Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-25 / 149. szám
8 tÍÉPCUSÁG 1983. június 25. Lengyelország A hajózás tervei A KGST-tagállamok külkereskedelmi forgalmának 9 százaléka a lengyel külkereskedelemből származik. Ennek a forgalomnak a nagysága határozza meg többek között a kereskedelmi flotta méreteit és összetételét is. Jelenleg a lengyel kereskedelmi flotta tekintélyes megrendelések kiszolgálására képes'. Az ország árut fuvarozó vízi járműveinek űrtartalma teszi ki például a KGST-országok ugyanilyen rendeltetésű hajói teljes űrtartalmának 11 százalékát. A szocialista államok közül Lengyelországé a legtöbb vegyszerszállító hajó — űrtartalmuk az össz-űrtartalom 88 százalékát alkotja —, s konténerszállító hajóik befogadóképessége is jelentős. De legalább ugyanilyen fontos, hogy a lengyel hajók átlagos életkorukat tekintve fiatalabbak, mint a partnerországok megfelelő vízi szállítóeszközei. A KGST-tagállamok kereskedelmi flottáiban az állomány 51 százaléka 10 évnél nem régebben épült hajókból áll. Lengyel- országban ez az arány 69 százalékos. A felsorolt előnyök mellett persze vannak gondjaik is. Bővítésre és korszerűsítésre szorul például a tramphajó- flotta. Ezek — az elnevezésükből is kitűnően — nem rendszeresen közlekedő járatok jól kiszolgálják a hazai és a külföldi kikötőket, ha erre szükség van, s a megrendelésektől függően értékes devizabevételekhez juttathatják az államot. Nyilvánvaló gazdasági érdek tehát üzemeltetésük, s újak beállítása a forgalomba. Szüksége volna a kereskedelmi flottának több RO-RO hajóra is. A név a Roll-on-Roll-off — rágördülni-kigördülni — angol kifejezés rövidítéséből származik. Ezeknek a hajóknak az orrukon, tatjukon, vagy 'oldalukon vágott széles kapunyílásán át viszik be, illetve szállítják ki a rakományt targoncák, trélerek segítségével. így a rakodás gyorsabb és közvetlenül bonyolódik a kikötői daruk igénybevétele nélkül. Hasonlóképpen több hűtőhajó is előnyére válna a flottának. Sürgős szükség van a hajójavító-kapacitás bővítésére a saját szükségletek és a külföldi igények kielégítése érdekében. Ez utóbbi ugyancsak devizabevételi forrást jelentene. Jelenleg a hajójavító üzemek azonban a hazai szükségleteknek is csak 65 százalékát tudják kielégíteni. Nemrégiben a lengyel nemzetgyűlés megvitatta a tep- gergazdaság fejlesztése programját. A tervek szerint a tramphajó-flotta állománya a jövőben újabb hajókkal gyarapodik. Növekszik a szállítások mennyisége is. 1982- ben a kereskedelmi flotta 31,3 millió tonna árut szállított, 1985-ben várhatóan 33— 34 millió tonna áru továbbítására kell vállalkoznia a flotta személyzetének. Gyorsabb ütemű fejlődés csak a nyolcvanas évek második felében képzelhető el. A hajójavító tőkésexport-szolgláta- tások értéke — állandó árakon számítva — 67 millióról 77 millió dollárra növekszik. Jugoszlávia Szkopje színháza Színházat avattak a közelmúltban Szkopjében. A Macedón Nemzeti Színház új épületében megnyitó díszelőadás keretében mutatták be Zsivko Csingo „Makovejski praznicki” című drámáját. A Macedón Nemzeti Színház régi épülete az 1963-as súlyos földrengés idején semmisült meg. A Vardar folyó partjára telepített új színház építése tíz évet vett igénybe. Az impozáns, hófehér palotát ljubljanai építészek tervei alapján macedón mesterek építették fel. A csaknem 3 ezer négyzetméter területű épület összköltsége mintegy 450 millió dinár volt. Nagyszínpada 1970, kisszínpada pedig 450 négyzetméter. Szakértők véleménye szerint a szkopjei palota jelenleg Európa legkorszerűbb színházi épülete. A díszleteket, a színpadokat mozgató, a fény- és hanghatásokat szabályozó szerkezetek a műszaki fejlődés legújabb eredményeit tükrözik. Csehszlovákia Étlapgyűjtemény Nem mindennapi gyűjteménnyel rendelkezik Alois Jurca, a Pöstyéni Állami Fürdőigazgatóság alkalmazottja. A főpincér 56 év alatt több mint 500 különleges étlapot gyűjtött össze. Kollekciójában európai, indiai, japán, kínai étlapok egész sora látható. A gyűjtemény darabjai a szakértők szerint rendkívül értékesek. Tartalmuk alapján következtetni lehet korukra, továbbá az évszakra, sőt arra az éghajlati övezetre is, amelyben készültek, és nem kevésbé arra a társadalmi eseményre, amelyre összeállították a menüt. A hetvenöt éves nyugalmazott főpincér, aki több évtizede a szlovákiai gasztronómiai vetélkedők szak- zsürijének elnöke, nemcsak magának tartogatja gazdag szakmai és gyűjtői tapasztalatait. Az elmúlt évtizedekben sok fiatal vendéglátóipari szakember tanulta meg tőle a szakma ismeretét és a vendéglátás fortélyait. Múzeumoknak is díszére lehetnének azok a szamovárok, amelyeket a tyumenyi hegesztőmunkás, G. Szidorov gyűjtött össze. A gyűjteményben harminc, különböző mesterek kezéből származó, különböző korokban készült teafőző alkalmatosság van. A legrégibb szamovárt Szent- pétervárott készítették csaknem kétszáz évvel ezelőtt. A gyűjtemény első darabja fül- és kiöntőcsap nélkül, horpadt oldallal került a gyűjtőhöz. Amikor Szidorov a restauráláshoz látott, fölkiáltott: „De hiszen ez nem is szamovár, ez egy valódi bajnok” ugyanis az ősi orosz teaszerszám oldalát 12 érem díszítette, amelyeket a gyártó cég különböző kiállítások díjaként kapott a múlt század végén, s e század elején. Később a „bajnok” szamovár pontos mására bukkantak Jasznaja Poljanaban, Tolsztoj múzeum-házában. Vietnam Falusi oktatás egykor és ma A közoktatás fejlődését jól példázza a VSZK déli országrészének egyik községe, a Nha Be járásbeli Tan Thuan. Ezt a meglehetősen nagy, mintegy 25 ezer lelket számláló települést annak idején a bábkormány felvette urbanizációs fejlesztési programjába. Mindez azonban nem jelentette azt, hogy gondoskodtak volna a lakosság ismereteinek gyarapításáról és a gyermekek iskoláztatásáról. Tan Thuanban ebben az időben — az úgynevezett fejlesztések ellenére is — csak néhány magániskola működött. Nem csoda tehát, hogy a lakosság nagyobb része írástudatlan maradt. Vietnam felszabadulása után a kormány első gondja volt, hogy változtasson a helyzeten. Állami segítséggel és a lakosság hozzájárulásával számos épületet az oktatás céljaira vettek igénybe, új tantermeket építettek. A most folyó iskolaévben már ötezer gyermek tanul a község általános iskoláiban, s a bölcsődékben, óvodákban gondozott kisgyermekek száma eléri az ötszázat. Jó úton halad a felnőttoktatás is. Jelenleg 13 kiegészítő iskolai részleg működik felnőttek és olyan fiata lók számára, akik koruknál fogva kimaradtak az iskoláztatási programból. Az esti tanfolyamokon heti két alkalommal vehetnek részt a tanulni- és tudnivágyók. Több citrom, mandarin, tea A Szovjetunióban új tea- és szubtrópikus kultúrákat termesztő Össz-szövetségi Tudományos-Termelési Egyesülés jött létre. Egyik intézete Szuhumiban található. Munkájának három fő iránya van: a citrusfélék, a tea és egy viszonylag új növény, a fejhoa kutatása, amelyet az ország Fekete-tenger melléki gazdaságaiban az utóbbi években honosítottak meg. A citrusfélék fejlődésének sokéves tudományos megfigyelése lehetővé tette, hogy a nitrogéntartalmú műtrágyák alkalmazásának egészen új, nagy hatékonyságú módszerét dolgozzák ki. Korábban évenként 250—300 gramm műtrágyát szórtak ki egy bokorra kétszeri alkalommal. Most harmadszor is, augusztusban, gyümölcséréskor trágyázzák a citrusültetvényeket, amikor is a következő évi termés rügyei képződnek. A trágyázás eredményeképpen a növények jobban telelnek, könnyebben elviselik a hideget. Az új rendszerű trágyázás már évek óta jó eredményeket hoz, a mandarin terméshozama több mint 30 százalékkal emelkedett. A mandarin termelésének növelésére a másik lehetőség, bizonyos mikroelemeknek, a cinknek és a bornak a talajba juttatása, Most még nem tudják minden szempontból értékelni ezt a módszert, de kétségtelenül termésnövekedést ígér. A nagyüzemi termelésben széleskörűen elterjedt az új teafajta, amely a holhida nevet kapta. Kitűnőek a tulajdonságai, a terméshozama 50 százalékkal magasabb, mint a többi fajtáé, és jól alkalmazkodik a gépi szedéshez. A szuhumi intézet a fejhoa termesztésének a kezdeményezője. Ez a kultúra négy-öt fokkal hidegebbet is eltűr, mint a citrusfélék, gyümölcsének tápértéke pedig ugyanolyan jó. Gyümölcse ízre és aromájában az ananászra és a földi eperre emlékeztet, C, B, P vitaminokat és az emberi szervezet által köny- nyen hasznosítható jódot tartalmaz. Gyümölcsét elsősorban frissen fogyasztják, de készíthető belőle dzsem, lekvár, kompót és alkoholmentes üdítő ital is. Erdőkilermelo hulladékhasznosítás az NDK-bau Ha az NDK minden háztartásában havonta csupán egy kilogramm használt papírt összegyűjtenének — és ennyi hulladék mindenképpen keletkezik egy-egy családnál —, akkor évente 960 ezerrel kevesebb fát kellene kivágni. Szigorú kormány- határozat írja elő az erdők, a faállomány védelmét a Német Demokratikus Köztársaságban. Még a saját kertjében sem vághat ki senki engedély nélkül fát. S ha megkapta egy elöregedett gyümölcsfa kivágására a tanácstól az engedélyt, a kivágott fát haladéktalanul életképes csemetével kell pótolnia ... Az ország területének 27 százalékát borítja erdő, összefüggő erdőség található a hegyvidékeken és a nyugati országhatár mentén, Berlin környékén, a fővárostól délre, egészen Drezdáig, valamint az északi tóvidéken. 200 FÁT „FOGYASZTUNK EL” Az NDK-beli erdők faállománya — főleg fenyvesekből, tölgy- és bükkfákból áll. Az erdőket sok veszély fenyegeti: a fák kidőlhetnek a hó súlya alatt, szélviharok csavarhatják ki a sok évtizedes, százados faóriásokat, szú, vörösfenyőmoly, lucfenyőlégy, erdeifenyő-pók pusztíthatja őket. A tűz is Az Elba egyik holt ága, védett terület nagy veszély: különösen hosszan tartó szárazság idején válhatnak erdőtűz martalékává a fák ezrei. Az erdészek hagyományos módszerekkel és repülőgépes permetezéssel védik a faállományt. Sok tízezer hektáron eredménnyel irtják a kártevőket. Az NDK legkorszerűbb papírgyára a schwedti Az ember élete folyamán mintegy kétszáz fát „fogyaszt el”: — építőanyag, bútor, karácsonyfa, könyv, újság, csomagolóanyag, tapéta stb. formájában. A világon évente 500 millió tonna papírt használnak fel, ebből az NDK-ban egy-egy lakosra 75 kilogramm jut, jóval több, mint a világátlag. Noha az országnak aránylag sok az erdeje, az ipar igényének nem egészen a kétharmadát fedezi. A többit külföldről kell behozni. Ezért különösen nagy jelentőségű az erdőket kímélő papírgyűjtés, illetve a hulladékpapír újrafeldolgozása. A schwedti papír- és kartongyár például kétharmadrészt makulatúrából „él”. A hulladékpapírból persze előbb kivonják a festéket és az egyéb színező anyagokat. A hullmápapírt teljes egészében papírhulladékból állítja elő a schwedti gyár. Itt készítettek először „diétás” papírt, ami annyit jelent, hogy a lehető legkevesebb rostanyagból nyerik a legnagyobb felületet. A DUPLEX-TAPÉTA Ugyancsak a schwedti papírgyártók nevéhez fűződik a duplex tapétapapír előállítása. A kétrétegű tapétának csak a felső rétege nemes papír, az alsó viszont fehérített újságpapír. A tapéta erős, ráadásul az első papírréteg jó nedvszívó tulajdonságánál fogva nagyszerűen ragad a falra. Egy másik ötlet alapján nem vonják ki a festéket a hulladékpapírból, hanem egységesen világosszürkére színezik. Ilyen papírra nyomtatják már évek óta a villamos-, autóbusz-, földalatti-, gyorsvasúti jegyeket, a mozi- és színházi belépőket, a ruhatári cédulákat, a szórólapokat. A HE-WE-TA SIKERE Az NDK második legrégebbi — 1549-ben alapított — papírgyára, amely Wed- derslebenben található, nemrég különösen jó példáját adta a másodlagos nyersanyag okos hasznosításának. A heidenaui cellulóz- és papíripari kutatóintézettel közösen 75 százalék papírhulladékból és 25 százalék fűrészporból, forgácsból készíti He-we-ta márkanevű tapétáját. Átütő sikert aratott vele. KULCSÁR LÁSZLÓ Szamovárgyűjtemény Grúz SZSZK Teaszüret
