Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-06 / 106. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 106. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. május 6., péntek. SIMONTORNYA, DÉLUTÁN OTKOR (3. old.) ENERGIATERMELŐ AKÁCOSOK (3. old.) PEDAGÓGUS-SPORTNAP (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT HATARJARAS (3. old.) Sokunk csendje Felállítása előtt, ailatt és után annyiszor írtam már a szekszárdi Prométheusz- szoborról, hogy idejét érez­tem végre egy kicsit el is üldögélni a háta mögött. Er­re az 'elmúlt héten került sor, fél órával a második mozi- előadás előtt. A filmben, me­lyet később megnéztem, Charles Bron'son vívott ta­nulságos, bár nem követen­dő magónháborút hazája vá­rosi útonállói ellen. Én sem- Imiíyen háborút nem vívtaim, égy okoskodva, hogy a rend­csinálás (elsősorban) a rend­őrség dolga. Be kell vall liá­nom azonban, .hogy egy ki­sebb ütközethez a lég,hatá­rozottabban kedvem lett vol­na. A szép időt sokan ki­használták. Mögöttem egy hattagú tizenéves társaság ült a pádon és békésen be­szélgetett. ‘Annyira békésen, hogy fel se tűntek. A tér­imé sz ét es dolgokra (csend, kulturált beszéd, nor­ma Is társadalmi érintkezés, netán ti'sztességes munka) ugyanis általában nem figye­lünk fel és ez remélhetőleg még sokáig így marad. An­nái feltűnőbb volt az az egyetlen étkező, aki harsány volt, tráoár és aki neander­völgyi ősünk szókincsére em­lékeztető , egytagú szavait olyan hangerővel lökte ki magából, mint az éjféltáj­ban udvarló bakmacskák. 'Ezenkívül részeg is volt, ami­nek nyomát a kőlépcsőn szét­vert likőrös üveg cserepei for­májában hagyta maga mö­gött. Senki nem szólt rá, se én, se a' fiatalok, akik némi fe­szélyezett csend után sorra kiürítették a terepet, vagyis visszavonultak. Mindez ismét azt a kérdést juttatta eszem­be, hogy sokunk csendje és visszavo nul á Sa tulaj d ónkép­pen jó dolog-e. Távolról se azt javaslom, hogy lépjünk a Charles Bronson alakítot­ta derék amerikai mérnök nyomdokába és lövöldözzük halomra a nekünk nem tet­sző módon viselkedőket. Azt is bevallom, hogy nem szí­vesen vívnék ökölharcot ré­szeg huligán okkal', de azért valamivel határozottabb kö­zös fellépés talán mégse lenne helytelen. Gondolok például' a legutóbbi furkó- pasztal esetre, ahol egy tel­jes brigádvacsora passzivi­tása állt szemben két felet­tébb aktív részeg ténykedé­sével. Mindezzel persze eszem ágában sincs elvenni a rendőrség kenyerét, sőt, vannak pillanatok, amikor hellyel -közzel azt kívánom, hogy még jobban szolgálja meg azt. A másik gondom, persze nemcsak az én gondom, a beszéd, az ordináré stílus, amit csak erőltetve tudok „gondolatközlésnek” nevez­ni. Ezzel kapcsolatban azóta már sokan olvashattunk né­hány figyelemre méltó mon­datot. Hadd idézzem Kádár Ján őst: „Aki embernek született, annak emberi nyelven kell beszélnie, érzéseit és gon­dolatait ember módjára' ki­fejeznie. Ha pedig .magyar­nak született, akkor magya­rul kell beszélnie. És a ma­gyar nyelv nem trágár, nem közönséges, hanem kultu­rált, fejlett, amelyet meg kell tanulnia a fiataloknak Is." Meg az öregebbeknek éppúgy. ORDAS IVÁN Losonczi Pál Szabolcs-Szatmár megyében Megkezdődött az Akadémia 143. közgyűlése Csütörtökön Budapesten — az MTA várbeli kongresszusi ter­mében - megkezdődött a hazai tudományos élet kiemelkedő eseménye: a Magyar Tudomá­nyos Akadémia 143. közgyűlé­se. Központi témája: a magyar településhálózat jelenlegi hely­zete, átalakulásának értékelése. A közgyűlés megnyitóján az elnökségben helyet foglalt: Aczél György, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pál Lénárd, az MTA fő­titkára, PaCh Zsigmond Pál, az MTA alelnöfce. Szentágothai Já­nos üdvözlő szavai után meg­emlékeztek az Akadémia leg­utóbbi közgyűlése óta elhunyt tagokról, majd átadták a ki­emelkedően eredményes mun­kát elismerő kitüntetéseket. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1983. évi akadé­miai aranyérmet Eörsi Gyula rendes tagnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárának és rektorának adományozta ki­emelkedő kutatási eredményei­ért, iskolateremtő tudományos és oktatási tevékenységéért, társa­dalmi-közéleti munkásságáért. Eörsi Gyufa legfontosabb ku­tatási eredményeit a szocialista polgári jog elmélete és gyakor­lata terén érte el. Tudományos munkái a hazai állam- és jog­tudomány! kutatás, egyetemi oktatás, állami gyakorlat szem­pontjából egyaránt kiemelkedő jelentőségűek. Munkássága ki­terjed a polgári jog tudomá­nyának legjelentősebb elméleti kérdéseire. Hosszú éveken ót végzett elismerésre méltó mun­kát az Igazságügyi Minisztéri­umban a magyar szocialista jogrendszer egészének kialakí­tásáért. A budapesti egyetemen és az állam- és jogtudományi intézetben olyan tudományos is­kolát teremtett, amelynek ered­ményei a hazai és nemzetközi tudományos életben elismerést váltottak ki. A kitüntetések átadása után Sarlós István emelkedett szó­lásra. — A Központi Bizottság és a Minisztertanács nevében és megbízásából köszöntőm a köz­gyűlést, és sikeres muhkát kí­vánok a Magyar Tudományos Akadémiának - mondotta be­vezetőül Sarlós István, majd a többi közt hangsúlyozta: — Társadalmunk fokozódó fi­gyelemmel kíséri a tudomány munkásainak tevékenységét — mert tőlük vár magyarázatot a világ és a természet jelensé­geire. Tőlük vár indíttatást a szocialista építőmunka távlato­kat előkészítő és meghatározó lépéseinek megtételéhez. — A Központi Bizottság a kö­zelmúltban úgy döntött, hogy figyelemmel az 1980 óta szer­zett tapasztalatokra, továbbra is érvényesnek és megvalósítható­nak tekinti a XII. kongresszus határozatait és a VI. ötéves ter­vet. Az a tény bátorította erre a párt vezető testületét, hogy a kedvezőtlenül változó és jelen­tős részben bizonytalan körül­mények ellenére bevált az ed­dig követett politikánk, van mire építenünk. Népünk munkájának időtálló értékei jogosítanak fel a mai világhelyzetben is öntu­dattal vállalható program tel­jesítésére: fő céljaink elérésé­re.- Határozatunk meghozatala előtt a tervezett állásfoglalásról kikértük társadalmi intézménye­ink - közöttük a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöksége — véleményét és módosító javas­latait is. Az így kapott észre­vételek igazolták alapállásunk helytállóságát és megkönnyítet­ték az azóta ismertté vált dön­tések meghozatalát. A Központi Bizottság nevében ezúton mon­dok köszönetét a Magyar Tu­dományos Akadémia elnökségé­nek a munkánkhoz nyújtott se­gítségért. (Folytatás a 2. oldalon.) Losonczi Pál, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke csütörtö­kön kétnapos látogatásra Sza­bolcs-Szatmár megyébe érke­zett. A vendéget a kora délutáni órákban Tiszavasvári térségé­ben, a megye határánál fogad­ták Szabolcs-Szatmár párt- és állami vezetői. Ezután Nyíregy­házán az MSZMP megyei vég­rehajtó bizottságának tagjaival találkozott és meghallgatta Tar Imre első titkár beszámolóját Szabolcs-Szatmár megye politi­kai, gazdasági és kulturális éle­téről. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csü­törtökön a KB székhazában fo­gadta a Holland Munkapárt küldöttségét, IMax van den iBerget, a párt elnökét és W'il- ilem van Velzen országos tit­kárt. A szívélyes légkörű találko­zón kölcsönösen tájékoztatták egymást a két párt hefyzeté­A beszámoló a osaknem 600 ezer lakosú megye építőmunká­jának eredményeiről, iparának és mezőgazdaságának helyzeté­ről, soron következő feladatai­ról szólt. A többi között utalt arra, hogy a hazánk legkeletibb megyéjének üzemeiben, gyárai­ban és vállalatainál előállított 33 milliárd forint értékű termék­nek egynegyede külpiacokon ta­lál vevőre. Mezőgazdasága pe­dig ugyancsak exportképes ter­mények sorát termeli meg. Losonczi Pál kétnapos sza- bolas-szatmári programja pén­teken vidéki körúttal folytató­dik. ről, 'feladatairól; eszmecserét folytattak néhány fontosabb nemzetközi kérdésről. A találkozón részt vett Szű­rös Mátyás, a Központi Bizott­ság1 tagja, d KB külügyi osz­tálya nak vezetője. A küldöttség, amelyet a Fe­rihegyi repülőtéren Szűrös Má­tyás búcsúztatott, csütörtökön elutazott hazánkból. Németh Károly fogadta a Holland Munkapárt küldöttségét Tegnap délelőtt kilenckor a megyei kórház A-épülete előtti téren kezdődött el az I. egész­ségügyi informatikai . vándor- gyűlés vendégei, a megyei kór­ház-rendelőintézet dolgozói, a megye párt-, állami, társadalmi élete vezetőinek részvételével az a bensőséges, egyben impo­záns ünnepség, melyen dr. Szentgáli Gyű la-emléktáblát avattak az egykor volt munka­társak, tanítványok, tisztelők, akik nem sokkol azt követően az új KÖJÁL-székház börgondozó- val szembeni sarkán lehettek jelen a dr. Szentgáli Gyula utca­elnevezés ünnepélyes esemé­nyén is. Az emléktábla-avató ünnep­séget a kórház volt igazgatásá­gi épülete előtt az egészség- ügyi szakközépiskola növendé­keinek kórusa nyitotta, majd Illyés Gyula Óda a törvényho­zókhoz című verse hangzott el Fenyvesi Ágnes előadásában. Ezután a Tolna megyei Balassa János Kórház-Rendelőintézet fő­igazgatója, dr. Molnár Adóm Dr. Hutás Imre miniszterhe­lyettes az előadói pulpitus mellett tartott avatóbeszédet a valami­vel több miint három éve, 57. életévében elhunyt dr. Szent­gáli Gyulára, az intézmény volt főigazgatójára emlékeztetve. Mint mondotta: emléke friss, szelleme élő és nemcsak a pá­lyatársak, egészségügyi dolgo­zók körében, hiszen Szentgáli Gyula politikai és közéleti te­vékenysége révén megyeszerte ismert és tisztelt személyiség volt. Az avatóbeszéd elhangzása után a jelenlévők koszorúkat he­lyeztek el az emléktábla alatt. Az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának koszorúját K. Papp József, az MSZMP megyei bi­zottságának első titkára és dr. Király Ernő, a megyei pártbizott­ság titkára, a Tolna megyei Ta­nács koszorúját Császár József, a megyei tanács elnöke és Ist­ván József elnökhelyettes he­lyezte el. Megkoszorúzta az emléktáblát dr. Szentgáli Gyula családja, a kórház-rendelőinté­zet vezetősége, az intézmény párt-, KISZ- és szakszervezete, a kórház dokumentációs köz­pontja, továbbá koszorút he­lyeztek él az emléktáblánál a vándorgyűlésen részt vevő szá­mítástechnikai szervezetek kép­viselői is. Az utcaelnevezés ünnepi pil­lanatainak szónoka nem sokkol ezután Kovács János, a megye- székhely városi tanácsának el­nöke volt, aki az alkalomból a nagy távlatokban gondolkodó, az új számára utat törni kész emberre emlékezett. Arra a Szentgáli Gyulára, aki Szekszár- dot az egészségügyi informatika bölcsőhelyévé tette. Közel egy óra múlva, fél ti­zenegykor nyitotta meg dr. Mol­nár Ádám főigazgató főorvos el­nökletével az I. egészségügyi informatikai vándorgyűlés Szent­(Folytatás a 2. oldalon.) Emléktábla-avatás és koszorúzás A városi tanács elnöke emlékezik Egészségügyi informatikai vándorgyűlés Szekszárdon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom