Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-29 / 126. szám

1983. május 29. MÉPÜJSÁG5 Az öregség védelmében Az utóbbi években ez idős emberekkel kapcsolatos társá­éi a l m i - szociá Ipo I iílka i te e n d!ő k sorában fokozott hangsúlyt ka­pott szervezett foglalkoztatásuk. Ez azt jelenti, hogy az idős ko­rúak életmódja többé nem ma­gánügy, hanem közösségi fel­adat. Sokak szemében talán vissza­tetszőnek tűnik a gondolat, hogy a nyugdíjasok és idős ko­rúak életformáját programsze­rűen kell kialakítani, mintha ők maguk nem volnának képesek megszervezni, kialakítani életü­ket, mintha gyámkodásra szo­rulnának. Valóban meghúzódik emöaött néhány kimondatlan előítélet a' nyugdíjas korúakkal szemben: tehetetlenek, képte­lenek felelősséget vállalni tet­teikért, életükért, irányításra szorulnak, sok mindenben má­sokra hagyatkoznak, családjuk­ra, a társadalomra, volt munka­helyükre. Az idős emberekkel kapcso­latos előítéleték több ezer éve kísértenek. Ma is tanulságos, eleven példa Cicero érvelése, aki a rómaiknak az öregséggel szemben hangoztatott ,,vádjait" igyekezett ékesszólóan megcá­folni. Az ókorban élő Cicero érvei az öregség védelmében a mai napig eleven tanulsággal szolgálnak mindannyiunk szá­mára. Ezért érdemes újólag sorra vennünk a vádakat és a cáfolatokat, hiszen a ma élő öregeknek és fiataloknak is okulásul szolgálhatnak. Az idős kor ellen felhozott első vád az, hogy a szellemi és testi erő hanyatlásával tehetet­lenné válik az ember. Mit vála­szol erre Cicero? Azt állítja, hogy a hanyatlás nem szükség- szerű velejárója az öregkornak, s hogy mértékét elsősorban az életmód, valamint az élet során felhalmozódott ismeretek, kész- séaek és tapasztalatok mennyi­sége és minősége határozza meg. Aki ifjabb éveiben alapo­san kiművelte magát,-nem vá­lik áldozatává a későbbi körök­ben sem a szellemi restségnek, s aki testét edzette, hosszú éve­kig nem lesz roggyant öreg­ember. A második vádpont, misze­rint az idős kor természetszerűen elvezet a közügyektől való visz- szahúzódáshoz, Cicero az ellen­példák egész sorával cáfolta meg. Hírneves politikusakra-, haavezérekre hivatkozik, akik íoas korukban olyan ncgy szol­gálatot tettek a- hazának, ame­lyekre még ifjak sem képesek. Arra a vádpontra pedig, hogy az öregkor megfoszt az élveze­tektől, azt feleli, hogy csak azoktól az élvezetektől taná­csos távol tartanunk magunkat idős korunkban, amelyek ifjú korunkban sem boldogítottak igazán, s már elekor sem voltak hasznunkra. A nemes szórako­zások, a nemes örömök minden életkorban elérhetők, sőt java­solhatók. Az örömök tudvalévő­ién felcsigázzák az életkedvet, s ezáltal meghosszabbítják az eletet. A -negyedik vádpont talán a legsúlyosabb, első pillantásra úgy tűnik; jószerivel kivédhetet­len: az öregkor mindenképpen rossz, hiszen az ember napról napra közelebb kerül a halál­hoz. Am Cicero szerint annak, aki egesz életében becsüle­tesen élt, teljesítette 'kötelessé­geit, erejéhez és képességeihez mértén kivette részét a vjláq ügyes-bajos dolgaiból, nem kell ffeinie o haláltól, hiszen nem élt hiaba. Csak a hiábavaló, célta­lan, értelmetlen életet élő em­berek szoronganak a- végtől, azok, akik semmiféle hasznos! v gy szívet melengető nyomot nem hagytak maguk után. FLAMM ZSUZSA Valakitől félnie kell? A mai családok felépítése mlég mindig jöbbnyire -az apa, a szúlök föl érendeltsélgének, irányító szerepének szigorú el­ismertetésén, és a gyermekek alárendeltségén alapszik. Egye­lőre csak lassan terjed a de­mokratikus családszerveződési miiin,ta, amit a társadalmi tudat és a közvélemény értékelésé­nek fokozatos á-ta'lokulása ser­kent. Ma is sok csalódban tö­rekszenek arra; hogy elsősor­ban a tekintélyelvre épülő ha­gyományoknak megfelelően ha­tározzák meg a család életét, az együttélés szab'á'yait. Talán éppen a szülők saját gyermek­kori emlékeinek, élményeinek hatására még mindig igen gyakori nevetési módszer a hatalomra, tekintély hangsúlyo­zására épülő fegyelmezés. Al­kalmazói a- szü'lő'i tekintélyre Hivatkozva, sokszor a testi fö­lény kihasználásával akarják megtanító ni gyerm e keiket m-indazokra a viselkedési sza­bó 'yokra, amelyeket a társas együttélés mindenki számára előír. Ezek a szülők gyakran agresszívek, abból a megfon- to'ásbó' is, hogy „a gyermek­nek kell vaf a kitől félnie" - s a gyermek va'óban félni is fog. Az agresszív bánásmódból való félelmében általában nem tesz semmi rosszét szülei e'őtt, de ha lehetősége nyílik ró, ő iís erőszakoskodik másokkal, hasonlóan ahhoz, ahogyan azt vele telték. A parancsolgató, fenyegető, ijesztgető fegyelme­zési eljárásokkal nemcsak fé­lelmet váltanak ki gyermekük­ben a szülők, hanem példát is mutatnak arra, hogyan kell el­bánni a gyengébbekkel. A szi­gorú teMntéíyelven o'apú'ú,ag­resszív módon fegyelmezett gyermek félelmei egyre foko­zódnak, kétségbeesetté válhat, s ennek következményeként el­lenséges érzelmekkel, ného szélsőséges daodal, indulato­son fordulhat elsősorban szü­lei, de mások félé is. A szülői szeretet — ellentét­ben a közhiedelemmel — nem ösztönös, természetes, egyete­mes emberi sajátság, amelyet mindenki - attól kezdve,'hogy gyermeke születik -, átél, s magáitól értetődően kifejezésre juttat. A szeretet olyan érzelmi viszony, amely elsősorban a cselekedetekben, az egymással való bánásmódban tükröződik, ezért igen nehéz felfedezni 'sze­retteiét a durva, agresszív ne­velési módszerek mögött... Azok a szülők, akik ellátják ugyan gyermeküket, de csak a gyermek testi épségével törőd­nek, ám érzelmi támaszt nem nyújtanak neki, csak látszólag tesznek eleget szülői felada­tuknak. A lejlái sérülések ugyan­is nem olyan szembeötlőek, ezért nehezebbén mérhetők le, mint a gyermek rosszul táplált­sága', testi gondozatlan súg a. A támasznyúj'tlás Hiánya gyakorta csupán a későbbi életszaka­szokban mutatkozik meg. Az érzelmileg elhanyagolt, szere­lteire éhes gyermek a környe­zetevei szemben, bizalmatlanná válik. Azt is megfigyelhetjük, hogy fél minden szokatlan, új­szerű helyzetben, vagy mivel hiányzik biztonságérzete, sok- szar támadóan lép fel idege­nekkel szemben. A szélsőségesen következet­len nevelési mód szintén túl­ságosan megterheli a gyermek a lkaim azkodóképességét. Hi ­s’en a gyermek nem tud el­igazodni szülei kediélyhull'úm- zásáin: almikor édesanyja Vagy édesapja nyugodt, jókedvű, ak­kor kedvesek vele, dédelgetik, máskor, amikor szülei fálfád­nak, inger,ültek, számára érthe­tetlenül ordítoznak vele, meg­verik olyan viselkedésekért is, amelyért korábban nem járt büntetés. A szeszélyesen fegyel­mezett- gyermek nem tudja e változások okát felmérni, telje­sen ki van szolgáltatva szülei Hangulati ingadozásainak, ide­gességének. Annál is súlyosabb ez a helyzet, miivel' a kisgyer­mek szemében a szülő még tévedhetetlen, hatalmas é's fqiaiz'ságas személy, tehát úgy "érri, hogy mindén, amit tesz, helyes és indokolt. Ha meabün­tették, bizonyára rászolgált. A szülők változó követelményei és magatartásformái között nem tud eligazodni, így egy idő múd'án jobbinák látja',-ha sem­mit sem csinál — leaalább nem érheti baj. Ezért vá'hat a sze­szélyes bánásmód következté­ben teljesen el-bizonytalano- do't kisgyermek gátolttá, túl­zóban visszahúzódóvá'. Az életkornak megfejelő he­lyes magatartási formák kiala­kítása nem igényel külan'eqes nevelői eszközöket. A meleg, sz e re te t *-e-l ites, ki ea ve n ú I y o-z o tt érzelmi légkörben é'ő gyermek azonosulni kíván a szeretett szülő személyével, olyan akar lenni, mint ő. könnyen magába éoW követelményeit. Arira tö­rekszik, hoav viselkedésével ki- vívia a szülők elégedettségét, “""■•rerését, és a kedvükért el- kn-ülje helví“'eni*‘“''iik»t. Fokról fokra a szülők távollétében is - a szülők hámorai a le'k'i.i'me- refe közvetíti a számára, s el­lő' nda, hoav á‘=li'e: iá rraqa- t-vvi-Vp önmagában hardazza jutalmát. MIRTSE MÁRTA Ágynemű *83 A közeljövő ágyneműje Legintimebb textíliánk, az ágynemű nagy változáson ment át az utóbbi évszázad­ban; megváltoztak alvási szo­kásaink is. Száz éve még ágya­ink is kisebbek voltak — pél­da erre a sok Skanzenben be­mutatott ágy —, nem azért, mintha a magyar ember száz éve alacsonyabb lett volna, hanem azért, mert szinte ülve aludt! A tömött nagypárnák, a dunna divatját a paplan, a la­posabb párna váltotta föl. A nehéz vattapaplan, amelyre gombolással került a paplan­huzat, hogy a fényes brokát- minta jól érvényesüljön, a csipkés, de legalábbis hímzett párnaszél, a keményített vá­szon vagy damaszt ágynemű- garnitúra a tisztaságot sugá­rozta. A nagy változás az ötvenes­hatvanas években következett be. amikor is új adottságokhoz kellett alkalmazkodnia az ágy­neműnek: a nők dolgozni jár­tak, az ágyneműt Patyolatban mosatták. A gépi mosást nem tűni a csipke; hímezgetni, pap­lanlepedőt gombolgatni sincs ideje a dolgozó asszonynak. Megszületett o tükrös paplan­lepedő, visszatért a dunnahu­zat, amelyet ha nem is dunná­ra, de a paplanra húznak, és megszinesedett az ágynemű. Először csak halványrózsaszín, halványkék, sárga kapott he­lyet az ágynemű anyagai kö­zött, aztán a kockás, virágos, harsány színű is. És megjelen­tek a műanyagok; nemcsak a súlyos vatta cserélődött ki da- nulonná, de az ágynemű vász­nát is felcserélték vasalást nem igénylő, mosógépben, ott­hon mosható, könnyű műszála* anyaggal'. Közben a reumatológusok, az egészségügyi felvilágosítást végző orvosok is harcot indí­tottak a kétpárnás alvás el­len. A gerinc számára, a jó pihenés érdekében a sima fek­vést ajánlják, legfeljebb egy kispárna társaságában. Azután rájöttek, hogy igen sok ember érzékeny a mű­anyagra, könnyen beleizzad, másoknál pedig rossz közérze­tet okoz. Ezért újra előtérbe került a pamutvászon ágyne­mű. Kockás ágynemű A jövő berendezkedésében ismét nagyobb az ágynemű szerepe: a külön hálószobá­val vagy háTófüíkével rendel­kező lakásokban ugyanis nem kerül beágyazásra, ezáltal ré­sze lesz a szoba vizuális képé­nek. Az Iparművészeti Vállalat felismerve ezt a tendenciát, tervezőivel elsősorban Hübner Arankával és Takács Katalin­nal ilyen ágyneműgarrvitúró- kat terveztetett, amelyet újon­nan alakult filmnyomó műhe­lyében már gyárt is (és forgal­mazását is megkezdte Buda­pesten, a Kecskeméti utcai illá­ik ástexti liba liba n, a' Röltex és az Iparművészed Vállalat vidéki boltjaiban is). Milyenek ezek az ágyneműk? Anyaguk és hangsúlyos részük fehér pamutvászon. Mintázatuk legtöbb esetben geometrikus. A változatos formában futó csíkozás gazdag mintázatot adhat, különösen, ha például négyzet alakban csíkozza, sa­tírozza be a felületet. A véko­nyabb, vastagabb csíkok játé­ka Iís remek variálási lehető­ség. A csík megkettőzésével ki­alakított hálóminta vagy a gö­rögös ihletésű meandervona- las ágynemű egyszerű, komoly hatású. Van azonban kedvesen hangsúlyos virágdiszes is: az egyszerű virágmotivum bordűrt alkot a csíkos dunnahuzaton és a párnán egyaránt. Szíve­sen használják ugyanannak a motívumnak pozitív-negatív változatát. A sötét alapon vé­kony an húzódó diagonól és a párnán — a testtel közvetlenül érintkező részen — világos alapon sötét csík jelenik meg. Van apróvirágos és szíves ágy­nemű is ugyanilyen elv alap­ján, fehér alapon színes virág, sötét alapon fehér. Mert a színekről külön szót kell ejteni: a türkiz, a sárga, a terrakotta mellett feltűnik a sötétzöld, a barna, a grafitszür­ke is! Nem kell idegenkedni ezektől a látszólag ágynemű­idegen szintektől. A fehér ala­pon többnyire egyetlen szín je­lenik csak meg, és semmilyen szín nem zord a fehér társasá­gában. A laza mintázat, a vál­tozatos forma segítségével in­kább megnyugtatóan színesnek hat az ágynemű, ellentétben a gyakran idegesítő tarkasággal. És hogy a harmónia teljes le­gyen o lakberendezésben, a tervezők hasonló stílusban és színben kínálnak mellé abroszt, szalvétát. A jelen lakásaiba megszüle­tett a jövő ágyneműje. TORDAY ALIZ Kalocsai sorminták Sokon kedvelik és szívesen hímezik a szép kalocsai virág- motívumokat. A szinpompás minták valóban hatásosan érvé­nyesülnek lakásdíszítő kézimunkákon és felnőtt- vagy gyermek­ruhákon egyaránt. A bemutatott sorminták jól felhasználhatók térítők, szettek, függönyök, blúzok, ruhák és gyermekholmik díszítéséhez. A laposöltéssel, szóröltéssel készült motívumokat gyöngyperié hímzővel, napvászonra célszerű kivarrni. B. K. Csíkos divatok A csikós anyagok divatja időről időre megújul. S a klasszikusan egyszerű csíkozá­sok a hajszálvékonytól a szé­les csíkokig meg a bonyolul­tabb sodrott, hullámos, virág és egyéb mutívumokat csíkba rendező 'mintákig sokféle kel. me kelleti magát. Az idén a csíkok nem sokféleségükkel; Inkább variálhatóságukkal hó­dítanak. A csíkokat — az egyszerű beleszőtt mintákat és a ruhát díszítő rátett szegélyeket — már a középkori öltözködés­ben is kedvelték. A 17—18. században már igen népszerű­ek a különböző Irányba futó csíkokkal tervezett ruhák. A rokoko, az empire és a ro­mantikus onyagok bővelkednek a csíkokbo rendezett apró vi­rág, gyümölcs és egyéb min­tákban. Aztán a századforduló, a sportos, angolos divatok él­nek a csíkos anyagok felhasz­nálásával. Majd a romantikus, franciás divat is kedvelt tex­tiljei közé fogadja a csikosot. A csíkos egyszerűségét hasz nálja fel a világhírű finn ipar­művész cég, a Marimekkó. Kedvelte a csíkos anyagot a népi öltözködés — csíkos ing- vállakat, blúzokat, szoknyákat hordtak, hordanak ma is. Az 1983-as tavaszi, nyári divat ismét elövette a két szin egymás mellé helyezésével ki­alakított csikókat. Rózsaszín- fehér, sárga-fehér, türkiz-fehér, fekete-fehér csikos anyagokat használtnak a divattervezők. Általában o keskeny - fél-, egy- cenfis csíkozás — a módi, de előfordul o hajszálcsikos és a széles, akár tenyérnyi széles csíkozás is. Ez utóbbi csak ak­kor, ha három, négy szin ke­rül egymás mellé. A csíkok összeillesztése, va­riálása a legkülönbözőbb for­mában — ez az új jelszó. Legritkább, hogy a csíkok szo­lidan, hosszába vagy keresztbe vonalazzák a truhát, blúzokat. Sokkal többször formázzák a csíkok a V. a fordított V. a T betűt. De előszeretettel alkal­mazzák a különböző kereszt beállításokat, a ferdén szabott változatokat. Gyakran válta­kozik a hosszanti és kereszt- csíkozás a váll- és mellrészen, az ujjaknál, a kézelőnél. A ferdén szabott szoknya alját egyenes keresztcsík szegőzheíi. Szabhatják ferdén o gallért, a gomboláspántokat. Díszítik a csikos minta erősebb színével egyező anyaggal az ingeket, blúzokat. Variálják a szélesebb és keskenyebb csíkokat, de mindig azonos színösszeállí­tásban! Nemcsak o női és leánykaöl­tözetek favorizálják a csikos onyagokat. Szívesen terveznek férfiaknak, fiúknak is csikos ingeket, öltönyöket. - sportruhá­kat, zakókat. S ha már csíkos a ruha — legyen csíkos a cipő, a táska is. De csak azonos anyagból, színből. A lapos hónaljtáskát vagy a buggyos sporttáskát há­zilag is elkészíthetjük. Az idén nyáron oly divatos szalmakalo- punkra is köthetünk csikos szalagpántot. S akkor tetőtől talpig csíkosban pompázha. tünk. s. e. Csikos modellek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom