Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-21 / 145. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KETTES FOGATOK BAJNOKSÁGA PAKSON (5. old.) vAltozö SZEMLÉLET (3. old.) XXXIII. évfolyam, 145. szám ARA: 1,40 Ft 1983. június 21., kedd Érdekeltség és szabályozás Milyen legyen a mezőgazdaságban a bér- és kereset- szabályozás ? Szakmai körökben évek óta parázs vita folyik erről a kérdésről. A vélemények mind a mai napig a lehető legnagyobb mértékben eltérnek egymástól. Egy dologban azonban nagyjából egységes álláspont alakult ki: a több irányú igényeket egy típusú keresetszabályozással nem lehet kielégíteni. A mezőgazdasági nagyüzemek termelési szerkezete, az ipari- és mezőgazdasági tevékenység aránya, a munkaerő struktúrája, képzettségi szintje nagyon eltérő. E sokszínű, formagazdag, és csaknem másfél ezer gazdálkodó egységből álló ágazat továbbfejlődése a nyolcvanas évtized elején elodázhatatlanná tette a központi keresetszabályozás korszerűsítését. Egyes gazdaságokban például (főként, ahol nagyobb az ipari, vagy a szolgáltató tevékenységek részaránya), több helyütt meg vannak a munkatermelékenység növelésének a feltételei. S annak ellenére, hogy általa a jövedelem is növekedne, lassúbb az előrelépés a lehetőségeknél, mert helyes törekvéseiket nem, vagy csak nehezen tudják összeegyeztetni a központi átlagbértípusú keresetszabályozással. Hasonló helyzetben vannak azok a gazdaságok is, ahová jól felkészült, dinamikus vezetők kerülnek, és viszonylag rövid idő alatt kijavítják a korábbi gazdálkodási hibákat. Az öröklött bérszínvonal korlátját azonban nem tudják áttörni. Nem kívánom tovább sorolni az átlagbér-szabályozás hátrányait, hiszen azok közis- mertek. Van viszont egy — jelenlegi gazdasági helyzetünkben — nem elhanyagolható népgazdasági előnye is: a vásárlóerő-kiáramlás leginkáb ezzel a formával tartható kézben. f i ' j Erre persze rögtön kontrázhat bárki, hogy ez igaz, de egyúttal visszafogja a teljesítményeket is. Ez pedig céljainkkal ellentétes. Kétségtelenül így van, de látni kell, hogy minden keresetszabályozás örök dilemmája: vásárlóerő-kiáramlást szabályozzon-e, vagy pedig ösztönözzön. A mindenkori gazdasági helyzet függvénye, hogy melyik élvezhet elsőbbséget. Könnyen belátható ugyanis, hogy az egyik követelmény behatárolja a másik érvényesülését. További nyitott kérdés a szabályozással kapcsolatban, hogy a kereseteket központilag meghatározott fajlagos mutatókhoz kell-e kötni, vagy nagyobb mértékben kell a vállalati önállóságra támaszkodni. Az év közben kifizetett munkabért kell-e megadóztatni, vagy csak az év végit, esetleg együtt kell szabályozni a jövedelmeket? A jövedelemnövekményben k*ll-e érdekeltté tenni az üzemeket, vagy az egész jövedelemben? Már e néhány felvetett kérdés is azt bizonyítja, hogy nincsenek biztos receptek, egyedül üdvözítő módszerek. A gazdaságpolitikai prioritások függvényében, a köz- gazdasági szabályozó rendszer többi elemével összehangolva kell keresni a jobb megoldást, vagy még inkább a megoldásokat. örvendetes, hogy a nyolcvanas évek elején meg is kezdődött az útkeresés. A mezőgazdasági üzemek 80 százalékára ugyan továbbra is a bérszínvonal-szabályozás érvényes. De az is igaz, hogy a fennmaradó 20 százalékhoz tartozó üzemek kísérletképpen a Pénzügyminisztériummal kötött megállapodás, vagy pályázat nyomán a legkülönbözőbb típusú keresetszabályozási formákkal próbálkozhatnak. Anélkül, hogy ezekre részletesen kitérnék, annyit feltétlenül meg kell jegyezni, hogy e formák mindegyike azonos gazdasági követelményeket közvetít a nagyüzemeknek, csak más módon. Kialakításuknál gondosan ügyeltek arra, hogy valamennyi újonnan bevezetett szabályozási forma mértékrendszere összhangban legyen a népgazdasági terv előirányzataival. Feltétlenül szólni kell arról is, hogy a kísérletezés az üzemek számára sem kockázatmentes. Az ugyanis, hogy a szabályozás a bérkiáramlást összekapcsolja a teljesítményekkel, magában hordja annak a veszélyét is, hogy teljesítménycsökkenés esetén csökkenni fog az üzem dolgozóinak a keresete. Ezért az üzemek kiválasztásánál döntő szempont volt az önkéntesség, a tartósan eredményes gazdálkodás, és a színvonalas számviteli munka. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azok az üzemek tudtak a legjobban élni az új formák adta lehetőségekkel, amelyek már az átlagbér-szabályozás keretei között megtették az első lépéseket belső érdekeltségi rendszerük tökéletesítésére. Ebből máris látszik, hogy bármilyen új keresetszabályozás csak akkor hozhat az üzem számára előnyöket, ha az üzem belső munkaszervezési megoldásai és érdekeltségi rendszere alkalmas a központi keretszabályok befogadására, s az általa közvetített követelményrendszer továbbadására. BOTOS KAROLY Losonczi Pál üzenete a béke-világtalálkozó résztvevőihez Prágába utazott a magyar békedelegáció Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának vezetésével hétfőn elutazott Budapestről az a delegáció, amely hazánkat képviseli a prágai béke-világtalálkozón. A -küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Andrej Barcák, Csehszlovákia budapesti nagykövete is. • kJ Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke üzenetet intézett a prágai béke-világtalálkozó résztvevőihez: „A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében köszöntőm önöket, a világtalálkozó résztvevőit, akik a világ minden részéből, a legkülönbözőbb ideológiai,, politikai, vallási nézeteket valló embertársaik képviseletében gyűltek össze Prágában. Tanácskozásuk már elnevezésében is megjelöli a közös célt: az együttes cselekvést a „Békéért, az életért, a nukleáris háború elhárításáért”. Napjainkban, amikor a fegyverkezési verseny fokozódása és a nemzetközi feszültség éleződése súlyosan veszélyezteti a nemzetközi békét és a biztonságot, különösen fontos, hogy a békeszerető erők képviselői minden lehetséges nemzetközi fórumon folytassák a párbeszédet és megtalálják azt a közös cselekvési irányt, amely megfelel minden nép alapvető és jogos érdekeinek. A magyar nép számos más néppel együtt átélte a háborúk borzalmait, és megszenvedett a békéért. A második világháború befejezése óta kemény, kitartó munkával dolgozó népünk lerakta a szocializmus alapjait. E békében eltelt 38 esztendő alatt népünk életszínvonala soha nem látott mértékben javult, kiszélesedtek demokratikus vívmányaink. Napjainkban egyre nehezebbé váló nemzetközi politikai és gazdasági körülmények között teszünk komoly erőfeszítéseket elért eredményeink megszilárdítására, az előrelépés feltételeinek megteremtésére. Népünk a világ valamennyi népével közösen érdekelt az emberiség jövőjét fenyegető fegyverkezési hajsza megállításában, a kölcsönös biztonság megteremtésében. Az emberiség előtt álló világméretű problémák — az éhínség, a nyomor, az írástudatlanság, a szociális és egészségügyi ellátatlanság, a környezetvédelem, az energiaellátás — úgyszintén ezt követelik. Meggyőződésem, hogy az emberiséget fenyegető nukleáris háború elkerülhető. A haladás, a béke hívei együttesen nagyobb erőt képviselnek, mint a háborús konfliktusokat szítók, és léteznek azok — az enyhülés időszakában létrejött — alapok, melyeken a kölcsönös bizalom erősítésével ki lehet alakítani a különböző társadalmi berendezkedésű országok feszültségmentes viszonyát Biztosítom önöket, hogy a szocialista társadalmat építő magyar nép, a Magyar Nép- köztársaság szövetségesei, a Varsói Szerződés tagállamai oldalán és a világbéke meg- védelmezéséért tenni kész valamennyi jóakaratú emberrel együttműködve az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is következetesen fellép az enyhülés eredményeinek védelmében, a fegyverkezés megakadályozása, a béke megőrzése érdekében. Világtalálkozójuk minden résztvevőjének erőt, egészséget, felelősségteljes munkájához sok sikert kívánok.” Kofil júliusban Moszkvába látogat Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja és Hans-Dietrich Genscher alkancellár, külügyminiszter július elején a Szovjetunióba látogat — jelentették be hétfőn hivatalosan Moszkvában. Aczél György a IX. kerületben Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hétfőn a csaknem 90 ezer lakosú IX. kerület életével ismerkedett. Látogatást tett a nagy múltú, mintegy háromezer dolgozót foglalkoztató Budapesti Húsipari Vállalatnál. Ezt követően Aczél György a kerületi pártbizottságon aktívaértekezleten találkozott a kerületi pártszervezetek titkáraival, vállalatok, intézmények aktivistáival, propagandistákkal, az egyetemi és főiskolai marxizmus—leni- nizmus tanszékek oktatóival. A KB titkárának programja a IX. kerület politikai, állami, társadalmi vezetőivel folytatott tapasztalatcserével zárult. A szünidő első napján A napközisprogramról innen-onnan Az általános iskolás diákok száma megyénkben az elmúlt tanévben 31 508 volt, közülük alsó tagozatba jártak 17 396-an. Ennyi gyerek nyári programjáról kell gondoskodniuk a szülőknek és az iskoláknak a nyári szünet. idején. A diákok már várták ezt a napot, a szülők egy része viszont aggodalommal készült a nyárra, mert gyermeke megfelelő felügyeletét csak jelentős szervező munkával, rokonok és barátok összefogásával tudja megoldani, ha egész nyáron nem akarja napközibe küldeni a gyereket. A nyári napközik szerencsére ma már a legkevésbé sem csak gyerekmegőrzők, minden iskola a művelődési házzal, könyvtárral — ha van úttörő és ifjúsági házzal — összefogva, napra megtervezte a napközik programját. A diákok nagy része egykét hét szervezett úttörőtáborozásban is részt vesz, hasonlónak, vagy ennél többnek is számolhatjuk a szülőkkel töltött szabadságot is. Mit csináltak a napközis diákok, ezen az esőre hajló, hűvös első szünidei napon? — kérdeztük meg néhány iskolában és más intézményben. PAKS, LAKÓTELEPI ISKOLA A hatszáznegyvennyolc fős iskolából tegnap 130-an voltak napközisek, körülbelül ez az arány az egész nyáron, legalábbis átlagosan. Négy napközis csoportot szerveztek egy-egy pedagógus vezetésével, a diákok nincsenek zárt csoportba osztva, mindenki — a lehetőségeken belül — választhat magának elfoglaltságot. Tegnap az egyik csoport az iskola udvarán végzett társadalmi munkát. A lehetőségek között szerepel valamilyen technikai elfoglaltság, gyöngyfűzés, makramé, bábkészítés, valamilyen kulturális és — ha az időjárás engedi szabadtéri program is. Az ifjúsági és úttörőház, a művelődési központ és az iskolában működő gyerek- és ifjúsági könyvtár hetenként egy-egy napon várja a napköziseket. A cseresznyés-pusztai napközistábor a jövő héten indul, itt öt napig — hétfőtől péntekig — vannak a gyerekek. A Il-es iskola tanulói ettől kezdve négy hetet tölthetnek a táborban. SZEKSZÁRD, ÜTTÖRÖHAZ A szünet első napján mintegy 10—15 gyerek látogatta az úttörőházat, ahol olvasgatni és asztaliteniszezni lehetett. A szervezett program július 4-én kezdődik, akkor mindennap várja valami meglepetés a diákokat. Megkezdődött Sötétvölgyben a napközisek, turnusonként 10 napos táborozása, 100 fővel. Dombodban 100 parádi úttörő tölti ezt a hetet, délután az ő táborukba, Párádra utazik 100 szekszárdi gyerek, az úttörőház legjobb szakkörösei közül. BABITS-ISKOLA Meglepően kevés a napközisek száma ebben az iskolában. Csak alsó tagozatosoknak van napközi a tanévben, és nyáron is. A hétszáz diákból tegnap 98-an rendeltek ebédet, közülük sokan csak azért járnak be. A napköziben 58 gyerek volt, főként első és másodikosok. Tegnap moziban voltak, a már sok(Folytatás a 2. oldalon) Ez a vidám bogyiszlói társaság és még huszonegy társuk, plusz a kísérők, szombaton reggel nagy útra indulnak a Bükkbe. Tegnap reggel tettek egy próbautat Sötétvölgybe. Amikor innen visszatértek, akkor találkoztunk velük. A pedagógusoknak van még munkájuk bőven. A tanári szobában készítettük ezt a képet Grion Emilné és Varga Ágota bogyiszlói pedagógusokról, akik a szerdán kiosztandó bizonyítványokat írják. MM
