Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-18 / 143. szám
1983. június 18. Képújság 13 Deák Mór: Bábiléd úgy került a babapolcra, ahogyan a legszebb mesék születnek: valaki szavakba önti az álmait, s elrugaszkodva a valóságtól, csodát teremt hétköznapjaiból is. Bábilédet Piszka találta ki: nem evett napokig a meg- zöldült tengerészbaba, csak azt a gyermekkori délibábot próbálta maga elé idézni sápadtan, amihez fogható szépet nem tudott elképzelni. Es hej. gyönyörű is lett Bábiléd, a földre fordított délibáb maga! —, de mint a képzelet minden teremtrrténye — áttetsző és sebezhető. Márpedig Piszkának nagy szüksége volt rá! Csicsika, az álomszép alvóbaba akkoriban már nem csicsikált — s mert biztos volt Piszka szereteté- ben, nem törődött vele. A tengerzöld matrózbaba így hát csak szomorodott, mo- gorvodott, míg egy napon megteremtette a délibáb-babát. — Eeeez igen — jártak csodájára a babapolc lakói. — Ez igen — mondta Pu- száló is. — Ilyen szép talán még én sem vagyok. De Piszkának aztán mondhatták! Se látott, se hallott a megzöldült tengerészbaba. csak csüngött Bábiléden. s szemében a régóta háborgó tenger végre elcsitult. — Te — súgta Jázminka Hamiga fülébe —. Piszkát mintha kicserélték volna. — Hát persze, te buta — válaszolt oktató hangsúllyal a bölcs Hamiga. — Mert ez egy úrbaba — jelentette ki aztán. — Hát aztán? Én is az vagyok! — toppantott Puszáló. — Te lehet, hogy nem vagy úrbaba, de mi azok vagyunk, tudd meg! — Te? Te kopaszodó szőrmék! — vágott vissza Hamiga. — 'Majd pont téged lehet hasonlítani Bábilédhez! — Ketejdekeszev en! — szólt rájuk a délibáb-baba. — Ze golod adocsim?! — Na ugye, hogy ez egy úrbaba! — mondta Hamiga. — Még külföldiül is tud! — Mit mond? — esett le Puszáló álla. — Mi az, hogy adocsim? — Mondtam már százszor, hogy viszafelé beszél! — kelletlenkedett Piszka. — Az előbb azt mondta, hogy ne veszekedjetek, micsoda dolog ez. — Visszafelé beszél? — ta- máskodott Jázminka. — Akkor miért mondta, hogy indul a görög aludni? — Mert az visszafelé is ugyanaz — vágta oda gorombán Piszka, aztán kézen fogva Bábilédet, otthagyta az ál- mélkodó babákat. — Micsoda népség! De a babapolc lakói azért nagyon szerették ám a délibáb-babát. Szerették, hogy nincs teste, hogy könnyű, hogy súlytalan, de legfőképpen azt szerették benne, hogy Piszka már nincs egeyedül; és talán még azt is megbocsátották neki, hogy visszafelé beszél. Csak Csicsika, az álomszép alvóbaba nem szerette Bábi- lédet, aki még nála is szebb volt: s aki miatt Piszka már nem törődött vele. Így hát elindult Álomőrizőhöz —, de a babák jótündére csak rázta a fejét: — Magadra vess, Csicsika, te hagytad, hogy így legyen! Am egy napon Bábiléd is fölkereste Álomőrizőt. — Segíts rajtam! — rimán- kodott a délibáb-baba, azazhogy azt mondta: „matjar sti- ges”. — Ugyan miben? — csodálkozott Álomőriző. — Nem akarok visszafelé beszélni — felelte szomorúan Bábiléd, s aki tudni akarja, hogyan is hangzott el ez a mondat a valóságban, olvassa el hátrafelé is. — De hát miért? — faggatta Álomöriző. — Mert nem — pirult el Bábiléd. — Mert ha azt akarom mondani: szeretlek, nekem az is csak csúnya kelteresz. — Hát jó — suhintott a varázspálcájával a babák jótündére. — Legyen kívánságod szerint! — Köszönöm, Álomőriző! — hálálkodott a délibáb-baba. — Hogy fog örülni Piszka! Pedig ekkor már Bábiléd- ből délibáb lett újra. A megzöldült tengerészbaba csak nézte, nézte értetlenül, száraz szemekkel, s mert el sem érhette többé, a délibáb megvigasztalta : — Ogysem illünk egymáshoz, Piszka! Nézd Csicsikát, alig várja, hogy visszatérj hozzá! Ha süt a Nap, időnként eljövök hozzátok beszélgetni, de most megyek, sok dolgom van, hisz várnak — súgta még, s a semmibe veszett. Ha láttok a babapolc szélén ücsörögni egy tengerzöld matrózbabát, akinek az ölében valaki csicsikál, hát ezentúl ne lepődjetek meg: a világszép alvóbaba az, és Piszka: akinek a képzelete még a délibábot is rabul ejtette. DÚSA LAJOS: Rajzlap Az én napom zölden ragyog, a nyári fák lombja kék, piros az ég, sárga a föld, s ahol nincsen semmi még ott lesz minden. Autó lesz, kutyaól és macskajaj: bármi, amit én akarok, vagy ami engem akar. Költő Ha a bal felső sarok B betűjéből kiindulva a lóugrás szabályai szerint olvassátok össze a betűket, egy száz éve született magyar költő nevét kapjátok megfejtésül. Ki a költő? Múlt heti rejtvényünk megfejtése: 1. 5—1=4. 2. 6—3= 3. 3. 5+1=6. Befejeződtek a világ egyik legnagyobb vitorláshajójának a „Szedovnak” felújítási munkálatai. A sorra kerülő — Európát megkerülő — útvonalon szovjet és külföldi tengerésztiszti iskolások vesznek részt. A másodvirágzását élő „Szedov" tavalyelőtt töltötte be nyolcvanadik évét. Korábban a másik nagy vitorláshajóval — a Kruzenstern- nel —, hosszú időn keresztül hidrográfiai szolgálatot látott el. 1966-ban a „Szedov” a Szovjetunió halgazdasági minisztériumához került, ahol a jövendő hajóskapitányok és fedélzetmesterek oktatóhajójává alakították át. Tiszteletet parancsolóak a hajó méretei: vízkiszorítása hat és fél ezer tonna, a hajótest hossza 117,5 méter, a fő- árboc magassága egy húszméteres lakóépületével azonos. A harminckét vitorla összfelülete meghaladja a négyezer négyzetmétert. Szélcsendes időben motormeghajtás biztosítja az előrehaladást. A jövendő tengerészei jó gyakorlati iskolát kapnak a hajón. A különböző foglalkozások céljára tantermeket, a szükséges navigációs műszerekkel felszerelt kapitányi hidat is kialakítottak. Miért alkalmaznak éppen vitorlásokat a kiképzési célokra? A tapasztalatok szerint, a vitorláshajón lehet a legszélesebb hajózási ismereteket megszerezni. Kifejleszti az olyan elengedhetetlen tengerésztulajdonságokat, mint a bátorság, fizikai erő, kitartás, jó szemmérték, óvatosság, gyors reakcióképesség, kollektív szellem, egymás segítése. A „Szedov” a jaltini kikötőben Andrej Jeremin és Oleg Katasinszkij, az odesszai tengerésztiszti iskola hallgatói szolgálatban Pályázati felhívás A TOLNA MEGYEI TANÁCS V. B. ÉKV OSZTÁLYA PÁLYÁZATOT HIRDET A TOLNA MEGYEI TANÁCSI KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT IGAZGATÓI MUNKAKÖRÉNEK BETÖLTÉSÉRE. Besorolás a 24 1980. (XII. 18.) MüM. sz. rendelet szerint. Képesítési feltétel: felsőfokú műszaki végzettség, 10 év gyakorlat. A részletes pályázati feltételek az Építésügyi Értesítő 1983. évi 16. számában találhatók. A pályázattal kapcsolatos felvilágosítás a Tolna megyei Tanács V. B. ÉKV osztályán szerezhető be. A pályázat benyújtásának határideje: 1983. július 10. (553) A TOLNA MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT DOMBÓVÁRI, KOMLÓI, SZEKSZÁRDI, PAKSI MUNKAHELYEIRE F E LV E S Z — KŐMŰVES, — BÁDOGOS, — FESTŐ-MÁZOLÓ, — MINŐSÍTETT CSÖHEGESZTÖ, — VILLANYSZERELŐ, — VÍZVEZETÉK-SZERELŐ, — ASZTALOS SZAKMUNKÁSOKAT — ÉS BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT, — FŰTÉSSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT, ezenkívül betanított és segédmunkásokat. 1983. május 1-től átlagbértől független, új bérezési rendszer alkalmazásával a teljesítménytől függően kiemelt kereseti lehetőség. EGYÉB JUTTATÁSOK: — ingyenes szállás, . — kedvezményes utaztatás, MÁV- és polgári bérlet kiváltása útiköltségátalánnyal, tételes elszámolás nélkül. — Felemelt különélési pótlék, melynek mértéke: — naponta bejárók részére: 20—30 Ft'nap, 440—660 Ft hó, — szálláson lakók részére: 35—45 Ft'nap, 770—990,— Ft/hó, — felemelt összegű munkaruha-utalvány. Jelentkezni lehet: a vállalat munkaügyi osztályán: Szekszárd, Tartsay Vilmos u. 10. A dombóvári építésvezetőségen: Dombóvár, Engels u. 128. A komlói építésvezetőségen: Komló, Kossuth Lajos u. 28. A paksi építésvezetőségen: Paks, Kishegy utca. (78) A TOLNA MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐI BARI VÁLLALAT FELVESZ szak-szerelőipari főüzemébe FELSÖÉS KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉGŰ ÉPÜLETGÉPÉSZEKET, lakatosüzemébe FELSŐÉS KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉGŰ GÉPÉSZ SZAKEMBEREKET, valamint KÉPZETT KALKULÁTORT ÉS GÉPKÖNYVELŐT. Jelentkezés: A TÁÉV személyzeti-oktatási és szociálpolitikai osztályán^' 7100 Szekszárd, Tartsay Vilmos u. 10. (156) A SZEKSZÁRDI . MEZŐGÉP VALLALAT felvételre keres szakirányú vizsgával rendelkező GÉPKOCSIELŐADÓT, továbbá középvagy felsőfokú munkavédelmi képesítéssel ■ rendelkező személyt MUNKAVÉDELMI VEZETŐ BEOSZTÁSBA. Jeilenitlktezés a Váilillaillat személyzeti oisztályán, Széldszáírd, Kesely ősi út 20. (11) Bábiléd
