Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-29 / 152. szám

i/rn'ie AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam 152. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. június 29., szerda Mai számunkból SZEKSZÁRDON ÜLÉSEZETT A SZÖVOSZ ELNÖKSÉGE (3. old.) HÍVÓSZÁMUNK: 05 (4. old.) RÉSZES ARATÓ KERESTETIK (5. old.) KILENCEDSZER A GEMENCI NAGYDÍJÉRT (6. old.) A sztarosztAk HAZATÉRTEK... (3. old.) Párt- és állami vezetők találkozója Moszkvában 1983. június 28-án Moszkvában találkoztak a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége párt- és állami vezetői. A találkozón részt vett: A Bolgár Népköztársaság részéről Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitká­ra, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BNK Minisztertanácsának elnöke, Dobri Dzsurov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BNK nemzetvédelmi minisztere, Petr Mladenov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BNK külügyminisz­tere. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnöke, a küldöttség vezetője, Lubomír Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZK kormányának elnöke, Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSKP KB titkára, Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tag­ja, a CSSZK külügyminisztere, Martin Dzur, a CSKP KB tagja, a CSSZK honvédelmi minisztere. A Lengyel Népköztársaság részéről Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke, a küldöttség vezetője, Józef Czyrek, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a LEMP KB titkára, Stefan Olszowski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, az LNK külügyminisztere, Flórian Siwicki, a LEMP KB Politikai Bizottságának póttagja, nemzetvédelmi mi­niszterhelyettes, a lengyel néphadsereg vezérkari főnöke. A Magyar Népköztársaság részéről Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője, Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MNK Minisztertanácsá­nak elnöke, Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, az MNK külügyminisztere, Csémi Károly, az MSZMP KB tagja, az MNK Honvédelmi Minisztériumának államtitkára. A Német Demokratikus Köztársaság 'részéről Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bi­zottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársa­ság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsának elnöke, Heinz Hoffmann, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, az NDK nem­zetvédelmi minisztere, Oscar Fischer, az NSZEP KB tag­ja, az NDK külügyminisztere. A Román Szocialista Köztársaság részéről Nicolae Ceau- sescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője, Constantin Dascalescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK kormányának első minisz­tere, Constantin Olteanu, az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának tagja, az RSZK nemzetvédelmi mi­nisztere, Miu Dobrescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RKP KB titkára, Stefan And- rei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának pót­tagja, az RSZK külügyminisztere. A.Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről Jurij Andropov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a küldöttség vezetője, Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZSZKSZ Minisz­tertanácsának elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, az SZSZKSZ Minisztertaná­csa elnökének első helyettese, az SZSZKSZ külügyminisz­tere, Dmitrij Us-tyinov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, az SZSZKSZ honvédelmi minisztere. A találkozó résztvevői véleményt cseréltek a nemzetközi helyzetben az utóbbi időben végbement változásokról, és közös nyilatkozatot fogadtak el. Közös nyilatkozat A találkozó résztvevői ele­mezték az európai és a világ- helyzetet, és szocialista álla­maik nevében aggodalmukat fejezték ki a feszültség éle­ződése, a nemzetközi kapcso­latok destabilizálódása és a katasztrofális következmé­nyekkel járó nukleáris hábo­rú veszélyének növekedése miatt. Szükségesnek tartják felhívni minden ország és nép figyelmét e veszélyekre. A találkozón megerősítet­ték a Varsói Szerződés tag­államai Politikai Tanácskozó Testületének 1983. január 5-i prágai ülésén elfogadott po­litikai nyilatkozat értékelését és következtetéseit a nemzet­közi helyzet alakulásáról. A népek, valamennyi hala­dó és békeszerető erő eltö­kéltsége egyire növekszik, hogy véget vessenek a fegy­verkezési hajszának, térjenek át a leszerelésre, különösen a nukleáris leszerelésre és biztosítsák minden állam fej­lődését az együttműködés, a biztonság és a béke szelle­mében, az egyenjogúság, a szuverenitás és a nemzeti függetlenség feltételei között. (Megerősítették a prágai politikai nyilatkozat követ­keztetéseit azokról a negatív tényezőkről is, amelyek éle­zik a nemzetközi helyzetet. Az utóbbi időben mindezek még erőteljesebben éreztetik hatásukat Példátlan méreteket ölt a fegyverkezési hajsza. Az USA és egyes szövetségesei maguk sem titkolják, hogy tevékeny­ségükkel a katonai fölény elérésére törekednek. Né­hány nyugat-európai NATO- országban hozzáfogtak tá­maszpontok létesítéséhez új amerikai közép-hatótávolsá­gú nukleáris rakéták telepí­tése céljából. Folyik a földi telepítésű, a tengeri és a légi állomásoztatású úi hadászati nukleáris eszközök gyártása A Kádár János vezette magyar delegáció a szocialista or­szágok párt- és állami vezetőinek keddi moszkvai talál­kozóján és rendszerbe állítása. Hadi célokat szolgáló kozmikus rendszereket dolgoznak ki, amelyek egyaránt képesek csapást mérni a világűrben és a földön lévő célpontokra. Minőségileg új hagyományos fegyverrendszereket feljesz- tenek ki, amelyek tömeg­pusztító hatása a nukleáris fegyverekéhez hasonló. Ro­hamosan nőnek a — népek vállára súlyos teherként ne­hezedő — katonai kiadások. Ebben a helyzetben a ta­lálkozó résztvevői hangot ad­nak aggodalmuknak, hogy nincs előrehaladás a fegy­verzetkorlátozási és csökken­tési tárgyalásokon. Ez érvé­nyes mind az európai nuk­leáris fegyverzetek korláto­zásáról és a hadászati fegy­verzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokra, mind a genfi leszerelési bizottság munká­jára és a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről fo­lyó bécsi tárgyalásokra. A találkozó résztvevői ar­ra is felhívják a figyelmet, hogy miközben a fegyverke­zési bajszát szítják, nyilatko­zatok hangzanak el a fegy­verzetkorlátozási és csökken­tési tárgyalásokon tanúsított állítólagos rugalmasságról, és azít a hamis tételt han­goztatják, mintha a katonai potenciál növelése a népek békéjét és biztonságát szol­gálná. A találkozón képviselt államok határozottan eluta­sítják ezt a politikát. A nemzetközi helyzetet to­vább élezi a fokozódó impe­rialista erőpolitika és diktá­tum, amely az államok kö­zötti konfrontáció, az „érdek­szférák” megszilárdítására és újrafelosztására irányul, csakúgy, mint az imperializ­mus agresszív cselekedetei­nek szaporodása. Gyakorib­bá válnak a szocialista és más államok belügyeibe való beavatkozási kísérletek, ká­rokat okoznak a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsola­toknak, ellenséges kampá­nyokat folytatnak a szocialis­ta országok ellen és a nyo­más egyéb módszereit alkal­mazzák. A világ különböző térségeiben meglévő háborús feszültséggócok és válság- helyzetek még bonyolultab­bá válnak és újak keletkez­nek, nő annak a veszélye, hogy eziek kiszélesednek. Szá­mos független állam ellen folyik hadüzenet nélküli há­ború, erősödik a nemzeti ér­dekektől idegen külföldi ka­tonai jelenlét. Az új világ- gazdasági rend megteremté­sének igazságos követelése elutasításra talál, tovább mé­lyül a szakadék az országok gazdasági fejlettsége között. E politika merőben ellen­tétes Európa és az egész vi­lág népeinek alapvető érde­keivel és törekvéseivel, ame­lyek oly erőteljesen nyilvá­nulnak meg a személyiség és a nemzetek szabad, ember­hez méltó és békés létezés­hez való jogának biztosítását követelő háborúellienes tö­megmozgalmakban, a parla­mentek, tudósok, orvosok, valamint a széles közvéle­mény képviselőinek megnyi­latkozásaiban és az olyan nemzetközi találkozón, mint „A békéért és az életért, a nukleáris háború ellen” elne­vezéssel nemrég Prágában megtartott vnlágfórum. A találkozó résztvevőinek véleménye szerint a mostani helyzet minden állam és min­den nép előtt felveti a kér­dést: miként gátolható meg, hogy e veszélyek tovább fo­kozódjanak, miként akadá­lyozható meg, hogy a világ katasztrófába sodródjék. A moszkvai találkozón képvi­selt szocialista államok az 1983. január 5-i prágai poli­tikai nyilatkozatban széles körű programot terjesztettek elő a nemzetközi feszültség csökkentésére, a háborús ve­szély elhárítására. Megerősítik, hogy ez a program időszerű és érvé­nyes, ismételten fellépnek a nukleáris fegyverkezési ver­sennyel és mindenfajta ka­tonai versengéssel szemben, (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdte tanácskozását a KGST Végrehajtó Bizottsága Moszkvában kedden meg­nyílt a KGST Végrehajtó Bi­zottságának 106. ülése. A tag­országokat a tanácskozáson az illető ország miniszterel­nök-helyettese, állandó KGST-képviselője képviseli. A magyar küldöttséget Mar­jái József miniszterelnök-he­lyettes vezeti. Mint a vb megnyitása előtt tartott sajtótájékoztatón el­mondták, a kétnapos tanács­kozás résztvevői'’ többek kö­zött megvitatják azokat a gazdasági, együttműködési feladatokat, amelyek sokol­dalú öszehangölását a KGST- szervek a XXXVI. tanács­ülés megbízása alapján az 1986—90-es, illetve az azt kö­vető időszakra kidolgoztak. Ez szorosan összefügg a tu­dományos-műszaki együtt­működéssel és módot ad arra, hogy a tagországok közvetle­nül megkezdjék a következő öt évre szóló népgazdasági tervek összehangolását. Tárgyainak annak az 1982. június 10-én aláírt sokoldalú keretegyezménynek a meg­valósításáról, amely az ipari robotok szakosított és koope­rációs gyártásának kidolgo­zásáról és megszervezéséről intézkedik. Az egyezmény végrehajtása — mondották — egészében jól halad, a KGST-országokban már több, mint 200 ipari robottípus ter­veit dolgozták ki. A vb értékeli ezt a munkát és kijelöli, milyen úton lehet meggyorsítani e fontos nép- gazdasági feladat megoldását, közte az ipari robotmanipu- látorok egységes rendszeré­nek megteremtését. A végrehajtó bizottság ülé­sének résztvevői megvitatják továbbá a KGST XXXVII. tanácsülésére előkészített anyagokat is. Hazánkba érkezik a török miniszterelnök Bülend Ulusu, a Török Köztársaság miniszterelnöke, Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghívá­sára ma hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. Sikerült az összekapcsolás A kedd déli órák óta újabb szovjet tudományos űrkomp­lexum kering a Föld körül. Vlagyimir Ljahov és Alek- szandr Alekszandrov a több­szöri pályamódosítás és a kö­zelítési manőverek elvégzése után moszkvai idő szerint 14 óra 46 perckor kapcsolta ösz- sze űrhajóját, a Szojuz T—9- et a Szaljut—7 űrállomásból és a Kozmosz—1443 jelű mes­terséges holdból álló űregy­séggel. Ezzel egy — minden elődjét felülmúló — nagy méretű űrkomplexum jött létre, amelynek teljes földi súlya 47 tonna. Az előző, Szaljut—6 jelű űrállomás két szállítóűrhajóval összekap­csolva is csák mintegy 33 ton­na súlyú volt. A sikeres összekapcsolás után Lj'áhov és Alekszandrov megkezdte a programban elő­írt feladatai teljesítését. Az olasz kereszténydemokraták súlyos választási veresége dolini pártja, a Republikánus Párt mindeddig nem tapasz­talt sikert könyvelhet el: az 5 százalék feletti eredményt aláhúzza, hogy Torinóban és Milánóban a mintegy 12 szá­zalék körüli szavazataránnyal a harmadik politikai erővé lé­pett elő. Az eredmények meglepték a Kereszténydemokrata Pár­tot. Mauro Bubbico, a párt egyik vezetője közölte, hogy mára összehívták a KDP ve­zetőségét. A La Repubcblioa úgy értesült, hogy sor kerül­het a KDP rendkívüli kong­resszusára is. Rómában nagy lelkesedés­sel fogadták, ünnepelték az OKP sikerét. Még az éjszaka ezrek gyülekeztek a párt székháza előtt, melynek er­kélyén megjelentek a párt vezetői, valamint az OKP- val közös listán induló Prole­táregység Párt irányítói. Enrico Berlinguer kijelen­tette, hogy a választás „egy­értelmű ítélet a KDP-irányí- totta kormányok módszere felett”. Az OKP főtitkára alá­húzta, hogy a szavazás meg­hiúsította a centrista kor­mánytöbbség reményét. És ha hiányzanak is a számsze­rű feltételek a baloldali többséghez, első alkalom kí­nálkozik, a Kereszténydemok­rata Párt nélküli demokrati­kus többség kialakítására — mondta az OKP főtitkára. A Kereszténydemokrata Párt súlyos vereségével járt az előrehozott választás Olaszországban. Ez a legfon­tosabb eredménye a vasárnap és hétfőn tartott szavazásnak. A kedden közzé tett össze­sítés szerint a képviselőház­iban a KDP 32,4 százalékra esett vissza az 1979-!ben elért 38,3-ról az Olasz Kommunis­ta Párt 30,8 százalékot ént el, ez 7 tizeddel kevesebb, mint a négy évvel ezelőtti ered­mény. Az újfasiszta párt 1,6 százalékkal haladta meg legutóbbi eredményét. A szavazatok eredményé­ből kitűnik, hogy a Keresz­ténydemokrata Pánt a válasz­tás első számú vesztese. Ugyanakkor megerősítette helyzetét az OKP és mint a részeredmények is tükrözik, minimális különbséggel szo­rult a második helyre. Több nagyvárosban azonban jelen­tős fölénnyel vált az első párttá. így például Milánó­ban, ahol a választók 27,4 szá­zaléka szavazott a kommu­nista párt képviselőjelöltjei­re, míg a KDP 21.9 százalé­kot kapott. Velencében 31.9— 21,9 az arány az OKP javára. Megállapítható, hogy bár növelte szavazatainak számát a szocialista párt, politikai irányvonala nem kapta meg a várt támogatást. A volt mi­niszterelnök, Giovanni Spa-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom