Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-04 / 131. szám

i- * V • V A Minisztertanács és a SZOT PANORÁMA vezetőinek megbeszélése (Folytatás az 1. oldalról) gyoibb legyen az átlagosnál. A kormány -kérte a szakszervezete­ket, nyújt soriak segítséget ah­hoz, hogy e törekvésnek követ­kezetesen érvényt lehessen sze­rezni. A SZOT vezetői falihívták a kormány figyelmét egyes ipar­ágaik között meglévő bárfeszült­ségekre. Egyetértés alakult ki abban, hogy ezek megoldására — a gazdasági lehetőségek fi­gyelembevételével — későbbi időpontban vissza kell térni. A kormány és a SZOT képvi­selői egyetértőén megállapítot­ták: a teljesítményhez igazodó egyéni bérezés szempontjából nagy fontossága van a besoro­lási és a tarifarendszer korsze­rűsítésiének. A módosítás előké­szítése - amely többek között azt célozza, hogy az alaöbér- orányokban a jelenleginél job­bam kifejeződjék az egészségre ártalmas, a nehéz, a bonyolult és nagy felelősséggel járó fizi­kai és szellemi munka anyagi elismerése — a szakszervezetek részvéteiével folyamatban van, és az év végéig, előreláthatólag befejeződik. A tanácskozáson véleményt cseréltek a családi pótlékok és a legalacsonyabb nyugdíjak részleges emelésének előkészítő munkálatairól. Ezek megfelelő­en haltadnak. Azokról az előké­születekről is tárgyalta-k, ame­lyek lehetővé teszik az ipar­ban a 40 órás munkahét beve­zetésének jövő évben való meg­kezdését. A SZOT és a kormány képvi­selői megtílBapították, hógy a számításba vehető árualapok összességében biztosítják a ke­reslet kielégítését. Egyetértettek ugyanakkor abban, hogy sok a javítanivaló az árualapok meg­felelő elosztásában, az üzletek nyitva tartásában, és, hogy job­ban még kell követelni az áruk minőségének a raftározás és a szállítás közben valló megőrzé­sét. Azt is szükségesnek tartot­ták, hogy az áraik ellenőrzése folyamatosabb, az indokólt fe­lelősségre vonás pedig szigo­rúbb legyen. A. kormány és a SZOT veze­tői értékelték a szocialista bri­gádvezetők VI. országos tanács­kozást. Jóleső érzéssel nyug­tázták: a brigádok készek ar­ra, hogy hagyományaik szelle­mében még cselékvőbb része­sei legyenek társadé lm i -gazda- sági feladataink megoldásának. A kormány és a SZOT vezetői megállapodtak abban, högy ez év végiéig a brigádfanácskozá- sakon felvetődött kérdések kö­zül a hatáskörükbe tartozókat segítenék megoldani. (MTI) Ülést tartott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége pénteki ülésén megvitatta, a* * 1 muoikavé- dlelmii helyzet 1982. évi alaku­lásáról szóló jelentést, Vala­min! az 1984. évi szakszervezeti talgidííjlbesorolá's irányelveire tett előterjesztésit. Az elnökség a továbbiakban állásfoglalást fogadott ei az MSZMiP KB 1983. április 12- 13-ii ülésének határozatáról. Az állásfoglalás többek között hangsúlyozza1, hagy a1 SZOT el­nöksége a politikai, gazdaságii és ideológiai helyzetről adott értékelésit Zeá'Tsmaik, O1 cél okát megvalósíthatónak tartjá, azok mégis lelő programot biz to síitá­nak az elkövetkező évek mun­kájához. Társadailirrtunktíain az elmúlt évtized akiben — éppen a pár helyes poíWikájOi, a dolgozó emberek alkotó munkája' nyo­mán. — o-lytain értékek jöttek létre, minit a Szilárd munkás­fiatalom, ö nemzeti egységet megteremtő SzöVets'égl politi­ka', az erősödő, fejlődő szocia­lista gazdaság, a. szociális'.a kultúra elterjedése, a szocialis­ta demokráciái. A Központi Bi­zottság által is elemzett okok miauit d jelen időszakban még nagyobb szükség van ezen ér­tékek erősítésére, a íflelelőssékj- giel végzett jó munkáltai, a go ndoIkodó lés el'kötelezieflt kö­zösségi magatartásm. Ez a fel­tételé társadalmunk továbbfej­lődésének, az anyagi és szelle­mi gyarapodásnák. A szakszervezetek megértet- féfc, hogy a népgazdasági egyensúly Ijlavításót o beruhá­zások visszafogásával és o lla- kősségi fogyasztás korlátozásá­val kellett biztosítanunk. Egyet­értenek azonlbán a Központi Bizottság megáillüpítá'sáivail, hogy ez hosszú távon nem jár­ható 'úlf. A szakszervezetek ta­pasztalatai szerint ai dolgozók többsége becsületesen és ered­ményesen dolgozik, megértik a m e gvá litozott kör üüimőn y eket, vállalják az aibbói adódé na­gyobb követelményeket. A mun­kafegyelem im egszitórdftáisát, a munkaszerveZettség javítását, a negatív vonások elleni fellépést a dolgozók eddig is sürgették. A szakszervezetek szorgalmaz­zák, hogy vezetők és beosztot­taik egyaránt tegyenek eleget vállalt kötelezettségüknek, na­gyobb feléíőssé'ggiel, fegyelem­mel1 végezzék ai rájuk bízott feladataikat. A szakszerVeZetek továbbra is segítik a XII. kongresszus ha­tározatának megvalósítását, az ezért érzett felelősség és cse­lekvési egység imiegőrzését, to­vábbi ejile szülését. Foka zo tta.b ­bam törekednek a szocialista értékek megőrzéséire, gyarapí­tására, annak a tudatosításá­ra1, hogy népünk az eredmé­nyeinket és értékeinket (becsül­je, büszkén érezze azokat ma­gáénak. A szakszervezeti életben szé­lesíteni kelil o itömegkapcsola- tokait, erősíteni a rétegekkel valló foglalkozásit Külön figyel­mét kell fordítani ai fiatalok m!eg nyerésé re, mind szélesebb körű bevonására a- mozgalmi életbe. A szakszervezetek 0 munikahély.i demokrácia fejlesz­tésiét a továbbiakban .iis úgy kívánják szolgálni, hogy a>tag­sággal!1 minden áltoipVeítő kér- dlést ímegviltaitnalk. A szakszervezetek eddig is részt váTaíltak ai (társadbtom előtt állá feladatok megvalósí­tásaiból. A társa dálimli vívmá­nyok megőrzése, az elért ered­mények megtartása olyan cél, amelyet d szakszervezeti moz­gói! cm iis törekszik minden ere­jével mlég, eredménye sebben Vallóra1 váltani. BUDAPEST INagy János külügyi államtit­kár és Roska István külügymi­niszter-helyettes június 1-3. kö­zött Budapestén megbeszélést folytatott Mlarij IvamovVal, a bol­gár külügyminiszter első helyet­tesével. Mbrij Ivanovot fogadta Púja Frigyes külügyminiszter. * Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken a KB székiházában fo­gadta Cltaude Estier-t, a Fran­cia Szocialista Párt Központi Bi­zottságának elnökét, a francia nemzetgyűlés külügyi bizottsá­gának elnökhelyettesét, aki az 'Interparlamentáris Unió buda­pesti tanácskozálsán részt vevő francia küldöttség vezetőjeként tartózkodik hazánkban. * iMájus 30. és június 3. között Budapesten tartotta XI. ülését a imágyar—lengyel kulturális és tudományos együttműködési ve­gyes bizottság. Az ülésről ké­szült jegyzőkönyvet pénteken a Művelődési MinSsztérSulmbaln ír­ta aló Drecin József művélődési miniszterhelyettes, a vegyes bi­zottság magyar tagozatáriak el­nöke. Waclaw Jánost itt-tartóz- turális és művészeti miniszter­helyettes, a lengyel tagozat el­nöke. Waclaw Jánost itt tartóz­kodása során fogadta Köpeczi Béla művelődési miniszter és Kornidesz Mihály, az MSZMP KB Osztályvezetője. MOSZKVA iMouno KoiViistio finn köztár­sasági elnök hétfőn érkezik a szovjet fővárosba. A látogatás ideje alatt változatlan formában meghosszabbítják a két ország között 35 évvel ezelőtt aláírt ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dést. * iMagas rangú palesztin kül­döttség érkezett csütörtökön Moszkváiba Szaltaih Hal'af (Abu íjad), a Palesztinái Felszabadí- tósi Szervezet központi tanácsa, az El Fafah KB tagja vezetésé­vel. A küldöttséget a szovjet Af­ro-ázsiai Szolidaritási Bizottság hívta meg. . 1983. június 4. Az IPU bizottsági ülései a záródokumentum tervezetéről 'Az Interparlamentáris Unió­nak az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó V. konferenciája pénteken bizott­sági ülésekkel folytatta munká­ját az Ország.házban. A tanács­kozás hátam szekciója megvi­tatta a záródokumentum három fő fejezetének tervezetét. Eze­ket — az előterjesztett javasla­tok alapján — a szefkesztőcso- portok dolgozták ki, csütörtöki ita ná csíkozó sál kon: A konferencia I. számú bizott­ságában a szerkesztőcsoport el­nöke, Hons Klein nyugatnémet képviselő elmondta, hogy a szerkesztők a madridi találko­zón részt vevő semleges és el nem kötelezett országok javas­latát vették alapul, s azt egészí­tették ki, illetve módosították a NATO-orszáígok, a román, vala­mim a magyar IPU-csoport in­dítványának egyes részleteivel. Az ülés résztvevői- között Vita bontakozott ki a határozatterve­zet egyes portljWróí. A vitában végül a bolgár küldöttség ve­zetője kompromisszumos javas­latot terjesztett elő az emberi jogokkal kapcsolatos panagirafus szövegéről. A javaslat aláhúzza az e jogokra vonatkozó kötele­zettségek jelentőségiét, s tar­talmilag egyezik a madridi ta­lálkozón a semleges és el nem kötelezett országok által előter­jesztett indítvány megfogóIma- záisával. A bolgár javaslatot az ülés elfogadta, s beiktatta a paragrafust a konferencia1 elé terjesztendő határozattervezet­be.1 A módosító indítványokkal együtt a bizottsági ülés részt­vevői elfogadták a 13 pontból álló határozattervezetet. Az ülést bezárva Jacques Sá­muel francia képviselő, a bi­zottság elnöke elégedetten nyi­latkozott a dokumentumterve­zetről, bár hozzáfűzte: a leg­utóbbi brüsszeli találkozóhoz képest ez nem tartalmaz jelen­tősebb előrehaladást. Ám a tény, hogy a képviselőknek Si­került e nehéz helyzetben egyet­értésre jutatok - önmagában is eredményként könyvelhető el — mondotta. A gazdasági kérdésekkel fog­lalkozó II. számú bizottság vita nélküli tudomásul vette és a szombati plenáris ülésnek elfo­gadásra javasolta szerkesztő- csoportja határozattervezetét, amely a mostani IPU-tanácsko­zás záródokumentumának gaz­dasági részét képezheti majd. A humanitárius és egyéb ügyekkel foglalkozó, 111. számú bizottság szintén vita nélkül hagyta jóvá, és a plenáris ülés­nek elfogadásra javasolta szer­kesztőinek csütörtökön kidolgo­zott határozattervezetét. Ennek alapjául a semleges és el nem kötelezett országok tervezete szolgált, a módosításokhoz a magyar javaslatokat, a nyugati és a szocialista országok küldöt­teinek felszólalását vették fi­gyelembe. Az alapul szolgáló dokumentumot a nyugati orszá­gok parlamenti képviselőinek kívánságára a tömegtájékozta­tási együttműködést, az újság­írói miunka megkönnyítését szor­galmazó passzussal egészítették ki; szocialista — főként lengyel — javaslatra pedig tudományos, kulturális, oktatási kooperáció­ra vonatkozó résszel bővítették. A szombati plenáris ülés elé terjesztendő határozattervezet főbb pontjai — a helsinki érte­kezlet záróokmányára emlékez­tetve — arra szólítják fel a kor­mányokat, hogy vegyék fonto­lóra a nem túl távoli jövőben egy, az emberi kapcsolatokkal foglalkozó, szakértői szintű ta­nácskozás összehívását. Az in­formáció á namiláisá nak megjaví­tása érdekében bátorítsák álla­muk arra illetékes intézményei­nek érintkezését; járuljanak hozzá1 a t ömfegtá jékoZtatási szervek együttműködéséhez, in­tézkedéseikkel serkentsék a könyvek, filmek és a kultúra más termékeinek terjedését. A terve­zet szorgalmazza: az oktatás és a tudományok terén segítsék olyan megállapodások megkö­tését, amelyek a diák-, oktató- és tudóscserékhez járulhatnak hozzá. Bulgária ma (II.) Stabil alap: a mezőgazdaság Bulgária töretlen és teljés joggal dinamikusnak mondható fejlődésiét az Utóbbi időben vi­lágszerte érdeklődéssel emle­getik. A Szófiában megjelenő Eko no micse sziki Zílvot (Gtazda- sógi Élet) főszerkesztője, Ste- fórv IKoVacsev találkozásiunkkor a statisztikai adatoknak szinte zubataigát on|tjo reám. Ezek egyértelműéin1 igazolják, hogy a fél'sZalbtaidiulláis áto eltelt csak­nem négy évtizedben' Bulgáriai Oi világgazdaság legdiaamiiklu- sOiblbain fejlődő országai közé tartozott. A gazdaság pofén- diláíja, a társadalmi termék vo­lumenét tekintve — összehason­lító áraikon — 1939 és 1980 kö­zölt 7,7-szeresére nőtt. A nem­zeti jövedelem megnégyszere­ződött. Az ipair bruttó terme­lésnövekedése 1939-hez képest 74-szeres (!), a mezőgazdasá­gé az 1932-i38-as évek átlagá­hoz klé.pest háromszoros volt. A két világháború közötti Bulgá­riában a dohány-, a szesz- és cuko [feldolgozáson, a rózsa- oldj-gyártáson kívül Ipar gya­korlatilag nem volt. Az egyko­ri agrárország napjainkra be­lépett a fejlett ipari-agrá r or­szágok sorába'. íNem kevésbé biztatók iá bol­gár gazdaság idei kilátásai sem. Igaz, a világgazdasági recesszió hatásai kétségtelenül' érződnek, mérséklik a fejlődés diinaimírkájüit, mégis a nemzeti jövedelem 3,6, az ipari terme­lés 4,8, o mezőgazdaság 2,7, a külkereskedelmi forgalom 8 százalékos tervezett emelése reálliSnők tűrniük. így a bolgár gazdaság előréláthatólüg tel­jesíti az 1983. évii terv célkitű­zéseit, sőt ai jeJlerilegii ötéves terv teljesítése elé sem emel­kednek különösebb alkadályok. Mindez tisztele.tre méltó siker. Ám elismerése mél lett sem sza­bad — jegyezte meg a főszer­kesztő — a számok bűvölte télben, élni, s így megfeledkezni a- lé­tező, imiindemnaipS gondokról. Azokról', amelyek midi! mégi mindig nem kielégítő a terme­lés hatókényságia, nem' vájhat elsődleges követelménnyé a gazdaságosság, általánossá' az alnyag- és energtaltakarékos- ság, s miindezék következtében1 nem emelkedhet elég1 gyorsain az életszínvonal. Ismerős gon­dok, ismerős fogalmok ezek a mi pártunkon Ibéíüll1 is. A szóim o k jelez te átlagok mö­gött rrvegilepő teljesítmények és kezdeményezések húzódnak meg. A pllovdiivi Rekord tairgion- cOgyáirbam Iván Tomlov gazda­sági igazgatóhelyettestől meg­tudtam,, hogy az utóbbi három éviben 30--30 szózOllékíkol1 fokoz­ták a termelésit, sőt az idén mintegy 45 százalékos termelés- felfutással számolnak. Miioiímá- liils beruházó sa'l, főként a ter­melékenység inöVelésévél igye­keznek eleget tenni az egyre növekvő feladatoknak. A gyár elJeniferve szerint pedig még arra is jut erejük, hogy ai se­te jtenyag ok hasznosításával dp- róbb cikkeket készíts1 - nek a> lakosságnak. Többek között glépkoosii pumpáikat, ai kisgazda­ság számárai gyümölcspréséket. A várnOi iDiesel-lbaijtáműgyár- ban ebben az ötéves tervbe n mtegkéltszerezlilk a tairgoncamo- torok gyártását, úgy hogy köz­ben újabb és lújdbb típusok­kal jelentkeznek. Részben saját féjltetsztéseilk, részben pedig an­gol, aimterílkbii licencek átvételé­nek eredményéként. A termelé­si, fejlesztési feladatok meg­valósítását liig'en szigorúan szá­mon is kérik a vezetőktől, hi­szen máskülönben nemigen tudnáirtak megbirkózni az egy­re növekvő követelményekkel. Szteján Dainkovtól, a világhírű Ballkancar együk gyárának igaz­gatóhelyettesétől m egtudtaim, hogy tavaly két hónapon ke­resztül alapbérét 20 százalék- 'kal csökkentették a gyenge tel­jesítés milalt. Igaz — mondta — ő erről alapjában nem tehe­tett, o felettes irányító szervek azonban nem fogadhatnak el kifogást, miivel az eredményt értékelik. A gazdaság imponáló telje­sítményének évtizedek óto sta­bil' alapja' a mezőgazdaság. Bolgár barátainknál a mező- gazdaság állítja1 elő o -nemzeti jövedelem csaknem negyedét, az export harmadát, az áru­alapnak pedig több miint 40 százalékát A tavalyi adatok sZeriinlt Bulgáriai az egy főre ju­tó dohány- és paprikoterme- léslben világelső, a- napraforgió- és pazadicsorritermtesztésiben a másodilk, o gabona- és az őszii- barodk-itermelésben a harma­dik helyet foglalja el. A ter­melés konoentnáftsájgát és sza- kosíitottságát, Valamint a ter­méseredményeket tekintve is előlkelő helyet fogtoknak el a Vilié gbam. Mindez — vallják a bolgár mezőgazdaságii szak­emberek — többek között az agrár-ii|paini komplexumok létre­jöttének is köszönhető, amelyek mtaigiúkbb foglalják a korábbi termelőszövetkezetekét és állta- mii gazdaságokat. iMí tagadás:, valóban nagy­üzemek e komplexumok. A kö­zel 15 ezer hektáros [mintasze­rűén gazdálkodó plovdivi Trá- Iküa Agráripari Komőlexumlbam évente több minit egy milliárd forint értékű a mezőgazdaságii, ipari munka. Ez utóbbit a mi te rme l őszöv elke z e t e ink mellék - üzem ágaihoz némileg hasonló keretben folytatják. Sz taij kő An- geFo v, a komplexum elnökhe­lyettese nem kis büszkeséggel megjegyezte: az élelmiszer­feldolgozás, pontosabban oi Zöldség- és gyüim öl cslkonz érv- készítés területén érnek el szép eredményeket és néhány saját bolttal is nagymértékben hoz­zájárulnak Plovdliv ellátásához. Korántsem minden igényt ki­elégítve — miiképpen a1 többi agrár-ipari komplexumnak is — szerves kiegészítője a háztá­ji és o kisegítő gazdaság. A háztáji gazdaságok nem na­gyobbak kétezer négyzetméter­nél, de ilyet mindenki tarthat, bérelhet. S hogy mekkora a jel ért-tőségük, azt mii s em. bizo- nyíítjta jobbéin, minthogy a me- zőgazidiasáigli termékek több 'mliind negyedéit e gazdaságok termelik meg1. Egyes zöldség-, gyümölcs-, húsféleségeiknél en­nél is nagyobb az arány. Sőt, minden második tojás is C'‘ház­tájiból kerül ki. Igen sajátos forma, a mezőgazdasági kise­gítő gazdaság. Ezek ott létez­nek, ahol a földek nagyüzemi műVélése nem lehetséges, vagyis töblbnyirte a. városok, na­gyobb települése k ha'tárábain. A tulajdonosok a válHIOlaltok, üzemek, intézmények, illetve dolgozóik. Hétvégeken, szabad­napokon brigádok, küsebb­nagyobb kollektívák művelik e kerteket, a városköztesek'et. E kisegítő gaizdlaságok bevételei o fenntartó vállatatokolt, intéz­ményeket itetSk. Társadülimi munkában, néhány főállású szakember irányításával1 dol­goznak ott és részesülnek a bévé télből'. A leghatékonyabb ösztönző a bolgár mezőgtazdasáigíbaln is az egyéni érdékelltség, A komple­xumok ebbe előtte járnak az ipari váltólalto'krtalk. A Végzett munka1, Valamint o képzettségi a; feillkésZüfcég arónyáiban bát­rabban is differenciálnak. Ez a; diflfere n ció Iá s s o kf éle ké ppé n­áthatja az egész bolgár gaz­daságot. Bgyiik mozgató eleme o miegújulllásna'lc, amellyel Bul­gária arra törekszik, hogy a. szocialista építőmlunkoi mind hatókonyaíbbó váljék. ANDRÁSSY ANTAL Pedagógusok kitüntetése Hazánk valamennyi pedagó­gusod: az óvónőket, a' tanító­kat, a tárná rókáit, a pedagógus­képző intézmények és oktatás­ügyünk mindéin'dolgozóját, az Irányító szervek vezetőit kö­szöntötte Köpeczi Béla műve­lődési miniszter a Magyar Tu­dományos Akadémiai díszter­mében péntekéin, a pedügógus- nap aJlkállmábáli rendezett ki­tüntetési ünnepségen. Az ese­ményen megjelent Sarlós Ist­ván, az MíSZMP Politikai Bi­zottságának tagijai, a Miniszter­tanács elnökhelyettese és Kor- nidesz Mihály, az MSZiMP KB osztályvezetője lils. — Nehéz esztendő áll mö­göttünk, ebben oz oktatási év­ben került sor az ötnapos ta­nítási hét, az új tantér vek és tankönyvek bevezetésére, a. fa­kultáció kiszélesítésére, s ezek a változások o szokásosnál' na­gyobb erőfeszítéseket követel­tek a pedagógusoktól — hang­súlyozta beszédében Köpeczi Béla1. — A tapasztaltotok arról1 tanú síkodnak: az oktatás mai jobban igaza dóit a- tanulók ké­pességeihez, a társadalom m-ost formálódó életmódijához. Ter­mészetesen van még javítani­való, különösen a tan­könyvek taníthatóságai és talmuHhatóSáigb sze m pontja - bői. Annak ellenére, hogy az új dokumentumok — tantervek és tankönyvek — egy része korrekcióra1 szorul, oz is­kolák a tairtalllml fejlesztésben nagy lépést telitek előre. Az oktatás munkásainak az újszerű követelmények teljesí­téséihez alapos félkészültsé'gre, ezen belül a pedagógiai kész­ségek széles skálájára van szükség. Ezt követően átadták az Apáczai Csere János-díjaikat és o Kiváló Pedagógus kitünteté­seket

Next

/
Oldalképek
Tartalom