Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-29 / 152. szám
A NÉPÚJSÁG 1983. június 29. 1799 májusában díszes hintó állt meg Becsben a St. Peter Platzon. A nyalka ilovak vontatta járműből egy idősebb és két ifjabb hölgy lépett ki: az előkelő öltözetű anya és a szintén drága kelmékbe burkolózott kisasz- szonytlányai. Némi kérdezős- ködés után megálltak az Ezüst Madárháznak nevezett épület előtt, majd nekivágtak, hogy fölkaptassanak az egyáltalán nem ezüstös tisztaságú épület harmadik emeletére. Becsöngettek az egyik vedlett festésű ajtón. Bozontos üstökű férfiú jelent meg, aki zavartan invitálta be rendetlen szobájába a hívatlan vendégeket. Az anya, gróf Brunszvik Antal özvegye, és Teréz, valamint Jozefin nevű leányai azért tették tiszteletüket az Ezüst Madárház alkalmi lakójánál, Ludwig van Beethoven úrnál, hogy vállalja el a két grófkisasz- szony zenei oktatását. Az akkor már híres zeneköltő és zongoramester némi szabódás után igent mondott. A látogatás napjától kezdve majd három héten át rendszeresen átsétált az Arany Griff fogadóba, Brunszvikék bécsi szálláshelyére, és ott délutánonként órákon át mutogatta, hogyan kell bánni a billentyűkkel. Nos, így szól ez a kétségkívül anekdotikus ízű, de minden mozzanatában igaz história arról, hogyan került ismeretségbe a martonvásári Brunszvik csalácT a világ zenetörténetének egyik legnagyobb alakjával. A kapcsolat aztán barátsággá, sőt Teréz és Beethoven között ennél többé, titokzatos szerelemmé mélyült. De tartsunk sort, s ott folytassuk a történetet, hogy amikor Mária Terézia egykori udvarhölgye, mármint az özvegy úgy döntött, hogy elég volt a bécsi időtöltésből, bú- osúzáskor azzal vált el leányainak zenetanárától, hogy martonvásári kastélyuk kapuja nyitva áll előtte. Ügy látszik, Beethovenben mély nyomokat hagytak a zongorázással'’ s persze mindenféle kedves csevegésekkel eltöltött órák, mert már a rákövetkező évben, 1800-ban megjelent Brunszvikéknál. Aztán jött, amikor csak tudott. Elsősorban egy csodálatos szépségű olasz leány, Giulietta Guicciardi kedvéért, akibe Beethoven beleszeretett. Giulietta rokona volt Brunszvikéknak, s náluk vendégeskedett. Hogy a komponista zseni mennyire lángolt ezért a jóformán még kamaszkorú leánykáért — alig tizenhat éves volt a hölgy, amikor összeismerkedtek —, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy neki ajánlotta a Holdfényszonátát. De hiába, mert a csalfa leány már akkoriban is kacérkodott azzal a dilettáns balettkomponistával, nevezetesen Galilenberg gróffal, akinek aztán hamarosan a felesége lett. A mélyen lesújtott zeneköltő kapcsolata azonban nem szakadt meg a Brunszvik családdal. Mind a kedves háziak, mind pedig barátja, Brunszvik Ferenc — az elhalálozott Brunszvik Antall öcs- cse — kedvéért újból és újból eikocsizott Martonvásárra, ahol az angolos stílusú kastély egyik toronyszobájában lakott. Hogy összesen hányszor fordult meg a remekül kiépített és gondosan karbantartott birtokon? Ezt még a leglelkiismeretesebb Beetho- ven-kutatók sem tudják. Any- nyi azonban bizonyos, hogy meglehetősen sokszor, s ráadásul életének fontosabb szakaszaiban. 1806-ban például, amikor az Apassionata szonátát komponálta, amelyet itt fejezett be. Később pedig egyre inkább Brunszvik Teréz ottléte csábítgatta, akivel — lévén a hölgy zeneileg igen művelt, s járatos a művészetek világában — igen jól megértették egymást. Az 1809-iben írott Fisz-dúr szonátáját neki ajánlotta, aztán pedig föltehetőleg neki írta azokat a leveleket, amelyek a hagyatékából kerültek elő és amelynek címzettje a halhatatlan kedves... Negyedszázada merült föl az a gondodat, hogy Marton- vásáron Beethoven-gyűjte- mény nyíljon, 1958. június 22-én Ortutay Gyula akadémikus nyitotta meg az állandó kiállítást. A kastély két termét töltik meg az első kiadású kották, korai és ritka Beethoven-kiadványok, a zeneköltő magyarországi kapcsolataira vonatkozó dokumentumok. A tárgyak között pedig azt a zongorát kell elsőként említeni, amelyen hajdan Beethoven is játszott, valamint azokat a képeket, szobrokat, amelyek az Apassionata szerzőjét ábrázolják. (Az egyik márvány-portrét állítólag Mestrovic faragta.) A gyűjtemény megnyitásával együtt hangversenysorozat is kezdődött, amelyet azóta is megrendeznek a kastély parkjában nyaranta. Joggal mondhatni, Martonvásár zenei életünkben fogalommá vált. A. L, FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A korszerű mezőgazdasági munkához igazodva a bicskei Búzakalász Termelőszövetkezet vezetősége is igyekszik bővíteni a háztáji ágazat hatókörét. Az igényeket és lehetőségeket felmérve, a múlt évben — mint új formát, az etyeki területen megszervezték az Egyetértés Szőlőtermesztő Szakcsoportot. Mintegy 23 hektáron több mint 70 érdeklődő, illetve szakcsoporttag kapott parcellát a kollektív, együttműködő munkához. S a szakszerű pat- ronálásnak, irányításnak és vállalkozásnak máris jelentkezik az eredménye. A sikeres telepítés, az eredményes indítás után, a Búzakalász Termelőszövetkezet vezetősége nem feledkezett el1 a bicskei érdeklődőkről sem. Az etyeki modellt követve meghirdették a szak- csoportos lehetőséget, s a jól tájékozódott, aktív kikapcsolódásra vágyakozó, ugyanakkor a Galagonyás és Málé- hegy hagyományos, munka- igényes szőlőtermelésétől újabb, korszerűbb megoldásokat keresők azonnal éltek is azzal. Táborállás, közismertebben a Payer-vi'Ila környékén 14 hektár területet tudtak szétosztani a 48 tagú Barátság Szőlőtermesztő Szákcsoport részére. A közös vállalkozással és érdekkel sikerült megalapozni, illetve megteremteni a gazdasági jövőt. A tagok 30 ezer forintos sajáterős befektetéssel — ezen belül jelentős takarékszövetkezeti segítséggel — indultak. Ehhez parcellánként, vagy számokban gondolkodva, hatszáz szőlőtőkeként 75 ezer forint állami támogatást kaptak, amit nem kell visszatéríteni, viszont így az állam elvárja, hogy megkapja, illetve átveheti majd a leszüretel't áru 80 százalékát. A bicskei termelőszövetkezet 35 évre adja a területet, s nem tart igényt másra, mint a kötelező adó megfizetésére, megtérítésére. Ezenkívül a közös gazdaság segít a nagyüzemi munkában, szükség esetén az értékesítésben is. A szakmai irányítás, a szakcsoportok megválasztott intéző bizottsága, elnöksége és ellenőrző bizottsága elégedett a jól sikerült telepítéssel. A gyorsan fejlődő, életre való, betegségekre ellenálló fajta egysíkú függönyműver lése, a remélt termés bizonyára tovább népszerűsíti majd Bicskén is az áruszőlőtermelést. S mindez a szabadidős igények kielégítésére, a népgazdaság szempontjából is fontos pezsgőalapanyag biztosítása mellett, nagy szakmai és erkölcsi segítséget adhat, a több mint száz hektáros, egybefüggő, bicskei szórványszőlők rekonstrukciójához. Dunántúlt napló Üj üzletet nyitott a Mohácsi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Palo- tabozsokon. 800 000 forintért átala kitt ott ák és egybevonták az eddig kis vegyesboltot és a vallairével nagyobb háztartási és élelmiszerboltot. Az új nagy üzletnek az eladótere ugyan nem nőtt, de raktára 50 négyzetméterrel nagyobb. Ellátták hűtőkamrával, mélyhűtőpulttal, rendszeresen szállítanak hűtött árut, például csirkét és készételt. Többféle tölteléket is visznek rendszeresen Palota- bozsok új üzletébe. Kéthetenként kapják az árut a Bajai Hűtőházból és a Baranya megyei Húsipari Vállalattól. önkiszolgáló rendszer is gyorsítja a forgalmukat. így a régebbi bolt havi 120—150 ezer és a régi nagyobb üzlet havi 350 ezer forintos forgalma helyett most havonta 5—600 ezer forintos forgalomra számítanak. SOMOGYI Az üdülési főidényben mintegy félmillió, egyidejűleg ott-tartózkodó nyaraló- vendég és helybeli lakos zöldség-, gyümöilcsellátása a feladat a Balaton partján. Az ország minden részéről érkeznek naponta friss áruval vagonok, teherautók, hogy a hozzávetőlegesen 1200 kereskedelmi egységnek biztosítsák az állandó utánpótlást. Megfelelő választék várja a vásárlókat burgonyából, paradicsomból, paprikából, meggyből, őszibarackból és más terményekből. A kereskedelmi munka megkönnyítésére, a balatoni ellátás színvonalának emelésére a Somogy megyei Zöldért Vállalat Siófokon nagybani piacot alakított ki, ahol mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek, társulások és kiskert- tulajdonosok értékesíthetik termékeiket a viszonteladók számára. Az adás-vétel könnyítésére, az új piacon hasznos szolgáltatásokat nyújt a vállalat. Targoncákat kölcsönöz, telex- és telefonösszeköttetést biztosít, hűtőtár Diójában megőrzi az árut, s lehetőséget teremt a termékek bizományosi átvételére, értékesítésére. A siófoki ipartelepi úton kialakított új piac hétfőn, szerdán és pénteken fart nyitva délután 3 órától este fél 10-ig. PETŐFI NÉPE Kiskunhalason az elmúlt évben 28, az idén pedig már 26 gazdasági munkaközösség alakult, melyek közül 35 a vállalatok keretében működik. Vállalati gazdasági munkaközösséget hoztak létre a Ganz-MÁVAG-gal, a Fémmunkás gyárban, a KUNÉP- nél, a Vízműnél, a Kötöttárugyárban, a Fa- és Építőipari Szövetkezetnél, a Fogtechnikai, a Baromfifeldolgozó, valamint az Olajtervnél. Ezek a gmk-k általában a cégük profiljába tartozó tervező, kivitelező, gyártó, karbantartó tevékenységet végeznek, jól kiegészítve a kenyeret adó munkahelyük tevékenységét A magánjsillegű gazdasági munkaközösségek többnyire szolgáltató tevékenységet végeznek, elektromos gépek, miérőműszerek tervezésével, gyártásával, karbantartásával foglalkoznak. Készítenek műanyag reklámszatyrot, vállalnak villany- és gázszerelést, belsőépítészeti munkákat, általános mezőgazdasági szó 1 gá 11 a tást, autója ví tást, szennyvízszippantást, sőt takarítást is. A gmk-ik közül eddig mindössze három szüntette meg tevékenységét. Hívószámunk: 05 Szakhatósági tevékenység Először a „szakhatóság” kifejezés értelmét kell tisztáznunk. Ugyanis — bár a szó tökéletesen fedi tartalmát — sokan nincsenek vele tisztában. A pontos meghatározáshoz az állami tűzoltóság jogállásából kell kiindulni. (Hangsúlyozzuk az „állami” szót, mert a' községi önkéntes és a vállalati tűzoltóságok nem rendelkeznek hasonló jogokkal.) Az állami tűzoltóság alapvetően államigazgatási szerv. Ebből következik, hogy tevékenysége során — kivéve a tűz- és kárelhárítást — mesz- szemenően figyelembe kell venni az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény előírásait. Ugyanakkor egy törvény- erejű rendelet egyrészt kimondja, hogy az állami tűzoltóság minden tűzvédelmi ügyben jogosult (és természetesen köteles is) eljárni, másrészt szakhatósági közreműködést biztosít az olyan, tűzvédelmet is érintő ügyekben, amelyekben a döntés joga más szerv kezében van. Itt jegyezzük meg, hogy a tűzoltóság csak egy a sok szakhatóság között. Ilyen jogosultsága van a rendőrkapitányságoknak, a KÖJÁL-nak, a Műemléki Felügyelőségnek, a Polgári Védelmi Parancsnokságnak, az útügyi, vas-v úti, postai és távközlési szervek nek, megyei múzeumoknak, az energiafelügyeletnek, a természetvédelmi hivatalnak, a vízügyi hivatalnak stb. Tehát arról van szó, hogy. az államigazgatási szerv, mielőtt döntene valamilyen ügyben, kikéri az érdekelt egyéb hatóságok (ilyen esetekben szakhatóságok) szak- véleményét, az úgynevezett szakhatósági állásfoglalást. Ezek a szakhatóságok a saját szakterületükön belül észrevételeket, javaslatokat, kikötéseket tehetnek. A döntésre jogosult szerv viszont köteles a határozatába befoglalni az észrevételeket, ugyanis igy válik a szakhatósági állásfoglalás határozati kötelezettséggé. Nézzük, melyek azok a területek, amelyeken a tűzoltóság szakhatóságként működik közre. Az esetek döntő többségét a beruházások teszik ki. Ezen belül háromszor is lehetőség van a tűzvédelmi előírásoknak érvényt szerezni: a területfelhasználási, az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárások során. Mindhárom engedélyező határozatot az illetékes építésügyi hatóság adja ki, természetesen az érdekelt szakhatóságok állásfoglalásának figyelembevételével. Illik tudni, hogy a szakhatóságok nem kötelesek részt venni az eljárásokon, ugyanis a tervezők, a beruházók és a kivitelezők külön felhívás nélkül is érvényre kell juttassák a létesítésre vonatkozó legkülönbözőbb előírásokat sőt a tervezők erről külön írásos nyilatkozatot is készítenék. Ezt megerősíti az 1035/1967. sz. kormányrendelet, amely kimondja, hogy amennyiben az általános érvényű, vagy eseti hatósági előírások alapján az ügy elbírálható, a szakhatóságok igénybevételét mellőzni kell. Nem csökkenti a tervezők felelősségét a konzultáció lehetősége. Egy-egy nagyobb beruházás előtt és az építkezés ideje alatt gyakran felkeresik a tűzvédelmi hatóságokat a vitás, vagy nem egyértelmű kérdések közös megoldása érdekében. Például a paksi atomerőmű ügyében évente mintegy száz alkalommal folytattunk megbeszélést a tervezőkkel, kivitelező vállalatokkal és a beruházóval. A területfelhasználási és az építési engedélyezési eljárásokon általában nem veszünk részt, mert az addig felmerülő problémákat a konzultációk során tisztázni lehet. Minden esetben megjelenünk azonban a használatbavételi engedélyezési eljárásokon. Ekkor ellenőrizhető, hogy a tervező ténylegesen figyelembe vette-e az előírásokat, a kivitelező vállalatok pedig mennyire tértek el a jóváhagyott tervektől. Meggyőződünk a létesítmény biztonságos használatának feltételeiről : rendeltetésszerű üzemeltetés közben tűz vagy robbanás ne következhessen be, illetve ha mégis előfordulna, az minél kisebb kárt okozzon. Fontos szempont a tűzoltó felszerelések, berendezések és az oltóanyag megléte is. Amennyiben tűzvédelmi vonatkozásban mindent rendben találunk, hozzájárulunk a használatbavételi engedély kiadásához. Kisebb, az emberek és az épület biztonságát nem veszélyeztető hibák esetén kikötéseket teszünk, míg alapvető, súlyos hiba észlelése során megtagadjuk a hozzá j árulásunkat. A szakhatósági tevékenység nagyságát bizonyítja, hogy megyénk területén az elmúlt évben közel 300 építési és 550 használatbavételi eljáráson működtünk közre. Másik ilyen terület az egyedileg (esetleg csak egy megyében) alkalmazásra kerülő új építési anyag, szerkezet, tűz- és robbanásveszélyes anyag, gép, berendezés, technológia engedélyezése. Ilyen esetekben is a tűzvédelmi szakismeretek felhasználásával segítjük elő a biztonságos üzemeltetést. (Tolna megye tűzoltótisztjei között gépész-, villamos-, vegyész-, és építészmérnökök, üzemmérnökök irányítják, illetve látják el ezt a szakterületet.) Az országos tendenciához hasonlóan megyénkben is egyre több vállalat fokozza raktárainak, berendezéseinek tűzbiztonságát beépített füst- és hőérzékelőkkel. Ezek a modern felszerelések a veszélyhelyzet észlelésével egy időben automatikusan jelzik a kritikus állapotot egy központban, ahonnan a további intézkedést el lehet végezni. Gyakran összekapcsolják az érzékelőket önműködő oltóberendezéssel is. Ilyenek vannak a tűzveszélyes folyadéktároló tartályokon (habbal oltó), a számítógép-központokban (halonnal oltó), a színházak függönylocsolóinál (vizzel oltó). A paksi atomerőműnél mindhárom típus, sőt különböző kombinációjuk is megtalálható. Az ilyen tűzvédelmi berendezések tervezése és telepítése során is szakhatóságként működünk közre. Első pillanatban öncélúnak hangzik, ha azt mondjuk, hogy szeretnénk minél kevesebb szakhatósági munkát végezni. Más szempontból nézve viszont rögtön nyilvánvalóvá válik: ez elsősorban a vállalatok és az állampolgárok érdeke. Ugyanis azt jelentené, hogy a tervezők, beruházók és kivitelezők mész- szemenően figyelembe vennék az érvényben lévő jogszabályokat, szabványokat. Ez pedig a biztonságos munkavégzés és otthoni élet egyik fontds előfeltétele. Tolna megyei Tűzoltó-parancsnokság Műemlékvédelmi tanácskozás Kedden Nyíregyházán megkezdődött a műemlékeink védelméért tevékenykedő társadalmi testületek — a műemlékvédelmi albizottságok — országos tanácskozása. A megnyitón, amelyen jelen volt Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, Korcsog András művelődési államtitkár és Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes tartott előadást a műemlékvédelem ágazati irányításáról, majd pedig Molnár Béla beszélt a műemlékvédelem és a társadalom kapcsolatairól. Mindketten hangsúlyozták, hogy az adott, közismerten nehéz gazdasági körülmények közepette különösen nagy jelentősége van a múlt emlékeinek megóvásában és őrzésében, a társadalmi testületeknek, a társadalmi összefogásnak. Az e téren végzett kiemelkedő munka elismeréseként a plenáris ülés végén Ábrahám Kálmán kitüntetéseket adott át azoknak, akik különösen kiemelkedő szerepet vállaltak a hazai műemlékvédelemben. A Hajdú- Bihar megyei műemléki albizottság a „Magyar Műemlékvédelemért” kitüntetést kapta meg; hatan a Szocialista Kultúráért, heten pedig a Kiváló Munkáért jelvényt vették át. Huszonöt éve nyílt meg a martonvásári Beethoven-gyűjtemény Nyáron hangversenyek színtere a park
