Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-31 / 127. szám

2 rtÉPÜJSÁG 1983. május 31. PANORÁMA Budapesten megkezdte munkáját az Interparlamentáris Uniú konferenciája (Folytatás az 1. oldalról) nemzetközi enyhülés mind’nyá- jiuimk számára igen értékes vív­mányai. Az enyhülésben törté- néimi szerepe volt a helsinki európ'ai biztonsági _és együtt- működési konferencia harmiiinc- öt álltaim- és kormányfő által aláírt záróokmányának. Bátran mán átlátjuk, hogy a záróokmány létrejöttéhez, majd vívmányai­nak és szellemének őrzéséhez nagymértékben hozzájárult az Interparlamentáris Unió eddig megtartott négy európai biz­tonsági és együttműködési'tan­tere n dó já ®s. — Az unió kaniferenaíái azért végződtek sikerrel, mert a köz­reműködőiket o megegyezés óhajé vezette, és a közös Óhaj az előző konferenciákon mindig elvezetett a:z egyetértéshez, a konszenzus sál elfogadott záró­okmány létrejöttéhez. Úgy vé­lem, semmi ok nincs arra, hogy ez most másként legyen. Min­den lehetősége megvan annák, hogy az hnterporlö'meintápis Unióban esztendők óta együtt dolgozó, egymást személyesen is jól isimerő páriámén ti képvi­selők most is megőrizzék, sőt gazdtagítstík azt a szeflemet, aimely előző konferenaiá'ikiat si­kerre vezette. Példát adhatnak a világnak, más viliágír érzek népéin ék és kormányáintalk az együttműkö­dési készségből, egymás iránti tiszte tétből és bizai óimból. — Biztosíthatom önöket, hogy a Vendéglátó magyar iiratenptar- lá.men.táríis oso'pört minden tőle telhetőt meg fog tenni a kon- feren.dia sikeréért, azért, hogy az Iiniterpdrld'mentáiris Unió e tanáaslkoztósa iis elősegítse az en yhlü! és to vá bbíe jlész télének útjában á'!'ó akadályok eíhárí- tását, a feszültség eléméinek csökkentését és kiküszöbölését. Úgy vélem, egyetérthetünk ab­ban, hagy ez mindnyájunk ér­deke, hiszen az enyhülésnek Csák oldásai vonnák, a. feszült­ség pedig csak veszélyt hozhat az emberiségre - hangsúlyozta, a Elnöki Tanács elnöke, majd az V. európai együttműködési és biztonsági konferenciát rneg- n^iltoitltnak nyilvánította. A „parlamentek parlamentje'' ezután plenáris ülésen folytat­ta munkáját. Az első teljes ülésen - oszt­rák javaslóba - a konferencia elnökévé választották Barcs Sándort, majd a napirend és az ügyrend elfogadása után meg­kezdődött az általános vita. Az első felszólaló, Klaus Sahlg.ren, az ENSZ Európai Gaz­dasági Bizottságának ügyveze­tő főtitkára az európai országok közötti együttműködés legifonto- sabb elemének nevezte a kelet- nyugati kereSkédélmet, amely­nek — bár fejlődési üteme va­lamelyest lelassult — volumene megközelíti a százmíHíárd dol­lárt.! iSture Ericson svéd .szociálde­mokrata képviselő, a svéd in­terparlamentáris csoport elnöke beszédében nagy helyet szen­telt az európai biztonság kérdé­sének, bírálta a Reagan-kor- mány Madriddal kapcsolatos politikáját, s élesen elítélte azokat az amerikai terveket, amelyek az új, közepes hatótá'- vofságú amerikai nukleáris fegy­verék nyugat-európai telepíté­sére irányufhalk. iNűgy érdeklődés fogadta a szovjet küldöttség vezetőjének felszólalását. Aliekszej Sityiikov, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Szövetségi Tanácsának el­nöke átfogó elemzést adva a nemzetközi helyzetről, egyértel­műen a jelenlegi amerikai kor­mányzat militarista politikáját tette felelőssé azért, hogy a lég­kör az utóbbi időben jelentő­sen megromlott, a háborús ve­szély megrtavekedett. „A nuk­leáris katasztrófa ma nem csu­pán Európa népeit, hanem az egész világot fenyegeti" — mondotta és rámutatott: az európai parlbimentek képviselői­nek állást kell foglalniuk a fegyverkezési verseny ellen* aZért, hogy megőrizzék a békét, a nemzetközi biztonságot, foly­tassák a békés egymás mellett élés politikáját.- Az Egyesült Állomok és né­hány N'ATO-sZövetségese arra törekszik, hogy megbontsa a vi­lágban kialakult egyensúlyt, ka­tonai fölényre tegyen szert a Szovjetunió és a Varsói Szerző­dés felett — mondotta. Különö­sen nagy veszélyt jelent az a terv, hogy Nyugat-Eurápában új, közepes hatótávolságú ame­rikai nukleáris rakétákat és ro­botrepülőgépeket telepítsenek. — A szovjet parlamenti kép­viselők a két társadalmi rend­szer közötti küzdelmet korunk alapvető vonásának tartják. De úgy vélik — nem szabad megen­gedni azt, hogy ez a küzdelem valóságos harccá, konfrontáció­vá váljék, amely nemcsfak véget vetne a békés egymás mellett élésnek, hanem szörnyű nukleá­ris háborúvá fejlődhetne — hangsúlyozta a szovjet küldött­ség vezetője. Atekszej Sityikov részletesen szólt a szocialista országok leg­utóbbi nagy fontosságú béké­iké zd erűén yezé serről. Sá j n ál □ ­tosnak minősítette, hogy az Egyesült Államok és NATO-'part- nerei nem hajlandóak pozitív választ adni ezekre az őszinte és jószándékú javaslótokra, így például a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületé leg­utóbbi, prágai ülésén előterjesz­tett kezdeményezésekre. Alek- szej Sityikov leszögezte: a Szov­jetunió célja az, hogy egyetlen olyan, akár közepes hatótávol­ságú, vagy taktikai nukleáris fegyver se legyen a kontinen­sen, amely európai célpontok­ra irányul. Emlékeztetett Jurij Andropovnak, az SZKP KB fő­titkárának szavaira: azok, akik most nemet mondanak a Szov­jetunió javaslataira, súlyos fe­lelősséget vállalnak magukra Euróipa és a világ népeivel szem­ben. Sityiikov sürgette, hogy yki- egyensúlyozott és kölcsönösen elfogadható dokumentummal fejezzék be a madridi találko­zót, mert ez mindén részt vevő ország érdeke. Julhani Tuomaala, a finn kül­döttség vezetője szerint első­sorban a bizalomépítő intézke­désék és a leszerelés ügyét kel­lene előmozdítani. Utalt * az enyhülést fenyegető veszélyekre, de megállapította, hogy bizako­dásra is van óik. A helsinki ér­tekezlet záróokmánya máig - mint mondta - a nemzetközi élet magatartási kódexe lett. A következő felszólaló Jón Markó, a csehszlovák szövetségi gyűlés első alelnölke, a cseh­szlovák küldöttsége vezetője úgy vélte, hogy az IPU mostani V. európai együttműködési és biztonsági konferenciája min­den bizonnyal ismét hitet tesz amellett, hogy az enyhülés to­vább él, a párbeszédnek van jövője és nem a szembenállás­nak. Leszögezte: a kiutat a Var­sói Szerződés tagállamainak ja­vas tatai mutatják meg, s ezek sorában elsősorban az idén Prágáiban tett javaslatokat em­lítette. IPetr Vutov, a bolgár küldött­ség vezetője a madridi találko­zó kapcsán aláhúzta: további vitára nincs szükség, él kéll fo­gadni a kiegyensúlyozott záró­okmányt. ATHÉN „Mint a múltban, most is nyu­galommal fogadjuk a török fél reagálását az ENSZ-közgyűlés határozatára" - jelentette ki Szpirosz Kiipnitanu ciprusi köztár­sasági elnök Andreasz Papand­reu görög miniszterelnökkel tar­tott hétfői megbeszélései után. A két politikus a ciprusi helyzet­ről folytatott eszmecserét azt kö­vetően, hogy a ciprusi törökök vezetője önálló köztársaság megalakítását helyezte kilátás­ba a szigeten. Mint ismeretes, az ENSZ-közgyűlés május ele­jén határozatot fogadott el, amely követeli a megszálló tö­tök csfapatök azonnali kivoná­sát Ciprusról. MINNEAPOLIS A Minnesota állambeli Min- neapolisban befejeződött a szovjet-amerikai kapcsolatok­kal és a leszereléssel foglalko­zó konferencia, szovjet és ame­rikai társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével. A találkozót amerikai részről a washingtoni egyetem politoló­gia! kára, szovjet részről a ,.Szovjetunió—Egyesü11 Államok” Társaság, valamint a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájá­nak Egyesült Államok és Kana­da intézete szervezte. SAN MARINO A világ legkisebb és legré­gibb köztársaságában, a Közép- Olaszország hegyei között fekvő San Marin óban vasárnbp álta­lános választásokat tartottak. Hivatalos bejelentés szerint a négypárti, baloldali koalíció eggyel növelte parlamenti man­dátumainak számát. RÓMA A torinói bíróság hétfőn meg­kezdte az Első Vonal nevű ter­rorszerveret 135 vádlottjának perét. A tárgyalás során az 1976 és 1980 közötti kommandó- akciófcérlt vonják felelősségre őket, amelynek során 8 gyilkos­ságot, 1t1 súlyos testi Sértést és 109 különböző egyéb bűncse- lekményt, köztük rablást, fegy­veres támadást követtek el To­rinóban és könyékén. MADRID Nagyszabású NATO-ellenes tüntetésre került sor vasárnap Zaragoza spanyol városban és környékén. A pacifista tünteté­sen több mint 25 ezren vettek részt. Az Egyesült Államok álláspontja a meghatározó a williamsburgi csúcstalálkozón iNem hivatalos munkavacso­rával kezdődött meg szomba­ton este az egyesült államok­beli Williamsburgben a fejlett tőkés országok csúcskonferen­ciája. ~ Az első közös vacsora előtt Reagan és Mitterrand, illetve Reagan és Thatcher külön is találkozott. Az amerikai—fran­cia megbeszélésen, amelyet nagy érdeklődés előzött meg, a francia delegáció sajtótájékoz­tatójából ítélve Mitterrand szin­te teljesen visszakozott a tőkés valutarendszer stabilizálására vonatkozó korábbi követelésé­ben, s békül'ékeny volt más kér­désekben is, amelyekben pedig a francia és az amerikai állás­pont közismerten eltérő. Vasárnap reggel — közép­európai idő szerint délután há­rom órakor - megkezdődött a williamsburgi csúcsértekezlet első munkaüfése, amely a je­lentések szerint a tervezettnél hosszabb ideig tartott. Az ülé­sen. az állam- és kormányfő­kön kívül részt vett Gastan Thorn, az európai közösségek bizottságának elnöke is. A muntaülésen az állam- és kor­mányfők tanácsadóik nélkül a világgazdasági helyzetet tekin­tették át. A vasárnapi eszmecserék hí­ven tükrözték a tőkés világgaz­daság rendkívül bonyolult, s a (túl optimista amerikaiak kivéte­lével minden résztvevő szerint bizonytalan helyzetét. Az összesen mintegy 8 és fél órás vasárnapi megbeszélésso­rozat az állaim- és kormányfők egymás közti eszmecseréjével kezdődött. A beszámolók sze­rint mindenki a saját álláspont­ját fejtette ki a világgazdaság problémáiról és az orvoslási módjáról. Reagan elnök, ahogy pénz­ügyminisztere, Donald Regan este beszámolt róla, optimista képet vázolt fel. Szerinte „a legtöbb országban máris fordu­lat következett be", a recesszió­ból a fellendülés felé, s ahol még nem, ott is kedvező jelek mutatkoznak. „Williamsburgi nyilatkozat" címmel a csúcstalálkozó részt­vevői vasárnap este rövid kö­zös állásfoglalást adtak ki, amely a fegyverzetkorlátozás kérdéseiben űlöpvetően az Egyesült Államok álláspontját tükrözi. Jóllehet, a nyilatkozat mentes a hasonló amerikai ok­mányokban megszokott szovjet­ellenes megfogalmazásoktól, tartalma és születésének körül­ményei arra vallanak, hogy a Fehér Háznak az első napon si­került rókényszeríitenie akara­tát a partnerekre. A vezető tőkés hatalmak „a szabadság és igazságosság vé­delmében” jelentő; katonai erőt kivannak fenntartani, de közben kifejezik óhajukat ar­ra, hogy „komoly fegyverzet­korlátozási tárgyalások útján elérjék a fegyverzet alacso­nyabb szintre való leszámítá­sát". Erre a célra azonban csak a Nyugat által előterjesztett ed_ digi — a Szovjetunió által már elutasított — javaslatokat erő­sítik újra meg mind a hadásza­ti, mind az eurohadászati raké­ták korlátozásáról folyó tárgya­lásokon, s visszautasítják „a Nyugat megosztására irányuló kísérleteket”. Ilyen kísérletnek minősül az aláírók szemében a Szovjetuniónak az a felfogása, hogy addig nem szerelheti le saját közép-hatótávolságú 'ra­kétáit, amíg két NATO-ország- bál — Franciaországból és Nagy-Britanniából ugyanilyen rakéták fenyegetik teljes euró­pai területét. Az amerikai álláspontot fo­gadja el — ha nem is „tisztán” — a nyilatkozat akkor is, ami­kor az aláíró országok bizton­ságának „oszthatatlanságáról és globális alapon való meg­közelítéséről" beszél. Közvetlenül a nyilatkozat közzététele után Shultz ameri­kai külügyminiszter sajtótájé­koztatón értelmezte azt, s min­denekelőtt azt emelte ki, hogy első ízben fordult elő, hogy Ja­pán, amely nem tagja a NA- TO-szövetségnek, s Franciaor­szág, amely nem tagja a NA­TO katonai szervezetének, egy ilyen közö* állásfoglaláshoz csatlakozott. A nyilatkozat megvitatása a rendelkezésre álla értesülések szerint egy amerikai készitmé- nyű tervezet valamelyes lerövi­dítéséből, egyes fogalmazások enyhítéséből állt. Ettől azonban a lényeg nem változott, bár Cheysson francia külügyminisz­ter, valamint a kanadai kül­döttség bizonyos fenntartásait fejezte ki. Francia nem hivatalos forrás­ból ismeretessé vált, hogy Miit- ferrand vasárnap reggel még ellenezte a nyilatkozat kiadá­sát egy „gazdasági csúcstalál­kozón", amelyen Párizs számá­ra sokkal fontosabb kérdéseket kellene megvitatni. Trudeau ka­nadai mihiszterdl’nök megismé­telte álláspontját, miszerint a francia és a brit eurorakétákat az általános egyensúly kiszá­mításánál figyelembe kell ven­ni. A nyilatkozat árnyalataiban tükröz valamit ezekből a fenn­tartásokból, a francia és a brit rakétákról való tárgyalást pél­dául kifejezetten a közép-ha­tótávolságú európai rakétafegy­verekről folytatott genfi szovjet —amerikai tárgyalásokon zárja ki. Mégis, ami a dokumentum­ban benne maradt, az a Fehér Ház kedvére való. Megerősíti azt az álláspontot, hogy ha a Szovjetunió nem hajlandó a számára elfogadhatatlan ame­rikai javaslatok alapján meg­egyezni, decemberben a NA- TO-országok megkezdik az amerikai rakéták telepítéséit Washington nyilván azt sze­retné, ha az eurohadászati tár­gyalások ügyében ez lenne az „utolsó szó" a NATO-hata'limak részéről — de egységes meg­figyelői vélemény, hogy ez a csúcstalálkozó nem adhat tel­jes képet az érdekelt hatalmak álláspontjáról. Meghalt Áruid Pelse Arvid Pelse, az SZKP KB 'Politikai Bizottságának tagja, az SZKP KB Pártellenőrzési Bizottságának elnöke, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldötte, a Szocialista Munka Hőse cím kétszeres kitüntetettje vasárnap Hosszas betegség után, életének 85. évében elhunyt. Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, valamint az SZKP és a szovjet állam más vezetői Ír­ták aiá azt a gyászjelentést, amelyet hétfőn tettek közzé Moszkvában Arvid Janovics Pel­se halála alkalmából. A nekrológ megállapítja, hogy Arvid Pelse halálával a kommunista párt és a szovjet állam kiemelkedő személyisége, lánglelkű internacionalista, a leninista bolsevikok dicső nem­zedékének egyik legidősebb tagja távozott az élők sorából. Arvid Pelse hozzájárult a párt- építés elméletének és gyakorla­tának továbbfejlesztéséhez,- a pártellenőrzés megszervezésé­hez, a párt- és állami legye­lem megerősítéséhez. Aktívan részt vett azoknak a kapcsola­toknak a fejlesztésében, ame­lyek az SZKP-t a testvéri kom­munista és munkáspártokhoz fűzik. Arvid Pelse 1899. február 7- én a grunvaldi járásban (je­lenleg Lettország bauskai já­rása), parasztcsalád gyermeke­ként született. 1915 óta volt tagja a párt­nak. Tevékenyen részt vett a Nagy Októberi Szocialista For­radalom előkészítésében és megvívásában. 1919-ben belé­pett a Vörös Hadseregbe. Részt vett a polgárháború harcai­ban, majd a hadsereg politi­kai szerveiben dolgozott. 1929- 1931 között elvégezte a vörös professzúrát, s eközben tanított is. 1933 és 1937 között Arvid Pelse előbb Kazahsztánban végzett politikai munkát, majd Moszkvában dolgozott. 1937-től tanári munkakörben dolgozott, mint marxista-leninista tanszé­ki docens. 1941 elején a Lett Kommu­nista Párt Központi Bizottsága propaganda- és agitációs ügye­kért felelős titkárává választot­ták. (A Nagy Honvédő Háború idején a propagandamunka mellett a párt és a szovjetek kádereinek képzésében vett részt. 1959 novemberében meg­választották a Lett Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkárává. A Lett Tudomá­nyos Akadémia megalakulásá­tól kezdve Arvid pelse levelező tagja volt az intézménynek. 1966 óta tagja volt az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának, s egyben a Központi Bizottság mellett mű­ködő pártellenőrzési bizottság elnöke. * A május 29-én, élteiének 85. évében elhunyd Amid Pelse tie- ímetésére tanmá'nyibi'Zottság ala- Ikuült a Szovjetunióban. A bi- roütisógot Viktor GrSsin, az SZKP KB PB tagja, a moszkvai váro­si pártbizottság el'ső tikára ve­zeti. Arvid Pelse hamvait Moszk­vában, a Vörös téren, a Kreml Máiban helyezik örök nyuga­lom ra. Kísérletek a palesztin ellenállás megosztására Ellentmondó jelentések ér­keztek az El Fatah nevű palesz­tin ellenállási szervezeten be­lül kialakult viszályról, de a WAFA palesztin hírügynökség közleményében megerősítette: „ismeretien fegyveresek szom­baton délután megszállták az El Fatah több damaszkuszi iro­dáját". Szalah Haltai (Abu Ijad), az El Fatah helyettes vezetője ku­vaiti nyilatkozatában cáfolta, hogy Szíriának köze volna a szervezet belső válságához. Hozzáfűzte, hogy az El Fataih vezetősége demokratikus párbe­széd útján, a zendülő’k vissza­vételével kíván véget vetni a szervezet történetében példátlan vi szálynak. A Magyar Nemzeti Dank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1983. május 31-től Devizanem Vételi Közép árfolyam 100 egységre, Eladási forintban Angol font 6 712,74 6 7,19,46 6 726,18 Ausztrál dollár 3 687,60 3 691,29 3 694,98 Belga frank 84,28 84,28 84,44 Dón korona 470.24 470.71­471.18 Fiinn nrvárko 767,21 767,98 768,75 Francia frank 560,14 560,70 561,26 Holland forint 1 495,70 1, 497,20 1 498,70 Japán yen (1000) 1.76,65 176,83 177,01 Kanadai dollár 3 408,30 34,11,71 3 415.12 Kuvaiti dinár 14 '397,60 14 412,01 14 426.42 Norvég korona 588,96 389,55 590,14 NSZK márka 1 678,18 1 679,86 1 681.54 Olasz líra (1000) 28,31- 28,34 28,37 Osztrák schiiMing 236,38 45.35 236,62 238,86 Portugál escudo 42,39 42.43 Spanyol peseta 30/29 30,32 30,35 Svájci rfanJc 2 011,25 2 013,26 1 2 015,27 Svéd korona 558,23 558,61 559.37 Tr. és cl. rube? 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 4 ,195.46 4 199.66 4 203,86 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat­lanul az 1982. szeptember 21-1 közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ES CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1983. május 31-től Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font fl 517,88 6 921.04 Ausztrál dollár 3 580,55 3 802.03 Belga frank 81,83 86,89 Dán korona 456,59 484,83 Finn márka — a) 744,94 791,02 Francia frank 543,88 577,52 Görög drachma — b) 47,67 50.61 Holland forint 1 452,28 1 542,12 Japán yen (1000) 171.53 182,13 Jugoszláv dinár — a) 48,72 511,74 Kanadai dollár 3 309,36 3 514,06 Kuvaiti dinár fi 3 979.65 14 844.37 Norvég korona 571,86 607,24 NSZK márka 1 629,46 1 730,26 Olasz líra (1000) 27.49 29,19 Osztrák schilling 231,46 245,78 Portugál escudo 41,12 43,66 Spanyol peseta 29.4T 31,23 Svájci frank 1 952,86 2 073,66 Svéd korona — a) 542,05 375,57 USA dollár 4 073,67 4 325,65 a) — vásárolható legmagasabb bankjegycímlet 100-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegycímlet 500-as. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom