lek mélyén feszülő drámákra utalva. A legdrámaibb mozzanatokat tömörítette már-már a. irracio­nalitás határán lebegve, mint a. Bor vitéz látomásokkal küsz­ködő, halálba küldött menyasz- szonyának, vagy megformálásá­ban a boszorkányéj hangulatát idéző Vörös Rébékben. A sorozat csúcspontja' A wa­lesi bárdok öt kompozícióból álló sorozata. Lélekbemarkoló telitalálat akár az elnémított tartomány útjain fakó lován léptető Edword 'király baljós, lilásvörös pompába öltözött alakja, akár a végzetes Mont- gomery-i lakoma, akár a láng­sírba induló, daloló ötszáz wa­lesi bárd kísérteties menete. Az őrület fokozatait modern képi eszközökkel éppoly mesterien ábrázoljam mint a költő; a Te- temrehívás Kund Abigélje csu­pa játékos dekorativitás, a lá­tomásaival küszködő Ágnes asszony ijesztő, Az ünneprantók halálba táncoló forgataga fé­lelmetes, borzongató, míg A walesi bordák hafluoiaáló Ed- ward királya rémálmokba illő. Az Arany-balladák sorozat áj korszakot nyit Udvardi Erzsébet munkásságában. BRESTYÁNSZKY ILONA Szervátiusz Tibor szobrai Tavasz Fehér cserfdélet Két akt tájban Magány Az elhagyott lak Az ünneprontók Szervátiusz Tibor műtermében

Next

/
Oldalképek
Tartalom