Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-04 / 131. szám
Udvardi Erzsébet látomásai a Műcsarnokban 1983. június 4. NÉPÚJSÁG 11 Emlékezés Czigány Dezsőre 1883. június étolajén srüfefett Czígüny Deziső, o Nyoloak egyik tagja; Ady Endre szövetségese, egyik portréjának alkotója. iHol- lósy Simon tanítványa' volt, de igazi indíttatásait nem Nagybánya, hlaln'em Cézanne és Gauguin művészete jelentette szálmáira. Bádogos mester fia volt, s ahogy feljegyzik róla; tudott órákig balllgaín! társaságiban, de kedvező pil'ltanlaiBbam képes volt derűjével, vidámságával magával ragadni társait. Rend- kívűlíi összpontosító érzékkel rendelkezett, s ezt a képességét gyakorolta is. Helyes irányt választott sokrétű tájékozódása után, Mön.dheniben is tanult, tisztelte Feneinczy Károly, Rippl- Rónai József törekvéséit, die igazi műhelye, iránytűje Párizs lett. Vonzódott a zenéhez is, kitűnően csellózott, akár Bérién y 'Róbert. Soklat nélkülözött, tehetsége, kiváló művei ellenéne sem lett osztályrésze a siker és az anya* gii elismerés. Káibos Ede karolta fel. Szoros szálaik fűzték nemcsak Adyiboz, hainém o polgári radikálisak köréhez, Vészi Józsefhez, Jász! Oszkárhoz; a1 kd'ítÓk közül Kosztolányii Dezsőhöz. llgazi társasága azanbíao o Nyolcak köre, KÍernstoik Károly, Tihanyi Lajos, Berény Róbert, Pór Bertáján, Orbán Dezső, Czóbel Béta, Márffy ödiön. Több közös kiállításon szerepéitek egyiü(tt Budáipesten, Nagyváradon, Aradon és másutt az 1910-es évékben. A kritika1 akkor kiemelte Czigány Dezső csendéleteit, a „'paraszti-indigó Kékes térítőikét, vakító fehér ■bögréket". A csendélet Cé- ziannte művészétéiben nyerte el igazi rangját, s az ő almáit folytatta méltó ízléssé!, érövéi Czigány Dezső, s ez cézanne-l, Czigány Dezső-! allma még át- gurüllt Kosztolányi Dezső Virág Benedeket köszöntő versébe is. A Nyugat kritikusa! — Bál'iinlt Aladár, Lengyel Géza - úgy vétik, Czigány Dezső képei finoman erőteljesek, sok meglepetést tartalimaznak a jövőre vonatkozóan, Bülöni György pedig o színek szuverén használatát érnél! ki. Rendkívül tudatos festő, aki 'pontos méirllegélés alapján építi fel képeit a színek és formáik egyedi élosztásával', így miniden motívuma sűrített. Minden a helyén van eredeti rangjának megfelelőien; a tárgy így Válik a festészet közreműködéséivel jlélémsiéggé. Szírnek, formák egyensúlya biztosítja a kép szerkezeti és esztétilktoii rendijét, hlainmánliöiját. Egyik főműve, az 1910 körüli festett Gyermektemeités, mely vakítóan kék egével', zöld mező- tömibjeiinék, sárga búzaasztagaínük nyugitaitó e1!'! enpontjlaiival békélteti meg az emberi drámát. Lárma és osond vibrál o színekben, a. porig sújtott asz- szony és a kis koporsót födet- 1|én főve! cipelő aipo alakjában, s ez nemcsak e tragikus, gyermek nélküli maradt csalfádról, hdmem a villláiglháborúbo süllyedő Világira is jéiemző. Ady- portréiibain az anatómiai ha- sonllÓSág érvényre juttaifósa mélilétt a költő méltósága és ndgyságdi is érvényesül, lalkár tájképpel' motivált önardképén is. Nagy korszaka az 1910-es évekre ésiilk, ékkor született Fi- kuszos csendélete, Tél! tájai. Bíboros önarcképe és Magányos fo című festménye, mely akaratiamul1 is Gsontváry cédrusainak méltó és közel! utó- rezgése. ■KompoinálÓklészséigére és fe- gyelimé're -különösen jellemző a Gsendélet almákkal, edénnyel című képe, ahol az edények és gyümölcsök a szerkesztés révén Hilányttofanul rendezettek, s nem tűnik zsúfoltnak o megrakott feliültet, csak teljésnek. Száz éve született Czigány Dezső, s életművét bármennyire iis kultúráink számottevő értékéként terítjük számon, van teendőink vele kapcsolatban. Több műve joggal talllállhbtó a' Miagyor Nemzeti Galériáiban, munkáss ágálnak m on og:r ói ilkus feldolgozása azonban máiig nem készült el. LOSONCI MIKLÓS Bartók Arany János balladáinak gazdag' és Virtuóz világa egy évszázad óta ihleti a. képzőművészetet. Gyárfás nagyméretű olajképe, a Tetemrehívás a múlt század narratív előadásában ültette át a képi világát a festészetbe. Zichy Mihály romantikus pátosszal telt illusztrációi hagyománnyá lettek. A harmincas években a Szegedi Fiatalok világhírű fametszője, Buday György teremtette újjá az Arany-balladákról alkotott képet illusztrációin. Egész más Udvardi Erzsébet világa o Műcsarnokban bemutatott bal lad a parafrázisokon. A művek keletkezésére Arany János halálának százéves évfordulója' adott ihletést, alkalmat pedig a Veszprém megyei könyvtár megbízása. Rövid idő alatt készült el o balladasoro- Tat, mert Arany Udvardi Erzsébet számára a> legnagyobb és legszeretettebb magyar költő: „Nekem semmit sem kellett kitalálnom, mert Arany balladáiban annyira láttat a. szavakkal, hogy nékem csupán saját eszközeimre kellett átírni különleges, mégis mindenki számára érthető világát”. „Nem a való hát, annak égi mása" fogad a vegyes technikával megoldott képeken, amelyeket Arany szellemében végtelenül egyszerűnek tetsző, mégis virtuóz, sejtelmesen lírai eszközökkel ai kifejezés széles skáláján, szürrealizmusba torkolló expressz ion izmussal valósított meg a művész. Egységes, baljós atmoszférát teremt, a fekete hátterek fojtó sötétségével ai balladák hangulatát idézve. A balladák hangulatát ai színvilággal adja vissza, a sötétből kivillanó. Vérvörös, Iilós színfoltokkal, kevés vakító fehérrel és kevés arany- ezüsttel. Szimbolikusan is a lélek mélyén feszülő drámákra utalva. A legdrámaibb mozzanatokat tömörítette már-már a. irracionalitás határán lebegve, mint a. Bor vitéz látomásokkal küszködő, halálba küldött menyasz- szonyának, vagy megformálásában a boszorkányéj hangulatát idéző Vörös Rébékben. A sorozat csúcspontja' A walesi bárdok öt kompozícióból álló sorozata. Lélekbemarkoló telitalálat akár az elnémított tartomány útjain fakó lován léptető Edword 'király baljós, lilásvörös pompába öltözött alakja, akár a végzetes Mont- gomery-i lakoma, akár a lángsírba induló, daloló ötszáz walesi bárd kísérteties menete. Az őrület fokozatait modern képi eszközökkel éppoly mesterien ábrázoljam mint a költő; a Te- temrehívás Kund Abigélje csupa játékos dekorativitás, a látomásaival küszködő Ágnes asszony ijesztő, Az ünneprantók halálba táncoló forgataga félelmetes, borzongató, míg A walesi bordák hafluoiaáló Ed- ward királya rémálmokba illő. Az Arany-balladák sorozat áj korszakot nyit Udvardi Erzsébet munkásságában. BRESTYÁNSZKY ILONA Szervátiusz Tibor szobrai Tavasz Fehér cserfdélet Két akt tájban Magány Az elhagyott lak Az ünneprontók Szervátiusz Tibor műtermében
