Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-07 / 107. szám
1983. május 7. Csehszlovákia Élelmiszeripari gépek Pardu bicéből A pardubicei malomgépgyár jó nevű. ismert cég Közép-Eu- rópában, s termékei ma már keresettek más világrészeken is. A modern nagyüzem magja Josef Prokop 1860-ban alapított, tíz évvel később kibővített és gépgyártásra is alkalmassá tett kis öntödéje volt. Prokop 1883-ban tért át a malomgépek gyártására, s vállalatában az első világháború előtt már 500 munkás dolgozott. A gyár ekkoriban Közép-Európa első ilyen rendeltetésű üzeme volt. A gyárat később villanymotorok, turbinák, dinamók és víz- kerekék gyártására állították át. A fejlődést a második világháború szakította meg, amikor itt is megkezdték a lőszérgyártáist. A felszabadulás után tovább bővítették és korszerűsítették a vállalatot. Az üzem elsősorban a nagy kapacitású acél gabonasilóik előállításában ért el jelentős eredményeket. Kidolgozták például egy 20 ezer tonna befogadóképességű acélsiló tervét, majd 1972-ben megkezdték a gyártást is. A csehszlovák szabadalom alapján készülő acélsilók egyik legnagyobb előnye, hogy építési költségük 60 százalékkal kevesebb a szokásosnál, s a régi silóknál lényegesen rövidebb az építési idejük is. A hetvenes években készültek el az első tésztaszaggató gépek és pékkemencék. Sikert arattak a portalanító berendezéssel felszerelt gabonaszárítók is. Megkezdték olyan gabonakezelő gépsorok gyártását is, amelyekhez előtisztító berendezést, granuláló prést és őrlőgépet terveztek. így a betakarítás után könnyebben és tisztább körülmények között kezelhető a gabona. A vállalat innovációs terve gazdag kínálatot ígér. Készülnek itt takarmánykeverékek ipari gyártására alkalmas berendezések, állati és konyhai hulladék feldolgozására szolgáló gépsorok, műbélgyártó gépek, újfajta acélsilák, pékkemencék, gabonaszárítók, formázó prések és természetesen malomipari berendezések. Jelentősen megnövekedett a cég exportja is. A vállalat a termékeinek kétharmadát a szocialista országokba szállítja. Legnagyobb megrendelőjük a Szovjetunió. A pardubicei nagyüzem látja el pékkemencékkel a KGST tagországait. Már előkészítették a gyártásra egy új típusú kemence tervét, amellyel 20 százalékos energia-megtakarítást érhetnek el. Fontos kiviteli cikikük az állati hulladékokat feldolgozó berendezés is. A KGST keretében a pardubicei vállalat az ilyen berendezések egyetlen gyártója. Az üzem ezeket a gépsorokat komplett kivitelben szállítja a megrendelőknek. A tőkés országokba irányuló exportban már régi hagyománya van a komplett malmok szállításának. Különösen az őrlőgépek keresették. Ma Brazíliában, Argentínában, Uruguay- ban, a Közel-Keleten és Indiában 2500 pardubicei gyártmányú őrlőgép üzemel. UBOBMMB Gázvezeték Szibériában és a sivatagban Földünk 600 ún. üledékes medencéjéből eddig csak 400-at tártak fel és kutattak át. Ezek az üledékes medencék ígérnek a legtöbbet a szénhidrogénlelőhelyek szempontjából. Feltárásra vár tehát további 200 medence. Viszonylag keveset tudunk Afrikáról, Alaszkáról, Dél- Amerika középső térségéről. Szibériában is vannak még feltárásra váró területek. Nem lehet egyetérteni azzal az elmélettel, hogy a Föld minden baját az olajkészletek kimerülésére és az olajárrobbanásra vezetik vissza. Az utóbbi 15-20 év alatt sikerült új olajlelőhelyeket felkutatni, többek között az Északi- tengeren, Alaszkában, Nyugat- Szibériában és a kontinenseken további olajkészletek rejtőznek, nem beszélve az ismeretlen földrészekről, mint a Délisarkvidék, amelynek geológiai viszonyait az ember ma még hézagoson vagy egyáltalán nem ismeri. A szovjet olaj- és földgázter- mel'ésben területi szempontból a nyolcvanas években Nyugat- Szibéria lépett előtérbe. Földgázban az ötéves terv 1985-ben 600—640 milliárd köbmétert irányoz elő, ezen belüli Nyugat- Szibérióban 330-370 milliárd köbmétert. Nyugat-Szi bériában nagy szerepet kap az urengoji lelőhely ebben az évtizedben. Türkménia érdekes vidéke a Kara-Kum sivatag, a szűz homoktenger. Nemcsak a Szovjetunió, de a világ egyik legnagyobb kiterjedésű (250 000 km') sivataga. Fiossza nyugatról keletre 800 kilométer. A tűriemének itt ősidők óta az életadó vízről ábrándoznak. Erről szólnak népmeséik, balladáik. A Kara-kum sivatag számára életet adó csatorna létesítésének terve már a múlt század folyamán felmerült, de csak 1954-ben vágtak be a bulldózerek lapátjaikat a homokos terepbe. Napjainkban már 800 kilométer hosszú csatorna szeli át a sivatagot, és másodper- cenként 380 köbméter vizet juttat a földekre. Évről évre növelik az öntözött területeket, és így például a gyapottermesztés volumenét is növelni lehet ezen az egykor terméketlen vidéken. A csatorna övezetében utakat is építettek, és a teherautók vették át a tevék szerepét. Türk- mén kolhozokban azonban tejéért és húsáért tenyésztik továbbra is a tevét. Egészen átalakult a csatorna menti világ. A türk- mén fővárosban halószszövetke- zetek alakultak, sőt szabad idejükben pácéinak már az itt élő emberek. Néhány év óta qázvezeték továbbítja az energiát a területre. A szovjet földgázból at elkövetkezendő években Nyugat-Euró- pa és a szocialista államok egyaránt részesednek, és mindez javít majd földrészünk energiagondjain. Az átívelő nagy gázvezeték építése. A szovjet technika felkészült arra, hogy sivatagi homokon, fagyott tundrán vagy bármilyen terepen el tudja végezni a vezetékfektetést, és a közbeiktatott kompresszorállomások létesítését. Románia Közutak fejlesztése Bukarestben a tanácsi költségvetés több mint 125 millió fejt irányzott elő a közúti forgalom feltételeinek a javítására az 1983,-as esztendőben. Az idén 22 nagy forgalmú főútvonalat építenek át, illetve fejezik be a már megkezdett 'korszerűsítési munkálatokat. Az új lakótelepek közúti hálózatát 300 ezer négyzetméter •területen fejlesztik tovább, új utcákat, sétányokat, bekötőutakat alakítva ki. Ebben az évben 900 bukaresti Utca burkolatát újítják fel, s az útépítők a javítási és karban tartási ■munkák egyötödével már elkészültek. A közúthálózat fejlesztésében és korszerűsítésében elsődleges figyelmet fordítanak a fővárosba vezető főútvonolak- •rő. Szovjetunió Főiskolák a falvaknak A szovjet mezőgazdaság ma több mint 2 millió közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert foglalkoztat, kétszer annyit, mint 15 évvef •ezelőtt. A szakképzés az ország 104 főiskoláján és 13 kihelyezett tagozatán folyik. Az utóbbi öt évben a mezőgazdasági főiskolákra felvett hallgatók száma 5500 fővel emelkedett. Különösen a Távol-Xeleten és Szibériában növekedett az érdeklődés a .szakma iránt. Ennek ellenére falun ma is hiány van agrármérnökökből, állatorvosokból és gazdasági szakemberekből. A gondon úgy segítenek, hogy erősítik a főiskolák és a falusi iskolák kapcsolatát, segítik a fiatal szakemberek le- * telepedését, figyelemmel1 kísérik előmenetelüket és támogatják őket munkájukban. 1981- ben az agrárfőiskolákra felvett hallgatók 77 százaléka származott faluról, 1985-ig ezt az arányt 82 százalékra kívánják emelni. Csaknem megkétszereződik a kolhozok és a szovho- •zok ösztöndíjasainak a száma és több lesz a falusi levelező hallgató. Az oktatásban nagyobb figyelmet szentéinek az elmélet és a gyakorlat kapcsolatának, ia diákokat bevonják a tudományos kutat óim unkába, s növelik a magasan szakképzett ■tanárok számát is. Páratlan szkíta aranyleletek Bulgária Új üdülőhajók a Dunán Az ŐSZ SZSZK déli részén lévő Uljop falu környékén második éve folytatnak eredményes kutatásokat. Nemrégiben a keleti népek állami művészeti múzeumának kaukázusi expedíciója, Alékszandr Lesz- kov neves régész vezetésével ■páratlan régészeti leletre buk- Ikboí itt. A falu mellett, a' Kavhaz kolhoz földjein körülbelül 40 kur- gan található. Idén nyáron a tudások nyolcat tártak fel. Az egyikben vékony földréteg alatt rábukkantak orra. a helyre, ahol a szkíták •szertartásaikat végezték az elesett harcosok tiszteletére. A kurganban rendkívül értékes dolgokat talál- ’tak: arany borosedényt, arany érméket és lemezeket, valamint ékszereket. A borosedény alját leopárdfej díszíti, tátott torokkal, még aranyból készült ífog'ai is láthatók. Ugyanezen az ásatáson találták hat, csaknem épségben megmaradt pánat'héni amforát, amelyeket az athéni játékok győzteseinek •nyújtottak át a. régmúlt időkben. A díszítést lándzsával a kezében maga Athéné koronázza be. Ez idáig a szovjet múzeumokban mindössze néhány ilyen amfora volt. ■Az expedíció által felszínre •hozott kinosek valóságos szenzációt keltettek. Sikerült érdekes szkíta fegyvereket, kardokat, nyűi- és kopja hegyeket, nagyszerű munkaes z közkés zíe- tet, ezüst antiik 'edényt és két 'bronzedényt találni, amelyek csaknem két és fél évezreden át feküdtek a földben. A legfőbb azonban az a háromnegyed méter hosszú és meglepően jó állapotban, megmaradt aganosos srarvasszobor, amelynek aranyból van a feje, a nyaka és a melle. Találtak itt továbbá egy fekvő vadkant ábrázoló, aranyberakással díszített ezüstiszöbrat, a szkíták jellegzetes vadábrázoló stílusában. A. Leszkov leletei új tudományos. magyarázatot is adtak. Korábban elterjedt volt az a vélemény, hogy minél magasabbak a kurganok, annál jelentősebb személyiségek vannak bennük eltemetve, s ezért ■az alacsony kurgánokat jóformán nem is ásták ki. Ezekre a leletekre viszont kis kurgánok- ban bukkantak. Ezenkívül korábban úgy vélték, hogy a. szkíta központok az ukrajnai sztyeppéken találhatók. Most viszont indokolt az a feltevés, hogy éppen itt, Adigej területén voltak a szkíták legfonto- stab'b gazdasági és kulturális központjai. A kérdés egyelőre nyitott, de fel van vetve! Hírkaleidoszkóp Mongol tudósok megállapították, hogy a tevetej több mint száz értékes elemet tartalmaz: a többj között kalciumot, magnéziumot, értékes sókat, szénhidrátot és húszféle vitamint. Az ízletes, magas tápértékű tejből tejtermékek egész sorát állítják elő, így például a napjainkban gyógyitalként is használatos kumiszt. A tevetejből előállított sajtok és különféle diétás italok keresett élelmiszeripari termékek. * A mongol gazdasági, politikai és társadalmi életben egyre tevékenyebb szerephez jutnak a nők. Ma az országban a keresőképes lányok és asszonyok 87,3 százaléka dolgozik a népgazdaság különböző ágaiban. Az ipari munkásság 45,9, a mezőgazdasági dolgozók 46,8 százaléka nő. Emelkedik a nők száma az oktatásban és az egészségügyben is. Közéleti aktivitásukat mutatja, hogy a Nagy Népi Hurál tagjainak 24,3 százaléka nő. (BUDAPRESS^MONCAME) Két új bolgár dunai üdülőhajót helyeznek üzembe az idén a Rusze-Belgrád-Buda- pest-Pozsony-Bécs útvonalon. Mindkettőt holland cég építette a bolgár turisztikai bizottság megrendelésére. A hajóik egyenként 236 vendég elhelyezésére alkalmasak: 77 kétszemélyes, 26 háromszemélyes komfortos líabin és két kényelmes lakosztály van a fedélzeten, ahol napozótér és úszómedence is található. A második fedélzeten 120 személyes étterem, táncos szórakozóhely, nappali bár, játékterem, A jugoszláv kereskedelmi flotta hajói 40 menetrend szerinti útvonalon közlekednek rendszeresen. 'Emellett több ■mint 100 különleges járat érinti a világ legjelentősebb kikötőit Új-Zélandtál az Atlanti- óceánig, Oél-Amerika partjaitól a Csendes-óceán szigetvilágáig. Tavaly a csaknem 17 ezer szolgáltató szalon, postai ki- rendeltség, szuvenir-üzlet és szauna várja a vendégeket. A hajók egyébként 113,5 méter hosszúak, 16 méter szélesek. Sebességük óránként 25 kilométer. Az üdülés a hajón általában 14 napos. Külföldi turisták számára azonban terveznek hétnapos utakat is Passau és Rusze között, bulgáriai utazással, vagy az egyik bolgár üdülőhely meglátogatásával kombinálva. (BUDAPRESS-SOFIAPRESS) dolgozót foglalkoztató 16 hajózási vállalat összesen 1 milliárd 18 imiiilfiá dollár értékű jövedelmet hozott az országnak. (Ez ‘ck összeg 118 mill'lió dollárral volt több, mint a megelőző évben. A legnagyobb kereskedelmi hálj ózó si vállalatok a. rijekai Ju- golinija és Judrolinija, a pirani Splon.ska 'Plovidba'. Jugoszlávia A kereskedelmi flotta tervei (
