Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-01 / 102. szám

J 8*ÉPÜJSÁG 1983. május 1. Szovjet gazdaság 1983 NDK Ellenőrzik a berlini tévétornyot A 365 méter magas berlini tévétorony a moszkvai után Eu­rópa második „legkiemelke­dőbb" építménye. A tornyot 1969-ben adták át rendelteté­sének, s műanyag bevonata azóta állja az időjárás viszon­tagságait. A torony antennákat hordo­zó csúcsát 20 réteg - poliészter gyantából és üvegselyem szö­vetből .álló - szilárdított mű­anyaggal vonták be. A közel­múltban vett ellenőrző minta igazolta, hogy a különleges vé­dőburkolat nem szenvedett semmiféle károsodást az eltelt 14 évben. A szilárdított műanyagokat ma már sokoldalúan hasznosít­ják viláaszerte, s az NDK-ban is. Ilyen anyagból készül pél­dául a Trabantok karosszériá­ja, de felhasználják a hor­gászbotokhoz, mérőműszerek­hez és -berendezésekhez, sport­cikkekhez mentőcsónakokhoz, és különböző ipari rendelteté­sű tartályokhoz is. Jugoszlávia Bocskoros akadémikus Ibrahim Piric, 63 éves celici parasztember nem mindennapi ranggal büszkélkedhet: az ar­cheológusok országos egyesü­letének és nemzetközi szövetsé* gének megbecsült tagja, s a Jugoszláv Tudományos Akadé­mia is felvette levelező tagjai­nak sorába. Szerelme: a régé­szet. Szenvedélyéről így nyilatko­zott: — Az elemi iskolában főleg a földrajz és a történelem érde­kelt. Szerény körülmények kö­zött éltünk, bár a szüleim nem voltak kifejezetten szegény em­berek. A háború előtt kijártam az altiszti iskolát, térképészeti kutatáson dolgoztam, és így bővíthettem tudásomat. Később aztán minden könnyebben ment. övén év alatt bejártam az országot, s megismertem Európa legnagyobb részét is. 1960 és 1970 között megszál­lottként dolgoztam és tanul­tam. Az archeológia életem ér­telmévé vált. Ha nem kutat­hatnék többé, életemnek sem lenne értelme __ E hhez mé^ érdemes hozzá­fűzni, hogy Ibrahim Piric idő­közben megtanult latinul, ógö­rögül, ószlávul, angolul, néme­tül, franciául és eszperantó nyelven. Az Akadémiának 1958 bán lett a levelező tagja. Két­ezer tárgyból álló gyűjtemé­nyét bármelyik neves múzeum megirigyelhetné. Szakkönyvtára ugyancsak kétezer értékes kö tetet tartalmaz. Csipkerózsika és ördögkapu A tudósok befejezték a Tá­vol-Kelet tajgáiban és hegyvi­dékein megbúvó különböző barlangok feltárását, összesen 178 barlang tudományos leírá­sát állították össze. A legszebb barlangokat, me lyeknek a barlangászok a Csip­kerózsika és az ördögkapu ro­mantikus neveket adták, a tu risták is felkereshetik. / Kezdeményezések és viták A, irfán 0 Szovjetunió- lqen bán nehéz prob­lémát kell megoldani. Az új technika bevezetésének a se­gítségével ugyanis az ipari, dolgozók létszámát egy-két százalékkal csökkenteni kell. Mi több: az egész ötéves terv során, vagyis 1981 és 1985 kö­zött megközelítőleg 17 millió dolgozót kell a technika és a technológia korszerűsítésével új termelési helyekre átirányí­tani. Enélfkül nem sikerülhet enyhíteni a második világhá­ború által előidézett kedvezőt­len demográfiai helyzet hatá­sát. A nyolcvanas években a munkaerőnek csak minimális mértékű természetes utánpótlá­sával számolhatunk, sőt, a de­mográfusok progranózisai szé- rint a nyugdíjbq menő mun­kások száma még felül is múl­hatja a fiatal utánpótlás szá­mát. Az új technika, az automa­tizálás és a mikroprocesszo­rok sok munkást kiszorítanak a termelésből, az alacsony ter­melékenységű, kevéssé vonzó munkákat gyorsabban váltja fel az új technika. Ez esetben a gazdaság 'intezívebben fej­lődhet, a nemzeti juvak felhal­mozódása nő majd és az em­berek jóléte emelkedik. A kölcsönös függőségeknek ebben a láncolatában a gaz­dasági hatékonyság fő mércé­je az, hogy a munka termelé­kenységének a növekedésével emelkedik a termékek előállí­tása. A munka termelékenysé­ge jamiárban-februárban 4,6 százalékkal nőtt. Ez a növeke­dés nagy és nem véletlenszerű, hiszen jellemző az előző két esztendő színvonalára. Ám az ütemnek ez a stabilitása sem ad alapot a megnyugvásra. Újra fellángoltak a viták a technikai korszerűsítés problé­máiról, a termelés irányításá­ban tapasztalható elégtelensé­gekről, a tervezés tökéletesíté­séről, arról, hogyan lehetne fo­kozni a vállalatok kezdeménye­zéseit, miképpen oldható meg jobban a munka ösztönzése. A viták élesek, hivatkoznak a ta­pasztalatokra, elemzik a fej­lődés pluszait és mínuszait, konkrét javaslatok hangzanak el, amelyeket aztán vagy eluta­sítanak, vagy hozzákezdenek kísérleti felülvizsgálatukhoz, el­lenőrzésükhöz. Ezekbe a vitákba disszonáns, sőt ellenséges hangok is ve­gyülnek. Feléledtek a nyugati szovjetológusok, különösen az Egyesült Államok ún. szovjetu- nolágiai szolgálatai. Megfi­gyelhető, hogy minél rosszab­bul mennek a dolgok az ame­rikai gazdaságban, minél ke­vesebb az -esélyük, hogy kijus­sanak a hosszan elhúzódó vál­ságból, annál több tanácsot adnak nekünk ennék az or­szágnak szovjetológiai ötlet­gyárai. Például azt tanácsol­ják, mondjunk le a tervezés­ről, amely — állítólag - min­den apróságra kiterjed és amelynek diktátuma káros. Ho­lott a szovjet ipar által most előállított 10-12 millió típusú, márkájú termékéből összesen csak hatvanezerre terjed ki a központi tervezés. A tervkészí­tés egyébként a vállalatoknál kezdődik a különféle 'ellenőr­zési adatok alapján és össz- áftarni szinten fejeződik be. S a gazdaság tervszerű irányítá­sa mindenkor -az iparvállalatok önállóságának és gazdasági kezdeményezésének a Fejlődé­sével párosul. Eovolőrp még nem értük egyelőre ei az ideá|ls v0. riánst, a legjobb megoldást, de a vállalatok eredményeinek az értékelésekor használt mutatók felülvizsgálata és pontosabb meghatározása jó eredménye­ket ad. Most újra pontosab­ban meghatározzák a gazda­sági tevékenység ösztönzésének a rendszerét, különösen azt, ami az új technika meghonosí­tásával kápcsolatos, továbbá ami a munka-, a fűtő- és a nyersanyag-megtakarítással függ össze. A szovjet gazdaság modellje nagy teljesítményű, sokágú szervezet. 'A húsz legbonyolul­tabb ipari termékből - amelyek nélkül napjainkban egyetlen ipari állam gazdaságának si­keres fejlesztése sem képzel­hető el - a Szovjetunió tizen­ötnek a termelésében az első helyet foglalja el a világon. Nálunk senki sem kételkedik abban, hogy mindezt lehetet­len lett volna elérni néhány évtized alatt tudományos ala­pokon álló tervezés nélkül. S most a fejlődés új kor­szaka következett el, a tudo­mányos-technikai forradalomé, ami magával hozta a robotok munkáját. Ám az emberekkel való kapcsolatokban továbbra is szükség lesz az alkalmaz- kodókészségre. A Szovjetunió elégedetlen azzal, hogy az új technika bevezetése ellenére még lassan oldódik meg a munka termelékenysége növe­kedésének a problémája. (A növekedés mindössze csupán 4,6 százalék és nem hét, ahogy tervezték.) Rónáid Reagan, meghirdetve „keresztes hadjáratát" a Szov­jetunió és más szocialista or­szágok ellen, sietett kijelente­ni, hogy a szocializmus és a kapitalizmus közötti gazdasá­gi-társadalmi versenyben már nagyon közeli a győzelem, s így ennek eredményeként való­ra válna az álmuk: „a 'kom­munizmust a történelem sze­métdombjára lökni". A két rendszer -versenye va­lóban mind kiélezettebb lesz. De a szemétdombbal kapcso­latban Reagan leplezetlenül el­ragadtatta magát, hiszen az Egyesült Államok 'ehetőségei már egyáltalán nem azok, ami­lyenek régebben voltak. Az összehasonlítás, beleértve en­nek az esztendőnek az első hónapjait is, szintén nem az Egyesült Államok fölényét mu­tatja. p tekintélyes amerikai co7 történész és közéleti személyiség, George Kennan, kijelentette, hogy nyugtalanít­ja a Szovjetunió életéről ter­jesztett végnélküli ferdítés ára­data- Véleménye szerint ezek a 'koholmányok, ferdítések „pri­mitívek", szubjektivek és any- nyira elszakadnak a valóság bármilyen józan, higgadt ta­nulmányozásának az eredmé­nyétől, hogy nemcsak elfogad­hatatlanok, hanem veszélyesek 'S ’ FEDOR BREUSZ, az APN szemleirója Kusijai lovasjátékok Tavaszíinnep Bulgáriában Az első tavaszi napok egyi­két a bolgá* ember a lónak és a lovasoknak szenteli. Ez az ősi ünnep a mai napig is ' él Bulgáriában. Az ország több vidékén, március közepétől áp­rilis végéig sportünnepségeket rendeznek és lovas versenye­ket, úgynevezett kusijákat tar­tanak. A falu ilyenkor korán ébred, jóval a „lódobogás előtt". A fiatal- menyecskék kovósztalan kenyeret sütnek, amit lófigu- rákkal díszítenek, Később vi­dám csoportokban mindnyájan elindulnak a kusija színhelyé­re, a falun kívül. Egymás után érkeznek a kiöltözött lovasok. A szépen megtisztított lovak befont farokkal, hunyorból, ge­rániumból és borostyánból font koszorúval feldíszítve érkeznek. Mint minden bolgár ünnepen, itt is táncolják a horót. A kör­tánc fokozatosan szétszakad és a felsorakozott lovasok meg­kezdik a vágtát, amelynek a hossza 300 és 1000 méter között lehet. Amíg a fiatalok táncolnak, az idősebb asszonyok kiválaszt­ják a legszebb cipót. Azzal fo­gadják a győztest, majd egy gerániumcsokrot nyújtanak át neki. Amikor törnek a kenyér­ből, nem feledkeznek meg a ló­ról sem. Egy falatot a lovasnak, egy falatot a lónak adnak. A ló rézedényben főtt kukoricát is kap. A népünnepélyeken gyakran részt vesznek a Szó­fiai Testnevelési Főiskola és a Bolgár Lósport Szövetség ver­senyzői is. A lósport napjainkban Bul­gáriában az egyik legnépsze­rűbb sport. Mintegy húsz ló- sportegyesület és 12 speciális lovoglóiskola működik. Bulgá­riának az e sportágban elért eredményeit bizonyítja az a tény, hogy a Nemzetközi Ló­sport Szövetség (FEI) határoza­ta értelmében az idén ősszel a Plovdiv megyei Vojvodinóban rendezik a Világkupa döntőt akadályugratásban. A lósport és a lótenyésztés fejlődését segítik a ménesek Tolbuhin, Razgrad, Sumen, Sztara Zagora, Plovdiv, Pleven és más megyékben, ahol teli­vér állatokat (kelet-bolgár, lo­vagolható telivér, arab, angol és egyéb fajtákat) tenyészte­nek. MARGARITA TOLEVA A lovasok megkezdik a vágtát Reaktorgyártás - nemzetközi munkamegosztásban Hat hónappal a kitűzött ha­táridő előtt elkészült és sike­resen kiállta a próbát az ATOM- MAS márkajelzésű első atom­reaktor-blokk. A reaktorblokkot a dél-ukrajnai atomerőmű épí­tésének helyszínére szállítják. Az ATOMMAS nemcsak a Szovjetunióbán, hanem világvi­szonylatban is az egyetlen olyan üzem, amely az atomerőművek számára szükséges valamennyi berendezés gyártására szako­sodott. A jelenlegi ötéves tervben az atomerőművek összkapacitásá- nak 24-25 millió kilowatttal kell növekednie. Ez az első eset, hogy a fejlesztés ütemét tekint­ve az atomenergetika megelőzi a hő- és vízerőművek építését. Az atomerőművek építésében az egymillió kilowatt kapacitású reaktorokkal ellátott energia­blokkokat részesítik előnyben. Éppen ilyen reaktorokat fog ki­bocsátani a volgodonszki üzem. VIRTUÓZ HEGESZTŐK Az ATOMMAS nem szokvá­nyos vállalat, ahol percenként elkészül egy-egy csillogó autó. Itt évente nyolc terméket fog­nak gyártani. Mindössze 8 gé­pet, de mindegyik körülbelül 1000 tonnát nyom. Mindössze 8 reaktort, de ez kapacitásban két uszty-ilimszki vízi erőművel felér. Ennek ellenére a futósza­lagrendszerű termelés vonásai - a műveletek következetes sor-* rendje, az aggregátorok egysé­gesítése, a ciklus befejezettsé­ge - nyilvánvaló. Egy vonalban helyezkedik el a technológiai lánc ... Az acél reaktortartályon, amelynek rendkívül magas hő­mérsékletek és nyomások köze­pette kell üzemelnie, nem sza­bad hosszanti hegesztett varra­toknak lennie: egyébként szét­válik. Ezért kovácsolt gyűrűkből hegesztik össze. A volgodonszki gyárban kü­lönleges kereslet nyilvánul meg a hegesztés iránt. A tűzzel ösz- szevarrt fémben a legparányibb folytonossági hiány, a legpará­nyibb porszem sem fordulhat elő. Minden felvitt varratot gya­korlatilag hét fokozatban ellen­őriznek. Kipróbálják mágneses Az ATOMMAS egyik üzemrésziegében térben és ultrahanggal, átvilá­gítják röntgennel és hibavizs­gáló készülékkel, aztán hélium-, víz- és nyomásellenőrzés követ­kezik. Megvan az oka annak, hogy az ATOMMAS-ban az első szá­mú szakma a hegesztő. Ha va­lakire rábízzák a hegesztést, an­nak ügyes és erős kezű virtuóz­nak kell lennie. Csakis ekkor lesz jogosult arra, hogy a fő- konvejeren dolgozzék. A LEGFŐBB: A BIZTONSÁG Mielőtt késztermékké válna, a reaktornak a technológiai sor minden láncszemén keresztül kell mennie. Ehhez három esz­tendő szükséges. Egy egész esz­tendő csupán a minőségnek, az egyes alkatrészek és • qz egész berendezés megbízhatóságának az ellenőrzésével telik el. Ezen a legkiválóbb minőség és a leg­nagyobb megbízhatóság érten­dő, nukleáris klasszisnak meg­felelő színvonal — mint ahogy az ATOMMAS-ban mondják. Megvan az oka, hogy a gyár ilyen mércével mér: reaktorai­nak sok évtizedig kell energiát termelniük. A hatványozott ellenőrzés ter­mészetesen megdrágítja a tér méket. Ez azonban egyáltalán nem kidobott pénz. A kiemel­kedő minőség mögött a bizton­ság kiemelkedő fogalma áll: az atomerőművek sugárzásbizton­sága. A villamos energiát ter­melő atomgyárak üzemzavar­mentes munkájának garanciái az ATOMMAS-ra hárulnak. Ha majd a volgodonszki gyár teljesen elkészül, nemcsak a fő- berendezést fogja előállítani, hanem segédberendezéseket is: hőcserélőket, biológiai védő- rendszereket, a felhasznált ha­sadóanyag elszállítására szolgá­ló gépeket és sok egyebet. Az ATOMMAS-t úgy tervezték, hogy teljes berendezést fog szál­lítani atomerőművek számára. A szerkezeti részegységek és al­katrészek Volgodonszkból nem ömlesztve, hanem szerelve ér­keznek majd. Ez kétségtelen nyereség lesz: mind ütemben, mind pedig minőségben. KGST-EGYÜTTMÜKÖDÉSSEL A reaktorgyártás színvonala azonban napjainkban természe­tesen olyan magas és maga a gyártás annyira bonyolult, hogy a világ egyetlen iparilag fejlett országa, még kevésbé külön egy-egy üzem nem képes min­den szükségessel ellátni az épülő atomerőműveket. Az atomgépgyártásban világvi­szonylatban szilárd, tartós ten­dencia érvényesül: a nemzet­közi munkamegosztás. A szo­cialista világ kiemelkedő nagy­ságrendben és dinamikusan vesz részt ebben a folyamatban, ki­használva a tervgazdálkodás előnyeit és a szocialista integ­ráció gyakorlatában kipróbált formák teljes sokrétűségét. Ma az atomgépgyártás folya­mata az egész szocialista kö­zösség ügyévé vált. Az atom­technika gyártása sokoldalú együttműködési megállapodás alapján folyik. Ez a termelés vo­lumenét és a több milliárd ru­bel összegű kölcsönös szállítá­sokat tekintve a KGST, sőt a vi­lággazdaság történetének leg­nagyobb megállapodása. Nyolc szocialista állam legjobb üze­mei — így Magyarország is — léptek egymással szoros és köl­csönösen előnyös együttműkö­désbe. JURIJ SZINYAKOV

Next

/
Oldalképek
Tartalom